Transcript Bencsik János előadása

Nemzeti Alkalmazkodási
Stratégia
Bencsik János
Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnök
Energetikai Albizottság elnök
ENERGIAPOLITIKA, ENERGIASTRATÉGIA, ENERGIAPIAC MA
A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE
XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA
Hódmezővásárhely, 2014 október 14.
„Egy öt esztendővel ezelőtti dia”
Fenntarthatóság = megmaradás
> Összkormányzati szinten koordinált alkalmazkodási
stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési
tervekre van szükség
> Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok:
>
>
>
>
>
>
>
demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése
az élelmiszer önrendelkezés biztosítása
az energiafüggésünk csökkentése
vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása
Katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése
kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra
a lakosság és a gazdasági szereplők környezeti tudatosságának növelése
I. Valós probléma-e az
éghajlatváltozás?
Első állítás
Az éghajlat ingadozása
természetes folyamat. - Az
éghajlat a földtani erők mellett, a
talaj, a táj, végső soron a földi
életnek is elsődleges alakítója.
II. Mit tapasztaltunk és mit
várhatunk a Kárpátmedencében?
Az éves és a nyári átlaghőmérséklet (°C)
változása 1983 és 2012 között
Második állítás
• A hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk,
melynek mértéke 2021–2050-re minden évszakban szinte az
ország egész területén eléri az 1 C-ot, az évszázad végére pedig a
nyári hónapokban a 4 C-ot is meghaladhatja.
• A csapadék éves összegében nem számíthatunk nagy
változásokra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy
valószínűséggel átrendeződik.
• A nagymennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek
várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz
időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni.
• A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást
mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti
területeit érinti kedvezőtlenül.
Néhány befolyásoló tényező az
energia szektorra való tekintettel
• A hazai villamosenergia téli-nyári csúcsfogyasztásának
kiegyenlítődése.
• Téli fűtési energia szükséglet módosulása.
• Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a termelő- és
elosztási rendszerekre: alacsony vízállás, hóterhelés,
felázott talaj, villámárvizek, forróságnapok.
• Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a biomassza
potenciálra, valamint a vízerőművek termelésére.
• Nap- és szélpotenciál változása.
III. Lehet-e összefüggés az
éghajlatváltozás és a
fenntarthatóság kérdése
között?
Harmadik állítás
• A megbomlott egyensúly hátterében a természeti és
társadalmi erőforrások túlfogyasztása áll. –
Szignifikánsnak mutatkozó antropogén hatás!
• A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi
lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások
szükséges és elégséges mértékű megújulását.
• A változások nem a földi életet, hanem „csak”
annak
ma
ismert
civilizációs
rendszerét
veszélyeztetik.
IV. Mi állhat a természeti –
társadalmi – gazdasági
fenntarthatatlanság
mögött?
Negyedik állítás
> A gazdasági erőforrások egyre kevesebb természetes
személy,
valamint
tőkéstársaság
tulajdonaként
koncentrálódnak.
> A természeti erőforrások gazdasági javakká történő
átalakítását érintő nemzetközi direktívák a tőkeérdekek
érvényesülését szolgálják.
> Az egyéni megélhetést jóval meghaladó magánvagyonok
koncentrációja – a népességnövekedéssel megtetézve – a
földi lakosság többségét mélyszegénységbe taszította.
> Mindezek hátterében az erkölcsfogyatékosság és a
pénzbetegség áll.
V. Felkészülni az
elkerülhetetlenre, vagy
megelőzni az
elkerülhetőt?
Ötödik állítás
• Az éghajlatváltozás nem új keletű jelenség, ám ahogy
eltávolodtunk
a
természeti
létalapjainktól,
alkalmazkodóképességünket
–
különösen
a
gyors
változásokhoz – jószerével elvesztettük.
• A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül
sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól,
hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem.
• A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és
bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket
vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási
keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.
A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai
Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia
(NAS) egyesített célrendszere
Hatodik állítás
•Miután a probléma globális természetű, ezért nem
elegendő mitigáció központú megelőzés.
• Miközben hazánk 20 év alatt 40 százalékkal
csökkentette az ÜHG-kibocsátást, addig globálisan 56
százalékkal növekedett.
• Mindeközben ipari és mezőgazdasági munkahelyek
százezreit veszítettük el, s elviselhetetlen mértékű
energetikai függőségi helyzetbe kerültünk.
VI. Dekarbonizációs lehetőségek
Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele
2030-ra
Az egyes ágazatokban 2030. és
2050. évekre maximálisan
elérhető dekarbonizáció
technológiai összetétele
>
>
>
A villamosenergia-termelés ÜHGkibocsátásának szempontjából a
megújuló energiaforrások 2030-re 5%kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak
hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg
az atomenergia fokozott alkalmazása
2030-ra több, mint 10%-os illetve 2050ben 9%-os csökkentési potenciált jelent.
A legjelentősebb dekarbonizációs
potenciállal az energiahatékonyság
javítása jár, mivel ez minden szektor
esetében megvalósítható. A teljes
dekarbonizáció közel fele
energiahatékonyság javítással érhető el.
Az épületek fogyasztásában
meghatározóak a demográfiai
folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen
csökken a magyar háztartások száma.
2030
Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok
összetétele 2050-re
2050
Ágazati cselekvési irányok és feladatok
meghatározása
Villamosenergiatermelés
Épületek
Ipar
Hulladékgazdálkodás
Közlekedés
Mezőgazdaság
Erdők szénmegkötése
Szén-dioxid
leválasztás, tárolás,
hasznosítás
A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek
ÜHG - kibocsátása
Az „atom – szén – zöld” forgatókönyv 2050-re 70 %-os kibocsátás csökkentést jelent a
villamosenergia termelésben.
VII. Hogyan is néz ki a
villamosenergia termelés jövője
Magyarországon?
Európai hatások
•A
megújuló-kapacitások
növekedése
miatt
a
nagykereskedelmi villamosenergia árak csökkentek.
• A fosszilis energiahordozókból – különösen a
földgázalapon - előállított villanyáram ezért háttérbe
szorult.
• A következő években földgázra nem érdemes, szénre
pedig kockázatos erőművet építeni.
• Marad a megújuló és a hasadó energia, de
finanszírozásuk gondot jelenthet.
• Bizonytalan a szén-dioxid kibocsátási piac jövője is.
• Kettő
dolog
világos
és
szükségszerű,
az
energiafelhasználás hatékonyságának növelése, továbbá
új hálózati elemek kiépítése az átviteli hálózatban.
Forrásoldali megoszlás a hazai
villamosenergia felhasználásban
Stróbl Alajos
Magyarország 2013
• A hazai villamosenergia-fogyasztás stagnált, a felhasználás
hatékonysága kissé javult.
• A hazai erőművek termelése 12 százalékkal esett vissza 2013ban.
• Névleges beépített villamos teljesítőképességünk – 9100 MW 1000 megawattal, közel 10 százalékkal csökkent.
• Három állandó hiányban tartott nagyerőmű került ki a
rendszerből.
• További 1500 MW-nyi nagyerőművi kapacitás került állandó
hiányba.
• Erőműparkunk
teljesítőképességének
kihasználása
38
százalékra mérséklődött.
• Az importszaldó éves átlaga meghaladta a 28 százalékot.
Utoljára 1991-ben volt hasonló nagyságú.
Nagyerőművek kihasználása
Stróbl Alajos
Kapacitás-trendek a következő
évtizedekben
• A villamosenergia felhasználás növekedése 1 százalék alatt
marad a hatékonyság növekedése miatt.
• A csúcsterhelés 2020-ra 6700 MW, 2030-ra 7300 MW közelébe
emelkedhet.
• 2020-ra az üzembiztos termelő kapacitásunk 6-7000 MW közé
csökken.
• A kieső kapacitások elméletileg az importszaldó növelésével
pótolhatóak.
• Ez az import megkétszerezésével (3000 MW) járna, mely
egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok oldalán,
másrészt a környező országok öregedő erőműparkja is kiesik a
rendszerből.
Új erőműveket kell építenünk!
• Nem az a kérdés, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi
kapacitásokat.
• A kérdés az, hogy a 10000 MW névleges teljesítményben a paksi
2000 MW leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve
kerülnek be!
• Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő
biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem
tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi.
• A következő hat évben ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében
1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk.
• Mindez elsősorban megújuló forrásokra épített erőművekkel
oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az
esetben az európai szabályokhoz illeszthetők.
• Továbbá a fogyasztók aktív szereplőként való bevonása is
megkerülhetetlenné válik.
Kapacitás jövőkép?
Stróbl Alajos
Milyen lehet tehát a középtávú
kapacitás mix?
• 2020-ig 1500 MW megújuló energia: nap, szél, geotermia,
biomassza.
• 2020 után a az atomerőmű pótlása megkerülhetetlenné válik.
• 2020 után 4-800 megawattnyi lignit/szén kapacitás megújítása.
• 2020 után további 2000 MW megújuló energia kapacitás
létesítésére lesz szükség.
• Továbbra is indokolt egy 600 MW teljesítményű szivattyús-tározós
erőmű megépítésének érdemi vizsgálata.
• Tartós és biztonságot nyújtó szabályozás nélkül mindez aligha fog
bekövetkezni.
• A Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de
nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv
véglegesítése.
Vissza az alkalmazkodási
keretrendszerbe!
Nyolcadik állítás
Az ismertetett okok miatt a Hazai Dekarbonizációs
Útiterv hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek
teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet
nemzetstratégiai
céljainak
elérése:
fosszilis
tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyagés
energiatakarékos
technológiák
térnyerése,
megújuló energiaforrások elterjedése.
Az illúziók eloszlatása
>
Megújuló (vagy annak hitt) energiaforrások
kimerítése is lehetséges lokálisan a
túlhasználat által:
erdőirtás,
 intenzív biomassza termesztés okozta talajpusztulás,
 termálvíz hőfokának és mennyiségének csökkenése,
 de a széljárás is megváltoztatható erdőirtással.

>
A megújulók soha nem fogják kiváltani azt a (még mindig növekvő)
energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk.
>
Az energiafelhasználás csökkentésének nincs
alternatívája!
Kilencedik állítás
A NAS küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan
reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat
minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint
társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása innovatív, a
fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai
keretrendszer révén.
Megoldás: megelőzni az elkerülhetőt és felkészülni az
elkerülhetetlenre!
Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása
Vizek
Talaj
Mezőgazdaság
Biológiai sokféleség
Épített környezet
Energetikai
infrastruktúra
Közlekedés
Turizmus
Erdők
Emberi egészség
Hulladékgazdálkodás
Katasztrófavédelem
Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja
>
>
>
A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek
mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)
értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük.
Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő
specifikus célok tűzhetők ki:
> Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása.
> A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat
megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és
hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása.
> Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér,
indikátorok és adatbázisok fejlesztése.
A NATéR működési modelljének
és használatának leírása
alapadat 1
alapadat 2
alapadat 3
alapadat n
NATéR
metadatok
adatfeldolgozás
hitelesítés
homogenizáció
GIS elemzés
NATéR
adatbázis
NATéR intranet
GIS elemzés
&
indikátorok
NATéR
nyilvános
adatbázis
NATéR internet
NATéR: mezőgazdaság és erdészet
A hatásokra való felkészüléssel
kapcsolatos cselekvési irányok
Vizek
Talaj
Mezőgazdaság
Biológiai sokféleség
Épített környezet
Energetikai
infrastruktúra
Közlekedés
Turizmus
Erdők
Emberi egészség
Hulladékgazdálkodás
Katasztrófavédelem
VII. Elvégzendő munka
2014-ben
Tervezett munkálatok
• A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016)
• A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és
megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése
• NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság,
vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra,
turizmus
• Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák
készítésének módszertani megalapozása – uniós források
lehívhatóságának támogatása!
• Dekarbonizációs pályák finomhangolása
• A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források
alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása