Transcript Trézl Adrienn

TRÉZL ADRIENN
Az 1–3 éves gyermek
beszédérzékelésének
jellemzői
1
GAGYOGÁS, GŐGICSÉLÉS ÉS ÉRTELMEZÉS
Olyan hangok
keletkeznek, amelyek
valójában nincsenek
meg a nyelv
hangrendszerében, ám
ezeket a hangokat
majd beszélni fogja a
gyermek!
Értelmezni azokat
tudja, amelyek
környezetében már
gyakran előfordultak,
amik megvannak
anyanyelve
hangrendszerében,
hangkapcsolat
rendszerében.
2



Ha a csecsemő figyelmi tevékenységét vizsgálnánk, akkor
arra jutnánk, hogy az egyes hangok irányába már sokat
hallott. Az anyanyelvi hangrendszer felé megnövekedett
figyelmi irányulást tapasztalnánk.
A kisgyermek agya képes regisztrálni, hogy az elhangzott
hang, hangkapcsolat megvan-e az általa „ismert” nyelv
hangrendszerében, hanem azt is, hogy az a bizonyos hang,
hangkapcsolat gyakori-e vagy ritka. Mindezt nem digitális,
hanem analitikus síkon, az az valamiféle érzék, arányérzék
formájában rögzíti.
A kisgyermek szótanulása jelentős elméletileg és
gyakorlatilag is, mivel a kisgyermek szóállománya más
kohéziós rendszerbe állva halmozódik.
FIGYELEM, SZÓTANULÁS
3

J.E. Ascoaga szerint a gyermek először belső beszédet
alkalmaz. Tehát megnevezi a környezetében lévő
tárgyakat, s csak később érti meg a nyelvi információ
jelentését.
„óra”

A gyermek számára ez a szó a mozgást, szabályos
hangadást, ketyegést, titokzatosságot, érdekességet,
jellegzetes alakot fejezheti ki.
Egy felnőtt esetében az „óra” szó az időmeghatározást,
egy értékes, különleges tárgyat jelent. Ez a szó később
átmentődik a kisgyermek szókincséből a felnőttébe.
4
BELSŐ BESZÉD, SZÓ JELENTÉSE

Amikor egy adott szóra külön dajkanyelvi szó is
létezik, akkor a szó átmentése már bonyolultabb.

A dajkanyelvi szó megmarad, de később ez a szó már
olyan lesz, mintha egy idegen nyelv lenne. Csak
különleges helyzetben, csak kisgyermekkel szemben,
esetleg különleges stílushatás kiváltására kerül
játékosan használatba a szó.

A kisgyermek szókészlete viszonylag lezárt rendszer,
önálló, sajátszerű asszociatív hálózattal.
DAJKANYELV, SZÓKÉSZLET
5
SZÓKAPCSOLATOK,
SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK,
PERCEPTÍV REFLEXEK


A szókapcsolatok, és
egyéb frazeológiai
(állandósult
szókapcsolatok, nyelv
kifejezéskészlete) készlet
ismerete az ilyen elemek
alaki és jelentésbeli
felfogása némi változáson
ment át.
A gyermek önkéntelenül
is keresi, emlékezetébe
vési a szavaknál nagyobb
egységeket, ám a felnőtt
kevesebb ilyen elemet
vegyít beszédébe.

A mai ember többnyire
nem is, vagy csak alig
használ szólásokat,
közmondásokat
beszédében. Így ilyeneket
a kisgyermek nem is hall.
Perceptív reflexeket
(érzékkel felfogott,
észrevevő reflex) nem is
épít ki.
6
SZÓMONDATOK


Nagy fordulat a serdülőkorban áll be. A nemek
közötti eltérések is már igen korán jelentkeznek.
Ezek a különbségek az 1-3 éves korra nyúlnak vissza.
Ennek az életkornak a korai szakaszában a gyermek
gyakran szómondatokban nyilatkozik meg, és ennek
megfelelően a szülő is gyakran egyetlen vagy egy-két
szóba tömöríti a gyereknek szánt mondanivalóját.
„Gyere ide!” „Szaladjunk!” „Ide nézz!” „Induljunk el!”
A gyermek a két tagba írt elemeket sokszor egyetlen
szónak fogja fel. Úgy értelmezi, hogy ez egyetlen szó.
7


A gyermek mondattá transzformája a hallott szót. Chomsky ezt a
folyamatot úgy magyarázza, hogy bármely feltehető mondatnak a
mélystruktúra felel meg.
Chomsky-hierarchia.
Chomsky szerint a nyelvtan olyan szabályrendszer, amely meghatározza és
létrehozza az adott nyelvben lehetséges, nyelvtanilag helyes mondatok
körét.
Megkülönbözteti a nyelv felszíni és mélystruktúráját.
A mélystruktúra a nyelv alapja, amely bizonyos transzformációs szabályok
segítségével létrehozza a felszíni struktúrát, azaz a nyelvi
megnyilvánulásokat.
A nyelvi kompetencia, a nyelv használatának képessége minden ember
veleszületett tulajdonsága, tehát már a nyelv tanulása előtt megtalálható.
Ezek olyan általános struktúrák, melyek az egyes nyelvekben közösek. A nyelv
tanulása során ezeket a struktúrákat az adott nyelv igényei szerint állítják
be. (Ezt nevezi Chomsky paraméter-fixációnak, a tulajdonságok beállításának
és rögzítésének).
8
CHOMSKY-HIERARCHIA, FELSZÍNI ÉS MÉLYSTRUKTÚRA




I.M. Schlesinger megkerüli a mélystruktúra létezését.
Azt állítja, mielőtt a személy egy mondatot létrehoz, akarnia kell
valami olyat mondani, ami jelentéssel bír. Ha ez a szándék nincs
jelen, akkor nem jön létre a megszerkesztett mondat. Ez a kezdeti
szándék összefügg a fogalmakkal és a variációkkal.
A gyerek a szemantikai (jelentéstani) jellemzőtől indul, és
megtanulja a strukturális (szerkesztett, felépített) szabályokat az
által, hogy azoknak használatát különböző formában tapasztalja.
Például: Kata zokni, apa sapka… Kata és apa emberek, zokni és
sapka tárgyak, ezt már tudja a gyermek. Tehát eljut a személy és a
tárgy közötti birtokos viszony felismeréséig.
9
I. M. SCHLESINGER, BIRTOKOS VISZONY

Mondat csak akkor jön létre, ha a
beszélni kezdő kisgyermek valamit
mondani akar. Először csak
önkifejezésre törekszik. A gyermek maga
mond szavakat, például: mama, papa…
Később kezdi csak érteni ezeket a
szavakat. Kezdi felfogni, hogy a „mama”
szó az ő mamájának a megnevezése.
ÖNKIFEJEZÉS,
KÉSŐBB ÉRTELMEZÉS
10
MAGZATNYELV
Ez az elgondolás nem számol a magzatnyelvvel. (Ami azt
állítja, hogy a beszédtevékenység előkészítése nem a
születéskor vagy a születést követően alakul ki, hanem már a
magzati fejlődés ideje alatt.) Truby felvetése szerint a terhes
nők beszédének fizikai jellemzői a hangmagasság, a
rezgésszám, az intenzitás feltétlenül hatnak valamilyen módon
a fejlődő magzatra, valamint azokra a hallásélményekre,
amelyeket a csecsemő a születése utáni hetekben szerez meg.
11
BESZÉDFELFOGÁS, ÖSSZEKÖTTETÉS, BESZÉD


A beszédfelfogás és a beszéd egymástól eltérő tanulási
folyamatok eredményei. Egy harmadik nagy tanulási
folyamattal is számolnunk kell, mégpedig a két
rendszer közötti kapcsolat, az összeköttetés
felismerésének megtanulásával.
A gyermek szinte automatikusan érti a szót, ha már
egyszer használta, illetve használni tudja a szót, ha
már egyszer hallotta, megértette.
12
Meggyes Klára értekezett a 2 éves gyermek
beszédéről.
(Munkájának nem a beszédmegértés volt a fő célja.)

Megfigyelése során rájött arra, hogy ha egy 2 éves
gyermeknek elmondunk valamit, akkor nem az lesz
megfigyelhető, hogy a gyermek megértette a neki
szánt mondatot, hanem az, hogy megjegyezte!
MEGGYES KLÁRA, MEGJEGYZÉS
13
EGY SZÓ MEGTANULÁSA
„Ismered Tamáskát?”
Az „ismered” szót ekkor tanulja meg.
A megfigyelés során a kisgyermeknek otthon másfél
óra múlva eszébe jut a szó, majd az „ismered” szóval
alkot mondatokat…
14
 Egy
másik megfigyelés során az „Ázsia” szót
hallotta a gyermek, amit „Attila” szónak ismételt
vissza. A „sportszerűtlen” szót „porszívónak”
mondta vissza.
 Ez azért lehet, mert a beszédszüneteket még
nem érzékeli a valóságnak megfelelően az 1-2 éves
gyermek. A több beszédszünettel tagolt hangsort
gyakran egyetlen hangsornak hallja. Máskor
beszédszüneteket hall bele olyan hangsorokba,
melyekben ilyenek elő sem fordultak.
BESZÉDSZÜNETEK FONTOSSÁGA
15

„Főzőkanalat” szó helyett „főzik a kanalat” mondatot hallott
a kisgyermek.
A gyermek az általa ismert
szavak valamelyikét igyekszik
belehallani a felé irányuló
szövegbe,
és ha nem talál megfelelő mintát,
akkor az alakilag közelállót veszi
alapul az értelmezéshez.

FŐZŐKANÁL HELYETT FŐZIK A KANALAT…
16

Létezik olyan feltételezés, mi
szerint a gyermeki agy
felépítése DICHOTIKUS, azaz

A szuperszegmentális
az egyik fülére jobban hall,
(hangterjedelem, hangerő,
mint a másikra.
időtartam) jegyek nagyobb
(Elgondolkodtató a pedagógiai
következménye annak, hogy a
kisgyermek kb. 9 éves koráig
jelentőségűek
a megértésben.
a jobb fülével intenzívebben
hall, mint a ballal.)
DICHOTIKUS HALLÁS, SZUPERSZEGMENTÁLIS JEGYEK
17
Kassai Ilona szerint:
 1.) a szituáció szerepe az aktív beszéd kezdetén
rendkívül nagy
 2.) az intonációs görbe (hanglejtés, hangvétel,
hanghordozás) több információt közvetít a gyermek
számára, mint a fonémikus kontrasztok. (Fonéma:
jelentés megkülönböztető hang, melynek
megváltoztatása az egész szó jelentését
megváltoztatja.)
 3.) a fonémikus különbségek akkor lépnek előtérbe,
amikor a dallamgörbén megjelennek a konvencionális
(megszokott), tehát kontextustól (szövegkörnyezettől)
független hangok.
SZITUÁCIÓ, INTONÁCIÓ, FONÉMA
18

A dallamgörbe hírértékű

1 éves, 4 hónapos gyermek játéka:
„Hol a lába, megfogom?”
A kicsi lábának kinyújtásával válaszolt, tehát
értette, felfogta a kérdést.

Dallamgörbe alig változott
„Hol a lámpa, megfogom?”
Univerzálódott (általánosodott) a dallammenet
jelentése. (A kisgyermek valószínűsít, de
ennek során sokszor téved.)
DALLAMGÖRBÉK
19
H. Hagendorf az igei jelentés felfogási képességét vizsgálta a
3-4 éveseknél.
Mondatokat, mondattartalmakat játszatott el.

Igazságtartalmuk szerint lehetett:




1.) valószínűtlen mondatok (gyermek fürdeti a mamát)
2.) valószerű mondatok (mama fürdeti a gyermeket)
3.) képtelen mondatok (szék mosdatja a gyermeket)
El kellett ezeket játszaniuk.
A legkedveltebb, elsőnek választott a valószínűtlen volt.
(Talán a szokatlanság és érdekesség hatása miatt.)
20
IGEI JELENTÉS FELFOGÁSI KÉPESSÉG


A kisgyermek még mielőtt gesztusokat, arcjátékokat játszana,
testmozgást kifejezne, figyeli szüleinek, hozzá közel állóknak az
ugyanilyen mozgásait.
Globálisan, szituacionálisan értékeli a jegyeket.
A hosszú távú és rövid távú emlékezés
A hosszú távú memória:
A beszéd hallás, hallgatás, hanglejtés, hangsúly, ritmus, hangerő,
érzelmi töltet (haragos, tréfás, komoly vagy szomorú… )
A verbális és nem verbális percepciós jeleknél is a hosszú távú
memória a fontos.
Az éppen most hangzó beszéd szóegymásutánja már rövid távú
emlékezetet igényel.
HOSSZÚ TÁVÚ, RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA
21
1.)Szövegek tanulása.
Ha a gyermek megfelelő számú verset, mondókát,
népdalszöveget tanul, akkor ez memóriafejlesztő
ráhatás, azaz a beszédészlelést is javítja,
beidegzettebbé teszi. Ha más beszédét hallja, akkor
azokat a hangsorokat is jobban kihallja, melyek az
általa memorizált szövegekben is ugyanúgy
előfordultak már.
 2.) Figyelemfejlesztő játékok
 3.) Pszichológiai vizsgálatok

FIGYELEMFEJLESZTÉS
22

Az IQ megállapítására szóló Peabody-teszt.
A teszt 150 képből áll össze. Minden egyes lapon 4-4
kép van.
A vizsgálatvezető kimond egy szót (ez a lapon lévő 4
kép egyikét jelöli). A gyermek feladata annak a képnek
a rámutatásával történő megjelölése, amelyre a szó
vonatkozik. (A teszt 2 évtől 12-12 éves korig ajánlott.)

PEABODY-TESZT
23
SZÓKINCSE
A
Peabody-szókincsteszt szóanyaga között
olyan szavak találhatók, mint például autó,
kutya, tehén, baba, lány, labda, levél,
megköt, kerítés, tölcsér rémület, eladó,
hüllő, izzó, obeliszk, radar, ugar, lidérc,
áldozat, liliputi, együttműködés…
 (A
megadott 150 szó között igen sok olyan
szó fordulhat elő, amelyet csak felnőtt
ismer, ám ennek ellenére már
kisgyermeknél is alkalmazható a teszt.)
24


A 3. életévben 25,8-es átlaggal kell számolnunk,
a rákövetkező évben 34-es átlag a megfelelő.
Fontos, hogy a tesztet nem szabad a visszájára
fordítani, azaz arra szólítani a vizsgálati
személyt, hogy ő nevezze meg hangosan ezt a
fogalmat, amelyre rámutatunk.
PEABODY-TESZT
25
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A
FIGYELMET!
26