Transcript Nahalka István

A természettudományos nevelés és a
fenntarthatóság pedagógiájának
kapcsolata – II.
Nahalka István
Körlánc, elnök
[email protected]
Néhány megjegyzés a természettudományos
nevelés magyarországi helyzetéről





A természettudományos nevelés a három vizsgált terület (+
matematika és szövegértés) között számunkra mindig a
legjobb eredményeket hozta a PISA felmérésben.
A 2009. évi mérés során a metamatika és a szövegértés
felzárkózott, mindhárom területen az OECD országok átlagán
teljesítünk.
És még valami: a különbségek egyáltalán nem nagyok a mi
esetünkben. 2009-ben a természettudományi tesztben a 34
OECD ország közül a 7. legkisebb szórást produkáltuk.
Vagyis a magyar oktatással kapcsolatban egyáltalán nem
merülnek fel súlyos minőségi problémák(!!!).
Máshol van a baj, és e problémák különösen erősen érintik a
természettudományos nevelést.
A PISA 2000 felmérésben a két szélső
státuscsoport teljesítménye (természettudomány)
180
Pontszám - minimum
160
140
120
100
80
60
Magyarország
40
20
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
Országok
Nincs érettségizett szülő
Legalább az egyik szülő diplomás
PISA 2006. (és 2009) Természettudomány
– OECD országok
Alsó 5% Alsó 10%
teteje
teteje
6.
(11.)
Alsó 25%
teteje
Az egész
minta
A felső
10% alja
A felső
5% alja
8.
(10.)
13.
(12.)
Finnország
A felső
25% alja
15.
(14.)
Magyarország
18.
(18.)
18.
(25.)
Mexikó
18.
(25.)
Helyezéseink a képességszintek tekintetében (2009.
Természettudomány, OECD országok (34))
Képességszint
1. alatt
Pontszámhatárok
<365
Helyezésünk
12.
1. szinten
335-410
8.
5. szinten
633-708
27.
6. szinten
>708
28.
Az okokról

Magyarországon nem mentek végbe olyan, a természettudományos
nevelés korszerűsítését szolgáló folyamatok, mint amilyenek a fejlett és
nagyon sok fejlődő országra jellemzők voltak:






a tantárgyi integráció térnyerése a ’60-as, ’70-es években,
a társadalomorientált természettudományi nevelési programok-, az STS
orientáció kialakulása,
a globális nevelési megfontolások behatolása e nevelési területre,
és mindezekkel összefüggésben a fenntarthatóság érvényesülése az oktatási
programokban.
Nem zajlottak olyan jelentős, a pedagógiai kultúrát megújító változások,
amelyek a világ számos országában nagymértékben hatottak, és
Magyarországon is jelen vannak napjainkban a matematika és a
szövegértés tanulásának folyamataiban.
A mi természettudományos nevelésünk „provinciális” maradt, ma már
eredeti célját, a tehetségek minél magasabb szintre fejlesztését sem tudja
jó színvonalon ellátni, a tömegek számára pedig …
A fenntarthatóságról





A „fenntartható fejlődés” kifejezés problematikussága. Éppen arról van
szó, hogy az a fejlődés, amit ma az emberiség produkál (ahogyan ez a
fejlődés zajlik) nyilvánvalóan nem fenntartható.
A „fenntartható fejlődés” fogalom használatában van egyfajta illúzió,
hogy azok a struktúrák, működések, amik ma jellemzik az életünket,
megtarthatók, tovább élhetnek, „ha elég ügyesek leszünk”.
De ez nem így van. Az életmód, az emberiség élete kereteinek lényeges
változtatása nélkül semmi nem lesz fenntartható, és ez persze elsősorban a
„fejlődésre” vonatkozik.
Vagyis a fenntarthatóság paradox módon azt igényli, hogy ne tartsunk
fenn nagyon sok mindent abból, ami ma az életünket jellemzi.
Ebben a folyamatban kell megkeresni a természettudományos nevelés
szerepét.
A FP természettudományos nevelésben
való érvényesítésének területei
A tantervek
újragondolása
Természettudományos
nevelés
Metodikai
megújulás
A tantervek újragondolásához




Ez részben zajlik: az integrált természettudományi kerettantervben,
valamint a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésére készített
kerettantervben ezek az elképzelések „vastagon” megjelentek.
A természettudományos nevelés STS orientációjának,
társadalomközpontúságának érvényesítéséről van szó.
A természettudományos tudásrendszer „csak” eszköz egy a társadalom
folyamataiban jól alkalmazható, hatékony műveltség megszerzéséhez.
A tantervi tartalmak, fejlesztési feladatok kialakítását nem elsősorban a
természettudományok „anyaga” (a tudományos felismerések) szabják
meg, hanem azok a társadalmi feladatok, amelyekre felkészítünk.





A fenntarthatóság pedagógiájának alapvető témakörei
A tudomány társadalmi szerepe.
A természettudomány filozófiai kérdései együtt a történeti szempontokkal.
A mindennapi élet követelményei.
A technikai, technológiai változások megértésének, követésének szükséglete.
Mindezt hogyan?





Nem elvakultan, nem megerőszakolva hagyományosan
természettudományos tematikai részleteket!
A kovalens kötés tanításába nem kell erőszakoltan belevinni a női
egyenjogúság, vagy a városiasodás kérdését.
A társadalomorientált témáknak (a FP által sugallt területeknek is) a
tanulás legátfogóbb struktúráinak meghatározásában kell szerepet
kapniuk.
Nem a kovalens kötés a mindent meghatározó cél egy tanítási-tanulási
folyamatban, hanem mondjuk az anyagok természetben való, illetve
mesterségesen kikényszerített lebomlása környezeti problémájának
megismerése egy átfogó projekt keretében, és ezen belül kell foglalkozni a
kovalens kötéssel.
Az alapvető modell: a tanítás-tanulás folyamata átfogó,
társadalomorientált témák köré épített komplex tevékenységekben
szerveződik, e komplex tevékenységek szolgálják az alapvető
kompetenciák kifejlesztését, és e közben van szükség egy jól
megalapozott természettudományos ismeretrendszer, képességrendszer és
attitűdrendszer elsajátítására.
A metodikai átalakulás mögött
meghúzódó folyamat lényege


A kompetenciafejlesztés jórészt üres jelszó. Természetesen
alkalmazható tudást kell fejleszteni, de az iskola mindig ezt tette.
Másról van itt szó: az iskolában most már jó száz éve zajlik egy
jelentős átalakulási folyamat:





ez a folyamat alapjaiban érinti a tanítás, a tanulás módszereit,
lényege, hogy tanulás már nem korlátozódik a memorizálás és a
gyakorlás tevékenységeire,
autentikus, lényegében hétköznapi tevékenységek iskolai tanulási
tevékenységekké transzformálása történik,
így válik a projekt, a munka, a vita, a játék, a kutatás, felfedezés, a
konfliktusmegoldás, és még számtalan más emberi cselekvési forma
tanulási tevékenységgé.
Tekintve, hogy ebben az átalakulási folyamatban a környezeti
nevelés mindig élen járt, az egész oktatás számára jelent nagyon
sokat az, ami ezen a területen, illetve a fenntarthatóság pedagógiája
területén történik.