Transcript Kisteleki Mihály

KTE előadás Salgótarjánban 2013. október 4.
A motorvonati közlekedés fejlődése
Előadó: Kisteleki Mihály
Magyar Államvasutak ZRt.
1. Nagyvasúti kezdetek
• A vasúti közlekedés feladata a személy- és áruszállítás haszonnal!
•
Az első vasutak profitorientált magánvasutak voltak, a költségek
csökkentése evidencia volt.
•
A vasúti közlekedés kezdetén a lóvontatást felváltó drága (legjobb
esetben 5% hatásfokú) gőzmozdonynál a minél nagyobb vonategység
volt a gazdaságos, de a személyszállítási feladat ezt nem mindig tette
szükségessé.
Magyar Államvasutak ZRt.
2. Városi vasúti előzmények
• A városi közúti és az elővárosi vasutaknál a sűrűbb közlekedés már a
kezdetekben igényelte a motorkocsit-, amely a kapacitásbővítés
érdekében szintén pótkocsit vontatott.
• Később megjelent a motorvonat (amit itt csuklós villamosnak hívnak),
de kezdetben ott is előfordult a mozdonyos üzem. Ez azonban a közúti
villamosnál a 19. és 20. század fordulóján, a budapesti HÉV-nél csak a
60-as évekre tűnt el.
Magyar Államvasutak ZRt.
BLVV vonat gőzmozdonnyal, villamos mozdonnyal, motorkocsival
Magyar Államvasutak ZRt.
Cseh motorkocsikból álló szerelvény a BKV vonalain és Combino a
körúton
Magyar Államvasutak ZRt.
3. Mellékvonali közlekedés I.
• A kisebb forgalmú mellékvonalakon vezették be a költségcsökkentés
jegyében
a
vegyesvonatokat,
ezek
azonban
az
utasoknak
elfogadhatatlan szolgáltatást eredményeztek.
• A gőz-, majd belsőégésű motoros önjáró motorkocsik a 20. század
elején (1902. ACSEV, majd 1903. MÁV) pályára léptek.
• Az akkori hazai járműgyártó ipar gyorsan reagált a kihívásra. Az első 3
évben Weitzer János aradi vagongyára, a Ganz és a győri Magyar
Vagon és Gépgyár is megjelent az új járműtípussal a magyar vasúti
mellékvonalakon.
Magyar Államvasutak ZRt.
ACSEV motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
BC motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
ABymot motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
MDmot motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
Bzmot motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
3. Mellékvonali közlekedés II.
• A mellékvonalakon a motorkocsis üzem a mai napig jól szolgálja a
jelentkező személyszállítási igényeket,
• Ezen a területen az üzemeltetett járművek folyamatosan összhangban
vannak a személyszállítási szolgáltatás üzleti koncepciójával
• A 20. század elején a hazai járműgyártó ipar meg tudott felelni a
vasút ezirányú igényeinek.
• A magyar járműgyártás későbbi szereplése ezen a területen vegyes
megítélést érdemel, az MD motorvonat sem felelt meg az eredeti
kiírásnak (150 darab motor+pót+vezérlőkocsi összeállításra
vonatkozott a MÁV 1967-es ajánlatkérése).
• A Bz motorkocsik beszerzése idején is a hazai ipar volt az elsőként
felkért szállító, de akkor már itthon nem volt jó megoldás az adott
feladatra.
Magyar Államvasutak ZRt.
4. Fővonali közlekedés korábban I.
• A fővonali személyszállításban a mozdonyos vontatáshoz képest
mennyiségileg csak kisebb jelentőségű motorvonat/motorkocsi
fejlesztés valósult meg az 1930-as évektől kezdődően.
• A gőzvontatás gazdaságosabb kiváltását szolgálták a fő/mellékvonali
„vontató” motorkocsik, amelyek továbbra is személykocsikat
továbbítottak a kisebb befogadó-képességet igénylő vonatoknál.
• Itt jelentős motiváció volt a Ganz-gyár ebbéli sikeressége és az
exporthoz szükséges hazai referencia igénye is.
• Az Árpád motorkocsi különleges szerepe.
• Ezek a járművek a szárnyvonalak, illetve a fővonali kis vonatok
járművei voltak, korlátozott darabszámban.
Magyar Államvasutak ZRt.
Árpád motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
ABb motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
Bbmot motorkocsi
Magyar Államvasutak ZRt.
4. Fővonali közlekedés korábban II.
• A fővonali nagy személyvonatok mozdonyos vontatással közlekedtek
sok kocsival és lehetőleg ritkán.
• A szocialista vasút elsősorban az áruszállításra koncentrált (132 millió
tonna/év!), a kapacitási gondokat a személyvonatok darabszámának
bekorlátozásával kezelte.
• A szolgáltatási feladatot is meghatározó alapelv volt ebben az időben:
”A vasút feladata a nagytömegű áru- és személyszállítás megoldása”.
Ebben a mondatban a feladatok sorrendje is fontos!
• A villamos vontatásnál a 70-es évekig szóba sem jött a motorvonatos
megoldás. Itt is fennállt, - de negatív előjellel - a hazai ipar
motivációja: nem volt 50 periódusú megoldás a félvezetők
megjelenéséig.
Magyar Államvasutak ZRt.
4. Fővonali közlekedés korábban III.
• A II. világháború előtt a MÁV villamos motorkocsi fejlesztését is
megrendelte a magyar ipartól, de csak a jóval a háború után, 1955ben készült el a Cavill sorozatjelzésű kísérleti jármű.
• Sikertelen kísérlet volt, de dicséret a Ganz villamossági gyárnak és a
járműszekrényt készítő Dunakeszi Vagongyárnak.
• A mai magyar nagyvasúti hálózaton az első motorkocsi egy
hagyományos HÉV vasútvállalat Rákospalota-Veresegyház- Vác (-
Gödöllő) hálózatán jelent meg 1911-ben. Ez a hálózat váltakozó
áramú, csökkentett periódusú villamosítási rendszerrel rendelkezett.
Magyar Államvasutak ZRt.
Villamos motorkocsi a veresegyházi vonalon
Magyar Államvasutak ZRt.
5. A közúti közlekedés rohamos fejlődésének hatása a vasúti
személyszállításra
• A 60-as, 70-es években Nyugat-Európában, majd nálunk 10-15 évvel
később megindult a rohamos motorizáció. Az egyéni gépkocsiközlekedés dinamikus hatást gyakorolt a társadalmi mobilizációra.
• Mit reagálhat erre a vasút? A választék bővítése és a szolgáltatás
minőségének javítása lehet az egyetlen lehetséges válasz a kihívásra.
• A magyar vasúti hálózat sűrű, de viszonylag kis kapacitású és lassú
közlekedésre alkalmas.
• A személyszállítás piaci sikereinek ezért a gyorsabban mozgósítható
elemei: A menetrenddel kihasználni az infrastruktúra maximumát és
az ehhez a feladathoz illesztett új járműtípusokat beszerezni.
• Integrált, ütemes menetrend. Ehhez nem egyszerű járműpark-csere
szükséges tehát, hanem személyszállítási koncepció-váltás.
Magyar Államvasutak ZRt.
6. Az új szolgáltatási koncepció jármű igénye I.
• Kis alapegység (a szokásos méretek: 100-350 ülőhely) a gyakoribb
közlekedés okán.
• Műszaki egyszerűség és megbízhatóság.
• Nagy fajlagos teljesítmény, nagy gyorsulás és lassulás (részben az
infrastruktúra hiányainak pótlására)
• 2, vagy 3 szerelvény gyors össze- és szétkapcsolásával a változó utazási
igények gyorsan követhetők legyenek.
• Klímatizált utastér.
• Gyors utascserét biztosító, oldalanként minél több kétszárnyú, tágas
ajtó.
• A mozgássérültek által is használható, környezetkímélő zárt WC.
• „Egyterű” belső kialakítás, amely lehetővé teszi az utasok kényelmes
belső mozgását, nagyobb biztonságát, a fűtés egyenletesebb
szabályozását, valamint az utastér kamerás ellenőrzését.
Magyar Államvasutak ZRt.
6. Az új szolgáltatási koncepció jármű igénye II.
• Alacsony,- illetve a peronok magasságához illesztett,- padlószint a
vonat csaknem teljes hosszában, lépcsőmentes utastér.
• Tisztább vasút-menti külső környezet. A villamos fékezés egyrészt a
felvett energia jelentős részét visszatáplálja a felsővezetékbe, másrészt
elmarad a féktuskó-por és a fékezési zaj.
• A motorvonat „több célú terében” babakocsi, kerékpár, síléc,
mozgáskorlátozottak kocsija, vagy bármi egyéb csomag elhelyezhető.
• A mozgáskorlátozottak ki- és beszállását a vonat-kísérő személyzet által
kezelt hidraulikus emelő teheti könnyebbé.
• A járműveken műholdról vezérelt, kívül és belül látható, valamint
hangos utastájékoztató berendezés.
• A járművek kívül-belül esztétikus kivitele egyben lehetővé és könnyűvé
teszi a takarítást.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? I.
• 1988-ban állt üzembe a BDV motorvonat, amely a hazai ipar akkori
lehetőségeinek felmérésével, az adottságokra épült.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? II.
• A 90-es évek elején a motorvonat-típus korszerűsítésével (elsősorban
az egyedi tengelyhajtás megvalósításával, sőt IC változat
kialakításával) a motorvonat-típusból további 2 darab elővárosi és 3 IC
motorvonat készült.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? III.
• 13 darab, majd később további 10+8 darab Siemens gyártmányú
DESIRO motorvonat a kisebb befogadó képességű iker motorkocsik
kategóriájába tartozik és a városközi gyorsvonatok (interrégió) belső
kialakításának megfelelő kivitelben készült.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? IV.
• A volt Szovjetunió adósságainak részbeni rendezése keretében került
sor a 63-41 sorozatjelzésű (népszerű becenevén UZSGYI) 40 darab iker
dízel motorkocsi beszerzésére.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? V.
• A mellékvonali Bz motorkocsi felújításával készült el az iker Bz, egy
motorkocsi és egy mellékkocsiból kialakított vezérlőkocsi
összeépítésével.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? VI.
• A villamos vontatásnál a kiteljesedés kezdete a 2004-2005-ben
lefolytatott közbeszerzési eljárás és annak eredményei voltak. A svájci
STADLER cég FLIRT motorvonata nyerte a versenyt 30+30
motorvonat szállítására. A járművek 2007-ben teljes darabszámban
forgalomba álltak.
Magyar Államvasutak ZRt.
7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? VII.
• 2006 tavaszán a MÁV beszerzett 10 darab Bombardier gyártmányú
TALENT motorvonatot is. A négyrészes járművek két áramrendszerű
villamos berendezéssel (25kV/50Hz és 15kV/ 16 2/3 Hz) rendelkeznek,
ezért a Győr-Wien közötti EUROREGIO vonatok kiszolgálását is
végzik.
Magyar Államvasutak ZRt.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a személyszállítási üzleti célok és a
járműbeszerzési programok végre kezdenek összhangba kerülni!
Magyar Államvasutak ZRt.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
Magyar Államvasutak ZRt.