Transcript Külgazdasági stratégia és szomszédaink Komárom, 2010. Április 27

Külgazdasági stratégia
és szomszédaink
Komárom,
2010. Április 27.
A külgazdasági stratégia főbb
meghatározó kérdései, feladatai
• Az áru- és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése
tehát: kivel kereskedjünk, milyen súlypontokat alakítsunk ki?
• Az export növelés fontos feltétele a termelésbővítés, amelyhez
beruházásokra, tőkére, külföldi működőtőkére van szükség. Milyen módon
tudjuk ösztönözni a működőtőke beáramlást?
• Milyen külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink vannak? Hogyan
tudjuk ezeket felhasználni stratégiai céljaink elérése érdekében?
• A külgazdasági eszköz- és intézmény rendszer az EU csatlakozás után
átalakult. Megfelel-e a jelenlegi intézményrendszer az átalakuló
külgazdasági stratégiának?
• Az exportösztönzés multilaterális megállapodásokban (GATT/WTO, OECD)
kodifikált eszközei milyen mozgásteret adnak a gazdaságirányításnak?
Milyen eszközök maradtak nemzeti hatáskörben, hogyan tudjuk ezeket
saját érdekünkben jól felhasználni?
A magyar külgazdasági stratégia
súlypontképzési elvei
• Meg kell próbálni növelni az értékesítést azon régiókban, ahol
jelentős a magyar kereskedelmi passzívum.
• További erőfeszítéseket kell tenni azon országokban, ahol jelenleg is
aktívum van.
• Célszerű a magasabb növekedési ütemű országokkal építeni a
kapcsolatokat, abban a reményben, hogy gyors növekedésük
húzóerőt jelent a kapcsolatainkban.
• Új piacokat kell találni (fejleszteni) az EU külkapcsolati
megállapodásainak figyelembe vételével. A lehetőségek felmérése
után ki kell használni a szabadkereskedelmi és preferenciális
megállapodások adta lehetőségeket.
• Bővíteni, javítani kell a kapcsolatokat azon európai országokkal,
amelyek közép-hosszú távon az EU tagjaivá válhatnak. Ez rövid
távon is előnyös lehet, de közép-hosszú távon a már piacon levő
szereplőknek feltétlenül jó lesz.
A magyar külgazdasági stratégia
prioritásai
•
•
•
•
Európai Unió – egységes belső piac
Balkán (mint régió)
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna)
Ázsia néhány országa (Kína, Japán, DélKorea, India)
• Észak-Amerika (USA)
Magyarország külkereskedelme
2003-2009
Kapcsolataink történetisége
• Osztrák_Magyar Monarchia – szoros
gazdasági kapcsolat
• A két világháború között Magyarország
és szomszédai között a kapcsolat
feszültséggel teli
• 1949 után a gazdasági-kereskedelmi
kapcsolatok színtere a KGST
Kapcsolataink történetisége 1.
• 1988-ig KGST dominancia, de ez sugaras
integráció volt
szomszédokkal alacsony
szintű kapcsolat
• A szomszédok súlya a külkereskedelmünkben
kb. 12%
• De ebből Ausztria 7-8% – fontos konvertibilis
partner (termelési eszköz, fogyasztási cikk
beszerzés)
Kapcsolataink történetisége 2.
• 1993-tól KKEu-i regionális integráció – CEFTA
– amely kereskedelemteremtő, és –terelő
hatással is bír
• Nő a szomszéd országok súlya a külker-ben
• De: negatív a külkereskedelmi mérleg
• 2003-ra a szomszédok súlya 17%-ra nő
• De: ennek fele Ausztria, másik fele a többi
szomszéd
Kapcsolataink történetisége 3.
• 2004-től aktív a mérleg a szomszédokkal
• De: eleinte a forgalom dinamikája a
szomszédokkal alacsonyabb, mint néhány fejlett
EU taggal (GB, F, Holl), ill. néhány EU-n kívüli
országgal (Kína, Oroszország)
• 2006-tól újra nő a szomszédok súlya, nagyobb
lesz, mint korábban volt
• Fontos partnerszerkezeti változás: Ausztria súlya
csökken, míg Románia és Szlovákia növeli
forgalmát
Magyar külkereskedelmi forgalom, és
ebből a szomszédok
Magyarország és szomszédai közötti
kereskedelem 2003-2009
Kapcsolataink történetisége 4.
• Főbb változások az exportban:
1. Összkivitelünk 20-21%-a a szomszéd
országokba irányul
2. Minden szomszéd súlya meghaladja az 1%ot
3. Románia válik a legfontosabb exportpartnerré (csak Németország előzi meg)
4. Szlovákiába is többet exportálunk mint
Ausztriába
Export a szomszéd országokba
Kapcsolataink történetisége 5.
• Főbb változások az importban:
1. Az importban a szomszédok súlya kb. 15%
2. A legfontosabb importpartner továbbra is
Ausztria, de súlya csökkenő tendenciájú
3. Szlovákia és Románia dinamikusabban
növeli hazánkba irányuló forgalmát
4. A többi szomszéd nem éri el az 1%-ot!
Import a szomszéd országokból
A külföldön befektetett magyar
működő tőke állománya
A magyar tőke területi megoszlása
• Az ezredfordulóig a tőke mozgások kb. felefele arányban irányultak a szomszédos
országokba, és az EU-ba
• 2001 után a tőkemozgás fő célterületévé a
környező kelet-közép-európai országok
váltak: Szlovákia, Horvátország, Románia,
Szerbia, Ukrajna, (a nyelvi, kulturális,
történelmi gyökerek fontossága)
• De fontos irány Bulgária, Macedónia,
Montenegró, Oroszország
A magyar tőkeexport potenciális
előnyei
• A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek
regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés
intenzívebbé teszi a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat,
lehetővé teszi a magyar kivitel növelését. A célországok
piacai közvetlenül elérhetővé válnak az üzleti pozíciók
javulásával.
• A hazai költségszint növekedés a termelés kihelyezésre
kényszeríti a vállalatokat, és a magas bérigényű termelést
alacsonyabb bérszínvonalú országba helyezik át. Ez
versenyképességet javít.
• Új piaci lehetőségek nyílnak meg (értékesítés növelés), és a
hatékonysági, tőkemegtérülési mutatók is javulnak.
• A határokon átnyúló vállalatközi kooperáció fejlesztése
mindkét oldal szereplőinek segítség.
• Javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiség gazdasági
lehetőségeit is.
• A KKV-k számára növekedési lehetőséget biztosít (pl. a
határmenti együttműködések keretében).
Miért éppen a szomszéd-országok?
Mert megfelel az elveknek:
- Az elmúlt években komoly kereskedelmi mérleg
aktívumunk volt az országokkal
- Gazdasági növekedésük üteme meghaladja a magyart
- 4 ország EU tagállam, 3 potenciális EU tag
- A nem EU-tagok közül kettőnek (Horvátország,
Szerbia) van szabadkereskedelmi megállapodása a
közösséggel
- Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, nagy piaci
lehetőséggel
A szomszéd országokban rejlő
lehetőségek
Export
– Összhangban áll az
exportdiverzifikációs célokkal
– Magyar áruexport
átrendeződik (az export
növekedésének dinamikája az
EU15-ben csökken, az EU-n
kívül és főleg a balkáni
régióban növekszik)
– Olyan területek ahol új és
tartós pozíciókat lehet
szerezni
– Kis és közepes vállalkozások
egy részének a szomszédos
országok jelentik az elérhető
külső piacot
Tőkekivitel
– A kis- és középvállalkozások
számára: a környező országok
/500 km/
– Hazai nagyvállalatok számára:
elsődlegesen Közép és KeletEurópa (hangsúlyosan Dél-kelet
Európa) – felvásárlások,
„regionális multivá” alakulás.
– Lehetséges egyéb befektetési
terep: a földrajzilag távolabb eső
országok:Oroszország és a volt
szovjet tagállamok, illetve
Délkelet-Ázsia (különösen Kína,
India és az ún. kistigrisek).
A szomszéd országokban rejlő
lehetőségek
•
•
•
•
Piac ismerete
Hasonló kultúra és infrastruktúra
A privatizációs lehetőségek ismerete
A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt
összpontosul
• A korábbi CEFTA tagság adta lehetőségek
• Különös figyelem Délkelet Európának
– EU csatlakozási törekvések
– Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás
(út az orosz piacra)
– Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Balkáni régió és Ukrajna által kínált
lehetőségek
Alacsony költségszint, alacsony bérszínvonal
Magas munkanélküliség
Relatíve képzett munkások
Dinamikusan javuló gazdasági környezet
Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel
Piac (CEFTA, orosz piac)
Privatizációs lehetőségek
Befektetés ösztönző intézkedések
Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is
Külföldi tulajdon védelme
Reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó
alacsony szintje, cégalapítás egyszerűsödése)
• Privatizációs lehetőségek a térségben
A fő irányok összegzése
Gazdasági célok
Politikai célok
•
•
•
•
• A régióhoz kapcsolódó
politikai és gazdasági kockázat
csökkent az elmúlt időben
• Nyugat Európa a Balkán felé
fordult
• A balkáni országok és Ukrajna
euro atlanti integrációjának
előmozdítása: Magyarország
közvetítő lehet ebben
• Magyar részvétellel működő
integrációs együttműködések
Magyar export dinamizálása
Tőkekihelyezés
Privatizációban való részvétel
Infrastrukturális
fejlesztésekbe való
bekapcsolódás: Magyarország
a nemzetközi útvonalak
metszéspontjában
• Uniós források bevonása
közös projektekhez
• A határon átnyúló
együttműködés erősítése
A szomszéd országok növekvő
lehetőségeket kínálnak a magyar
fejlődésnek
• A jelen kapcsolatokban esetenként a múlt
visszatérésének lehetünk tanúi: a korábbi
kapcsolatok újraélednek, a zavaró hatások
csökkennek.
• A múlt öröksége azonban negatív hatásokat is
tartalmazhat.
• A történelmi megbékélés, a kölcsönös
megismerés és megértés a gazdasági és
politikai kapcsolatokban a jövő záloga.
Köszönöm a figyelmet
-