Transcript 2.

1. Népi növényneveink eredete
Etnobotanika
Etnobotanika
Az etnobotanika fogalma, jelentősége, kapcsolódó
szakterületek
Etnobotanika: a néprajz és a növénytan határtudománya, amely
azt vizsgálja, hogy a különböző népek, illetve kultúrák milyen
hasznosítási, kultikus, illetve népszokásbeli kapcsolatban vannak
a növényvilággal.
(görög-latin néprajzi növénytan) A botanikának azon
alkalmazott és interdiszciplináris (tudományok közötti,
határtudományi) ága, amely az emberi kultúra és a növényvilág
kapcsolatát kutatja, pl. az emberi nyelvben szereplő növény vagy,
a növényi részek elnevezése alapján, a táplálkozásra, eszközökre,
gyógyításra használt, s a hit világában szereplő növények alapján.
Etnobotanika
Népi növényneveink eredete
A növénynevek etimológiája nem egyszerű.
A
névadás
indítéka
egy-egy
növénynév
keletkezésekor sokszor csak akkor válik világossá,
ha rá tudunk jönni a jelölt növény szerepére abban
a korban.
népi növényismeret a gyakorlatiasság, a hasznosság
vezérelvén jött létre
népi tudásanyag évszázadok paraszti tapasztalatain
alapuló hagyományain nyugszik
Etnobotanika
népi névadás legfontosabb motivációja:
-mire használható (pl. kígyómarást gyógyító fű,
bolhahalál, bagzófű, tetűfű, kosárfűz, ostornyélfa,
embererőfű, sörárpa, farkasölőfű, takarmánytök,
jósfű, báránypirosító stb.).
-morfológiai sajátsága (pl. borjúorrú fű,
ökörnyelv, farkasfog, gólyaorr, szeméremvirág,
tölcsérfürt, kardvirág, kakasláb stb.)
Etnobotanika
-népi orvoslásra
-szerelmi varázslásra (bagzófű, agármony, kankalin,
zsálya stb.)
-a szerencse biztosítására (fekete nadály a kertbe
ültetve),
-a villám elhárítására (kövirózsa), vihar megelőzésére
(ablakba kitett ezerjófű)
-zár kinyitására (vasfű)
Etnobotanika
„hogyha szent Péter napján nap feljütte elött
kiássa, vele hordozza, lakatot, békót lehullat,
sőt rabot szabadít, ha érteti véle és az lánczot
megoldja; próbáld, ha nem hiszed”
Etnobotanika
-féregűzésre (ereszbe tűzött úrnapi sátorfű)
-hajnövesztőszerként (márialen)
-tetű- és bolhairtóként (bolhaűzőfű, bolhahalál, tetűfű)
-rontó célokra is (nadragulya a haragosok küszöbe alá
ásva)
-a rontás elhárítására (csalán, ökörfarkkóró, üröm stb.)
Etnobotanika
A nyelvészeti tudás önmagába kevés!
botanikai
orvostörténeti,
művelődés-történeti
adatokkal kell kiegészíteni és megtámogatni a
szómagyarázatot.
a Petroselinum ’petrezselyem’
elnevezés esetében a szófejtés,
hiszen a régi lat. petroselinon
ill. a gör. petrosélinon
növénynévből való, és a pétra,
pétros ’szikla, kő’ jelentésű
szóval függ össze.
Etnobotanika
Jelentés szerinti csoportok
Betegséggel kapcsolatos növénynevek
Bolondító beléndek (Hyosciamus niger) idegnyugtató
narkotikumot tartalmaz, mérgező, többek között bódító
hatású gyógyszert készítenek belőle;
Etnobotanika
Betegséggel kapcsolatos növénynevek
Forrasztófű (Fekete nadálytő – Symphytum
officinale) allantoint tartalmaz, amely elősegíti
az új sejtek növekedését, ezért több mint 2500
éve használják sebgyógyító képessége miatt
Betegséggel kapcsolatos növénynevek
Etnobotanika
Sebforrasztófű,
sebforrasztó zsombor –
Descurainia sophia
Etnobotanika
Betegséggel kapcsolatos növénynevek
Fülbecseppentő, fűlbecsöpögtető, fülfű (Házi
kövirózsa - Sempervivum tectorum) fülfájáskor a fülbe
csöppentenek.
Etnobotanika
Vérállítófű (Orbáncfű Hypericum perforatum) A
vérállítófű hagyományos
sebgyógyító, vörös
olajában levő antibiotikus
vegyületek hozzájárulnak a
sebfertőzések
megakadályozásához.
Etnobotanika
Állatnevek a növényneveinkben
A botanika magyar nevezéktanában gyakoriak és
sokfélék az állatnevekből és állati testrészek neveiből
alkotott növénynevek.
A névadás motivációja a jelölt növény valamely része,
amelyet a névben egy-egy állati testrészhez hasonlít
- összetételben szereplő állat kedveli, eszi a szóban
forgó növényt.
- menedéket nyújt a növény az állatnak,
rejtőzködésre, levelére mászva sütkérezésre vagy
zsákmányszerző helyként használja.
Etnobotanika
Állatnevek a növényneveinkben
Ezernél is több az olyan összetétel, melynek az
előtagja valamelyik állatnevünk, vagy valamilyen megnevezett - állat testrészének (fej, fül, fog, láb,
karom, here, száj, begy, csőr, farok stb.) elnevezése.
Egyedül a béka névvel például legkevesebb 55
növénynév ismeretes. Némelyik persze csupán
nyelvjárási szinten.
Etnobotanika
Állatnevek a növényneveinkben
-háziszárnyas (csirkegomba, kotlóvirág, tyúkdió, tyúkvirág,
kakasmandikó),
Fontos névadó a liba háziszárnyas (libabab, libacsillaghúr,
libadió, libadöglesztő, libafű, libaparéj, libaperje, libapimpó,
libarózsa, libatalp, libatippan, libatop, libavirág, libazsázsa)
- réce (récefű, récevirág) és a ruca (rucadió, rucafű, rucaláb,
rucaöröm, rucaperje, rucatalp) is.
-vad- és háziállat (farkasalma, békavirág, egérfa, rókagomba,
tigrisliliom, bárányvirág, kutyakapor, agárszilva, macskagyökér,
tehéngomba, lómenta),
Etnobotanika
A legtöbb állatnév hüllő (kígyófű, gyíkfű), madár
(galambbegy, rucaöröm, bagolyfű, fecskefű, kakukkfű,
gólyavirág)
-rovar (dongóvirág, légyfű, pillangóvirág) nevével
képeztek
-szerepel növénynevekben a pióca (piócafa), ennek
régi nadály neve (nadályfű, nadálygyökér, nadálytő),
a hód (hódcsillár, hódfarkhínár, hódfarkkaktusz), a
szúnyog (szúnyogfa, szúnyogfogó szurokszegfű,
szúnyogláb, szúnyogozó, szúnyogtövis, szúnyogvirág).
Etnobotanika
Rucaöröm - Salvinia natans
Etnobotanika
halkábítófű J: Euphorbia
’mindenféle kutyatej neve’. Az
Euphorbia ókori növénynév, a
gör. euphorbion már
Dioskoridesnél tüskés, tejnedvet
is tartalmazó növényt jelöl, a
latinban Pliniusnál (5: 16) a
’farkastej’ elnevezése.
A halkábítófű névnek az a
magyarázata, hogy
Magyarországon régebben a
halászok megtették, hogy a
nedvet a vízbe csepegtették.
Etnobotanika
Az összetett szó libatop’
Chenopodium’ tükörszó.
Linnétől alkotott lat.
Chenopodium (< gör. chen,
gen. chenos = liba; podion =
lábacska) megfelelője.
A szóban a -top utótag ’láb’
jelentésű, a topog, toppan
családjába tartozó topp, top
’lépés; lábnyom; láb’
főnévvel függ össze.
Etnobotanika
siklófű J: Equisetum.
Nem állatnévvel van dolgunk,
hanem a sikál igével.
A növény tudományos
Equisetum neve is erre enged
következtetni, hiszen ez a régi
lat. equisaetum, equisetum,
equisaetis (Plinius 26: 132) (<
lat. equus = ló és saeta, seta =
állati szőr, sörte) elnevezésre
vezethető vissza.
Etnobotanika
vidrafa J: Salix. A fűz
gyökereivel a vízben áll;
A kéreg hatásos
fájdalomcsillapító, az
aszpirin juthat eszükbe.
Az aszpirint ugyanis
eredetileg a fűzfa
kérgében lévő anyagból,
a szalicinból állították
elő. A fűz lat. salix, gen.
salicis nevével függ
össze a régi gyógyszer, a
salicin
Etnobotanika
háziállatokéval képzettek között feltűnő a kutya- jelzői
előtaggal alakult összetételek gyakorisága.
A zoomorf metaforák eb- (vagy kutya-) előtagja a jelölt
növény használhatatlanságának, élvezhetetlenségének,
csúnyaságának vagy éppen mérgező voltának, egyéb
rossz tulajdonságának a kifejezője.
Az ókori, majd a középkori orvosbotanikai művekben,
füvészkönyvekben is gyakori a lat. canis, és főként a
gör. kyon ’kutya’ állatnévvel (és a kutya valamely
testrésze nevével) képzett növénynév, mint például a
cynapium, cynara, cynodon, cynodontium, cynoglossum,
cynomorium, cynorkis, cynosurus.
Etnobotanika
A névadási szemlélet háttere: az ember, a névadó
közösség számára értéktelenek, hasznavehetetlenek,
sőt, jelenlétük sokszor nemkívánatos.
Gyomokat, mérgező növényeket, csekély élvezeti
értékű gyümölcsöket hívnak így.
Az előtag megkülönböztető jelző: az utótag jelölte
megbecsült, hasznos növénnyel szemben az ilyen
összetétel vadon termő, hitvány fajok elnevezése;
például székfű ~ ebszékfű, szőlő ~ ebszőlő, borostyán ~
kutyaborostyán, cseresznye ~ kutyacseresznye, búza ~
kutyabúza stb.
- az állat számára fontos gyógyszer, vagy éppen
Etnobotanika
’kutyabenge’ „roszsz,
büdös, semmirevaló
törőfa”
Társnevei is a növény
értéktelenségére utalnak;
vö. disznótüskefa, ebtövis,
macskatövis, varjútüske
(MNöv. 202). A Rhamnus
egyébként régi görög
növénynév, az utótag
frangula (< lat. frangere
’törni’) pedig szintén a fa
használhatatlanságára
utal.
Etnobotanika
Ebír. neve elárulja, hogy ez a
növény a beteg kutya
orvossága: „az eb megeszi,
mikor hányásra van
szüksége”.
„a’ kutják némelly
nyavalyáikban felkeresik;
félrágottan lenyelik, és
azután okádnak arra az
ösztönére, a’ mellyet a szúrós
és tsípős kalászszálkái a’
torokban okoznak”
Etnobotanika
ebszékfű J: Matricaria maritima
ssp. inodora. Nem gyógyít, nem
jó illatú, tehát: eb.
a vetések gyakori gyomnövénye,
az ebszékfű magasabb
termetével, kellemetlen szagával
és laposabb, tömör vackú
fészkeivel tér el. Az illatos, kisebb
termetű kamilla gyógynövénynek
korábban – mint arra Matricaria
(< lat. matrix, -icis ’anyaméh’,
valamint a német Mutterkraut,
tkp. ’anyafű’) neve is mutat –
nőgyógyászati jelentősége volt.
Etnobotanika
kutyaherélősás J:
Stratiotes aloides.
A növénynév azonos
a gör. stratiotes
’katona, harcos’
szóval; a kardforma,
tüskésen szegélyezett
levelekkel
„felszerelt” növényt
láthatták így a régi
görögök.
Etnobotanika
kutyatej J: Euphorbia. A
növény hasonnevei szintén,
mint az ebtej, farkastej, tejesfű,
fűtej, méregfű, szamárfű stb. a
mocsaras rétek májusi
virágjának csípős tejére
utalnak, mely hánytató, maró,
hashajtó hatású. A tejnedv
mérgező diterpéneket
tartalmaz, a bőrön is
gyulladásokat idézhet elő.
Etnobotanika
A farkas állatnév a növényneveinkben
erősen pejoratív jellegűek; a kártékony, félt és
megvetett állat nevével jelölt növények
hasznavehetetlenségét, vadságát, mérgező voltát
fejezik ki.
A farkasgégevirág, farkasgomba, farkasölőfű,
farkascseresznye, stb. népi nevek mind a növény
veszélyességére figyelmeztetnek.
utótaggal jelölt növénnyel szemben, vadon
termő, hitvány fajokat jelölnek (pl. bab ~
farkasbab; szőlő ~ farkasszőlő stb.)
Etnobotanika
farkasalma
mérgező növény is
lehet nélkülözhetetlen
orvosságok, a
gyógyászat
alapanyaga.
Aristolochia neve az
aristos ’legjobb’ és a
locheia ’szülés’
szavakból van
képezve.
szülést segítő szerep
Etnobotanika
farkasboroszlán
A növény valamennyi szerve
a csípős ízű mezerin nevű
méreganyagot tartalmazza
Etnobotanika
farkasölőfű J: Aconitum
vulparia
magas alkaloidtartalma
miatt nagyon erős méreg.
Emiatt már az ókorban
Dél- és KözépEurópában, de Indiában
is nyílméreg
előállításához használták.
Ezenkívül fontos volt a
dúvadirtásban
Etnobotanika
Etnobotanika
A „madár” név a növényneveinkben
madár- előtag a kicsinységet, könnyűséget, a rendes
mértéktől elütőt fejezi ki.
-gyümölcsöt termő növényeknél a madár, madárkás
apró szeműt jelent (kis szemű szőlő, apró bogyójú
gyümölcs).
-utalhat a vadon élő madarak környezetére,
élőhelyére is, jelentése ’mezei, erdei, vad, azaz ott
termő’,
-a jelölt növény gyümölcse a madarak táplálékául
szolgál.
Etnobotanika
madárberkenye
Az aucupium
’madárfogás’
Aucupari [< lat. auis
capere ’madárfogó’],
mivel a madarászok
kelepcéikbe, hurokjaikba csalinak tették
a madárberkenye
bogyóját.
Etnobotanika
madárcseresznye
cerasus [< gör.
kerasos =
cseresznye, illetve
prunus (latin
növénynév szintén
’cseresznye’
jelentéssel).
Az avicularis,
avium utótag pedig
a lat. avicula
’madárka’, illetve
az avis ’madár’
Etnobotanika
Here és orr a növényneveinkben
Számos állatneves és emberi vagy állati testrész
nevével alkotott terminus használatos a
növénytanban. Antropomorf és zoomorf elnevezések
alkotják a botanika nevezéktanának komoly
hányadát. Az alábbi növénynevek motivációja is
eredetileg valamely külső hasonlóság, jellemző
morfológiai sajátosság volt.
Etnobotanika
A lóhere (Trifolium
pratense)
egyértelműen
hasonlóságot láttak a
növény valamely része
és a csődör ivarszerve
Etnobotanika
Agárkosbor,
agármony,
embererőfű –
Orchis morio
Etnobotanika
daruorr J: Geranium
görög geránion (<
gör. gerános = daru)
elnevezésre vezethető
vissza
Etnobotanika
tok termés alapján
kapta a növény a
hosszú csőrű madarak
csőréről a gém-, gólya-,
daruorr tudományos
nevet. (Geranos ’daru’;
pelargos ’gólya’; erodos
’gém’ jelentésű).
Etnobotanika
vakondfa, vakondfű, vakondelháritó cserje , vakondbab,
csodafa, hashajtóbab, Jonás fája, Jézus tenyere,
kertiberzseny, sárfű
Ricinus communis - ricinus
Etnobotanika
Viperafű, kígyógyökér, mérges kígyófű, pozdor
Scorzonera hispanica - feketegyökér
Etnobotanika
Póklábúfű, pókláb, lófarok, macskafarok, medveszakáll,
fentőfű, kannamosó, kannasúrló, tálmosó
Equisetum arvense – mezei zsurló
Etnobotanika
Tücsökgomba - Psathyrella gracililis
Etnobotanika
Tücsökkoma, pücsökkoma, csicsikkoma, őszike, vetővirág
Colchicum autumnale – Őszi kikerics
Etnobotanika
Tevekáka, sikárfű, mosogatófű, mosogatógyökér, rokahátúfű,
verúllitófű, zablevelűfű
Andropogon ischaemum - fenyérfű
Etnobotanika
Tehénfű, tinószegfű, tehénszegfű, téjhozó-fü, tejet nevelö-fü
Vaccaria pyramidata
Etnobotanika
tinóru / tinóorrú gomba
Etnobotanika
Oroszlánszáj, tátika, medveszáj, szamárszáj,
borjúorrú fű, táltos, tátos - Anthirrhinum majus
Etnobotanika
Bolhahalál, bolhafű – Erdei peremizs
Inula conyzae
Etnobotanika
Vallási fogalmakkal kapcsolatos és biblikus elnevezések:
összetett szavak: istenfa (lepényfa), krisztuskorona,
krisztustövis (lepényfa), máriakönnye (fehér ikravirág),
szentantalvirág, szentjózseftulipán, szentjánostulipán,
szentjózsefvirág (fehér liliom), szentjánoskenyér
(lepényfa), szentlászlófű (kányacsengettyű),
szentmihályvirág (őszirózsa);
Etnobotanika
Vallási fogalmakkal kapcsolatos és biblikus elnevezések:
összetett szavak: istenfa (lepényfa), krisztuskorona,
krisztustövis (lepényfa), máriakönnye (fehér ikravirág),
szentantalvirág, szentjózseftulipán, szentjánostulipán,
szentjózsefvirág (fehér liliom), szentjánoskenyér (lepényfa),
szentlászlófű (kányacsengettyű), szentmihályvirág (őszirózsa);
vallási preferenciát tükröző, szimbolizált dolgot jelentő, biblikus
jelképjellegű elnevezés: (Golgota-virág, Istenfa, Jézuscsalán,
Szentjánoskenyér, Isten kegyelme fű, Isten lova farka, Isten
átkozta fű, Isten kenyere, ördögrokolya, ördögbordája,
ördögszekér, ördögharaptafű, ördögoldal, szépasszony füve,
borszorkány kása, boldogasszony csipkéje, boldogasszony mentája,
bába kalács, bába fésű stb.),
Etnobotanika
3 bibeszál: 3 szög
5 porzó: 5 sebhely
72 szálból álló
sugárkoszorú:
töviskoszorú 72 tövissel
3-asan szeldelt lomblevél
a lándzsa hegye
kacs: korbács
Etnobotanika
Ünnepek nevéből képződött növénynevek
(jelzős szerkezetek):
Etnobotanika
Népnevekből alakult növénynevek
Etnobotanika
Etnobotanika
Személynévből képzett növénynév:
Etnobotanika
Színnévvel alkotott összetett növénynevek:
Etnobotanika
Az élőhelyre utaló nevek
Etnobotanika
Képzelt lényre utaló növénynevek
Etnobotanika
Az emberrel kapcsolatos szavakból alkotott nevek:
Etnobotanika
Testrész nevéből alkotott növénynevek
összetett szavak: fülfű (kövirózsa), tyúksegg, tyúkszem
(tyúkhúr), tyúkseggvirág, tyúkszemvirág (pongyola
pitypang); az elnevezések a gyógyászati felhasználásra
utalnak, a tyúkseggvirág vagy tyúkszemvirág a
tyúkszem gyógyítására jó
szószerkezet: seggenülő tök (sütőtök).
Etnobotanika
Élelmiszernév az összetétel előtagja
mézvirág (gilisztaölő varádics), túróvirág
(galambvirág), vajfű (szádorgó), vajvirág (csupros
nárcisz), vajsaláta (fejes saláta).
Etnobotanika
A virágzás időpontjára utal a nevek
képzett szó: decemberke (karácsonyikaktusz);
összetett szó: örökkényíló (nincs azonosítva)
szószerkezetek: nyári krizantén (Boldogasszony
tenyere), nyári rózsa (kerti őszirózsa).
Etnobotanika