Transcript A leckéhez tartozó fájl letöltése

Korstílusok a film történetéből
Korstílusok a film történetéből

Stílusalkotó elemek
Fény
 Hang
 Szín
 Plán
 Ritmus
 Stb.
Mellőzés vagy kitüntetett jelentőség: egyaránt lehet
stílusalkotó elem

Korstílusok a film történetéből

A film ábrázolóeszközei határozzák meg a
stílust




Felvétel és rögzítéstechnika
Felvevőgép és szereplők viszonya
A montázs szerepe
A környezetről való gondolkodás
Korstílusok a film történetéből



A színészekkel kapcsolatos elképzelések
Hang és zene használata
A narráció jellegzetes építkezése
Korstílusok a film történetéből



Tömegfilmek (pl.
horror, thriller, western,
melodráma)
Inkább a műfajok bevált,
rögzült stiláris
megoldásait használják
Nélkülözik a
személyességet




Szerzői filmek
A filmek stíluskaraktere
általában jellegzetesebb,
erősebb
Több formai újítás
„érezni” a szerzőt a
filmen, rajta van a
„kézjegye”
Korstílusok a film történetéből



Az irodalomhoz és a képzőművészethez
hasonlóan a filmben is beszélhetünk
korstílusokról, meghatározó
stílusirányzatokról
A művek sohasem elszigetelt
képződmények
A stílusirányzatok ismerete segít a művek
megértésében
Korstílusok a film történetéből
A német expresszionizmus
Képzőművészet: Otto Dix, Egon Schiele,
Oskar Kokoschka
Irodalom: Georg Trakl, Bertolt Brecht
Színház: Bertolt Brecht, Ervin Piscator,
Max Reinhard




Korstílusok a film történetéből
Otto Dix
Korstílusok a film történetéből
Egon Schiele
Korstílusok a film történetéből




A tízes években kialakult amerikai
stúdiórendszerrel és a klasszikus
elbeszélési móddal szemben jönnek létre a
húszas években európai alternatívák
Német expresszionizmus
Francia avantgárd
Szovjet avantgárd
Korstílusok a film történetéből






Exprimere=kifejezni
Intenzív, látomásos erejű fogalmazás
Kísérlet a formák maximális
kifejezőképességének megteremtésére
Harsány
Forradalmi hevület
Túlzás és torzítás
Korstílusok a film történetéből


„a felszíni valóságábrázolással szembeni
bizalmatlanság, a tárgyi valóság közvetlen
képének elutasítása” (Kovács András
Bálint)
A filmi expresszionizmus a filmművészet
történetének első önálló és egységes
irányzata
Korstílusok a film történetéből




Sajátos témák (német romantika
irodalma)
és sajátos képi világ (tízes évek
expresszionista képzőművészete)
találkozása
Legerősebb a festészet hatása
„kivetülés” – belső érzések kivetülnek a
külső világra: torzítás, víziószerűség
Korstílusok a film történetéből

Expresszionista festészet



Figuratív – Die Brücke
Absztrakt – Blauer Reiter
Az expresszionista film inkább a figuratív
irányhoz áll közel
Korstílusok a film történetéből
Die Brücke: Nolde, Kirchner
Korstílusok a film történetéből
Die Brücke: Schmidt-Rotluff, Heckel
Korstílusok a film történetéből





Fontos a díszlet, erős képzőművészeti
hatás, (különösen a Dr. Caligariban)
Erős fényárnyék-hatások
Aszimmetrikus plánok
A kamera még jellemzően statikus
(technika és stílus összefüggése: amíg a
felvevőgép mozdulatlan, a látvány
óhatatlanul színpadias)
Korstílusok a film történetéből

Expresszionista színház hatása



Már a színház is használja ezt a
festményszerű látványvilágot
Világháború
nincs pénz
a valódi
díszletek helyett előtérbe kerülnek a fény- és
árnyékhatások
Kontrasztos világítási stílus, a kosztümöket
igyekeznek összhangba hozni a díszlettel
Korstílusok a film történetéből


Tematikus világ az expresszionista filmben
Meghatározatlan félelmek kivetülése



Doppelgänger (pl. Prágai diák, árnyéka önálló
életre kel)
Teremtett lény (Dr. Caligari, Gólem,
Metropolis)
Valamilyen túlvilági figura ölt testet (pl.
Nosferatu)
Korstílusok a film történetéből

Dr. Caligari – aszimmetrikus díszlet
Korstílusok a film történetéből

Robert Wiene
Korstílusok a film történetéből

Nosferatu – fény-árnyék
Korstílusok a film történetéből

Murnau: Nosferatu
Korstílusok a film történetéből

Murnau
Korstílusok a film történetéből



Fritz Lang
Hatalmas tömegeket mozgat, időnként
óriási tempóban: erő és dinamizmus árad
a tömegjelenetekből
Lépcsők: függőleges mozgásra kényszeríti
a szereplőket (a kamera ezt még nem
tudná követni)
Korstílusok a film történetéből

A tömegmozgatás Max Reinhardtól
származik


Tömegek világítási hatásokkal történő
megnövelése (pl. alulról)
Tömegeket is geometrikus formaként kezeli a
színpadon
Korstílusok a film történetéből

Fritz Lang: Metropolis
Korstílusok a film történetéből

Fritz Lang: Metropolis
Korstílusok a film történetéből

Fritz Lang: M egy város keresi a gyilkost
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
A század első évtizedeiben a filmipar
központja Franciaország
Megjelennek az első filmklubok (Delluc
indítja el) és szaklapok (Film, Cinema)
Louis Delluc, Leon Moussinac, Jean
Epstein




Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Franciaország a gyűjtőhelye a különböző
nemzetek különböző művészeinek
Lázadás az amerikai film ellen
Deklarálják, hogy a film művészet
Canudo: a film a „hetedik művészet”





Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Mi a film lényege? Mi az, amit csak a film
tud?
Dulac: a film mozgásművészet, közelebb
áll a zenéhez, mint az irodalomhoz
Ferdinand Léger: Gépi balett (1924) –
egyszerű tárgyak megmozgatásával
teremt vizuális élményt




Korstílusok a film történetéből


Gépi balett
A francia avantgárd
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Mozgás
cselekmény
Az avantgárd alkotóit az érdekli a filmben,
ami a cselekményen túl van
„tiszta film” – fontosabb a hangulat és a
kompozíció, mint a szavakkal elmesélhető
történet
A hatás a képekben és a montázsban rejlik





Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
René Clair: Felvonásköz – a korszak egyik
botrányfilmje


Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Híres jelenete a temetési menet –
formaságok kifigurázása, a menet a
jelenet végén már rohan, a halott
feltámad


Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
A fotogenitás: az objektív és a keret
megváltoztatja a világ dolgainak képét. Egy
dologról alkotott technikai kép, valamilyen
„többlettartalmat” hordoz a valóságos dologhoz
képest
A fotogenitás az a tulajdonság, ami a filmre vett
képet megkülönbözteti a valódi tárgytól



A francia avantgárd
A kamera kiemeli a világ dolgait
megszokott környezetükből,
kapcsolatrendszerükből
új jelentéssel ruházza fel azokat
szoros kapcsolat a szürrealizmussal




Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Szürrealizmus, fantasztikus képek – tudattalan,
álmok
A mozi „éjszakai zarándoklás a tudatalatti képei
felé”
A forgatókönyv sokszor az automatikus írás elvét
őrzi
Louis Bunuel:
Az andalúziai kutya (1928)
Az aranykor (1930)







Korstílusok a film történetéből



A dadaizmussal szemben nemcsak rombol,
hanem felépít egy sajátos logikát, az álom
logikáját
Sokkoló képek (pl. Andalúziai kutya)
Az avantgarde irányzataiból csak a
szürrealizmus marad meg végig a
filmtörténetben (a tudatalatti
megjelenítése marad fontos!)
Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Az andalúziai kutya


Korstílusok a film történetéből
A francia avantgárd
Az andalúziai kutya


Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
1919 után kiemelt politikai jelentőség
Propaganda („agitka”=propagandafilm”)
Lenin: „számunkra a legfontosabb művészet a
film”
Állami filmgyártás
Első filmfőiskola a világon
Nagyjából 1921/22-től 1928-ig (tolerancia vége,
formalizmus vádja







Korstílusok a film történetéből

Erős színházi hatás


Sztanyiszlavszkij: a színpadi alakítás a
tökéletes átélésen alapul
Meyerhold (ellentétben Sztanyiszlavszkijjal): a
valós élethelyzetekben megfigyelt viselkedést
kell a színpadon a végletekig begyakorolni, az
átéléssel szemben a mozgásreflexek
visszaadása a cél
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin,
Kulesov
Elvont gondolatokat és eszméket
fogalmaznak meg mozgóképpel (Sztrájk
(1924) – lemészárolt lázadó
tömeg/vágóhídra vitt állatok)
Montázs kiemelt szerepe






A Kulesov-effektus
Mozzsuhin premier plánja és




Egy tányér leves
Egy kislány
Egy gyermekkoporsó
A képek különféle értelmet nyertek, a két
képből egy „harmadik kép” született
Korstílusok a film történetéből

Stilisztika


Az amerikai folyamatos vágás (continuity
editing) ellentéte (folyamatosság érzetét keltő
vágás, cél: a néző ne vegye észre, hogy
vágás van)
Szovjet montázsfilm: egyre erőteljesebb
kizökkentő hatás, sokkal több snitt, mint egy
korabeli amerikai filmben lenne
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Patyomkin páncélos (1925)
Lépcsőjelenet: „képek konfliktusa” –
hatalom és tömeg viszonya



Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Patyomkin páncélos


Korstílusok a film történetéből

Lépcsőjelenet





Ütközteti a színeket, a sötét és világos foltokat
Katonák rendezett mozgása
rohangáló tömeg
Tömeg és egyén ütköztetése (totálkép és közeli
kontrasztja)
Mozgásirányok (alulról, felülről és oldalról is felvéve)
Késleltető hatás (sok snitt, babakocsis nő összeesése
közben a tömegről is bevág képeket)
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Eizenstein – a legkiemelkedőbb alkotó
Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október,
Jégmezők lovagja, Rettegett Iván
A montázs számára elsősorban
összeütközés – képtartalmak, látószögek,
fényirányok, plánok stb. ütköztetése




Korstílusok a film történetéből


1+1=3
a képeket ütköztetni kell
egymással
plusz hatás
intellektuális film: a cél nem egy történet
elbeszélése, hanem gondolatok ébresztése
„Nem filmszem kell, hanem filmököl” –
vita Dziga Vertovval
Korstílusok a film történetéből


Eizenstein
A szovjet avantgárd
Korstílusok a film történetéből





A szovjet avantgárd
Dziga Vertov
A játékfilmet elveti – a „valóság képeiből”
építkezik, sajátos dokumentumfilmezés (sokszor
szakít a kronologikus szerkesztéssel)
„filmszem” elmélet: a kamera az emberi szemnél
sokkal tökéletesebb, a valóság lefényképezésére
való
Ember a felvevőgéppel (1929)
Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Plakát Dziga Vertov filmjéhez


Korstílusok a film történetéből
A szovjet avantgárd
Dziga Vertov


Korstílusok a film történetéből


A hangosfilm megjelenése egyúttal az
avantgarde végét is jelenti
Okok:



túl drága
A Szovjetunióban politikai okokból szűnik meg
Sokan a filmművészet halálát jósolják – a
filmes nyelv elhal és megint „fényképezett
színház” lesz (az USA-ban néhány évig igaz,
Európában nem)
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Mussolini rendszere – a film kiemelten
fontos
„Cinecitta”, a filmváros – rengeteg film
„fehér telefonos” vígjátékok
Ezzel szemben fogalmazzák meg 1943-ban
a neorealista kiáltványt





Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Visconti: Megszállottság


Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Rossellini: Róma nyílt város, Paisa



Róma nyílt város


1943-44 telén játszódik, a német megszállás
elleni harc összefogásra késztet különböző
embereket (kommunista, katolikus pap)
Paisa


Hat epizódban rajzol képet a szövetségesek
által megszállt Olaszországról
Töredékes szerkezet, dokumentumszerű
felvétel
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Vittorio De Sica: Biciklitolvajok



Biciklitolvajok


Kortárs szociális problémák iránti
érzékenység, munkanélküliség okozta nyomor
Nehezen megszerzett munkaeszköz (egy
bicikli) ellopása – a reményvesztettség
metaforája



Elméleti megalapozás
1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola
Bianco e nero, a főiskola folyóirata


A filmről való kritikai gondolkodás fontos
fóruma, a neorealizmus elméleti
megalapozása
Erősíti a realisztikusság érzetét az a kontraszt
is, ami elválasztja e filmeket az elődeiktől





Nagyjából az 1940-es évek közepétől az
ötvenes évek közepéig tart
Az ekkor készült filmek 1/10-e neorealista
Szociális érzékenység
Geográfiai meghatározottság – érdeklődés
a nehéz sorsú vidékek iránt
Kortárs témák, alsóbb osztályokra
koncentráló történetek
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Természetes környezet, sok külső felvétel
Gyakran amatőr szereplők
Ok:
részben anyagi (háború utáni helyzet), a
Cinecitta stúdiói romokban
A történet drámai mélységét éppen a
szereplők és a környezet hitelessége
teremti meg






Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Ebből a szempontból nagyra értékelik
Szőts István Emberek a havason című
filmjét


Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Döntő szerephez jut a tér mélységében
való komponálás – ezt a viszonylag új
technikai lehetőséget korábban nem
használta ilyen tudatosan a filmművészet



Formai jegyek




Elliptikus elbeszélő szerkezet
Figurák motivációjának megjósolhatatlansága
Hosszú beállítások alkalmazása
A szekondok és a távoli beállítások preferálása
a közelikkel szemben

Narratív újdonságok



A történetmesélési koncepciónak ekkor válik
fontos elemévé a véletlennek, mint
dramaturgiai elemnek a szerepe (a gondosan
motivált történésláncolat elutasítása)
a cselekménybeli linearitás mellőzése
A jelenetek sokszor nem egymásból csak
egymás után következnek

Narratív újdonságok


Nem jellemzőek a drámai nagyjelenetek,
minden történés érzelmileg és dramaturgiailag
azonos szinten áll
Megoldatlan vég
Korstílusok a film történetéből





Az olasz neorealizmus
Néhány év után kifullad, sematikussá válik
Az 50-es évek második felétől az olasz
művészfilm egyéni problémákra kezd
koncentrálni
Modern élet pszichológiai következményeinek
vizsgálata
Közép- és felső társadalmi osztályok világa
erre a legmegfelelőbb


Innen indul és a neorealizmus
meghaladásával lesz jelentős rendezővé:
Antonioni
Korstílusok a film történetéből
Az olasz neorealizmus
Fellini
és
Pasolini


Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Ötvenes évek: erős igény a változásra,
megelégelték a „papa moziját”, a hazug
vígjátékokat
Angol free cinema: nemzedéki és
társadalmi ellentétek, szexuális devianciák
(A hosszútávfutó magányossága)
(pl. Tony Richardson, Lindsay Anderson)




Korstílusok a film történetéből






Az angol free cinema
Új generáció csinálja
Új tematika: általában lázadó fiatal hős
Jellemző az angol munkásközeg (szűk
lehetőségek – elvágyódás)
Nemzedéki ellentétek
Ugyanakkor a filmnyelv még tradicionális,
erősen kötődik az angol hagyományokhoz
Korstílusok a film történetéből





Az angol free cinema
Dokumentarista szemlélet
Balos irányultság
Nincsenek sztárallűrök
Szintén tradicionális, hogy kötődik az angol
irodalomhoz, sok az adaptáció („Dühös
fiatalok” csoportja)
Korstílusok a film történetéből


Az angol free cinema
Rendezők




Richardson – Dühöngő ifjúság, A
hosszútávfutó magányossága
Anderson – Britannia gyógyintézet
Karel Reisz – Szombat este, vasárnap reggel
Sokszor használják a kitchen free cinema
elnevezést – a közegre vonatkozik, a család a
konyhában, ált. ott történnek az események
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Lengyelország – Andrzej Vajda
A háborút követő hatalmi harcok (Hamu
és gyémánt)
Fiatal filmesek Franciaországban,
Csehszlovákiában, Jugoszláviában,
Magyarországon




Korstílusok a film történetéből






Az európai új hullámok
Szovjet és lengyel – 1950-es évek közepe
Francia – 1959
Cseh és szlovák – 1960-as évek eleje
Magyar – 1962
Jugoszláv – 1970 körül
Korstílusok a film történetéből
Az európai új hullámok
Változások a társadalomban:







Rock megjelenése
Elfordulás a fogyasztói társadalomtól
„emberarcú szocializmus”
Szexuális szabadság
1968
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
 Nouvelle vague
Elméleti előzmények – André Bazin, Alexandre
Astruc
Cahiers du Cinema
„a kameratöltőtoll” – „A szerző úgy ír
kamerájával, mint az író a tollával.” (Astruc)
A film már nem csupán egy előre megírt jelenet
illusztrálása





Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Truffaut: Négyszáz csapás, Jules és Jim


Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Alain Resnais: Szerelmem, Hirosima –
Tavaly Marienbadban
Agnes Varda: Cleo 5-7-ig
Godard: Kifulladásig, Bolond Pierrot




Korstílusok a film történetéből






A francia új hullám
Első film: Négyszáz csapás – nagy figyelem,
óriási siker
Truffaut volt a legkeményebb kritikus
Pontosan megvalósította azt, amiről írt
Saját gyerekkor, szubjektív szempont
Formailag nem botrányosan új, a klasszikus
dramaturgiának nem mond ellent
Korstílusok a film történetéből

A francia új hullám
Korstílusok a film történetéből


A francia új hullám
Godard





Az európai új hullám talán legnagyobb hatású alakja
Állandó kísérletezés, megszegi a vágás, a képalkotás,
a hagyományos dramaturgia szabályait
Provokatív
Szereplői gyakran kiszólnak a filmből a nézőkhöz
A hatvanas évek társadalmi és politikai problémái
foglalkoztatják, központi kérdése a szabadság
Korstílusok a film történetéből
A francia új hullám
Technikai újdonság:






Szokatlan módon alkalmazza a vágást –
ugyanabba a beállításba belevág
furcsán felgyorsítja, feszültté teszi a jelenetet
Tudatosan elkövetett hibák (pl. Patrícia beszél
az újságíróval – kivág filmkockákat a
jelenetből)
Zavaró, ugyanakkor ingereket keltő eszközök
Korstílusok a film történetéből





A francia új hullám
Tudatosan használnak filmes/filmtörténeti
motívumokat (ők már beleszülettek a
filmművészetbe)
Majd minden film tudatosan reflektál régi
filmekre, idéz belőlük
Frissesség, sok improvizáció
Téma: 20-30 évesek, szerelem, léha
életmód,lázadás a társadalmi konvenciókkal
szemben
Korstílusok a film történetéből

A kelet-európai új hullámok



Az ötvenes évek sematizmusa után oldottabb
légkör
Állami finanszírozás kiszolgáltatottsága
Prágai tavasz leverése
az új hullám is
megsemmisül: sok filmet betiltanak, sok
művész emigrál
Korstílusok a film történetéből





A csehszlovák új hullám
Nem foglalkozik a politikával (szemben pl. a magyar
filmekkel)
A szocialista realizmus hamis emberképével szemben
igaz történeteket, valódi embereket mutat fel
Félreérthetelenül felismerhető a cseh irodalom haseki
groteszk hagyománya, az emberi esendőséget
elfogadó megbocsátó humor
Groteszk: szükségszerűen „ellenzéki”
Korstílusok a film történetéből


A csehszlovák új hullám
Milos Forman:



Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van
babám
A hétköznapok kisemberének világa
Vera Chytilova:

Százszorszépek
Korstílusok a film történetéből

A csehszlovák új hullám

Tűz van babám
Korstílusok a film történetéből
A csehszlovák új hullám
Jiri Menzel




Legszebb filmjeit Bohumil Hrabal írásaiból
készítette
Csendes pátosz, az örök „emberi dolgok”
kiemelése a történelem vagy a politika múló
viharaiból
Korstílusok a film történetéből

A csehszlovák új hullám

Szigorúan ellenőrzött vonatok
Korstílusok a film történetéből





A német új film
Nyugatnémet új film
Meghatározó a II. világháborút követő sokk
Ötvenes évek: szándékoltan apolitikus filmek,
kevés pénz
A mozikban amerikai filmek
Korstílusok a film történetéből





A német új film
1962 – Oberhauseni nyilatkozat
Cél: a német film szellemi és gazdasági
újjáteremtése
A hatvanas évek második felére kiépül egy
hatékony támogatási rendszer
Új nemzedék: Werner Herzog, Wim Wenders,
Rainer Werner Fassbinder, Volker Schlöndorff
Korstílusok a film történetéből




A német új film
Figyelmes és lassú kameramozgás
Többnyire realista és dokumentárisan
egyszerű
Jellemzi a tabuk feszegetése:
a másság problematikája (pl. Herzog:Caspar
Hauser)
 Az ötvenes évek Heimatfilmjeinek idillje helyett a
lappangó fasizmusra mutat rá

Korstílusok a film történetéből


Fassbinder



A német hétköznapok sivársága és ridegsége filmjei
középpontjában
Vendégmunkás, A zöldségkereskedő
Wim Wenders



A német új film
Erős Antonioni hatás
Téma: a háború utáni apátlan, elveszett nemzedék –
kapcsolatok és értelmes múlt nélkül bolyong a saját
hazájában
Gyakran visszatérő motívum az utazás
Korstílusok a film történetéből

Vége