Transcript 8. Átmeneti védelem, fogadási feltételek, Dublin III.

KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER
ÁTMENETI VÉDELEM, FOGADÁSI
FELTÉTELEK,
DUBLIN III.
„Nemzetközi, európai és magyar
menekültügy”
Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n,
2014
8. rész
Az előadás-sorozat témái
1.
IX. 17. Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet, pillanatkép a
jelenről, nagyságrendek
2. IX . 24. Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai, miért kellene védeni a
menekülteket, tartós megoldások.
3. X. 1. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére. Jól
megalapozott félelem az üldöztetéstől
4. X. 8. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az
(elismert) menekültek jogainak rendszere
5. X. 15. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből
("érdemtelenség a védelemre")
6. X. 22. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
7. XI. 5 Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az
acquis jogi alapjai
8. XI. 12. Átmeneti védelem, befogadási követelmények, a menekült kérelmének
elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer) A 2013. évi átdolgozás.
9. XI. 19. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A hatályos, 2011-ben
elfogadott kvalifikációs irányelv.
10. XI.26. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. Az "eljárási irányelv"
és a 2013. évi átdolgozás, valamint az európai menekültügy intézményi kérdései
Menekültügyi Alap, Támogatási Hivatal,
11. XII. 3. A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője
12. XII 10. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet.
Irányelv az átmeneti védelemről
2001
A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a
lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges
beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum
követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek
befogadása és a befogadás következményeinek viselése
tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly
előmozdítására irányuló intézkedésekről
2001. július 20. OJ L 212/12
IRÁNYELV AZ ÁTMENETI VÉDELEMRŐL
• Cél:
– A tömeges beáramlás esetén a lakóhelyüket elhagyni
kényszerülőknek nyújtandó átmeneti védelem minimális
követelményeinek (standardjainak) meghatározása
+
– A tagállamok közötti áldozatvállalás kiegyensúlyozása
(tehermegosztás)
• Alapelvek:
– Nem helyettesíti és nem zárja ki a konvenciós menekültként
való elismerést
– Az átmeneti védelmet élvezők közötti bármilyen alapú
diszkrimináció tilos
Irányelv az átmeneti védelemről
Kedvezményezettek = ‘lakóhelyüket elhagyni kényszerült
személyek’
• akiknek el kellett hagyniuk származási országukat,
• Illetve akiket evakuáltak,
• és nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett
visszatérni
HL szöveg –
hibásan „helyi
erőszakos
cselekmény”
(endemic
violence)
különösen akik:
(i) fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatalan erőszak
helyszínéről menekültek el;
(ii) ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános
megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai;
Irányelv az átmeneti védelemről
• Tömeges beáramlás lakóhelyüket elhagyni kényszerült
személyeknek nagy számban valamely meghatározott
országból vagy földrajzi területről a Közösség (Unió)
területére történő érkezését jelenti
• A Tanács minősített többségi döntéssel dönt az átmeneti
védelem kezdetéről és végéről.
• Időtartama
– 1 év + max kétszer 6 hó
= összesen maximum 2 év
• Tanács korábban is dönthet a végéről, de 2 évnél nem
tarthat tovább.
Irányelv az átmeneti védelemről
• A kedvezményezettek jogai:
– Ingyenes beutazási vízum
– Tartózkodási engedély, személyi igazoló dokumentum,
– Munkavállalás, vállalkozás az elismert menekültekkel
azonos feltételekkel
– Megfelelő szállás vagy anyagi támogatás a szálláshoz
jutáshoz
– Szociális juttatások és megélhetéshez szükséges
támogatás, ha nincsenek megfelelő forrásaik
– Sürgős esetekben és betegségek esetén orvosi ellátás
– Az érzékeny csoportokkal szembeni különleges
bánásmód
Irányelv az Átmeneti Védelemről
• További jogok:
– ha kiskorú: iskoláztatás az állampolgárokéval
azonos feltételek mellett
– családegyesítés (élettársaknál is, szélesebb
család) ha
korábban együtt éltek
A menekülésre okot adó esemény miatt váltak
szét
házastársra, felnőttől függő nem házas
gyermekre, kivételesen a kérelmező más,
traumatizált közeli családtagjára terjed ki
Irányelv az Átmeneti Védelemről
Kapcsolat a konvenciós státusszal
Az átmeneti védelmet élvezők konvenciós menekültek
minősülhetnek
Az átmeneti
A menekült-státusz elbírálási eljáráshoz való
hozzáférést garantálni kell
védelemről szóló
irányelvet 2013
novemberéig
egyszer sem
alkalmazták!
A kérelemről való döntést az átmeneti védelem
időtartamára fel lehet függeszteni
Az elutasítás ellenére fennmarad az átmeneti védelem
Fogadási feltételek
irányelv
A Tanács 2003/9/EK Irányelve
2003. január 27.
a menedékkérők befogadása minimumszabályainak
megállapításáról
(OJ 2003 L 31/18)
Fogadási feltételek irányelv
Szerkezete:
I. Célja, meghatározások, hatálya
II. A fogadási feltételekre vonatkozó általános rendelkezések
III. A fogadási feltételek csökkentése, vagy megvonása
IV Különleges elbánást igénylő személyek
V Jogorvoslatok
VI-VII Közigazgatási együttműködés és záró rendelkezések
Fogadási feltételek irányelv
Cél:
• Méltó életszínvonalat, illetve a valamennyi tagállamban hasonló
megélhetési feltételeket biztosítsanak a menedékkérőknek a
menekült-státusz elbírálási eljárás során
és
• A menedékkérők fogadására vonatkozó feltételeknek az EU területén
történő összehangolása révén csökkentsék a menedékkérők eltérő
befogadási feltételek miatti másodlagos migrációját
Hatály:
Kötelező
Genfi Egyezmény
szerinti státusz
Választható
Kiegészítő védelem
iránti kérelem
Nem alkalmazandó
Átmeneti védelem
(Mindegyik kérelemről
ez a vélelem)
Csak a minimumot írja elő – az államok túlteljesíthetik!
Fogadási feltételek irányelv
Általános rendelkezések
Tájékoztatás
Dokumentáció
15 napon belül, írásban, nyelv!
3 napon belül, tartózkodási engedély
mégsem: fogva
tartás, határon
Mozgásszabadság/fogvatartás
az államok kijelölhetik
területük egy részét / dönthetnek a lakóhelyről / egy meghatározott helyre
korlátozhatják vagy csak egy különleges területen tehetik lehetővé az anyagi
feltételekhez való hozzáférést
Átdolgozás!
A család egysége amennyire lehetséges fenntartják
Orvosi szűrés választható
Kiskorúak iskoláztatása: kötelező, (3 hónap múltán), de lehet a
befogadó állomáson
Foglalkoztatás kizárhatóak a munkaerőpiacról; 1 év múltán: ha nincs
elsőfokú döntés vállalhat munkát. A tagállam az EU/EEA állam polgárai
mögé sorolhatja őket
Átdolgozás!
Fogadási feltételek irányelv
Általános rendelkezések (folyt.)
Szakképzés választható (Az államok engedélyezhetik a hozzáférést)
Anyagi feltételek: standard + a menedékkérők
hozzájárulása
„a tagállamok gondoskodnak a befogadásnak a kérelmezők egészségének
megfelelő és alapszükségleteiket kielégítő életszínvonalat biztosító anyagi
feltételeiről” (13§)
A tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező járuljon hozzá az anyagi
feltételekhez és az egészségügyi ellátás költségeihez , ha elegendő
forrással rendelkezik. Ha utólag derül ki, hogy voltak forrásaimegtéríttetik
Ellátás/anyagi feltételek: természetben – pénzben – utalványokkal, vagy
vegyesen.
Szállás/elhelyezés és annak formái
biztosítani: családi élet
védelme, jogászhoz, UNHCR- hez és /a tagállamok által elismert/ nemkormányzati szervezetekhez való hozzáférés / kivéve: biztonsági okok/,
erőszak megelőzése, átköltöztethető.
Eltérés a feltételek biztosításában: különleges igények, földrajzi térség, a
szállások telítettek, a kérelmező fogvatartott, határon átnyúló eljárás =„a
legrövidebb ésszerű időtartamig” (14 §(8))
Egészségügyi ellátás legalább: „ sürgősségi ellátás és betegségek
alapvető kezelése” (15§)
Fogadási feltételek irányelv
Csökkentés, megvonás
• Csökkentés/megvonás mindig opcionális
• Nincs csökkentés/megvonás az (első) elutasító határozatot megelőzően
• A döntéseket „egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul hozzák meg, s
azokat indokolni kell” (16 § (4))
• A csökkentés/megvonás esetei: a feltételek
csökkenthetőek/visszavonhatóak, ha a menedékkérő:
 Engedély nélkül elhagyja a kijelölt tartózkodási helyet
 Az előírtak ellenére nem jelentkezik, vagy nem jelenik meg a
meghallgatáson
 Ugyanabban a tagállamban már nyújtott be kérelmet.
 Elhallgatta anyagi forrásait és ezáltal jogtalanul vett igénybe ellátást
 Menedékjog iránti kérelmét az adott tagállamba érkezését követően az
ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül nem nyújtotta be
Szankcióként, a befogadó állomás szabályainak súlyos megszegése, vagy
súlyos erőszakos cselekmény miatt
__________________________________________
A sürgősségi egészségügyi ellátás semmilyen esetben nem tagadható
meg!
Fogadási feltételek irányelv
Különleges elbánást igénylő személyek
• Kötelező különleges figyelmet kell szentelni a Átdolgozás!
veszélyeztetett személyeknek mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli
kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket
egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon, vagy a pszichikai, fizikai,
vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek (17§)
• Kiskorúak: a gyermek mindenek felett álló érdeke
meghatározó
• Felügyelet nélküli kiskorúak: mihamarabb képviselet + szállás
felnőttekkel (rokonokkal) vagy speciális központban + testvérek együtt + család
felkutatása annak veszélyeztetése nélkül + velük foglalkozók megfelelő felkészítése
• Kínzás és erőszak áldozatai: a tagállam köteles a megfelelő
kezelésben részesíteni őket
Átdolgozás!
Fogadási feltételek irányelv
Jogorvoslatok
• Mi ellen?
– Az ellátás nyújtását elutasító határozat ellen (beleértve a
csökkentő, vagy megvonó határozatot) vagy
– A lakóhelyre és a mozgásszabadságra vonatkozó egyedi határozat
ellen (7§)
• Az egyes menedékkérőket érintően
• Eljárás: a nemzeti jog szabja meg.
•
Az utolsó szint: bíróság előtti felülvizsgálat, vagy fellebbezés
Az együttműködésre és az átültetésre vonatkozó
rendelkezések
Tagállam: köteles a megfelelő forrásokat rendelkezésre bocsátani, a
szükséges alapképzéseket biztosítani és erről a Bizottságot
tájékoztatni
Átültetési határidő: 2005. február 6.
IRÁNYELV A FOGADÁSI
FELTÉTELEKRŐL
ÁTDOLGOZÁS, 2013
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve
(2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők
befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról
HL L 180/96
2013. június.29.
Bizottsági értékelés, 2007. november
„Az Irányelv elfogadását követően megfogalmazott előzetes
jóslatokkal szemben úgy tűnik, hogy a tagállamok nem
csökkentették a segítségnyújtásnak a menedékkérők számára
eddig biztosított minimumát. Azonban ez a jelentés
egyértelműen kimutatta, hogy az irányelv által számos
területen - elsősorban a munkához, egészségbiztosításhoz
való hozzáférés vonatkozásában, az anyagi fogadási feltételek
szintje és formája tekintetében, a szabad mozgáshoz való jog,
továbbá a veszélyeztetett személyek igényeit illetőenbiztosított széles körű mérlegelési jogkör a fogadási feltételek
területén aláássa az egyenlő versenyfeltételek kialakításának
célkitűzését.”
COM(2007) 745 final, p. 10
A fogadási feltételek irányelv átdolgozása – 2008-as Bizottsági
javaslat COM(2008) 815 final – főbb előterjesztések
• Hatály : kiterjed a kiegészítő védelmet élvező kérelmezőkre is
• A munkaerőpiachoz való hozzáférés : nincs kötelező kizárás és a
hozzáférést biztosítani kell legfeljebb a kérelem benyújtását
követő 6 hónapon belül (eltérően az eddigi 12 hónaptól)
• Anyagi fogadási feltételek: a pénzügyi támogatások magasabb
színvonala,figyelem a különleges elbánást igénylő személyek
elhelyezésére, a feltételek visszavonásának határai
• Fogvatartás: 4 új cikk megkísérli keretek közé szorítani a mostani
gyakorlatot lehetséges biztos alapok megjelölésével,
megkövetelve azt, hogy a fogvatartás a lehető legrövidebb
időtartamú legyen, a bíróság azt rendszeresen vizsgálja felül,
stb.
• Különleges elbánást igénylő személyek: e csoportnak kötelező a
korai azonosítása
A második átdolgozási javaslatból
A 2008-as első javaslat vitája a Tanácsban:
A „menekültügyi és/vagy jogi rendszerének sajátosságai miatt
több tagállam is kifogásolta a javaslat egyes rendelkezéseit.
Ezzel kapcsolatban attól tartottak, hogy a kiigazitások jelentős
pénzügyi erőfeszítéseket és igazgatási kiigazításokat
követelnének, valamint akadályoznák a menekültügyi eljárás
hatékonyságát” Com (2011) 320, 4. old
A Bizottság a második javaslatról:
„ E módosított javaslat fő célkitűzése az, hogy még
egyértelműbbé tegye a javasolt befogadási szabályokat és
azok tekintetében még nagyobb fokú rugalmasságot
biztosítson, hogy megkönnyítse a nemzeti jogi rendszerekbe
történő beillesztésüket.” Uo. 6. old. Világos kapituláció
Az első átdolgozás COM(2008)
815 final – főbb javaslatok
•
•
•
•
•
Hatály : kiegészítő védelemre
is
Munkaerő piacra belépés: 6
hónap után (12 helyett)
A befogadás anyagi feltételei:
jobb pénzügyi ellátás, (mint
saját áp-nak) több figyelem a
sérülékeny csoportokra,
szűkebb visszavonási
lehetőségek
Őrizet: 4 új cikk: szűk lista a
fogvatartás indokául
használható okokról. Legyen
a lehető legrövidebb,
rendszeres bírói felülvizsgálat
Különleges bánásmódot
igénylő személyek: korai
azonosításuk kötelező
A második javaslat
COM(2011) 320 final
•
•
•
•
•
Hatály : ua.
Munkaerő piacra belépés:
államok kiterjeszthetik 12
hónapra tilalmat (tömeges
beáramlás, kérelmező húzza
az eljárást)
A befogadás anyagi feltételei:
Nincsenek közös
életszinvonal-minimumok
Őrizet : kevesebb hozzáférés
a jogi segítséghez, határon és
tranzitban nem elérhető
valamennyi biztosíték,
kiskorú is fogvatartható,
kivételesen börtön is lehet a
színhely
Különleges bánásmódot
igénylő személyek: a korai
azonosítás kötelező, de
kevesebb szabály erről
Elfogadott szöveg
2013/33/EU irányelv
•
•
•
•
•
Hatály : ua.
Munkaerő piacra belépés:
9 hónap a maximum,
A befogadás anyagi
feltételei: Nincsenek
közös életszinvonalminimumok
Őrizet: két további ok a
2011-eshez képest
(kiutasítás, Dublin), szűk
jogi segély
Különleges bánásmódot
igénylő személyek:
ésszerű időn belül
„felmérik”, nem önálló
közig eljárás. Részletesebb
szabályok, mint 2011-es
javaslatban
Az átdolgozás főbb eredményei
• A preambulum kifejezetten utal azokra az államokra,
amelyekre „főként földrajzi elhelyezkedésük vagy népességi
helyzetük miatt – különös és aránytalanul nagy nyomás
nehezedik” és
• hangsúlyozza a hogy az EU menekültpolitikájának a
„tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos
elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is
– kell alapulnia”
• (A szavakban, legalábbis) immár nem „minimum” standardok
• Hatály: Minden kérelmezőre kiterjed, nemcsak a Genfi
egyezmény szerinti státuszért folyamodókra
Átdolgozás – fontos újítások - őrizet
•
•
•
•
A megközelítés: rendkívüli eszköz
Preambulum, 15. bekezdés:
„.. – senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy
nemzetközi védelmet kér.
A kérelmezőket őrizetbe venni csak az ezen irányelvben
megállapított, nagyon egyértelműen meghatározott kivételes
körülmények között lehetséges és mind az ilyen őrizet módja, mind
célja tekintetében a szükségesség és az arányosság elvét kell
alkalmazni.
Amennyiben egy kérelmezőt őrizetben tartanak, hatékony
hozzáférést kell biztosítani számára a szükséges eljárási
garanciákhoz, például a nemzeti igazságügyi hatóság előtti
jogorvoslathoz.
• 8. cikk, 2. bek.:
A tagállamok csak akkor vehetik őrizetbe a
kérelmezőt, ha „kevésbé kényszerítő
Kevésbé kényszerítő alternatívák :
jellegű alternatív intézkedések
•rendszeres jelentkezés a
alkalmazása nem lenne hatékony” –
hatóságoknál
egyéni elbírálásra van szükség
• pénzügyi garancia letétbe helyezése,
• kijelölt helyen tartózkodás
Átdolgozás – fontos újítások - őrizet
Részletes új szabályok: 8 – 11 § = Az őrizet lehetséges okai – biztosítékok –
az őrizet körülményei – különleges igényű személyek
–
–
–
–
–
–
Hat lehetséges ok:
személyazonosságának vagy állampolgárságának megállapítása;
a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához alapul szolgáló –
az őrizet mellőzése esetén be nem szerezhető – adatok megállapítása
céljából van szükség és különösen abban az esetben, ha fennáll a
kérelmező szökésének veszélye;
döntés arról, hogy a kérelmező beléphet-e az ország területére
(határon folyó eljárás);
kiutasítási eljárás folyik ellene, és amiatt tartják őrizetben, hogy
előkészítsék a kiutasítását és/vagy lefolytassák a kitoloncolási
eljárást, továbbá ha az adott tagállam objektív kritériumok alapján
bizonyítani tudja, hogy csak azért kérelmezett , hogy késleltesse vagy
meghiúsítsa a kiutasítási határozat végrehajtását;
a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi;
Dublini eljárás
Átdolgozás – fontos újítások - őrizet
–
–
–
–
Biztosítékok
Őrizet csak hatóság vagy bíróság írott, indokolt
rendelkezése alapján
Írott információ az okokról és a fellebbezési lehetőségekről
Az őrizetnek a lehető legrövidebb ideig szabad tartania, s
csak addig, amíg az okai fennállnak.
Felülvizsgálat hivatalból vagy kérelemre + időszaki
felülvizsgálat + ingyenes jogsegély bírói felülvizsgálati
szakban (de: ezt a tagállam korlátozhatja)
Átdolgozás – fontos újítások - őrizet
Az őrizet körülményei
- Célrarendelt idegenrendészeti létesítményben. Ha büntetésvégrehajtásiban, akkor elkülönítve
-
Nem együtt „az olyan egyéb harmadik országbeli állampolgárok[kal], akik
nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet ”.
- Szabad levegőn tartózkodás (Feltételeket nem szab az irányelv)
- UNHCR és a nevében eljáró szervezetek hozzáférnek és
kommunikálhatnak az őrizetben tartottal.
- Családtagok, elismert nem kormányzati szervezetek, jogi
tanácsadók látogathatnak és kommunikálhatnak kivéve, ha a
korlátozás „objektíven szükséges a biztonság, a közrend vagy az
-
intézmény adminisztratív irányítása érdekében” de a korlátozás nem
súlyos és nem semmisíti meg a jogot.
Rendszeresen tájékoztatás a létesítményben alkalmazott szabályokról,
valamint jogairól és kötelességeiről olyan nyelven, amelyet megért vagy
ésszerűen feltételezhető, hogy megért.
Átdolgozás – fontos újítások - őrizet
Sérülékeny személyek és a különleges befogadási
igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartás
• A sérülékeny kérelmezők „ egészségét – beleértve
szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak
elsődleges szempontként kell kezelniük. Rendszeres
felügyeletet és megfelelő támogatást kell
biztosítaniuk.
• Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet
őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást
nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív
intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az
őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, …
• Kísérő nélküli kiskorúakat hasonlóan csak
kivételesen, elkülönítve a felnőttektől
• Az őrizetben tartott családok számára megfelelő
magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell
biztosítani.
• Nőket is elkülönítve
• Határon bizonyos derogációk elképzelhetőek.
A sérülékeny csoportok nem
kimerítő felsorolása:
• kiskorúak,
• a kísérő nélküli kiskorúak,
• a mozgássérültek,
• az idősek,
• a várandós nők,
• a kiskorú gyermeket egyedül
nevelő szülők,
• valamint a kínzáson, nemi
erőszakon vagy a pszichikai,
fizikai vagy szexuális erőszak
más súlyos formáján átesett
személyek, például a női nemi
szerv megcsonkításának
áldozatai
• az emberkereskedelem
áldozatai,
• a súlyos betegségben
szenvedő személyek,
• a mentális zavarokkal küzdő
személyek
A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás
A hatályos irányelv
Az átdolgozás
Új 22. cikk az eljárásról
• Nincs explicit rendelkezés
• 17.cikk „akikről megállapították”
Jóhiszemű értelmezés
+
a rendelkezésnek kell legyen jelentése
-
Kötelezettség e megállapításra
vezető eljárás létrehozatalára
• Kötelező a „felmérés”
(assessment)
• A menekültügyi eljárás
kezdetétől ésszerű időn belül. Ha
az eljárás során később merül
fel, akkor.
• Az eljárás teljes hossza alatt jár a
különleges bánásmód
• Nem kell formális közigazgatási
(szakhatósági) eljárásban
•
Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny
csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem
kimerítő felsorolás!)
A kínzás és az erőszak áldozatai
Az átdolgozás 25 cikke
A hatályos irányelv, 20. cikke
A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”)
• A tagállamok biztosítják,
hogy szükség esetén a
kínzást, nemi erőszakot vagy
egyéb súlyosan erőszakos
cselekményeket
elszenvedett személyek az
említett cselekményekkel
okozott sérülések megfelelő
kezelésében részesüljenek.
•
A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a
kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos
cselekményeket elszenvedett személyek az említett
cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében
részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi
és pszichológiai kezelésben vagy
ellátásban.
• A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más
súlyos erőszakos cselekménynek
áldozatul esett személyekkel
dolgozóknak az áldozatok igényei
tekintetében megfelelő képzésben
kellett részesülniük és továbbiakban is
abban kell, és a nemzeti jogban előírt
titoktartási kötelezettség terheli őket a
munkájuk során tudomásukra jutott
valamennyi információval
kapcsolatban.
Fontos újdonságok
• A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem
feltétlenül
• A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és
pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb
– ellátás is
• Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s
folyamatos (tovább)képzést is.
– A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie
– A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek
legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a
korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének
kiválasztása érdekében
A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód
vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli
európai emberi jogi bírósági ügyben
•
•
•
•
•
Az ügy: Saadi v. Olaszország (Application no. 37201/06) A
Nagytanács ítélete, 2008. február 28
A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a
súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az,
hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó
bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ:
az eset összes körülményétől
a bánásmód hosszától
a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól,
és bizonyos esetekben
az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától
Nagy
Saadi v Olaszország - meghatározások
• Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a
velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen
meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez
elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást”
• Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól
vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal:
„szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és
kegyetlen szenvedéssel jár”
(deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering)
(135-136. bek.)
Három gyakran feltett kérdés
1. Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem?
– Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek
irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest)
Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és
a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények
szerint.
2. Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok
fogvatartás során?
– Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra
tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A
személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv
engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező
cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság
álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem
alkalmazza)
Három gyakran feltett kérdés
3. Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő
szabályok a dublini eljárásban?
- Igen. A Cimade és GISTI kontra Franciaország (C-179/11) ügyben
2012 szeptember 27-én meghozott ítéletében az Európai Unió
Bíróága egyértelműen kimondta:
A befogadási irányelvet „úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam,
amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, köteles
biztosítani a 2003/9 irányelvben a menedékkérő befogadására
vonatkozóan megállapított minimumfeltételeket annak a
menedékkérőnek is, akivel kapcsolatban ez a tagállam [a
dublini] rendelet alapján úgy határoz, hogy e menedékkérő
átvétele vagy visszavétele iránt megkeres egy másik, a
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért általa felelősnek
vélt tagállamot.”
A fogadási feltételeket a tényleges átadásig biztosítani kell. (nem
csak az átvételbe beleegyezésig!)
A költségek az átadó államot terhelik.
A „Dublin III. rendelet” és a
végrehajtását szolgáló Eurodac
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE
(2013. június 26.)
egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a
tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem
megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és
eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás)
Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a
harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok
egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért
felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok
megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében
az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról,
továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség
létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról
Dublin filozófiája, célja
• Minden menekülő jusson hozzá az eljáráshoz, biztosan legyen
olyan tagállam, amely érdemben dönt az ügyében
• Csak egyetlen eljárásra kerüljön sor az Unión belül - ha egy állam
döntött, azt a többi nevében is tette = ne lehessen
párhuzamosan vagy egymás után több államban folyamodni. Az
adott (tag)állam döntése a többi együttműködő (2013-ban még
25 tagállam és 4 nem tagállam) nevében is születik
• A felelős állam kijelölése nem tehermegosztás, hanem –
tulajdonképpen – illetékesség meghatározás, nem kormányozza
az igazságosság eszméje
Fő cél
a kérelmek feldolgozásának
gyorsítása
Mind a kérelmező, mind a tagállam érdekében
Nem tehermegosztás!
Másodlagos célok
A menekült-kérelmek
kezelésének ésszerűsítése
A többszörös kérelmek
kiszűrése révén a
tagállami rendszerek
működőképességének
megőrzése
A forum-shopping
elkerülése,
Az elbírálásért felelős
állam egyértelmű
kijelőlése révén a
jogbiztonság növelése
A 2013 előtti rendszer kritikája (JRS és ECRE)
• Szélsőségesen eltérő állami gyakorlat
– Információadás (utolsó pillanatban értesítés átadásról)
– Fogadási feltételek
– Sérülékeny csoportok azonosítása
– A szuverenitási és a humanitárius rendelkezések megszorító
eljárása (államok akkor sem vesznek magukhoz ügyeket, amikor
indokolt lenne)
• Ártalmas következmények:
– Az átadás következtében a kérelem érdemi vizsgálat nélkül
maradhat
– Családok elszakadnak egymástól
– Hónapok fogvatartásban
– A fogva-nem-tartottak életkörülményei is megalázóak sokszor
A dublini rendszer problémái az ítéletek fényében
– T.I. V. United Kingdom ECtHR Appl. 43844/98
2000. March 7. (IJRL vol. 12 (2000) 244 - 268.pp)
– Adan and Aitseguer (House of Lords) 19 December 2000.
Regina v. Secretary of State for the Home Department (appellant) ex parte Adan
(respondent)
Regina v. Secretary of State for the Home Department (appellant) ex parte
Aitseguer (respondent) [2001] 2 WLR 143 (ld. www.refugeecaselaw.org)
= refoulement veszély
– K.R.S. v. the United Kingdom Appl. no. 32733/08, ECtHR judgment of 2
December 2008
– M.S.S v Belgium, and Greece, appl. no. 30696/09, ECtHR Judgment of 21 january
2011 – a visszaküldés Görögországba és a körülmények ott sértik a 3. cikket
– N. S. (C-411/10) v Secretary of State for the Home Department (UK) and M. E.
and others (C-493/10) v Refugee Applications Commissioner, Minister for
Justice, Equality and Law Reform, (Ireland) EuB ítélet, 2011 december 11
= körülmények az átvevő országban – a szuverenitási klauzula használata
CASE OF M.S.S. v. BELGIUM AND GREECE
(Application no. 30696/09)
Nagytanács ítélet
2011. Január 11.
M.S.S v. Belgium and Greece – f
•
•
•
•
•
Tények:
A kérelmező, M.S.S. afgán férfi aki a belga csapatoknak tolmácsolt
Kabulban , ezért Belgiumba akart menekülni
Iránon, Törökországon, Görögországon át érkezett Belgiumba.
Görögországban elfogták, de ott nem folyamodott menekültstátuszért csak Belgiumban, ahová 2009 február 10-én érkezett.
Az üldöztetés, amitől félt: a talibán bosszúja, amiért a belga
katonáknak tolmácsolt. A tolmácsolás tényét dokumentummal
igazolta.
A belga hatóságok Görögországnak kívánták átadni, fellebbezését
elutasították, az EJEB 39. szakaszán alapuló ideiglenes
intézkedésnek nem tettek eleget.
1999. június 15-én a belga hatóságok átadták a görög
hatóságoknak M. S.S.-t (mivel a görögök nem válaszoltak, ami a
felelősség átvállalásával jár).
M.S.S v. Belgium and Greece – main points
Tények (folyt)
2009 június: 4 napnyi fogvatartás különösen nehéz körülmények
között
2009 augusztus 1 M.S.S. megpróbál elszökni, Bulgárián át,
sikertelenül utána egy évig parkokban, hajléktalanul él, bár
menedék-kérőként számontartják.
2010 augusztus: újabb távozási kísérlet, Olaszországon át, ismét
elfogják, majdnem kitoloncolják Törökországba Családja arról
értesíti, hogy otthon nagy veszélyek leselkednek rá
2009-ben az EU-ba illegálisan érkezők 88 %-a Görögországon
keresztül érkezett
Görögország 10 000 kérelmezőből 1-nek nyújtott valamilyen jogi
státuszt első fokon. A 12 905 fellebbezésből összesen 36 volt
sikeres.
M.S.S
Az Emberi Jogok Európai Bírósága
A fogvatartásra alkalmazandó elvek
„az idegenek fogvatartása csak akkor elfogadható ha az lehetővé
teszi az államnak a jogtana bevándorlás megakadályozását …
miközben összhangban álla az 1951. évi genfi egyezménnyel
és …az Emberi jogok európai egyezményével (§ 216)
„ Az Egyezmény 3. cikke, … a demokratikus társadalmak
legalapvetőbb értékeinek egyikét foglalja magában és
abszolút kategóriákkal tiltja meg a kínzást, az embertelen
bánásmódot és büntetést, függetlenül a körülményektől és az
áldozat magatartásától” (§218)
M.S.S
A 3 cikk azt követeli meg az államoktól, hogy „ a fogvatartás
körülményei legyenek összeegyeztethetőek az emberi
méltóság tiszteletben tartásával és végrehajtásának módja és
módszere ne tegye ki a fogvatartottat a fogvatartással
óhatatlanul együttjárónál nagyobb szintű gyötrelemnek vagy
nehézségnek és – a fogvatartás követelményei mellett –
megfelelően biztosítsa a fogvatartott egészségét és jólétét” (§
221)
145 személy 110 m2-en fogvatartása (miközben
személyazonosságuk tisztázott), megfelelő higiéniai ellátás
nélkül – különösen a sérülékeny menedék-kérő esetében sérti
a 3. cikket
M.S.S
EJEB
A görögországi fogadási feltételek teljesen inadekvátak. „Egy
felnőtt férfi menedék-kérőnek gyakorlatilag semmi esélye
nincs arra, hogy fogadó-központban helyezzék el”
„A bíróság úgy látja, hogy a kérelmező megalázó bánásmód
áldozata, amely bánásmód nem tartja tiszteletben a
méltóságát. Ez a helyzet kétségkívül félelmet, aggodalmat és
az alacsonyabb rendűség érzését keltette, ami viszont
alkalmas volt kétségbeesés kiváltására. A bíróság úgy látja,
hogy életkörülményei, amelyek tartós bizonytalansággal
társultak és a helyzet javulását ígérő kilátások teljes hiánya
elérték a súlyosság azon fokát, amelyet megkívánnak ahhoz,
hogy a [helyzet a] 3. cikk hatálya alá tartozzon.” (263 §)
M.S.S (Belgium felelőssége)
• „A bíróság úgy látja, hogy a kérelmező kiutasításakor a belga
hatóságok tudták, vagy tudniuk kellett volna hogy a
kérelmezőnek nincs garanciája arra, hogy kérelmét a görög
hatóságok érdemben megvizsgálják. A hatóságoknak voltak
eszközeik az átadás elutasítására” (§ 358)
• A belga hatóságoknak mérlegelniük kellett volna miképp
alkalmazzák a szabályokat a görög hatóságok (§ 359)
NS és ME egyesített ügyek (C-411/10. és
C-493/10. sz..) , ítélet
Rendelkező rész (123. pont)
„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkét úgy kell
értelmezni, hogy a tagállamok – ideértve a nemzeti
bíróságokat – kötelessége, hogy ne adják át a menedékkérőt a
343/2003 rendelet értelmében „felelős tagállamnak”, ha
tudomással kell bírniuk arról, hogy a felelős tagállamban a
menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának
feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt
alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy a kérelmező e
rendelkezés értelmében embertelen vagy megalázó bánásmód
tényleges veszélyének lesz kitéve.”
substantial
grounds for
believing
that
604/2013/EU RENDELET (Dublin III) rendelet
kritériumok 8 – 15. §
A kritériumok hierarchiája
(releváns időpont: az első kérelem beadásának pillanata)
feltéve,
1.
Kiskorú (nem töltöttte be a 18 életévét)
hogy ez
 Kisérő nélküli:
 Jogszerűen tartózkodó családtag vagy testvér (def. szerint a testvér nem szolgálja
leginkább a
családtag) állama (esetleg más felelős felnőtt
kiskorú
 Más jogszerűen tartózkodó hozzátartozó, aki képes gondoskodni róla
mindenek
 Ha több ilyen személy – gyermek érdeke a meghatározó
felett álló
 Ha nincs ilyen személy, akkor ahol a kiskorú kérelmét benyújtotta
érdekeit
2.
Felnőtt kérelmező - családtag
 az ország, ahol jogszerűen tartózkodó nki. védelemben részesített személy családtag
van – ha írásban kérik
 az ország, ahol első fokú döntés előtt álló kérelmező családtag van – ha írásban kérik
 Ha több családtag és nem házas testvér –az az állam, amely a legtöbbért felelős
lenne, vagy ha nincs ilyen, ahol a legidősebb kérelmezett
3.
Tartózkodási engedély, vízum
 Az érvényes tartózkodási engedélyt kibocsátó állam (ha több: a leghosszabbat kiadó
állam)
 Az érvényes vízumot kibocsátó (vagy akinek a nevében kibocsátottak) állam
 A nem több mint két éve lejárt tart. engedélyt és nem több mint 6 hónapja lejárt
vízumot kiadott állam – ha azzal léptek be
 Ha ennél régebben jártak le (és nem hagyta el az EU területét – ahol benyújtotta
604/2013/EU RENDELET (Dublin III) rendelet
kritériumok 8 – 15. §
4.
5.
Az az állam, amelynek a (külső) határán át szabálytalanul az EU
területére lépett (ha azóta 12 hónap még nem telt el)
Az a tagállam, amelyben öt hónapja él (ha szabálytalanul lépett be,
vagy nem tudni hogyan, de a külső határ állama már nem felelős (ha
több ilyen: a legutóbbi)
6.
Vizummentesség és tranzit repülőtéri kérelem esetén amely állam
engedélyezte a (vízummentes) belépést (ahol beadja)
7.
Mérlegelés alapján: várandósság, újszülött gondozása, súlyos
betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor esetén (akár
kérelmező, akár jogszerűen tartózkodó családtag) a jogszerűen
tartózkód ó családtag állama „általában gondoskodik az egyesítésről”
(16.§)
___________________________________
Megszűnik a felelős állam kötelezettsége ha a kérelmező az
EU területé 3 hónapra elhagyta!
„Szuverenitási klauzula”
17. §
• „..minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a
valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan
személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti
kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben
megállapított feltételek szerint nem felelős.”
Eljárás – kérelem és válasz
• Átvétel esetén (feltehetően nem az az állam a felelős, ahol benyújtották a
kérelmet)
• A kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül kell kérni az átvételt a
(feltételezett) felelős államtól
• Ha Eurodac találat van, akkor 2 hónapon belül kell kérni
– Ha elmulasztották: a kérelem benyújtásának az állama a felelős
– Válasz: 2 hónapon belül (kivéve sürgős megkeresésnél: a kérelmező ad
határidőt, min. egy hetet – válasz, max 1 hónapon belül )
– A határidő elmulasztása „a kérelem elfogadásával egyenértékű” – a
kérelmezett állam a felelős
• Visszavétel esetén (A megkeresett államban még folyik az eljárás,
visszavonta ott a kérelmet, vagy már ott megtagadták az elismerést)
– Eurodac találat beérkezését követő 2 hónapon belül – jogvesztő
– Ha nem Eurodacon alapuló bizonyíték – 3 hónapon belül –jogvesztő
• Ha nem kérték a visszavételt időben, akkor lehetőséget kell adni új
kérelem benyújtására
– Válasz: Eurodac alapú kérelem: két hét
– Egyéb kérelem: 1 hónap
Eljárás - átadás
• 6 hónapon belül
– Az átvétel/visszavétel iránti megkeresés elfogadásától
(vagy a jogvesztő határidő elteltétől)
– Az átadás ellen benyújtott halasztó hatályú jogorvoslat
jogerős eldöntését követően.
• Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos
határidőn belül, a felelős tagállam mentesül az érintett
személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó
kötelezettség alól, és a felelősség a megkereső tagállamra
hárul. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra
meghosszabbítható, ha az átadásra az érintett személy
szabadságvesztése miatt nem kerülhetett sor, illetve legfeljebb
tizennyolc hónapra, ha az érintett személy ismeretlen helyen
tartózkodik.
Jogorvoslat
• Az érintett megtámadhatja a döntést
– Vagy halasztó hatályú a jogerős elbírálásig
– Vagy felfüggeszti az átadást és a bíróság dönt a halasztó
hatályról
– Vagy felfüggeszti az átadást és a bíróság dönt a
felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről
(megengedve az átadást)
A Dublin III újítása a korai előrejelzés, a készültség és a
válságkezelés 33. cikk
• „Amennyiben …a Bizottság megállapítja, hogy e rendelet alkalmazása egy
tagállam menekültügyi rendszerére nehezedő különlegesen nagy nyomás
megalapozott kockázatának felmerülése és/vagy egy tagállam
menekültügyi rendszerének működésében jelentkező problémák miatt
veszélybe kerülhet, …ajánlásokat tesz az adott tagállam számára,
amelyekben felhívja a tagállamot egy megelőző cselekvési terv
elkészítésére.”
• Az állam dönt, kidolgozza-e vagy sem (maga is javasolhatja) Ha van terv: a
tagállam benyújtja a Bizottságnak és a Tanácsnak és jelent a
végrehajtásáról
• Ha a Bizottság az EMTH elemzése alapján megállapítja, hogy a megelőző
cselekvési terv végrehajtása nem orvosolta a feltárt hiányosságokat, vagy
ha komoly kockázata áll fenn annak, hogy az érintett tagállam
menekültügyi helyzete válsággá fokozódik… a Bizottság … felkérheti az
érintett tagállamot, hogy dolgozzon ki válságkezelési cselekvési tervet, és
szükség esetén készítse el ennek felülvizsgálatait is. A válságkezelési
cselekvési tervnek a teljes folyamat során biztosítania kell az uniós
menekültügyi vívmányoknak, különösen a nemzetközi védelmet
kérelmezők alapvető jogainak való megfelelést.
• Ennek kidolgozása haladéktalanul (max. 3 hónapon belül) kötelező
Elvi kérdések
1. Legyen-e joga a menekülőnek megválasztania a menedéket nyújtó
országot?
2. Összeegyeztethető-e Dublin a Genfi egyezménnyel
3. A „tehermegosztás” lehetséges formái:
- pénz
- emberek
- „visszaküldési jogok”!
- Az Unión kívüli helyek „bérbevétele” (angol javaslat, 2002)
4. Melyek lennének az illetékesség kijelölésének igazságos elvei?
5. Van-e értelme Dublinnak, ha vele párhuzamosan a biztonságos harmadik
ország kategóriája is alkalmazható?.
EURODAC
• Eljárás:
– Minden ujjlenyomatot és tenyérlenyomatot le kell
venni és továbbítani kell a Központi Egységhez
(elnevezése nincs, csak referenciaszáma), amely
összehasonlítja azokat a korábban tároltakkal, és
jelez egyezés esetén
• Adatvédelem: mindkét irányban részletezett
– (személyes adatként, illetve és rendszeradatként)
• Adattárolás: menekültek: 10 évig (azonosítás esetén
zárolás), illegális határátlépők: 2 évig
Köszönöm a figyelmet!
Boldizsár Nagy
Közép-Európai Egyetem
Budapest
[email protected]
www.nagyboldizsar.hu
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment
C 411/10 and C-493/10 joined cases
• N. S. (C-411/10) v Secretary of State for the Home Department (UK) and
M. E. and others (C-493/10) v Refugee Applications Commissioner,
Minister for Justice, Equality and Law Reform, (Ireland) CJEU judgment, 21
December 2011
• Importance of the case: The Commission, UNHCR, Amnesty International
(+other NGOs) and Austria, Belgium, the Czech Republic, Finland,
Germany, Greece, France, Italy, The Netherlands, Poland, Slovenia and
Switzerland submitted observations.
• Facts
• C-411/10
•
NS Afghan national arrested in Greece, Sept, 2008 - does not apply for asylum order to leave – later expelled to Turkey (2 month in prison there) – 12 January
arrival in UK – Request to Greece to take charge – silence- 18 June Greece
deemed to have accepted responsibility – 30 July removal order without an appeal
with suspensive effect as Greece „safe” according to the 2004 British Act on
Asylum – NS seeks judicial review – granted – March 2010 High Court dismisses
application but allows further appeal –Court of Appeal raises preliminary
questions to the Court of the European Union
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C
411/10 and C-493/10 joined cases
• Facts continued
• C-493/10
• Five unconnected individuals from Afghanistan, Iran and
Algeria – none apply for asylum in Greece – application in
Ireland –Eurodac shows hit – no argument based on Art 3
ECHR – resistance to return based on claim that reception
conditions and the asylum procedures in Greece are
inadequate
• Questions, as grouped by the Court
• A ) Does a decision adopted by a Member State to apply the
„sovereignty clause” (Article 3(2) of The Dublin II regulation /343/2003/) fall
within the scope of European Union law for the purposes of Article 6 TEU
and/or Article 51 of the Charter.
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment
C 411/10 and C-493/10 joined cases
• B) Whether the transferring Member State
•
Ba) is obliged to assess the compliance of the other Member State, with
EU law
•
Bb) may operate on the basis of a conclusive presumption that the
responsible State will observe the claimant’s fundamental rights and the
minimum standards imposed by the directives
•
Bc) may maintain a provision of national law which requires a court to
treat the responsible Member State as a ‘safe country’ as compatible with the
rights set out in Article 47 of the Charter.
•
Bd) is obliged to accept responsibility (must apply the sovereignty
clause) if the responsible state is found not to be in compliance with
fundamental rights
•
C) Is the extent of protection offered by the Charter articles 1 (human dignity), 18
8Right to asylum), 47 (effective remedy) wider than that of Art 3 of the ECHR?
•
D) Whether Protocol 30 to the Treaties on the application of the Charter to the UK
(and Poland) qualifies the answers on the duty to assess the destination country’s
circumstances and the on the applicability of the safe country presumption
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C
411/10 and C-493/10 joined cases
• Ad A) Exercising discretion – still within the Dublin system
(„becoming responsible”) – part of CEAS – applying EU law –
Charter is applicable (51 (1)).
• Ad B) Combined answers:
•
„The Common European Asylum System is based on the full
and inclusive application of the Geneva Convention and the
guarantee that nobody will be sent back to a place where they
again risk being persecuted.” (§ 75)
•
secondary rules must be interpreted as not in being
conflict with fundamental rights
•
the Dublin system is based on mutual confidence, it
must be assumed that asylum seekers are treated according to the
Charter, GC51 and ECHR – that is the raison d’être of creating the
CEAS
•
slight infringements do not prevent transfer
•
by contrast systemic flaws in the procedure or in reception
conditions do (see next slide!)
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment
C 411/10 and C-493/10 joined cases
• „if there are substantial grounds for believing that there are systemic flaws
in the asylum procedure and reception conditions for asylum applicants in
the Member State responsible, resulting in inhuman or degrading
Answer
to Bd treatment, within the meaning of Article 4 of the Charter, of asylum
First seekers transferred to the territory of that Member State, the transfer
part
would be incompatible with that provision” (§ 86)
•
•
in Greece there are systemic deficiencies in procedure and reception
conditions as acknowledged in the M.S.S. v. Belgium and Greece judgment of the ECtHR
states must assess the situation in other member states based
on available reports and judgments
Answer
•
„ Member States, … [must] not transfer an asylum seeker to the ‘Member
to Ba State responsible’ …. where they cannot be unaware that systemic deficiencies in the
Answer
to Bd
First
part (continued)
asylum procedure and in the reception conditions of asylum seekers in that Member
State amount to substantial grounds for believing that the asylum seeker would face a
real risk of being subjected to inhuman or degrading treatment within the meaning of
Article 4 of the Charter. „ (§ 94)
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment
C 411/10 and C-493/10 joined cases
•
if no transfer is possible he MS must examine further (possible)
criteria for transfer but: no unreasonable delay in transferring
an application of the Dublin II regulation on the basis of the
Answer –
conclusive presumption that the asylum seeker’s fundamental rights
to Bb
will be observed in the responsible Member State is incompatible
with the duty of the Member States to interpret and apply the Dublin
II regulation in a manner consistent with fundamental rights.
Answer
to Bc
•
•
Answer
to Bd
second
part
•
–
Safety of a country must be a rebuttable presumption! (§ 104)
If criteria do not lead to finding another state responsible or if
transfer would entail unreasonable delay the „Member State must itself
examine the application in accordance with the procedure laid down in
Article 3(2) of” the Dublin II Regulation.
N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment
C 411/10 and C-493/10 joined cases
• Ad C) The Court in an obscure response states that (in light of
the MSS judgment of the ECtHR) if systemic deficiencies in the
procedure and in the reception conditions exist, then the
Charter provisions „do not lead to a different answer” than
given in the preceding paragraphs
• Ad D) The Charter applies to the UK, just it blocks the
extension of the already existing powers of the courts.
•
It does not qualify the essence of this judgment