Tájékoztató - Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari
Download
Report
Transcript Tájékoztató - Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari
SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI
KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
2014.10.21
TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET
KÉPZÉSI FORMÁK - SZVK
2013/2014. tanév
2+2 képzési forma
OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet
Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott
vagy
3 éves képzési forma
OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet
Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott
vagy
3 éves képzési forma
OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet
szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet
2012/201
3.
tanévben
utoljára
indított
képzési
forma
A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS ELVEI
Az új törvényi szabályozás elemei:
a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó
minimális és maximális csoportlétszám feltételei
Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai
mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik
Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre
nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai
képzésben résztvevő tanuló.
9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az
összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a
szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés
folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgáló tanműhelyében kell
megszervezni.
A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS
ELVEI
a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban
teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon
kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll,
az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része,
előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége,
új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció
szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a
tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a
szükséges jogszabályok,
szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető
fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt
egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági
követelményeknek megfelel.
GYAKORLATI SZINTVIZSGA
Szt. 28.§ (4).
Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki
nappali rendszerű oktatásban vagy
a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban
vesz részt a szakmai képzésben és
nem rendelkezik érettségi végzettséggel.
Szt. 28.§ (3).
„…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizediktizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig
kizárólag a szakképző iskolában vagy
a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”
SZINTVIZSGA ÉS A TSZ KÖTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések esetében:
Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai
gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre
Sikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt
szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés.
32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott
(alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén
A szintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10.
illetve a 11. évfolyamtól.
/Szt. 92/A § (1) /
Az átiskolázásban érintett tanulók:
Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni
FELNŐTTOKTATÁS
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő
tanuló
- sajátos elfoglaltságához,
- egyedi életkörülményeihez,
- meglévő ismereteihez és
- életkorához igazodó képzési forma.
Képzésszervezési formái:
nappali,
esti,
levelező oktatás munkarendje és az
oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben
tanulószerződés nem köthető.
Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett
felnőttoktatás keretében folyó szakképzés
ÉLETKORI HATÁROK AZ ISKOLARENDSZERŰ
SZAKKÉPZÉSBEN
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §. (2)
„a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
8 évfolyamos általános iskola esetén 16.,
középiskola és szakiskola esetén 21. életévét betölti,
kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7)
„ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait
szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali
oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti
köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag
folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül –
befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”
ÉLETKORI HATÁROK A SZAKKÖZÉPISKOLA
SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAIN
Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet.
A ráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető.
Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a
ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon
naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra,
hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére.
Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult
tovább szakképző évfolyamon:
a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely
így
nappali rendszerben folytatható és
tanulószerződés köthető.
TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA
A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat:
iskolai tanműhelyben,
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati
tanműhelyben (9. évf., csak TSZ)
külső vállalati gyakorlati képzőhelyen
tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet,
tanuló)
együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó
szervezet, iskola) alapján
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA
A tanuló gyakorlati képzés keretében:
a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében
meghatározott feladat ellátására kötelezhető,
egészséges, biztonságos körülmények között
foglalkoztatható.
A gyakorlati képzést szervező köteles:
a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő
munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit
elsajátíttatni
munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a
gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll)
gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő
felkészítéséért
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA
Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó,
hátralévő teljes időtartamára köthető.
Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7
órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem
haladhatja meg.
A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell,
ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen
(munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató
szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is
rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.
Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra
között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a
gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati
képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos
pihenőidőt kell biztosítani.
A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre
nem vehető igénybe.
TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA
A gyakorlati képzést folytató szervezet:
a heti pihenőnapokon és
a munkaszüneti napokon, valamint
az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt
a tanulót gyakorlati képzésre csak
a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen
és
a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az
esetben,
ha a tanuló mulasztását pótolja.
A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka),
valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA
Befejező szakképző évfolyam:
az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között
nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen
részt venni,
az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az
adott évfolyam követelményeit,
a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való
felkészülés céljából gyakorlati képzésen
továbbra is részt vehet,
a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a
gyakorlati képzést folytató szervezettel
megállapodni.
egy alkalommal legalább tíz nap egyéni
felkészülési idő illeti meg a tanulót
TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK
KÖRE
Tanulószerződés a tanulóval:
az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől
kezdődő hatállyal,
az első, állam által elismert szakképesítésre történő
felkészítés céljából folyó,
költségvetési támogatásban részesíthető képzésre
köthető.”
Tanuló
tanulói jogviszonyban álló
aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek
székhelye Magyarországon található.
nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie
Szintvizsga kötelezettség
Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági
követelményeknek való megfelelés
TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK
KÖRE
A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél:
részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is
köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás)
más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak
köre olyan szervezetekkel, amelyek
- egészségügyi,
- művészeti,
- közművelődési,
- oktatási és szociális
ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában
működik:
költségvetési szerv,
alapítvány,
egyesület
egyházi jogi személy.
Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők
TANULÓSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első
szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében
köthető
A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék
bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig
A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését
szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást
vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.
A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig,
de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni.
Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem
a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő
jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a
későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.
TSZ KÖTÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAI:
a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége
Szt. 28.§ (3), (4).
a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1)
egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét,
eredményét,
pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét,
eredményét,
Szakiskolai képzés évfolyamát
TANULÓI MULASZTÁSOK
A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára
kötelező.
A szabályozás rendelkezései szerint különválik
a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről,
adott
/igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja
az
tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló
tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. /
a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről
való
/igazolt
és
igazolatlan
mulasztása
meghaladja
az
összefüggő szakmai
gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló
az évfolyam követelményeit nem teljesítette.
Az igazolatlan
mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési
idő (óraszám) 5 %-t. Az
igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./
mulasztások szabályozása.
TANULÓI MULASZTÁSOK
Ha a tanuló mulasztása
a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri,
de igazolatlan mulasztása nincs
és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a
következő tanév megkezdéséig pótolja
és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja,
mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól.
Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása
az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő
szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de
igazolatlan mulasztása nincs, vagy
az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő
szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az
igazolatlan mulasztását pótolta,
és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati
követelményeket,
a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati
képzés szervezője ezt igazolja.
TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei:
A tanulószerződés megszűnik
ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai
bizonyítvány kiállításának napján,
a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói
jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
szabályozott esetekben történő megszűnésének napján,
amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon
belül más szakképző iskolában nem folytatja,
a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli
megszűnésének napján,
a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati
képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre
emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése
esetén a határozat közlésének a napján,
a tanuló halála napján
TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés
megszűnik:
közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös
megegyezésben megjelölt napon,
felmondás esetén a felmondás közlésétől számított
tizenötödik napon,
azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének
napján,
Azonnali hatályú felmondás esetei:
a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a
tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,
ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi
eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a
szakképzési évfolyam megismétlésére.
TSZ AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁSA
IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS ESETÉN
Az Szt. nem határozza meg az igazolatlan hiányzás
azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli felmondás lehetőségével élhetnek.
A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a
tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható .
A tanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet
akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes
folytatása lényegében lehetetlen.
A felmondási okok alkalmasak legyenek arra, hogy a
tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a
gyakorlati képzés további biztosítása lehetetlenné
váljon vagy jelentős akadályba ütközzön.
TANULÓSZERZŐDÉS
SZÜNETELTETÉSE
A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a
tanulószerződés is szünetel.
Ebben az esetben passzív módon él a
tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló
tanulói jogviszony is.
A tanulószerződésből eredő jogok és
kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik
a feleket.
Biztosítási viszony nem áll fenn.
Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség gyakorlati képzéssel való
teljesítése.
Normatíva nem számolható el.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Együttműködési megállapodás köthető:
a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig,
összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására
abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője
a szakképző iskola,
tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati
képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban
tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél
kerül sor
A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola
A szakképző iskola az együttműködési megállapodás
megkötését megelőzően és azt követően
folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és
tárgyi feltételei meglétét.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
A tanuló pénzbeli juttatása:
tanulószerződés alapján, továbbá
együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű
oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.
Pénzbeli juttatás mértéke:
a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata.
A szorzó:
a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya
alapján kerül megállapításra.
7 kategória:
a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig
terjedően.
PÉNZBELI JUTTATÁS EMELÉSE
Egységes szempontrendszer alapján
Az Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre
meghatározandó
egységes
feltétel
és
szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli
juttatást kell minden esetben egységesen emelni,
hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes
módon jelenjenek meg azok a szempontok,
amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása
•
a tanulmányi előmenetele,
•
a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és
•
szorgalma alapján
a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek
minden tanulóra egyformán érvényesek.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első
félévében a minimálbér 18%-a.
Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette
1.000 Ft. 2014-ben a min.bér 101.500 Ft-ra változott. A tanulót az első
szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az
utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket.
Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam
első félévében: 17.640 Ft ill. 18.270 Ft 01.01-től a félév végéig
második félévében: 18.270 + 500 Ft =18.770
Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam
első félévében: 18.770 Ft / 2 = 9.385 Ft
második félévében: 9.385 + 500 = 9.885 Ft
Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam
első félévében: 18.270 Ft + 500 Ft = 18.770 Ft
második félévében: 18.770 Ft + 1.000 Ft = 19.770 Ft
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Bukás befejező szakképző évfolyam:
A tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól
a tanuló juttatásra már nem jogosult.
Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a
következő tanév első tanítási napjától jár.
Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele
Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén:
csak banki átutalással vagy
fizetési számlára történő befizetéssel lehet
teljesíteni.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés
alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától,
teljes hónapra illeti meg.
A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan
mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap
közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói
pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés
alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára,
július és augusztus hónapra is megilleti.
A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói
pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első
komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Példa: Kőműves szakképesítés.
TSZ kötés: 2014.01.27.
Első gyakorlati képzési nap: 2014.02.02.
Képzés várható befejezésének ideje: 2014.06.30.
Sikeres szakmai záróvizsga: 2014.06.15.
Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított
juttatás időarányos része.
Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell
megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint.
Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el.
Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a
tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott
hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni
453.000 Ft x 1.6698 = 756.419/12 = 63.035
(63.035/30) x 15 = 31.517 Ft.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Pénzbeli juttatás EM esetén:
Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az összefüggő
szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás,
havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján
érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél.
Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából
ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó
gyakorlati képzés
A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár.
pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában
csökkenteni kell.
tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni
a banki átutalással vagy fizetési számlára történő
befizetéssel történő teljesítést.
TANULÓKAT MEGILLETŐ EGYÉB
JUTTATÁSOK
Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló
gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik.
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben
kedvezményes étkeztetés,
útiköltség-térítés, munkaruha,
egyéni védőfelszerelés (védőruha),
tisztálkodási eszköz
felelősségbiztosítás
A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló
által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben
foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI
a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk
megtérítését,
valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg.
A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz
szándékosság esetén nincs korlátja.
Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a
gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.
A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek
gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles
megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló
pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés
összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell
érvényesíteni.
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati
képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni.
Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet
A tanulói felelősségbiztosítás célja:
Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár
megtérítése (klasszikus)
másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért
károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének
biztosítása.
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
Második és további szakképesítés Szt. 2§.
„már meglévő, államilag elismert szakképesítés
birtokában szerzik meg”
„figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő,
államilag elismert szakképesítést, amelyet
iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek”
„Nem számít második szakképesítésnek a meglévő
szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben –
szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
körben – szerezhető szakképesítés”
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintően
Minden esetben ingyenes:
SNI tanulók,
készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló
középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók.
Ingyenes:
A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos és
az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak
SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig.
Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is
köthető.
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
A második szakképesítés esetében az elméleti képzés
nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati
képzés sem az.
a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a
képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél,
akkor a gazdálkodó szervezetnek),
a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti
vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami
támogatásnak minősül,
mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve,
nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és
szolgálati időbe történő beszámítás sem.”
TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS,
JAVÍTÁS
A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles
bejelenteni a területileg illetékes kamarának.
Módosítás:
Ha a szerződéses feltételekben a felek
jogait vagy
kötelezettségeit
érintő lényeges változás történik.
Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet
módosítani.
Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli
juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő
változás
Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és
kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás
TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, JAVÍTÁS
Javítás:
Elírás
Helytelen információ
Tévesen feltüntetett adat
Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de
egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó.
Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni,
javíttatni, aláíratni.
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT
KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A KAMARA SZAKKÉPZÉSI
TEVÉKENYSÉGÉHEZ
Együttműködési megállapodások esetében az egyik
szerződő fél az iskola.
Az állami fenntartásba került, Klebelsberg
Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák
esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél.
A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal
felelősséget.
Az EM-t és annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító
iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi
igazgatójának is alá kell írni.
4 eredeti példányban készül
1 példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell
küldeni.
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
Az ellenőrzés célja:
A jogszabályokban előírt személyi és tárgyi
feltételeknek meglétének vizsgálata,
kötelezettségek teljesítésének vizsgálata,
A képzés tartalmára vonatkozó előírások
betartásának vizsgálata
visszajelzés a gyakorlati képzés területén
folyó tevékenységekről, tapasztalatokról,
tanácsadás a képzés szervezésében,
lebonyolításában, adminisztrálásában
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó
dokumentumok:
Alapító okirat
Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata
Működési, illetve telephelyengedély
Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye
A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését
igazoló okirat
A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai
gyakorlatát igazoló dokumentum
A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen
előéletről
Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok
Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás)
Foglalkozási napló
Tanulói munkanapló
Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai
Szakmai és vizsgakövetelmény
Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, gyakorlati
képzés helyi programja
Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli juttatás
számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés,
munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz)
Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása
Felelősségbiztosítás
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
Kötelezettek köre:
A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége –
néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett.
A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés
költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik.
Átalányadózó: a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az
átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és
elszámolási kötelezettsége sem keletkezik.
Az EVA hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési
hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe
jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be.
A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a
kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek
után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása
és megfizetése alól.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális
hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség)
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint
aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző
iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési
megállapodás (új Szt.56-57.§) alapján, az iskolai rendszerű
szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban,
vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött
tanulószerződés (új Szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlatot
is - szervezésével,
b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső
képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor
c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő
befizetéssel.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
TELJESÍTÉSE
A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a
bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de
legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.
További feltétel, hogy a kötelezett:
havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati
képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét,
és
az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt
adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal
munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig
határidőig teljesíti.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN A
TANULÓ KÉPZÉSE
2014. évi alapnormatíva: 453.000 Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben
meghatározott összeg!
az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési
normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal
történő elosztásával kell kiszámítani:
453 000/130 = 3 485 Ft/tanuló/nap
az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára
vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a
tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:
előleg havonta tanulónként:
gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap
a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati
képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok
számának szorzata képezi:
éves csökkentő tétel tanulónként:
tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN
HALLGATÓ KÉPZÉSE
A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:
a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva
összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani:
453 000/100 = 4 530 Ft/hallgató/nap
az előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi
összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a
tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának
szorzata képezi:
előleg havonta hallgatónként:
gyakorlati napok száma* 4 530 Ft/hallgató/nap
a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés
szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített
gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:
éves csökkentő tétel hallgatónként:
tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap
TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN A TANULÓ KÉPZÉSE
A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati
képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan
•
amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll
tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett
szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell
meghatározni,
•
amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn,
akkor
tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege:
Ha a tanulószerződés
• megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott
összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először,
amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést
teljesített. (havi csökkentő tétel)
•
hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő
tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés
megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának
arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA
A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év
január 12.
Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé
•
bevallani és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni
a tárgyhót követő hónap 12. napjáig
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év
január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet
visszaigényelni.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki
•
kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel
teljesíti,
•
és a kötelezettség és a havi csökkentő tétel összege meghaladja a havi bruttó
kötelezettsége mértékét,
az a meghaladó részt az előleg bevallás során az állami adóhatóságtól az alábbiak
alapján visszaigényelheti.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA,
VISSZATÉRÍTÉS
Ha a tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben az együttműködési
megállapodás és a tanulószerződésre számított csökkentő tételek összege a
bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ bruttó
kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő
tétel vehető figyelembe
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó
kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított
csökkentő tétel ≥ tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a
csökkentő tétel legfeljebb a bruttó kötelezettség
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó
kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított
csökkentő tétel < tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a
csökkentő tételnek a bruttó kötelezettséget meghaladó összege igényelhető
vissza.
• Ha a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján
számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
Kajdy József
[email protected]
30/9531-197
42/421-423
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.
www.szabkam.hu