A leckéhez tartozó fájl letöltése
Download
Report
Transcript A leckéhez tartozó fájl letöltése
Korstílusok a film történetéből
Korstílusok a film történetéből
Stílusalkotó elemek
Fény
Hang
Szín
Plán
Ritmus
Stb.
Mellőzés vagy kitüntetett jelentőség: egyaránt lehet
stílusalkotó elem
Korstílusok a film történetéből
A film ábrázolóeszközei határozzák meg a
stílust
Felvétel és rögzítéstechnika
Felvevőgép és szereplők viszonya
A montázs szerepe
A környezetről való gondolkodás
Korstílusok a film történetéből
A színészekkel kapcsolatos elképzelések
Hang és zene használata
A narráció jellegzetes építkezése
Korstílusok a film történetéből
Tömegfilmek (pl.
horror, thriller, western,
melodráma)
Inkább a műfajok bevált,
rögzült stiláris
megoldásait használják
Nélkülözik a
személyességet
Szerzői filmek
A filmek stíluskaraktere
általában jellegzetesebb,
erősebb
Több formai újítás
„érezni” a szerzőt a
filmen, rajta van a
„kézjegye”
Korstílusok a film történetéből
Az irodalomhoz és a képzőművészethez
hasonlóan a filmben is beszélhetünk
korstílusokról, meghatározó
stílusirányzatokról
A művek sohasem elszigetelt
képződmények
A stílusirányzatok ismerete segít a művek
megértésében
Korstílusok a film történetéből
A német expresszionizmus
Képzőművészet: Otto Dix, Egon Schiele,
Oskar Kokoschka
Irodalom: Georg Trakl, Bertolt Brecht
Színház: Bertolt Brecht, Ervin Piscator,
Max Reinhard
Korstílusok a film történetéből
Otto Dix
Korstílusok a film történetéből
Egon Schiele
Korstílusok a film történetéből
A tízes években kialakult amerikai
stúdiórendszerrel és a klasszikus
elbeszélési móddal szemben jönnek létre a
húszas években európai alternatívák
Német expresszionizmus
Francia avantgárd
Szovjet avantgárd
Korstílusok a film történetéből
Exprimere=kifejezni
Intenzív, látomásos erejű fogalmazás
Kísérlet a formák maximális
kifejezőképességének megteremtésére
Harsány
Forradalmi hevület
Túlzás és torzítás
Korstílusok a film történetéből
„a felszíni valóságábrázolással szembeni
bizalmatlanság, a tárgyi valóság közvetlen
képének elutasítása” (Kovács András
Bálint)
A filmi expresszionizmus a filmművészet
történetének első önálló és egységes
irányzata
Korstílusok a film történetéből
Sajátos témák (német romantika
irodalma)
és sajátos képi világ (tízes évek
expresszionista képzőművészete)
találkozása
Legerősebb a festészet hatása
„kivetülés” – belső érzések kivetülnek a
külső világra: torzítás, víziószerűség
Korstílusok a film történetéből
Expresszionista festészet
Figuratív – Die Brücke
Absztrakt – Blauer Reiter
Az expresszionista film inkább a figuratív
irányhoz áll közel
Korstílusok a film történetéből
Die Brücke: Nolde, Kirchner
Korstílusok a film történetéből
Die Brücke: Schmidt-Rotluff, Heckel
Korstílusok a film történetéből
Fontos a díszlet, erős képzőművészeti
hatás, (különösen a Dr. Caligariban)
Erős fényárnyék-hatások
Aszimmetrikus plánok
A kamera még jellemzően statikus
(technika és stílus összefüggése: amíg a
felvevőgép mozdulatlan, a látvány
óhatatlanul színpadias)
Korstílusok a film történetéből
Expresszionista színház hatása
Már a színház is használja ezt a
festményszerű látványvilágot
Világháború
nincs pénz
a valódi
díszletek helyett előtérbe kerülnek a fény- és
árnyékhatások
Kontrasztos világítási stílus, a kosztümöket
igyekeznek összhangba hozni a díszlettel
Korstílusok a film történetéből
Tematikus világ az expresszionista filmben
Meghatározatlan félelmek kivetülése
Doppelgänger (pl. Prágai diák, árnyéka önálló
életre kel)
Teremtett lény (Dr. Caligari, Gólem,
Metropolis)
Valamilyen túlvilági figura ölt testet (pl.
Nosferatu)
Korstílusok a film történetéből
Dr. Caligari – aszimmetrikus díszlet
Korstílusok a film történetéből
Robert Wiene
Korstílusok a film történetéből
Nosferatu – fény-árnyék
Korstílusok a film történetéből
Murnau: Nosferatu
Korstílusok a film történetéből
Murnau
Korstílusok a film történetéből
Fritz Lang
Hatalmas tömegeket mozgat, időnként
óriási tempóban: erő és dinamizmus árad
a tömegjelenetekből
Lépcsők: függőleges mozgásra kényszeríti
a szereplőket (a kamera ezt még nem
tudná követni)
Korstílusok a film történetéből
A tömegmozgatás Max Reinhardtól
származik
Tömegek világítási hatásokkal történő
megnövelése (pl. alulról)
Tömegeket is geometrikus formaként kezeli a
színpadon
Korstílusok a film történetéből
Fritz Lang: Metropolis
Korstílusok a film történetéből
Fritz Lang: Metropolis
Korstílusok a film történetéből
Fritz Lang: M egy város keresi a gyilkost
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
A század első évtizedeiben a filmipar
központja Franciaország
Megjelennek az első filmklubok (Delluc
indítja el) és szaklapok (Film, Cinema)
Louis Delluc, Leon Moussinac, Jean
Epstein
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Franciaország a gyűjtőhelye a különböző
nemzetek különböző művészeinek
Lázadás az amerikai film ellen
Deklarálják, hogy a film művészet
Canudo: a film a „hetedik művészet”
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Mi a film lényege? Mi az, amit csak a film
tud?
Dulac: a film mozgásművészet, közelebb
áll a zenéhez, mint az irodalomhoz
Ferdinand Léger: Gépi balett (1924) –
egyszerű tárgyak megmozgatásával
teremt vizuális élményt
Korstílusok a film történetéből
Gépi balett
A francia avantgárd
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Mozgás
cselekmény
Az avantgárd alkotóit az érdekli a filmben,
ami a cselekményen túl van
„tiszta film” – fontosabb a hangulat és a
kompozíció, mint a szavakkal elmesélhető
történet
A hatás a képekben és a montázsban rejlik
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
René Clair: Felvonásköz – a korszak egyik
botrányfilmje
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Híres jelenete a temetési menet –
formaságok kifigurázása, a menet a
jelenet végén már rohan, a halott
feltámad
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
A fotogenitás: az objektív és a keret
megváltoztatja a világ dolgainak képét. Egy
dologról alkotott technikai kép, valamilyen
„többlettartalmat” hordoz a valóságos dologhoz
képest
A fotogenitás az a tulajdonság, ami a filmre vett
képet megkülönbözteti a valódi tárgytól
A francia avantgárd
A kamera kiemeli a világ dolgait
megszokott környezetükből,
kapcsolatrendszerükből
új jelentéssel ruházza fel azokat
szoros kapcsolat a szürrealizmussal
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Szürrealizmus, fantasztikus képek – tudattalan,
álmok
A mozi „éjszakai zarándoklás a tudatalatti képei
felé”
A forgatókönyv sokszor az automatikus írás elvét
őrzi
Louis Bunuel:
Az andalúziai kutya (1928)
Az aranykor (1930)
Korstílusok a film történetéből
A dadaizmussal szemben nemcsak rombol,
hanem felépít egy sajátos logikát, az álom
logikáját
Sokkoló képek (pl. Andalúziai kutya)
Az avantgarde irányzataiból csak a
szürrealizmus marad meg végig a
filmtörténetben (a tudatalatti
megjelenítése marad fontos!)
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Az andalúziai kutya
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Az andalúziai kutya
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
1919 után kiemelt politikai jelentőség
Propaganda („agitka”=propagandafilm”)
Lenin: „számunkra a legfontosabb művészet a
film”
Állami filmgyártás
Első filmfőiskola a világon
Nagyjából 1921/22-től 1928-ig (tolerancia vége,
formalizmus vádja
Korstílusok a film történetéből
Erős színházi hatás
Sztanyiszlavszkij: a színpadi alakítás a
tökéletes átélésen alapul
Meyerhold (ellentétben Sztanyiszlavszkijjal): a
valós élethelyzetekben megfigyelt viselkedést
kell a színpadon a végletekig begyakorolni, az
átéléssel szemben a mozgásreflexek
visszaadása a cél
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin,
Kulesov
Elvont gondolatokat és eszméket
fogalmaznak meg mozgóképpel (Sztrájk
(1924) – lemészárolt lázadó
tömeg/vágóhídra vitt állatok)
Montázs kiemelt szerepe
A Kulesov-effektus
Mozzsuhin premier plánja és
Egy tányér leves
Egy kislány
Egy gyermekkoporsó
A képek különféle értelmet nyertek, a két
képből egy „harmadik kép” született
Korstílusok a film történetéből
Stilisztika
Az amerikai folyamatos vágás (continuity
editing) ellentéte (folyamatosság érzetét keltő
vágás, cél: a néző ne vegye észre, hogy
vágás van)
Szovjet montázsfilm: egyre erőteljesebb
kizökkentő hatás, sokkal több snitt, mint egy
korabeli amerikai filmben lenne
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Patyomkin páncélos (1925)
Lépcsőjelenet: „képek konfliktusa” –
hatalom és tömeg viszonya
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Patyomkin páncélos
Korstílusok a film történetéből
Lépcsőjelenet
Ütközteti a színeket, a sötét és világos foltokat
Katonák rendezett mozgása
rohangáló tömeg
Tömeg és egyén ütköztetése (totálkép és közeli
kontrasztja)
Mozgásirányok (alulról, felülről és oldalról is felvéve)
Késleltető hatás (sok snitt, babakocsis nő összeesése
közben a tömegről is bevág képeket)
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Eizenstein – a legkiemelkedőbb alkotó
Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október,
Jégmezők lovagja, Rettegett Iván
A montázs számára elsősorban
összeütközés – képtartalmak, látószögek,
fényirányok, plánok stb. ütköztetése
Korstílusok a film történetéből
1+1=3
a képeket ütköztetni kell
egymással
plusz hatás
intellektuális film: a cél nem egy történet
elbeszélése, hanem gondolatok ébresztése
„Nem filmszem kell, hanem filmököl” –
vita Dziga Vertovval
Korstílusok a film történetéből
Eizenstein
A szovjet avantgárd
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Dziga Vertov
A játékfilmet elveti – a „valóság képeiből”
építkezik, sajátos dokumentumfilmezés (sokszor
szakít a kronologikus szerkesztéssel)
„filmszem” elmélet: a kamera az emberi szemnél
sokkal tökéletesebb, a valóság lefényképezésére
való
Ember a felvevőgéppel (1929)
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Plakát Dziga Vertov filmjéhez
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Dziga Vertov
Korstílusok a film történetéből
A hangosfilm megjelenése egyúttal az
avantgarde végét is jelenti
Okok:
túl drága
A Szovjetunióban politikai okokból szűnik meg
Sokan a filmművészet halálát jósolják – a
filmes nyelv elhal és megint „fényképezett
színház” lesz (az USA-ban néhány évig igaz,
Európában nem)
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Mussolini rendszere – a film kiemelten
fontos
„Cinecitta”, a filmváros – rengeteg film
„fehér telefonos” vígjátékok
Ezzel szemben fogalmazzák meg 1943-ban
a neorealista kiáltványt
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Visconti: Megszállottság
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Rossellini: Róma nyílt város, Paisa
Róma nyílt város
1943-44 telén játszódik, a német megszállás
elleni harc összefogásra késztet különböző
embereket (kommunista, katolikus pap)
Paisa
Hat epizódban rajzol képet a szövetségesek
által megszállt Olaszországról
Töredékes szerkezet, dokumentumszerű
felvétel
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Vittorio De Sica: Biciklitolvajok
Biciklitolvajok
Kortárs szociális problémák iránti
érzékenység, munkanélküliség okozta nyomor
Nehezen megszerzett munkaeszköz (egy
bicikli) ellopása – a reményvesztettség
metaforája
Elméleti megalapozás
1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola
Bianco e nero, a főiskola folyóirata
A filmről való kritikai gondolkodás fontos
fóruma, a neorealizmus elméleti
megalapozása
Erősíti a realisztikusság érzetét az a kontraszt
is, ami elválasztja e filmeket az elődeiktől
Nagyjából az 1940-es évek közepétől az
ötvenes évek közepéig tart
Az ekkor készült filmek 1/10-e neorealista
Szociális érzékenység
Geográfiai meghatározottság – érdeklődés
a nehéz sorsú vidékek iránt
Kortárs témák, alsóbb osztályokra
koncentráló történetek
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Természetes környezet, sok külső felvétel
Gyakran amatőr szereplők
Ok:
részben anyagi (háború utáni helyzet), a
Cinecitta stúdiói romokban
A történet drámai mélységét éppen a
szereplők és a környezet hitelessége
teremti meg
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Ebből a szempontból nagyra értékelik
Szőts István Emberek a havason című
filmjét
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Döntő szerephez jut a tér mélységében
való komponálás – ezt a viszonylag új
technikai lehetőséget korábban nem
használta ilyen tudatosan a filmművészet
Formai jegyek
Elliptikus elbeszélő szerkezet
Figurák motivációjának megjósolhatatlansága
Hosszú beállítások alkalmazása
A szekondok és a távoli beállítások preferálása
a közelikkel szemben
Narratív újdonságok
A történetmesélési koncepciónak ekkor válik
fontos elemévé a véletlennek, mint
dramaturgiai elemnek a szerepe (a gondosan
motivált történésláncolat elutasítása)
a cselekménybeli linearitás mellőzése
A jelenetek sokszor nem egymásból csak
egymás után következnek
Narratív újdonságok
Nem jellemzőek a drámai nagyjelenetek,
minden történés érzelmileg és dramaturgiailag
azonos szinten áll
Megoldatlan vég
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Néhány év után kifullad, sematikussá válik
Az 50-es évek második felétől az olasz
művészfilm egyéni problémákra kezd
koncentrálni
Modern élet pszichológiai következményeinek
vizsgálata
Közép- és felső társadalmi osztályok világa
erre a legmegfelelőbb
Innen indul és a neorealizmus
meghaladásával lesz jelentős rendezővé:
Antonioni
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Fellini
és
Pasolini
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Ötvenes évek: erős igény a változásra,
megelégelték a „papa moziját”, a hazug
vígjátékokat
Angol free cinema: nemzedéki és
társadalmi ellentétek, szexuális devianciák
(A hosszútávfutó magányossága)
(pl. Tony Richardson, Lindsay Anderson)
Korstílusok a film történetéből
Az angol free cinema
Új generáció csinálja
Új tematika: általában lázadó fiatal hős
Jellemző az angol munkásközeg (szűk
lehetőségek – elvágyódás)
Nemzedéki ellentétek
Ugyanakkor a filmnyelv még tradicionális,
erősen kötődik az angol hagyományokhoz
Korstílusok a film történetéből
Az angol free cinema
Dokumentarista szemlélet
Balos irányultság
Nincsenek sztárallűrök
Szintén tradicionális, hogy kötődik az angol
irodalomhoz, sok az adaptáció („Dühös
fiatalok” csoportja)
Korstílusok a film történetéből
Az angol free cinema
Rendezők
Richardson – Dühöngő ifjúság, A
hosszútávfutó magányossága
Anderson – Britannia gyógyintézet
Karel Reisz – Szombat este, vasárnap reggel
Sokszor használják a kitchen free cinema
elnevezést – a közegre vonatkozik, a család a
konyhában, ált. ott történnek az események
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Lengyelország – Andrzej Vajda
A háborút követő hatalmi harcok (Hamu
és gyémánt)
Fiatal filmesek Franciaországban,
Csehszlovákiában, Jugoszláviában,
Magyarországon
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Szovjet és lengyel – 1950-es évek közepe
Francia – 1959
Cseh és szlovák – 1960-as évek eleje
Magyar – 1962
Jugoszláv – 1970 körül
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Változások a társadalomban:
Rock megjelenése
Elfordulás a fogyasztói társadalomtól
„emberarcú szocializmus”
Szexuális szabadság
1968
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Nouvelle vague
Elméleti előzmények – André Bazin, Alexandre
Astruc
Cahiers du Cinema
„a kameratöltőtoll” – „A szerző úgy ír
kamerájával, mint az író a tollával.” (Astruc)
A film már nem csupán egy előre megírt jelenet
illusztrálása
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Truffaut: Négyszáz csapás, Jules és Jim
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Alain Resnais: Szerelmem, Hirosima –
Tavaly Marienbadban
Agnes Varda: Cleo 5-7-ig
Godard: Kifulladásig, Bolond Pierrot
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Első film: Négyszáz csapás – nagy figyelem,
óriási siker
Truffaut volt a legkeményebb kritikus
Pontosan megvalósította azt, amiről írt
Saját gyerekkor, szubjektív szempont
Formailag nem botrányosan új, a klasszikus
dramaturgiának nem mond ellent
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Godard
Az európai új hullám talán legnagyobb hatású alakja
Állandó kísérletezés, megszegi a vágás, a képalkotás,
a hagyományos dramaturgia szabályait
Provokatív
Szereplői gyakran kiszólnak a filmből a nézőkhöz
A hatvanas évek társadalmi és politikai problémái
foglalkoztatják, központi kérdése a szabadság
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Technikai újdonság:
Szokatlan módon alkalmazza a vágást –
ugyanabba a beállításba belevág
furcsán felgyorsítja, feszültté teszi a jelenetet
Tudatosan elkövetett hibák (pl. Patrícia beszél
az újságíróval – kivág filmkockákat a
jelenetből)
Zavaró, ugyanakkor ingereket keltő eszközök
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Tudatosan használnak filmes/filmtörténeti
motívumokat (ők már beleszülettek a
filmművészetbe)
Majd minden film tudatosan reflektál régi
filmekre, idéz belőlük
Frissesség, sok improvizáció
Téma: 20-30 évesek, szerelem, léha
életmód,lázadás a társadalmi konvenciókkal
szemben
Korstílusok a film történetéből
A kelet-európai új hullámok
Az ötvenes évek sematizmusa után oldottabb
légkör
Állami finanszírozás kiszolgáltatottsága
Prágai tavasz leverése
az új hullám is
megsemmisül: sok filmet betiltanak, sok
művész emigrál
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Nem foglalkozik a politikával (szemben pl. a magyar
filmekkel)
A szocialista realizmus hamis emberképével szemben
igaz történeteket, valódi embereket mutat fel
Félreérthetelenül felismerhető a cseh irodalom haseki
groteszk hagyománya, az emberi esendőséget
elfogadó megbocsátó humor
Groteszk: szükségszerűen „ellenzéki”
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Milos Forman:
Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van
babám
A hétköznapok kisemberének világa
Vera Chytilova:
Százszorszépek
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Tűz van babám
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Jiri Menzel
Legszebb filmjeit Bohumil Hrabal írásaiból
készítette
Csendes pátosz, az örök „emberi dolgok”
kiemelése a történelem vagy a politika múló
viharaiból
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Korstílusok a film történetéből
A német új film
Nyugatnémet új film
Meghatározó a II. világháborút követő sokk
Ötvenes évek: szándékoltan apolitikus filmek,
kevés pénz
A mozikban amerikai filmek
Korstílusok a film történetéből
A német új film
1962 – Oberhauseni nyilatkozat
Cél: a német film szellemi és gazdasági
újjáteremtése
A hatvanas évek második felére kiépül egy
hatékony támogatási rendszer
Új nemzedék: Werner Herzog, Wim Wenders,
Rainer Werner Fassbinder, Volker Schlöndorff
Korstílusok a film történetéből
A német új film
Figyelmes és lassú kameramozgás
Többnyire realista és dokumentárisan
egyszerű
Jellemzi a tabuk feszegetése:
a másság problematikája (pl. Herzog:Caspar
Hauser)
Az ötvenes évek Heimatfilmjeinek idillje helyett a
lappangó fasizmusra mutat rá
Korstílusok a film történetéből
Fassbinder
A német hétköznapok sivársága és ridegsége filmjei
középpontjában
Vendégmunkás, A zöldségkereskedő
Wim Wenders
A német új film
Erős Antonioni hatás
Téma: a háború utáni apátlan, elveszett nemzedék –
kapcsolatok és értelmes múlt nélkül bolyong a saját
hazájában
Gyakran visszatérő motívum az utazás
Korstílusok a film történetéből
Vége