Transcript 06_Áramlástani szivattyúk 2

Kiválasztás és üzemeltetés
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
1
A kiválasztás fő lépései





Író Béla
A kívánatos munkapont(ok)hoz tartozó
térfogatáram(ok) meghatározása
A szállítandó folyadék jellemző tulajdonságai
A csővezeték méretezése
A műszakilag alkalmas típusok megkeresése és
rangsorolása
A leggazdaságosabb megoldás kiválasztása
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
2
A kívánatos munkapont(ok)hoz tartozó
térfogatáram(ok) meghatározása
 Egyetlen térfogatáram esetén egy szivattyú (esetleg
tartalék)
 Több térfogatáram esetén több szivattyú, melyek
egyenként vagy együtt képesek megvalósítani a kívánatos
térfogatáramokat.
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
3
Szivattyúkatalógusok
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
4
Szivattyúkatalógusok
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
5
Szivattyúk soros üzeme 1.
H
1+2
cs
H1 2
Mindkét szivattyú ugyanazon térfogatárammal
működik, tehát az egyazon térfogatáramhoz
tartozó szállító magasságok összeadásával kapjuk
meg az eredő jelleggörbét.
2
H2
H1
1
V
V
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
6
Szivattyúk soros üzeme 2.
H
cs1+cs2
cs2
Két megoldási1+2
lehetőség:
1. külön-külön összeadjuk a szivattyúk és a csővezetékek jelleggörbéit; az
eredő görbék metszéspontja lesz a rendszer munkapontja, melyből
meghatározható
az egyes szivattyúk munkapontjai
1+cs1+2
2. a CS1 csővezetéki jelleggörbével módosítjuk
a 1 jelű szivattyú
cs2
H1 2
jelleggörbéjét és az így kapott virtuális szivattyú valamint a vele
sorosan kapcsolt 2 jelű szivattyú eredő jelleggörbéje és a CS2
csővezetéki jelleggörbe metszéspontja csadja
meg a rendszer
1
munkapontját, melyből meghatározható az egyes szivattyúk
munkapontjai.
H
1
2
cs1
1
H2
1+cs1
Író Béla
2
V
1
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
V
7
Szivattyúk párhuzamos üzeme 1.
H
cs
H1  H 2
1+2
Mindkét szivattyú ugyanazon szállító magasság ellenében működik, tehát az
egyazon szállító magassághoz tartozó térfogatáramok összeadásával kapjuk meg
az eredő jelleggörbét.
2
1
V
V2V1
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
V
8
Szivattyúk párhuzamos üzeme2.
H
1+cs1
1
cs1+cs3
2
1+cs1+2+cs2
2+cs2
H1 2
cs3
cs2+cs3
H1
HH1 2
H2
cs2
H 3st
1
Természetesen igaz, hogy
H1st
H V  H
1
1
cs1
2
V2    g  H12 V1cs2 2   g
H 2 st
V
V1 V2V2
Író Béla
2
cs1
cs3
V1 2
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
9
Szivattyúk párhuzamos üzeme 3.
A Cs’ ágban a térfogatáram
növekedési tartománya, miközben a
Cs ágban a fojtás a teljes zárásig nő
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
10
Szivattyúk szabályozása 1.
Szabályozott
munkapont
Psz
Eredeti
hatásfokgörbe
A szabályozási veszteséggel
korrigált hatásfokgörbe
 szkorr
Író Béla
 Pfv 

  sz  1 
 Psz 
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
11
Szivattyúk szabályozása 2.
Normálpont
A fordulatszám-szabályozás
vesztesége a hatásfok
romlásából adódhat
Író Béla
Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
12