Tatrai_T_BKIK gyakorlati esetek ea 20121120
Download
Report
Transcript Tatrai_T_BKIK gyakorlati esetek ea 20121120
Közbeszerzési
jogesetek, esetjog
a közbeszerzésben
Dr. Tátrai Tünde
Budapesti Corvinus Egyetem
AZ ELŐADÁSRÓL
Az előadás logikailag úgy épül fel, hogy a
későbbiekben olvasható, követhető legyen
Az előadás során nem kerül minden fólia bemutatásra
Az előadás nem követi szigorúan a Kbt. Szabályait,
elsősorban gyakorlati szempontból csoportosított
témák követik egymást.
Az egységes sávos formátumú fólia jogorvoslati példát
tartalmaz, idézet bemutatásával. Értelmezése az
előadás során történik, hivatkozás minden esetben a
fólia szélső sávjában található.
Az esetek nem minden aspektusból kerülnek
bemutatásra, csak a releváns jogkérdést tárgyaljuk,
ami az adott témakörhöz kapcsolódik.
FELÉPÍTÉS
Előkészítés,
ajánlattétel
Bírálat, döntés
Tárgyalásos eljárás
Nemzeti rezsim
Szerződés
Jogorvoslat
Elektronikus
közbeszerzés
Netherla…
Slovak…
Austria
Sweden
Estonia
OECD34
Germany
Iceland
New…
Denmark
Belgium
Luxembo…
Japan
Australia
United…
Turkey
Chile
Mexico
0%
5%
10%
15%
General government procurement
20%
25%
State-owned utilities
30%
ÚJ IRÁNYELVEK TERVEZETE
19-I STÁTUSZ
Toolbox – megközelítés
Elvi határidő
Többi irányelv
Klasszikus, közszolgáltató és
koncesszió
Kötelező e-közbeszerzés
Tárgyalásos eljárás – továbbra
is kivételes eset
2014. június 30
Kiegész építési beruhszerződésmódosítás körbe kerül
Egybeszámítás - projektalapú
Innovációs partnerség
Részajánlattétel
Utólagos kizáró ok igazolás
Európai Közbeszerzési Útlevél
E-certis
– 2012. OKT
Közvetlen alvállalkozói
kifizetés
Központi beszerző szervezetek
Közös ajánlatkérői csoportok
Határidőrövidítés
Alkalmasság és értékelési
szempont továbbra is elválik
Self – cleaning
Ami kimaradt…
HÁZI FELADAT
Európai Unió Bírósága 2012. október 18-i döntés
http://curia.europa.eu/juris/document/document.j
sf?docid=128653&mode=req&pageIndex=1&dir=
&occ=first&part=1&text=&doclang=HU&cid=506
0335
HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
International Public Procurement Conference 5,
Seattle USA
Magyar siker: Uses and Abuses public procurement
in Hungary
Annual Public Procurement Law Forum – Trier,
Germany
A rizs ára emelkedett Haryana-ban (India)
http://post.jagran.com/Paddy-procurement-up-by-11percent-in-Haryana-1350645958
A jogorvoslati jog korlátozása – Bulgáriában a
jogvédő szervezetek tiltakoznak
http://www.novinite.com/view_news.php?id=144248
ELŐKÉSZÍTÉS, AJÁNLATTÉTEL
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KBT. 23. § (2)-(3)
23. § (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás
előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében
olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan
és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen
gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági
szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban
ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt
vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy
annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont
személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a
verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. ….
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Az összeférhetetlenség olyan
helyzetet jellemez, ahol a
szerződés-odaítélési döntésben részt
vevő személyek szakmai vagy
személyes kötelezettségei, személyes
vagy pénzügyi érdekei versenyben
állnak egymással, ami
megnehezítheti számukra, hogy
feladataikat tisztességesen és
pártatlanul végezzék, vagy
ahol egy személy olyan helyzetben
van, hogy saját érdekeinek
előmozdítása érdekében
befolyásolhatja az ajánlatkérő
szervek döntéshozatali folyamatát.
Európai
Bizottság
– Az EU
közbeszerzési
politikájának
modernizálásár
ól – Egy
hatékonyabb
európai
beszerzési piac
felé. Zöld könyv,
Brüsszel COM
(2011) 15
végleges, 2011.
január 27
ÍTÉLET
Az Európai Bíróság eseti döntése
szerint nem nyújthat be részvételi
jelentkezést, illetve nem tehet
ajánlatot olyan személy, akit építési
beruházással, árubeszerzéssel vagy
szolgáltatásnyújtással kapcsolatos
kutatással, kísérlet végzésével,
tanulmány készítésével, vagy
fejlesztéssel bíztak meg, anélkül,
hogy lehetővé tennénk számára
annak bizonyítását, hogy az általa
megszerzett tapasztalatnak az adott
eset körülményei között nincs
versenytorzító hatása.
FABRICOM
Európai
Bíróság C21/03 és C34/03 számú
egyesített ügy
A kérelmező szerint az összeférhetetlenség
szabályai akkor is alkalmazandóak, amennyiben
összefüggés áll fenn a vizsgált közbeszerzési
eljárás és egy másik olyan közbeszerzési eljárás
között, amely a jelen közbeszerzéssel összefügg,
mert az abban elvégzett tervezési tevékenység, a
jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjában
felhasználásra került.
ÉRTELMEZENDŐ
A Döntőbizottság álláspontja szerint az
összeférhetetlenség szabályait szigorúan kell
értelmezni, melynek értelmében kizárólag az
adott közbeszerzéssel összefüggő előkészítés,
felhívás és dokumentáció készítés, illetve
eljárásba bevonás vonatkozásában áll fenn az
összeférhetetlenség, azaz az
összeférhetetlenséget nem lehet kiterjeszteni a
közbeszerzési eljárást megelőző közbeszerzési
eljárásban való részvételre.
EGY ELJÁRÁS VONATKOZÁSÁBAN
D. 523/2012.
AK: Paksi
Atomerőmű
Zrt.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG – MINDEN
Kimondta, hogy az
összeférhetetlenségről minden egyes
esetben a konkrét ügy egyedi
tényállására alapítottan kell
meghozni a döntést a jogszabályi
rendelkezések és alapelvek
megfelelő alkalmazásával.
Eltérő tényállási elemek eltérő
döntés meghozatalát teszik
szükségessé.
D. 386/2009
EGYEDI
Az ajánlatkérő európai uniós projektek
ellenőrzési feladatainak ellátására folytatott le
közbeszerzési eljárást. A kérelmező – aki a
nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot
tette – a jogorvoslati kérelmében arra
hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő az
ajánlatában olyan szakembereket szerepeltet,
akik a közbeszerzés tárgyát képező európai
uniós programhoz kapcsolódó tevékenységben
vettek részt, illetve az európai uniós pályázathoz
tanácsadást nyújtottak, továbbá egy személy az
Európai Bizottság alkalmazottja.
Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő nem
vizsgálta a függetlenség kérdéskörét annak
ellenére, hogy a közbeszerzés tárgya
szempontjából ez a tényező rendkívül fontos
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS FUNKCIONÁLIS
FÜGGETLENSÉG
D.644/2011
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Az összeférhetetlenség vizsgálata kapcsán mindig
kétséget kizáróan kell tudni bizonyítani a
döntésünket, melynek helyességében akkor
lehetünk a legbiztosabbak, ha az (köz)okiraton
vagy közhiteles nyilvántartáson alapul.
Mindig ajánlatkérő felelőssége
Amennyiben valamely tény egyértelműen nem
állapítható meg, úgy arra rá kell kérdezni.
Közömbös, hogy a sérelem tudatos vagy
gondatlan magatartás eredménye.
(Forrás: Dr. Sipos Imola (2012) in Raabe: A
közbeszerzés gyakorlata)
EGYBESZÁMÍTÁS
Kbt.
18. § (2) Az ajánlatkérőnek
egybe kell számítania azon
hasonló áruk beszerzésére,
vagy szolgáltatások
megrendelésére irányuló
szerződések értékét,
amelyekkel kapcsolatban a
beszerzési igény egy
időben merül fel, valamint
az ugyanazon építési
beruházás
megvalósítására irányuló
szerződések értékét.
Útmutató
A Közbeszerzési Hatóság
megítélése szerint a
hasonlóság, mint fogalmi elem
vizsgálható az egyazon célra
irányultság szempontjából,
vagyis valószínűsíthetően
megállapítható a hasonlóság
fennállása két vagy több
beszerzési tárgy
vonatkozásában, ha azok
beszerzése ugyanazon célt
szolgálja. E vonatkozásban
kiemelendő, hogy a beszerzések
tárgyának azonossága minden
esetben a „hasonlóság”
fennállását fogja eredményezni.
RÉSZAJÁNLATTÉTEL
Kbt.
46. § (3) Amennyiben a
beszerzés tárgyának
természetéből adódóan
részajánlat-tételi lehetőség
biztosítható, az ajánlatkérő az
eljárást megindító felhívásban feltéve, hogy az gazdasági,
műszaki és minőségi, vagy a
szerződés teljesítésével
kapcsolatos más szempontokat
figyelembe véve sem
ésszerűtlen - köteles lehetővé
tenni a közbeszerzés egy
részére történő ajánlattételt,
illetve részvételre jelentkezést.
KH Útmutató
Amennyiben tehát egy
meghatározott piacon
korlátozott számú résztvevő
van jelen, az egyes részek
számának nem megfelelő
meghatározása csorbíthatja,
vagy szélsőséges esetben ki is
zárhatja a versenyt.
Az ajánlatkérők a közbeszerzés
kiírását megelőzően alaposan
mérjék fel a közbeszerzéssel
érintett piac jellegzetességeit,
és e körben a potenciális
ajánlattevők számát,
nagyságrendjét.
KÉ. 136
TED: 2012/S 118195211
ÖSSZESSÉGÉBEN LEGELŐNYÖSEBB
AJÁNLAT
Kbt.
125. § (2) Az (1) bekezdés
alkalmazása nem
eredményezheti az ajánlattevők
indokolatlan és hátrányos vagy
előnyös megkülönböztetését,
továbbá nem lehet előírni a
szerződés teljesítésével
kapcsolatban a közbeszerzési
műszaki leírás, az ajánlattevő
szerződés teljesítéséhez
szükséges pénzügyi és
gazdasági, valamint műszaki
vagy szakmai alkalmassága
vizsgálatának körébe tartozó,
továbbá az adott közbeszerzési
eljárásban az ajánlatkérő által
értékelési szempontnak
minősített feltételt.
Útmutató
AKbt. 125. §-a (1) bekezdése szerint az
ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez
kapcsolódóan – többek között – szociális
feltételeket is meghatározhat, így azon
belül az álláskeresők, valamint
munkanélküliek vagy fogvatartottak
foglalkoztatását [125. § (3) bekezdés b)
pontja]. A szóban forgó § (2) bekezdése
kizárja, hogy értékelési szempontként
minősített feltételt egyben a szerződés
teljesítésével kapcsolatos feltételként is
előírják az ajánlatkérők, így a
munkanélküli vagy tartósan munkanélküli
rétegek foglalkoztatása, vagy mint
értékelési részszempont, vagy mint
szerződéses feltétel jelenhet meg az
ajánlatkérő ajánlati felhívásában.
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
306/2011. (XII. 23.) Korm.
R.
5. § (5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése
alkalmazásában nem eredményezi
a verseny tisztaságának sérelmét és
nem összeférhetetlen a
kivitelezésre, vagy kivitelezésére és
tervezésére együtt, illetve egy (elvi)
engedélyezési tervet követően
ugyanazon építmény tekintetében
további tervek készítésére
vonatkozó közbeszerzési eljárásban
annak a tervezőnek a részvétele,
aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt.
49. §-a szerinti dokumentációját
megalapozó tervet készítette, ha
egyéb módon nem vesz részt a
közbeszerzési eljárás
előkészítésében.
Útmutató
A Kbt. 24. §-ában szabályozott
összeférhetetlenség vonatkozásában
a Korm. rend 5. § (5) bekezdése
további értelmező rendelkezést
tartalmaz, mely szerint nem
eredményez összeférhetetlenséget a
kivitelezésre vagy a kivitelezésre és
tervezésre, illetve az engedélyezési
tervet követően az ugyanazon
építmény tekintetében további
tervek készítésére vonatkozó
közbeszerzési eljárásban annak a
tervezőnek a részvétele, aki ezen
közbeszerzési eljárás
dokumentációját megalapozó tervet
készítette, ha egyéb módon nem vett
részt a közbeszerzési eljárás
előkészítésében.
1. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a)
pontjára tekintettel a vizsgálni kívánt
időszak nem megfelelő meghatározása
(Felhívás III.2.2) 1. pont);
2. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b)
pontjára, valamint (2) bekezdésére
tekintettel az alkalmassági feltétel
megítéléséhez megkövetelt igazolási mód
nem megfelelő volta (Felhívás III.2.2.) 2.
pont);
3. A Kbt. 71. § (4) bekezdés a) pontjára,
valamint a Korm. rendelet 14-15. §- aira
tekintettel alkalmassági követelmény
bírálati részszempontként történő
alkalmazása (Felhívás IV.2.1. pont);
4. A Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pontjára
tekintettel a részszempontok körében az
ellenszolgáltatás mértéke
részszempontjának hiánya (Felhívás IV.2.1.
pont).
D 246/2012.
ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT - ALKALMASSÁG
Önmagában a magyar nyelv szakmai szintű ismeretének
követelménye jelentősen megnehezíti, hogy külföldi
ajánlattevők saját szakembereik bevonásával az
eljárásban ajánlatot tegyenek. Ez diszkriminatívnak
minősül és visszatartó erejű lehetett más tagállambeli
potenciális ajánlattevők számára.
Szükségtelen azon előírás, hogy mind a 15 fő
szakembernek rendelkeznie kell a magyar nyelv szakmai
szintű ismeretével. Elegendő lenne szakterületenként 1-2
fő, aki rendelkezik ezen nyelvismerettel, akik részt
vesznek a szakmai egyeztetéseken, konzultációkon, az
összes többi szakember pedig effektív tervezői munkát
végzi. Túlzó az az előírás, hogy ezen 5 főből 3 főnek vezető
tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Elegendő
álláspontja szerint 1 fő ilyen jogosultságú vezető tervező
alkalmazása.
A szerződés „az l-es és 3-as villamos vonalak
továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs,
kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként” címő,
KÖZOP-5.5.0-09-2010-0025 számú projekt keretében
európai uniós alapokból finanszírozott, ezért kiemelten
magas kockázatot képvisel túlzó alkalmassági feltételek
támasztása és ezzel a hazai és közösségi alapelvek
megsértése, mely pénzügyi korrekcióval is járhat.
Európai
Támogatásokat
Auditáló
Fıigazgatóság
Vs
BKK
Budapesti
Közlekedési
Központ Zrt.
D. 252/2012.
Jogsértés hiánya
ALAPTALAN JOGORVOSLAT-KEZDEMÉNYEZÉS
A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális
szintjének előírása nem minősül főszabály szerint
jogellenesnek pusztán azért, mert e szint elérését a
mérleg egy olyan elemére való utalással kell igazolni,
amely vonatkozásában a tagállamok jogszabályai
eltérőek lehetnek.
Nincs jelentősége annak, hogy az ilyen megállapodás
az előbbi tagállam jogszabályai alapján korlátozás
nélkül köthető, míg az utóbbi tagállam jogszabályai
szerint csak akkor kerülhet sor a nyereség átadására,
ha azáltal a leányvállalat mérleg szerinti eredménye
nem lesz negatív.
PÉNZÜGYI ALKALMASSÁG
Az ajánlatkérő jogosult a gazdasági és pénzügyi
alkalmasság minimális teljesítményszintjét a mérleg
egy vagy több mutatószámára való utalással
meghatározni, feltéve, hogy azok objektíve
megfelelnek arra, hogy információt nyújtsanak a
gazdasági szereplő ezen alkalmasságáról, és hogy e
szint az érintett szerződés jelentőségéhez igazodik
abban az értelemben, hogy objektív mutatója annak,
hogy az adott gazdasági szereplő megfelelő gazdasági
és pénzügyi helyzetben van a szerződés
teljesítéséhez, anélkül azonban, hogy túlmenne az e
célból ésszerűen szükséges mértéken.
C. 218/11.
Észak-dunántúli
Környezetvédel
mi és Vízügyi
Igazgatóság
(Édukövízig),
a Hochtief
Construction
AG
Magyarországi
Fióktelepe,
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Várkapu
Konzorcium ajánlatában a Kbt. 69. § (8) bekezdés
alapján 10% alatti alvállalkozóként szerepel a
Swietelsky Baugesellschaft m.B.H. Megállapítható
továbbá, hogy a közös ajánlattevık a „Swietelsky
Baugesellschaft m.B.H. Filiale Ingenieurtiefbau”
nevére kiállított referenciát nyújtották be.
A Döntőbizottság a Swietelsky Baugesellschaft
m.B.H. cégkivonata alapján megállapította, hogy a
„Filiale Ingenieurtiefbau” a Swietelsky
Baugesellschaft m.B.H. társaság fióktelepe, mely a
társaság székhelyétől elkülönült telephellyel
rendelkezik.
Az osztrák cégtörvény és bírósági illetékességről
szóló törvény rendelkezései alapján csakúgy, mint a
hazai cégtörvény szabályozása szerint – nem
minősül önálló társaságnak, jogi személynek,
hanem lényegében az adott társaság önálló
telephellyel rendelkező szervezeti egysége,
üzletága.
Erre tekintettel a Várkapu Konzorcium
referenciája összhangban áll az alvállalkozókkal
kapcsolatos nyilatkozatával, e körben ajánlatkérő
jogszerűen nyilvánította érvényessé a vitatott
ajánlatot.
D. 401/2012
Referen
cia
jogosult
ja
A Kbt. hatályos szabályai lehetővé
tették a P. Dussmann Kft. részére,
hogy ajánlatának 15-58. oldalig
tartó részét, mely a műszaki és
szakmai alkalmasság körében kért
adatokat és igazolásokat
tartalmazta, valamint a hiánypótlás
8-11. oldalig tartó részét üzleti
titokká nyilvánítsa,
következésképpen az ajánlatkérő
jogszerűen zárta ki az üzleti
titoknak nyilvánított ajánlati részek
tekintetében az iratbetekintés
lehetőségét.
ÜZLETI TITOK - IRATBETEKINTÉS
D. 520/2012.
AK: Zsolnay
Örökségkezelő
Nonprofit Kft.
BÍRÁLAT, DÖNTÉS
ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉS
Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást kér
ajánlattevőtől, majd felhívja figyelmét arra, hogy
önkéntes hiánypótlás keretében adhatja meg
válaszát és nyújthat be iratokat.
Hivatkozik Legfelsőbb Bíróság
Kfv.III.37.565/2008/9. számú ítéletére
annak igazolása végett, hogy a fióktelep
nem önálló jogalany, hanem az őt létrehozó
anyavállalat nevében jár el, annak
szervezeti egységeként működik.
Amennyiben a magyarországi fióktelep
tekintetében a Kbt. szempontjából releváns
munkaügyi bírság jogerős kiszabására
kerül sor, akkor az a kizáró ok a külföldi
vállalkozással szemben is kizáró okot
jelent.
Fővárosi Törvényszék 20.K.31182/2011/14.
sorszámú ítéletében a Döntőbizottság
határozatát hatályon kívül helyezte és az
alperest új eljárásra kötelezte, mivel a
bíróság álláspontja szerint a nyertes ajánlat
a jogorvoslati kérelemben megjelölt kizáró
okra tekintettel érvénytelen volt.
FIÓKTELEP VS. ANYAVÁLLALAT KIZÁRÁS
D. 561/2012
– régi ügy,
régi Kbt.
A Döntőbizottság megítélése szerint
ajánlatkérő nem, illetve nem
megfelelően tett eleget a hiánypótlás
kibocsátási kötelezettségének, mely
következtében jogsértően állapította
meg a kérelmező ajánlatának ez
okból történő érvénytelenségét.
D. 457/2012
Hiánypót
-lás
hiánya
Az ajánlatkérő nem fogalmazott meg konkrét
követelményt a megajánlott termék és
szolgáltatás megjelölésére, így a termék típus
megjelölésének hiányában sem volt az ajánlat
érvénytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az
ajánlatkérőnek lehetősége van a Kbt. keretei
között vizsgálni azt, hogy az ajánlattevő
ajánlatában a műszaki megfelelőség
tekintetében tett nyilatkozata megfelel a
valóságnak, így ennek keretében kérheti olyan
további adat megadását, amely alapján ezt a
vizsgálatot elvégezheti. E körben értelmezhető a
típus megadásának kérése felvilágosítás kérése
keretében. A nyertes ajánlattevő erre adott
válasza tartalmazta a típus megjelölését.
A nyertes ajánlattevő által megadott adat nem
volt ellentétben az ajánlat adataival, így a
megajánlás jogsértő módosítását nem jelentette,
a Kbt. 67. § rendelkezéseibe nem ütközött, nem
járt az ajánlati kötöttség sérelmével, a beszerzés
tárgyára adott tartalmi ajánlat módosításával.
HIÁNYPÓTLÁS VS. AJÁNLAT MÓDOSÍTÁSA
D. 534/2012.
AK: XIII.
kerületi
Önkormányzat
Hiánypótlás
szabályainak
tág értelmezése
A jogalkotó megteremtette annak a jogi
lehetőségét, hogy meghatározott feltételek
mellett és körben ajánlatkérő nemcsak az
eljárást lezáró döntését módosíthatja,
hanem közbenső eljárási cselekményeket
folytathat – hiánypótlás, felvilágosítás,
indokolás kérése - amennyiben az előzetes
vitarendezési kérelembe foglaltak alapján
jogsértést észlelt, és a jogsértés a fenti
eljárási cselekmények valamelyike
alkalmazásával orvosolható.
A második hiánypótlási felhívás körében a
DB megállapította, hogy a második
hiánypótlási felhívás az első hiánypótlási
felhívás szövegezésétől releváns tekintetben
tér el, a második hiánypótlási felhívásban
pontosan megjelölte, hogy év, hónap, nap
bontásban kéri a nyertes ajánlattevőtől K.
J. szakember szakmai gyakorlatának
bemutatását, eltérően az első hiánypótlási
felhívás szövegétől.
408/2012
Dupla
hiánypótlás
A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a
referencia leellenőrzésének célja az, hogy az
ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy az
ajánlattevő által igazolt referencia valós
tényeken alapul.
A hamis adatszolgáltatás vizsgálata nem
választható el az adott közbeszerzési
eljárásban előírt és az ajánlatkérő által
vizsgált követelményektől, feltételektől, az
igazolás előírt módjától. A jelen esetben
tehát az önéletrajz tartalmát kell az
ajánlatkérőnek megvizsgálnia. Az
ajánlatkérő az aláírás valódiságának
körülményeit a közbeszerzési eljárásban az
ajánlat érvényességének elbírálása körében
e kereteken túlmenően már nem
vizsgálhatja.
D.
320/2012
HAMIS ADATSZOLGÁLTATÁS VIZSGÁLATA
A Kbt. értelmező rendelkezések között található 4. § 11.
pontja alapján hamis nyilatkozat akkor valósul meg, ha a
nyilatkozat a Kbt. 4. § 10. pontjában definiált hamis
adatot tartalmaz, ha az ajánlattevő az adatot a
valóságnak megfelelően ismeri, de a valóságtól eltérően
közli.
A hamis adatot tartalmazó nyilatkozat csak az ajánlatban
közölt adattartalomra nézve vizsgálandó, más adatok,
információk nem lehetnek a vizsgálat tárgyai.
Az ajánlatban közölt adatokból egyértelműen nem
levezethető tényállás alapján a hamis adatszolgáltatás, a
hamis nyilatkozattétel fennállása nem állapítható meg.
Az ajánlatkérő a 2012.07.11-én kiadott felvilágosításában
sem hívta fel a kérelmezettet annak tisztázására, hogy
márkaszervizre vagy szerződéses partnerre tette-e meg a
szerviztávolságra vonatkozó ajánlatát.
Hiányzik a felépítményre vonatkozó szerviz meglétének az
igazolása, okirattal továbbra sem bizonyított, hogy a
kérelmezett megajánlása márkaszerviz vagy szerződéses
partneri minőségben megfelelő-e.
Az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának bírálatát nem
kellő gondossággal végezte el.
A kérelmezett végső ajánlatában és az előzetes
vitarendezési eljárás során adott felvilágosításaiban közölt
adatok alapján a kérelmezett hamis nyilatkozattételének
megvalósulásáról döntés nem hozható.
D. 460/2012
Hamis
adatszol
gáltatás
megállap
ítása
A nyertes ajánlattevő ajánlata 128. oldalán került csatolásra a
T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően K. T.nek, az igazgatóság elnökének aláírási mintája, aki az aláírási
mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott
vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi, valamint a 129. oldalán
került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató
Zrt.-t érintıen P. D. L.-nek, az igazgatóság tagjának aláírási
mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a
nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi.
Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes
ajánlattevő ajánlata 86., 178., 182., oldalain és a 2. hiánypótlás 2.
oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak.
Valamennyi fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság együttes
aláírásra jogosult képviselői névaláírását követően a T.I.S.A.
TRADE Zrt. cégnevet, a társaság székhelyét és adószámát is.
A nyertes ajánlattevő ajánlata 141. oldalán került csatolásra a
DESZAB TRADE Kft. -t érintően P. D. L.-nek, a társaság
ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány
szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé
írva jegyzi.
Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes
ajánlattevő ajánlata 52., 87., 142., 179., 183., oldalán és a 2012.
május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett
nyilatkozatai alakilag hibásak voltak.
A nyertes ajánlattevő ajánlata 162. oldalán került csatolásra a
BIOAQUA PRO Kft. ügyvezetőjének, Dr. M. Z.-nek az aláírási
címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt,
előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi.
Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes
ajánlattevő által 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7.
oldalán elhelyezett nyilatkozata alakilag hibás volt. A fenti
nyilatkozat tartalmazta a társaság ügyvezetője névaláírását
követően a BIOAQUA PRO Kft. cégnevet, a társaság székhelyét.
D. 408/2012
Forma
és
aláírás
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR– AZ ÚJ SZABÁLYOK
SZERINT
69. § - 70. §
Fedezet – 20%?
Fedezetről nyilatkozni
bontás előtt
Indokolás kérés
Akár több AT az
összehasonlítás miatt
Ajánlattevő felelőssége,
hogy megfelelően
nyilatkozzon – objektív
alapú
Érvénytelen, ha nem
elfogadható és
gazdaságilag nem
ésszerű az indokolás
Munkabér, közterhek
Nem egymáshoz
viszonyít, hanem
fedezethez
A kommunikáció
ugyanaz
Kevesebb
adminisztráció
Kevesebb támpont
DB gyakorlat
ismeretének
felértékelődése
JOGORVOSLATI ESET: KIRÍVÓ KV.
D.
668/2011.
A DB hangsúlyozza, hogy önmagában arra a
tényre, körülményre való hivatkozás, hogy az
építőipari válság okozta nehézségek teszik
indokolttá a „megszokottnál” alacsonyabb
összegű ajánlati ár vállalását, nem tekinthető
objektív ténynek.
Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99.
számú egyesített ügyekben meghozott
ítélete a következőket rögzíti: „Lényeges
ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony
értékűnek tartott ajánlat benyújtójának
lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben
megfelelően érvényesíthesse álláspontját,
oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit
olyan időpontban – szükségszerűen
valamennyi boríték felbontása után –
indokolhassa, amikor már megtudta
nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó
szerződésre alkalmazandó rendellenességi
küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan
alacsony értékűnek minősült, hanem azt is,
hogy pontosan melyek azok a pontok,
amelyek ajánlatkérőben kétségeket
ébresztettek.”
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR
Az Európai
Bíróság C285/99 és
286/99.
számú
egyesített
ügyekben
meghozott
ítélete
A konkrét esetben az ajánlatkérő a
nyerteshez intézett indokoláskérésében
nem jelölte meg, hogy az értékelés
szempontjából konkrétan mely lényeges
ajánlati elemek tartalmát megalapozó
adatok kifejtését várja el a nyertestől az
ajánlati ára teljesíthetőségének az
alátámasztására, nem közölte, hogy
„pontosan melyek azok a pontok, amelyek
ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek”. Az
ajánlatkérő nem írta elő azt sem, hogy az
indokolás alátámasztására milyen
bizonyítékok benyújtását várja el a
nyertestől.
Nem mondható ki hogy a nyertes ajánlat
érvénytelen.
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR
D.72/2012
Az ajánlattevő ajánlata akkor érvénytelen,
ha az ellenszolgáltatás különböző
szempontok szerinti vizsgálata során
kétséget kizáróan megállapítható, hogy a
megrendelés műszaki tartalma a
megajánlott áron nem teljesíthető. A
Döntőbizottság megjegyzi, hogy jelen
szolgáltatásra irányuló közbeszerzési
eljárásban pontosan meghatározhatóak a
munkálatok egyes fázisaihoz kapcsolódó
költségelemek, amelyeken belül az
ajánlattevő az egyes munkanemekhez
tartozó bérköltséget, anyag- és
energiaköltséget is köteles megadni.
Minderre figyelemmel a Döntőbizottság
álláspontja szerint a konkrét esetben nem
is lett volna akadálya annak, hogy
ajánlatkérő részletezze azon szempontokat,
amelyek miatt a kérelmező
ellenszolgáltatását kirívóan alacsonynak
értékelte.
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR
D. 204/2012
Centrál
Mosodák Zrt
Vs
MÁV-START
Zrt.
Jogsértés
megállapítá
sa
A nyertes ajánlattevő az energia, üzemanyag, szállítási
költségek tekintetében szintén általánosságban
nyilatkozott, az egyes szolgáltatók részére biztosított egyedi
kondícióira hivatkozott, a termelési és bérköltségek
tekintetében az általa alkalmazott irányítási rendszerek
költséghatékonyságát, illetve az általa folyamatosan
alkalmazott 500 fő feletti szakképzett létszámból eredő
előnyeit említette. Az egyes energia-, üzemanyag
szolgáltatókkal kötött szerződései csatolásával nem igazolta
azt, hogy az ajánlatkérővel esetlegesen megkötendő
szerződés várható teljesítési időtartama alatt a beszállítók a
hivatkozott kedvezményeket folyamatosan biztosítanák
részére. A nyertes ajánlattevő a kivételesen kedvező
beszerzési árát, a kapott árengedményét sem jelölte meg,
ahogyan sem a termelési, sem a bérköltségek tekintetében
adatot az ajánlatkérői kifejezett előírás ellenére nem közölt.
DB. nem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, miszerint
a az ajánlati ár megalapozottsága körében a gazdasági
ésszerűséget a nyertes ajánlattevő jelentős mértékű
raktárkészletéből eredő kivételesen előnyös körülményei
megalapozták volna, figyelemmel arra, hogy a jelentős
raktárkészlet tekintetében a nyertes ajánlattevő pusztán a
8000 db-ot kitevő palackállomány meglétére hivatkozott,
annak előállítási, raktározási, szállítási, egyéb költségei
tekintetében szintén nem..
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR
D. 236/2012
Az
ellenszolgáltatá
s abban az
esetben
minősíthető a
gazdasági
ésszerűséggel
összeegyeztethe
tőnek, ha
bizonyítottan
fedezetet nyújt
a konkrét
vállalással
kapcsolatban
felmerült
költségekre
A kérelmező e körben a földhivatali egyéb
díjak hiányát kifogásolta arra tekintettel,
hogy ezekkel a díjakkal mindenképpen
számolni kellett volna a későbbi nyertes
ajánlattevőnek, tekintettel a vonatkozó
jogszabályi előírásokra, illetve amennyiben
a helyszínen kívánja megtekinteni az
ingatlan-nyilvántartási adatokat, akkor a
megtekintéssel felmerült költségeket kellett
volna szerepeltetni az ajánlatában, illetve a
kirívóan alacsony árral kapcsolatos
indokolásában.
Az ajánlatkérő tájékoztatást adott arról,
hogy az eljárásban ajánlattevőknek
számolniuk kell a földhivatali egyéb
díjakkal, azt nem ajánlatkérő fizeti meg.
Az ellátandó feladathoz kapcsolódóan a
kialakítandó ingatlanoknál a szolgalommal
kapcsolatos terhelésekre is figyelemmel
kellett az ajánlati árakat kalkulálni.
D. 440/2012.
Díjak
érvényesít
ése,
aránytala
nul
alacsony
ár
- Kérelmi
elemek
tömege az
aránytala
nul
alacsony
árról
Az indokolás benyújtását követően az
ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia az
érintett ajánlati elemekre adott indokok
megalapozottságát, majd ezt követően kell
döntést hoznia az ajánlat érvényessége
kérdésében.
Az objektivitás követelményéből is
következik, hogy valamennyi ajánlati elem
vonatkozásában ténylegesen felmerülő
valamennyi költséget ott kell elszámolni,
ahol az valójában felmerül, az egyes
költségtényezők nem csoportosíthatók át
sem egy adott feladaton belül, sem nem
számolhatók el harmadik személyekkel
kötött más szerződések költségei között.
A részszempontok és alszempontok esetén
megajánlott ár, az abban megjelenő
veszteség megalapozottságát és a gazdasági
észszerűséggel összeegyeztethető voltát a
teljes bevételből kalkulált nyereség nem
alapozhatja meg.
D. 418/2012
Aránytalanul
alacsony ár,
nyereség –
veszteség
A Kbt. indokolása szerint a törvény a „kirívóan alacsony
ár” helyett az aránytalanul alacsony árról szól annak
érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony
összegét nem elsősorban egymáshoz, hanem a szerződés
tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni.
Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos eljárás
második lépcsője az ajánlattevő által árának
megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. Az
indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár
megalapozottságát alátámasztó minden információ
megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha
indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat
rendelkezésre.
Az ajánlattevő által adott szöveges indokok általános
megállapításokat rögzítenek konkrétumok nélkül, így
ajánlatkérő ezen adatok birtokában nem tud megalapozott
döntést hozni az adott áron történő szerződésszerű
teljesítésről.
Az indokolás objektivitásának megteremtése az
ajánlattevő feladata, mivel az ő érdekkörébe tartozik, hogy
olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson
ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő
meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós
teljesíthetőségről. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata
és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való
meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérıő terheli, melyet
magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra
kell alapítania. Vizsgálatának teljes körűnek kell lennie,
így ha nem áll rendelkezésére megfelelő adat, tény,
dokumentum döntése meghozatalához, úgy további
tájékoztatást kell kérnie.
D. 444/2012
Aránytalan
ul alacsony
ár
Az ajánlatkérő addig köteles ismételten
indokolást kérni, amíg az érvényesség
kérdésében állást nem tud foglalni.
A fentiek szerint a Döntőbizottság nem fogadta
el az ajánlatkérő álláspontját, mely szerint nem
volt jogosult egyes ajánlati elemekre
vonatkozóan feltenni a kérdést.
A körültekintő indokoláskérés követelményéből
az következik, hogy az ajánlattevő nem köteles
az ajánlatkérő által kért, esetlegesen adatokkal
alátámasztott tájékoztatáson, iratokon felül
további információkat nyújtani, így az
ajánlatkérői kérdésfeltevés hiányából vagy nem
megfelelőségéből fakadó információhiányra
hivatkozással az érvénytelenség kérdésében nem
lehet az ajánlattevő számára hátrányosan
dönteni.
– EGYES AJÁNLATI
A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésének második
mondata szerint az ajánlattevő nem tekinthet el
az ismételt indokoláskéréstől a vitatott ajánlati
elemeket illetően abban az esetben, ha az
ajánlattevő indokolása nem elégséges a
döntéshozatalhoz.
ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR
ELEMEK
D. 555/2012
AK: XIV.
kerület
Zugló
Önkormány
zata
A Döntőbizottság nem fogadta el a
kérelmezőnek a saját tapasztalataira való
hivatkozását. Az ajánlatkérő kötelező
előírásának hiányában a nyertes
ajánlattevő a projektvezető részvételének
időigénye tekintetében meghatározott
időigény nem megfelelősége nem mondható
ki. A kérelmező nem jelölt meg olyan
feladatot, amely tekintetében – bár azt
szakmai követelmények egyértelműen
indokolják – a projektvezető részvétele
egyáltalán nem került megjelölésre. A
Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes
ajánlattevő által megbecsült időigény
elégtelensége ennek következtében nem
állapítható meg.
Az sem mondható ki, hogy a szakértői
napokra becsült összeg mennyisége
töredéknapokból nem állhat össze.
ARÁNYTALAN KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
D.
294/2012
Projektme
nedzsment
feladatok
Az ajánlatkérőnek akként kell az összegezésben az
értékelésre vonatkozó indokolását megadnia, hogy az
ajánlattevők tisztában legyenek döntésének tartalmával,
jogorvoslati eljárásuk esetén egyértelműen meg tudják
jelölni az általuk sérelmezett döntéseket, a döntés alapját
képező tényeket. Az értékelés jogszerűségének
megítélésekor ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy
az ajánlatkérő az összegezésben, mint az értékelés
nyilvános dokumentumában mit ad elő a döntése
indokaként.
A közbeszerzések során a verseny tisztaságának
biztosítása, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelvi
rendelkezések érvényesítésének követelménye nem ad
arra lehetőséget, hogy az értékelését az ajánlatkérő utólag
- a jogorvoslati eljárásban – az összegezésben közölt
indokoktól eltérően, azt kiterjesztve indokolja.
A DB az összegezésben rögzített, szöveges indoklást is
tartalmazó értékelést vizsgálta meg a kérelmező ajánlat
érvénytelensége vonatkozásában, mellőzte az
ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során a kérelmezői
ajánlathoz kapcsolódóan előadott további indokainak
vizsgálatát.
Az ajánlatkérő az összegezésben nem megfelelő
részletességgel jelölte meg, hogy kérelmező mely
beváltóhelyek vonatkozásában közölt hamis adatot ezen
hamis adatközlést ajánlatkérő milyen bizonyítékokra
alapítottan állapította meg. …az összegezésből nem
megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés
d) pontja szerinti érvénytelenségi indokot és a Kbt. 75. §
(1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fennállását
pontosan mire alapította.
413/2012
Összegez
és
tartalma
Az ajánlatkérőt magát is kötik saját előírásai,
azoktól az ajánlatok bírálatának szakaszában nem
térhet el.
A nyertesnek nyilvánított ajánlattevő nem az
ajánlatkérő által meghatározott mennyiségre tett
ajánlatot, a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő
ajánlata nem felel meg ajánlatkérő 2012. április 18.
napján kelt kiegészítő tájékoztatásával együttesen
értelmezendő ajánlati dokumentációban foglalt
előírásnak. A DB jogi álláspontja szerint a tételes
költségvetés hibáinak hiánypótlás keretében
történő korrigálása a konkrét esetben nem
lehetséges.
A tételes költségvetés beárazásával kellett tehát az
ajánlati árat megadni, ami egyben azt is jelentette,
hogy ajánlattevő ajánlatban szereplő tételes
költségvetés képezi az ajánlati ár műszaki
tartalmát, a tételes költségvetésből állapítható meg
az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége.
A tételes költségvetés nem volt változtatható.
Mivel a nyertes ajánlata nem fedte le a kiegészítő
tájékoztatás során pontosított tételes költségvetés
által meghatározott teljes műszaki tartalmat, az
ajánlat olyan hibában szenved, mely hiánypótlás
keretében nem korrigálható, mivel az az
értékelésre kerülő egyösszegű ajánlati ár változását
eredményezné.
431/2012
Ajánlat
módosítása
hiánypótlás
keretében
Baranyai Magasépítık Kft. Ajánlatát nyilvánította
7.238.990.000,- Ft ellenszolgáltatás megajánlása mellett,
míg a Strabag-MML Kft. ajánlatát hirdette a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek
7.549.000.000,- Ft ellenszolgáltatás mellett, szintén
jogsértő. Az ajánlattételi felhívás 25/37. pontja szerint a
kivitelezés elkészítésére rendelkezésre álló össz maximális
fedezet: 7.255.767.925 HUF.
A szerződéskötésre minden esetben a közbeszerzési eljárás
lezárását megelőzően kerülhet csak sor. Az ajánlattételi
felhívásban rögzített és a tárgyalások során nem
módosított rendelkezésre álló anyagi fedezet összege a
közbeszerzési eljárás lezárásáig nem módosítható. Anyagi
fedezet, illetőleg annak jogszerű módosulása hiányában
ugyanakkor az anyagi fedezetet meghaladó
ellenszolgáltatást megajánló ajánlattevőnek második
helyezettként történő kihirdetése sem lehet jogszerű.
Ajánlatkérő ezzel olyan jogot biztosítana magának a
nyertesként hirdetett ajánlattevő esetleges visszalépése
esetére, amelynek gyakorlásával a saját eljárásában, saját
előírásai által beállt ajánlati kötöttséget alapjaiban
sértené meg.
Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérői oldalról azt jelenti,
hogy az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban
foglaltakhoz a tárgyalások eredményeként létrejött
tartalommal az ajánlatkérő kötve van, az ezt követően
észlelt tartalmi hibák, vagy jogszabálysértő előírások
korrigálására nem jogosult. Az ajánlattevő sem
változtathat a benyújtott ajánlatán még akkor sem, ha
jogsértő állapotot kíván érdeksérelem nélkül
megszüntetni.
D. 447/2012
Bebetonozott
fedezet
TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
1. A Városi Kulturális Központ megvalósítása az ingatlanon jelenleg
is álló épület rekonstrukciója (bővítés, korszerűsítés). Az épület
részleges bontása és az alap megerősítése elkezdődött, és félbe
maradt:
2. A szabadtéri színpad munkagödrének kiemelését követően a
vártnál nagyobb mennyiségű talajvíz került a munkagödörbe
3. A mélyépítési munkák (utak, parkok, terek, stb. építése)
elkezdődtek. Az alapozás, a közművek kiépítése van folyamatban.
4. A beruházást be kell fejezni 2012. augusztus 22-ig, ahhoz, hogy a
támogatási szerződésben vállalt 2012. október 22-i elszámolási
határidőt be tudja tartani.
5. A város turisztikailag legfontosabb közterületeinek az
idegenforgalmi szezon kezdetéig történő helyre állítása fontos,
6. A félbemaradt munkálatok, veszélyeztetik a gyalogos és
gépjárműforgalom biztonságát.
Nem elégséges feltétele a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos
eljárásnak az, ha valamilyen (pl. jogszabályon, közigazgatási
határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő,
esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt.
Gazdaságossági, célszerűségi szempontok sem indokolhatják
jogszerűen ezen eljárásfajta kivételes jellege okán a nyilvános verseny
kizárását.
Ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárása során a beszerzés
egészére, a teljes mennyiségére a kötelezően előírt konjunktív
feltételek mindegyike nem állt fent.
HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
D.59/10/2012
Jogalap: Kbt.
94. § (2) d)
Rendkívüli
sürgősség
A Döntőbizottság megállapította, hogy
az ajánlatkérő által becsatolt fotók nem
támasztották alá a tervezett
nyomvonalak módosításának
szükségességét, mivel tanúságuk
szerint a területen olyan összetételű
építési törmelék található
(betonvasakkal, kezelhető mérető
betondarabokkal), amely komolyabb
erőforrás igénybevétele nélkül
eltávolítható, ezzel az akadályok
megszüntethetők. Így nem áll fenn a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
alkalmazhatóságát megalapozó
feltételek közül azon feltétel, mely
szerint az építési beruházás
teljesítéséhez kiegészítő építési
beruházás szükséges.
KIEGÉSZÍTŐ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
Celldömölk
Város
Önkormányza
ta
vs.
Közbeszerzési
Döntőbizottsá
g
D. 241/2012
Ajánlatkérőtől pedig elvárható, ha
építési beruházást kíván megvalósítani,
akkor az erre vonatkozó terveket
(engedélyes, kiviteli) ellenőrzi annak
érdekében, hogy az megfelel-e az
elvárásainak, tartalmaz-e minden
munkanemet és azokat megfelelően
tartalmazza-e. Ennek elmulasztása
esetén nem hivatkozhat arra alappal,
hogy előre nem látható körülmények
miatt merült fel a kiegészítő építési
beruházásra vonatkozó igénye.
Ajánlatkérő felróható mulasztása nem
alapozza meg az előre nem láthatóság
törvényi körülményét, mivel a kellő
gondosság mellett a tervek meg nem
felelősége megállapítható lett volna.
KIEGÉSZÍTŐ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
Jászfényszaru
Község
Önkormányza
ta
Vs.
Közbeszerzési
Döntőbizottsá
g
D. 274/2012.
A beszerzés becsült értéke nettó 227.000.000.Ft./év. Ajánlatkérő az előző évben beszerzett
Opel gépjárműflottáját kívánja bővíteni,
egységes gépjárműállomány létrehozni.
Amennyiben ajánlatkérő nem Opel márkájú
gépjárműveket vásárolna, akkor meghiúsulna
célja, hogy egységes flottát hozzon létre és így
műszaki-technikai szempontból eltérő és nem
illeszkedő dolgokat kellene beszereznie.
Amennyiben ajánlatkérő hirdetménnyel
induló eljárást indítana, akkor nem tudná
jogszerűen elérni azt, hogy a nyertes
ajánlattevő olyan legyen, aki Opel
gépjárműveket ajánl meg. Jelenleg többféle
típusú gépjárműve van, ezért egyelőre
többféle gépjármű szervizeléséhez értő
szakemberre és más eszközökre is szüksége
van, így a teljes szakosodás még nem
valósulhatott meg.
Elképzelése, hogy egységesítse
gépjárműflottáját és ezáltal gazdaságosan
üzemeltethesse a karbantartásukhoz
szükséges szerelőbázisát.
2012. augusztus 29-én felhívását visszavonta.
D. 504/2012
Hirdetm
ény
nélküli
tárgyalás
os eljárás
flottabőví
tés
Kitüntetések tervezésére és kivitelezésére mőszakitechnikai okokból kizárólag a Metal-Art Zrt. képes
a releváns piacon. Az állami kitüntetések
mibenléte, tervezési, kivitelezési követelményei
törvényi szinten szabályozottak,
A Metal-Art Zrt., mint az Állami Pénzverde teljes
jogutódjaként, változatlanul és kizárólagosan
jogosult a védett PV gyártójel használatára.
Mindkét jel a kitüntetések szabályos forgalomba
hozatalát teszik lehetővé, azok
nemesfémtartalmára garanciát biztosítanak, mivel
a kitüntetések szigorú számadású termékként
kerülnek legyártásra. A kitüntetések kötelező
nyomon követésére, rendkívül fontos a gyártó
azonossága a jogfolytonosság érdekében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés
tárgyát képező kitüntetések ún. vizuális
művészetek, a használati funkcióval is rendelkező
műtárgyak körébe körébe és nem az építészet
alkotás, műszaki létesítmény körébe tartozik, így
nem vonatkozik rá a Szjt. 18. § (2) bekezdésében
foglalt rendelkezés.
A Metal Art Zrt. nem rendelkezik kizárólagos
jogosultsággal az általa készített grafikai tervből
adódóan a kitüntetések kivitelezésére.
D. 434/2012.
Műszakiszakmai
sajátosság
ok
-Elmarasz
talás
-Szerződés
kötés
engedélye
zése
MINT JOGALAP
Ugyanakkor a kiviteli tervek csak a tervező
által elkészített engedélyes tervek
felhasználásával készíthetők el, mivel a
kiviteli terveknek is meg kell felelniük az
építési engedély alapjául szolgáló
engedélyes terveknek.
Az engedélyes tervek felhasználása nélkül
sem jogi, sem műszaki értelemben nem
állíthatók elő a kiviteli tervek. Az
engedélyes tervek kiviteli terv készítése
során történő felhasználása azonban olyan
felhasználási részjogosítvány, amelyet a
tervező fenntartott a maga számára, arra a
megrendelőnek nem adott jogot, így ennek
elvégzésére kizárólag a tervező jogosult.
A fenti ismertetett kizárólagosság folytán
kizárólag egy gazdasági szereplő, a tervező
képes a jelen közbeszerzés tárgya szerinti
szolgáltatás teljesítésére, ezért kizárt
valamely versenyt biztosító eljárásfajta
alkalmazása.
KIZÁRÓLAGOS JOG
D. 557/2012.
AK: MNV Zrt.
NEMZETI REZSIM
ÚJ KIVÉTELEK NEMZETI ELJÁRÁSRENDBEN
57
katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k)
pontjaiban foglalt eseteket, valamint
büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi
államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában
fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és
szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének
rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben
szabályozott beszerzések esete
közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk,
szolgáltatások, építési beruházások
Hitel és pénzkölcsön igénybevétele
SAJÁT ELJÁRÁS VS. KBT.?
1. opció: szabadon kialakított saját eljárásrend
alkalmazása 123. § alapján
2. opció: II. részben meghatározott (uniós rezsim)
szabályok alkalmazása, 122. §-ban foglalt eltérésekkel
58
SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ SAJÁT
ELJÁRÁSRENDBEN?
KÉ. 2012 / 49
SAJÁTOSSÁGOK
Szolgáltatás és árubeszerzés
Minden eljárástípus esetén alkalmazható
Szabályok megismerhetősége – nyilvánosság
Hirdetmény közzétételével indul
Egyéb hirdetmény nem kötelező alkalmazása?
Döntések, válaszok indokolt írásbeli közlése
Összegezés készítése,
Szerződéskötési moratórium megtartása.
Forrás: Dr. Perczel Zsófia: Rugalmasság és
jogszerűség - A szabadon kialakítandó
eljárásrendhez - A Transparency International
ajánlása
Ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a felhívott
ajánlattevők által szolgáltatott adatokból az a
következtetés vonható le, hogy ajánlatkérő megfelelő
gondossággal járt el az ajánlattevők kiválasztása
során, a kiválasztás során ajánlatkérő rendelkezésére
álló információk szerint mindhárom vállalkozás
alkalmas volt a szállítási szerződés teljesítésére, az
ajánlattevők részére megküldött felhívással
ajánlatkérő biztosította a verseny lehetőségét, ezáltal
a vitatott három ajánlattevő részére küldött
ajánlattételi felhívás indokolt és jogszerű volt.
AJÁNLATTEVŐ KIVÁLASZTÁSA
Ajánlatkérő a potenciális ajánlattevő szervezetek,
személyek felkutatás érdekében megfelelően járt el
azzal, hogy a speciális igényei, nevezetesen bölcsődei
gyermekbútorok, eszközök beszerzésének kielégítése
érdekében elsősorban az internetes szakmai oldalon
tájékozódott és keresett gyermekbútor gyártót,
forgalmazót, illetőleg más óvodák, bölcsődék
gyakorlati tapasztalatait felhasználva, az általuk
korábban igénybe vett, megfelelő minőségben teljesítő
szállítót kért fel ajánlattételre. Ezen felül ajánlatkérő
ellenőrizte a felkérendő ajánlattevők cégkivonatát,
amelyekben a feltüntetett tevékenységi körök többek
között különböző bútorok gyártására, forgalmazására
utalnak.
HÁROM POTENCIÁLIS
D.
443/2011.
Nem fogadható el megfelelőnek arra tekintettel
sem az ajánlatkérő eljárása, hogy már az
ajánlattételi felhívás megküldése előtt az adott
társaságok cégkivonatai tartalmazták a
vonatkozó tevékenységi köröket.
Önmagában a cégkivonatban feltüntetett
tevékenységi körökből nem vonható le
megalapozott következtetés az adott cég
tényleges tevékenységére. Nem pótolja
ajánlatkérő körültekintő eljárását a három
ajánlattevő kiválasztásában az sem, hogy
esetlegesen korábban részére milyen
bemutatkozó leveleket küldenek meg.
A Döntőbizottság utal arra, hogy a cégbíróság
nyilvántartásán kívül, több más közhiteles
nyilvántartás is tartalmaz a vállalkozásokra
vonatkozó adatokat.
AJÁNLATTEVŐ KIVÁLASZTÁSA
Ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott cégeket
nem vizsgálta meg alaposan arra vonatkozóan,
hogy tudják-e teljesíteni a szerződéses
kötelezettségeket.
HÁROM POTENCIÁLIS
D.
164/2011.
D. 214/2012.
A Dunántúli Magasépítő Kft. nem
mikro-, kis-, vagy középvállalkozás,
így ajánlatkérő jogsértő módon hívta
fel ajánlattételre a vállalkozást.
A Döntőbizottság azon előkérdésben
állapított meg jogsértést, hogy
ajánlatkérő a Dunántúli Magasépítő
Kft. nem hívhatta volna fel
ajánlattételre, így azt nem vizsgálta,
hogy az ajánlattevő ajánlata a Kktv.
szerinti minősítése kapcsán
tartalmazott-e ellentmondást.
KKV
SZERZŐDÉS
ELMARADÁSA
Ajánlatkérő alapelvet sértve járt el akkor,
amikor a szerződéskötés időpontját olyan
időpontban közölte, hogy nem volt arra
lehetősége a kérelmezőnek, hogy a
teljesítési biztosítékot rendelkezésre
bocsássa, illetve azt a rendelkezésre
bocsátotta a szerződéskötési procedúra
időtartama alatt.
A szerződéskötés nem egy adott
időpillanatot, hanem egy folyamatot foglal
magában, beleértve az ott elvégzendő
szükséges cselekményeket (aláírás;
jogosultság ellenőrzése, szerződés
elolvasása, ellenjegyzése stb.) is.
Erre tekintettel a Döntőbizottság
megállapította, hogy ajánlatkérő
megsértette a Kbt. 124. § (9) bekezdését,
mivel az ajánlatkérő felróható magatartása
idézte elő a szerződéskötés megkötésének
elmaradását.
SZERZŐDÉSKÖTÉS MEGKÖTÉSÉNEK
D. 558/2012.
AK Zuglói
Vagyonkezelő
Zrt.
A megrendelőnek és a vállalkozónak a jelen esetben
két műszaki átadás-átvételt kell tartania egy építési
beruházás teljesítése során. A vállalkozónak a
kivitelezési munka befejezésekor át kell adnia a
teljesítési helyszínt, hogy a megrendelő az
ellenőrzéseit elvégezhesse és ezt követően vállalkozó
lefolytassa a próbaüzemet. Az első készre jelentéssel a
vállalkozó azt jelzi, hogy álláspontja szerint teljesítette
az építési beruházás műszaki leírásába foglaltakat,
viszont ennek gyakorlati igazolása még nem történt
meg. A próbaüzem során állapíthatja meg azt a
megrendelő, hogy a teljesített építési beruházás tárgya
a rendeltetésszerű használatra alkalmas-e, érdemes-e
a végső átvételre és az ellenszolgáltatás megfizetésére.
A második készre jelentéssel jelzi a vállalkozó, hogy a
próbaüzem eredményesen lezajlott. A második
műszaki átadás-átvételi eljárást követően az igazolás
kiadásával a megrendelő azt fejezi ki, hogy álláspontja
szerint a próbaüzem sikeres volt, továbbá
meggyőződött arról, hogy a teljesített építési
beruházás tárgya a rendeltetésszerű használatra
alkalmas. A végső átvétel és az ellenszolgáltatás
megfizetésének a feltétele a sikeres próbaüzem.
PRÓBAÜZEM
D.
346/2012
ELŐRE NEM LÁTHATÓSÁG
JOGALAP
Fentiek alapján a Döntőbizottság
álláspontja szerint az előre nem látható
körülmények miatti szükségesség
követelménye is fennáll.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő, a
nyertes ajánlattevő nyilatkozata és a
csatolt építési napló alapján azt is
megállapította, hogy a korábban
megkötött szerződés még nem teljesült, a
pótmunka megrendelése még nem
történt meg, annak az elvégzése, mely
jelen közbeszerzési eljárásban
megkötendő szerződéssel valósulhat meg,
a szerződés teljesüléséhez szükséges.
D.
372/2012
JOGORVOSLATI ESET: SZERZ.MÓD.
D. 858/14/2010.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az
ajánlatkérő a szerzdéses megállapodás 3.2.
pontjában a FIDIC Általános Feltételek 4.12.
alpontjával összefüggésben felmerül jogcímeken
történ szerződésmódosítás lehetségét zárta ki.
Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az
ajánlatkérő a szerződés mellékletét képez 7.3.4.
alpontban meghatározott dokumentáció 9.
fejezete szerinti változtatási eljárás keretében a
projekt tartalékkeretének felhasználását a Kbt.
303. §-a alapján nem zárta ki.
Előadta, hogy a közbeszerzési eljárással
kapcsolatban jogorvoslati eljárás van
folyamatban D.301/2012. és D. 297/2012.
ügyszámok alatt. A jogorvoslati
eljárásokban kezdeményező kérelmére a
szerződéskötést a Döntőbizottság
végzésével engedélyezte, így a
keretmegállapodás megkötésére lehetőség
van.
Kezdeményező írásban felszólította a
kezdeményezett ajánlattevőt a
keretmegállapodás megkötésére.
Kezdeményezett ajánlattevő a szerződés
aláírására meghatározott időpontokban
nem jelent meg és a szerződést nem írta
alá.
SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA
D.
338/2012
KEF
Vodafone
JOGORVOSLAT
Kérelmező közbeszerzési eljárás
során tanúsított magatartásának
láncolata azt mutatja, hogy
kérelmezői oldalon nem áll fenn a
szerződés elnyerésére vonatkozó
valós ajánlattevői szándék, nincs
szerződéskötési akarat, ennélfogva a
tárgyi közbeszerzési eljárás
tekintetében kérelmezőt a
jogorvoslati kérelem
előterjesztésének jogosultsága sem
illetheti meg.
ÜGYFÉLKÉPESSÉG
Pesti Vígadó
épületének
újjáépítésének
folytatása,
többfunkciós
célú kulturális
és művészeti
központkén való
műköüdtetéséh
ez szükséges
kiegészítő
funkciók
számára
alkalmas
módon való
kialakítása
D. 125/2012.
A kérelmező nem jelölte meg, hogy milyen
műszaki, szakmai alkalmassági követelmény
zárta el a részvételtől, illetve melyik bírálati
szempont előírása miatt nem tudott jelentkezést
benyújtani és a felhívás további részére
vonatkozóan sem jelölt meg semmilyen konkrét
előírást.
Ennek hiányában a közvetlen érdeksérelem,
vagy annak veszélye sem volt megállapítható,
mivel a konkrét jogsértő megatartás megjelölése
hiányában nem volt vizsgálható, hogy okozott-e
a kifogásolt ajánlatkérői magatartás
kérelmezőnek közvetlen érdeksérelmet. Az
általánosságban megjelölt érdeksérelem nem
alapozza meg a jogorvoslati kérelem
benyújtásához megkövetelt ügyfélképességet.
A kérelmező nem rendelkezett ügyfélképességgel
a részvételi felhívást kifogásoló kérelmi eleme
tekintetében, a 4) kérelmi elem érdemi
vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. A
Döntőbizottság az érdemi vizsgálata körében
megállapította, hogy az 1-3) jogorvoslati kérelmi
elemek alaposak.
ÜGYFÉLKÉPESSÉG
Renault
Hungária Kft.
Vs
Országos
Rendőrfőkapitányság
Gazdasági
Főigazgatóság
D. 138/2012.
A KD és az I. fokú bíróság az ügyfélképesség
megállapításához elegendőnek tekintette azt, hogy a
kérelmező a dokumentációt megvásárolta, és
hivatásszerűen foglalkozik építési tevékenységekkel. E
két körülmény azzal együtt, hogy a szerződés
teljesítéséhez igénybe vehetett volna alvállalkozókat,
illetőleg külső erőforrást, valamint tevékenységi körei
bővítésével építési engedélyhez kötött tevékenységet is
végezhetett volna, megalapozta a kérelmező
ügyfélképességét.
DÖNTÉS
A II. fokú bíróság azonban megállapította, hogy a
kérelmezőnek a jogorvoslati eljárás
kezdeményezéséhez szükséges érdekének igazolásakor
nem arról kell meggyőznie a Közbeszerzési
Döntőbizottságot, hogy minden alkalmassági
követelménynek megfelel, hanem arról, hogy a
jelentkezési szándéka reális. Mindezek hiányában a
potenciális ajánlattevőként való fellépése a jelen
közbeszerzési eljárásban nem volt alátámasztható,
ezáltal nem volt kimutatható olyan egyéni és
közvetlen érdeksérelem, amely az ügyfélképességet
megalapozhatta volna.
ÜGYFÉLKÉPESSG – TÖBBSZÖRI
D. 119/2012
A megismételt
döntéshozatal
során a
Döntőbizottság
megállapította,
hogy a kérelmező
cégformája,
törzstőkéje és
tevékenységi
köre, valamint
azok a
nyilatkozatok,
melyek a korábbi
tevékenységével
kapcsolatosak,
nem igazolták
azt, hogy a
kérelmező
alkalmas és
képes lenne
teljesíteni a
közbeszerzési
szerződést, ezért
a Döntőbizottság
nem állapította
meg a kérelmező
ügyfélképességét.
A Döntőbizottság a kérelmezőt az ügyfélképességének
bizonyítása érdekében kifejezetten felhívta annak
megválaszolására, hogy a közbeszerzés mely részét
teljesítené saját maga.
A Döntőbizottság megállapította a kérelmező
ajánlatának 377. oldalán szereplő nyilatkozatból és a
kérelmezőnek a jogorvoslati eljárásban benyújtott
válaszából, hogy a kérelmező saját maga kizárólag
jelentéktelen mértékben venne részt a teljesítésben,
viszont a tervezési és a kivitelezési munkákat
gyakorlatiga teljes egészében a közbeszerzés
értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben
igénybe venni ívkánt alvállalkozói valósítanák meg. A
Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy a
kérelmező ügyfélképességét nem alapozza meg egy
bizonyíték sem, mivel nem áll az érdekében és a
szándékában a szerződés elnyerése és teljesítése. A
Döntőbizottság ezen álláspontját az a tény alapozza
meg, hogy a kérelmező korábban nem végzett a
közbeszerzés tárgyának megfelelő munkát, ezért nem
tudta bizonyítani, hogy ténylegesen gyakorolja-e a
közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet. Az
érdekeltség múltbéli hánya mellett a jövőre nézve, a
teljesítés időszakára sem tudott meghatározni olyan
munkarészt, amelyet saját maga teljesítene.
ÜGYFÉLKÉPESSÉG
D. 230/2012.
Porr vs.
NIF Zrt.
A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. irányadó
rendelkezése a jogorvoslati kérelem előterjesztésének
jogát olyan személyek számára biztosítja, akiknek
érdekében áll valamely szerződés elnyerése, illetve
akinek jogát vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés
sérti vagy veszélyezteti.
A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól is
függ, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás mely
szakaszának mely magatartását kifogásolja. A jelen
esetben kérelmező egy ajánlatadási feltétel
előírásának jogszerűségét vitatta, ezzel összefüggésben
a közvetlen érdekeltség nem korlátozható pusztán az
ajánlattételi képességre, lehetőségre. A kérelmező nem
vitásan a konkrét tárgyú közbeszerzés tekintetében
potenciális ajánlattevőnek minősül, így fennáll az
érdekeltsége a közbeszerzési eljárás megnyerésére, a
szerződés teljesítésére.
Ekként a Döntőbizottság megállapította, hogy a
kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke főződik a
dokumentációban előírt ajánlatadási feltétel
vitatásához.
ÜGYFÉLKÉPESSÉG AJÁNLATTÉTELI KÉPESSÉG
D.
290/2012
ELJÁRÁS AJÁNLATKÉRŐ ÁLTAL
A Döntőbizottság megítélése szerint a jelen
esetben a jogorvoslati határidő
megtartottsága vizsgálata során a Kbt.-nek
a hirdetmény és a dokumentáció
kifogásolására irányadó határidő betartását
kell vizsgálni és nem vehető figyelembe a
kérelmező által a jogsértésről való
tudomásszerzés időpontjaként megjelölt
2012. március 5. napja, nem hivatkozhat
alappal arra, hogy a dokumentáció jogsértő
tartalmáról csak az ajánlatok értékelésének
időpontjában szerzett tudomást.
JOGORVOSLATI
Cigánd Város
Önkormányza
ta (3973
Cigánd Fı
utca 80., a
továbbiakban:
kérelmezı) által
a saját
„CigándÉMOP-4.3.1/B09-2009-0014iskolaépület
felújítása- 2012”
tárgyú
közbeszerzési
eljárása ellen
ELJÁRÁS AJÁNLATKÉRŐ ÁLTAL
A kérelmező elıadta, hogy a két
közbeszerzési eljárás ajánlattételi
határideje és az ajánlatok bontásának
napja azonos napra esett, de különböző
időpontra. Az ajánlatokat átvevő személy
adminisztrációs hiba miatt a két külön
közbeszerzési eljárásban beérkezett
ajánlatokat nem kezelte elkülönítetten és
azokat összekeverte.
A Kbt. nem tartalmaz olyan eljárási módot,
amellyel az eljárást az ajánlatkérő
reparálni tudná, és saját maga az eljárást a
saját hibája miatt nem nyilváníthatja
eredménytelennek.
Ajánlatkérő jogorvoslati kérelmet nyújtott
be a Döntőbizottsághoz a célból, hogy a
bontási jegyzőkönyvek megsemmisítése
után az eljárását eredménytelennek
nyilváníthassa és új közbeszerzési eljárást
tudjon lefolytatni.
JOGORVOSLATI
D. 567/2012.
AK:
Szigetszentm
iklós
Önkormányz
ata
EU
támogatott
projekt
Helytállóan mutatott rá az ajánlatkérő arra, hogy
amennyiben a Döntőbizottság a kérelmezői ajánlat
érvényességét állapította volna meg, úgy a kérelmező
lett volna az eljárás nyertese
A kérelmező jogi helyzetére nem hatna ki az 2-5.
kérelmi elem érdemi elbírálása, a
jogkövetkezményként alkalmazható jogsértés
megállapítása, illetőleg az eljárást lezáró döntés
megsemmisítése közvetlenül és konkrétan nem érinti
a kérelmező jogi érdekét.
Amennyiben a Döntőbizottság a jogsértés
megállapítása mellett megsemmisítené ajánlatkérő
eljárást lezáró döntését és ajánlatkérő úgy dönt, hogy
nem új közbeszerzési eljárást folytat le, nem áll el az
eljárás folytatásától, hanem új döntést hoz, kérelmező
kedvezőbb jogi helyzetéhez több olyan bizonytalan
jövőbeli esemény lenne szükséges, melynek
bekövetkezése eshetőleges.
A Döntőbizottság megítélése szerint a konkrét a
kérelmező közvetlen jog, vagy érdeksérelme a 2-5.
kérelmi elemre nem mutatható ki a jogsértőnek vélt
ajánlatkérői döntés vitatására, melyre tekintettel a
jogorvoslati kérelem 2-5. eleme érdemi elbírálásának
eljárásjogi akadálya van.
ELJÁRÁSJOGI AKADÁLY
D. 221/2012
Juko Kft és
Veresmester
Kft.
Vs. Gyál
Város
Önkormány
zata
A kérelmezőt a konzorciumi partnerétől függetlenül
illeti meg jogorvoslati eljárás kezdeményezésének
jogosultsága. A konzorciumi tagok jogorvoslati
eljárás megindítása előtt, annak érdekében végzett
eljárási cselekményei is önállóan ítélendők meg.
Az Ortiz 2012. április 18-án és 24-én végzett
iratbetekintései csak az Ortiz társasága
vonatkozásában eredményeznek tudomásra jutást
és nem a konzorciumi partner vonatkozásában.
Kérelmezınek a saját jogán előterjesztett
jogorvoslati kérelem szempontjából saját
társaságának tudomásszerzését kell megfelelően
igazolnia. II. r. kérelmezett rendeltetésszerű
joggyakorlással kapcsolatos érvelésével
összefüggésben a Döntőbizottság rögzíti, hogy
miután maga a konzorcium jogképesség hiányában
egységesen a konzorcium neve alatt nem jogosult
jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, így nem
minősülhet joggal való visszaélésnek az, ha
jogorvoslati jogaik gyakorlása érdekében az
egyébként önálló jogképességgel rendelkező
konzorciumi tagok külön-külön lépnek fel. Nincs
olyan jogszabály, vagy általános jogelv, amelyből
levezethető lenne, hogy konzorciumi ajánlattétel
esetén csak az egyik tag élhet jogorvoslattal.
D. 401/2012
Elkésett
ség
Ajánlatkérő a 4. és 7. bírálati részszempont
tágan értelmezhető meghatározásával,
továbbá a költségvetés műszakilag
konkrétan nem meghatározott, hanem
inkább üresen hagyott, ezért éppen a
pontos meghatározottság hiányában
esetleges, szabadon választható tartalomra
várt ajánlatokat.
A plusz vállalások túlterjedhettek a
konkrét közbeszerzési tárgyban
meghatározott műszaki tartalmon, lehettek
azok akár a tárgyhoz nem kapcsolható
önálló teljesítések is pl. festés, őrzés,stb.
Az előzőekből megállapítható, hogy
ajánlatkérő nem rögzítette egzakt módon a
teljesítménykövetelményeit, így az
ajánlatok mennyiségi és minőségi
szempontból sem váltak
összehasonlíthatóvá.
SZERZŐDÉS TÁRGYA
„MÁV Kórház
és
Rendelőintéze
t Szolnok
energetikai
rendszerének
korszerűsítése
(kiviteli
tervezés és
kivitelezés) a
KEOP4.2.0/B/092010-0023
pályázatok
keretében”
D. 854/2011
ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS
SZÁMTALAN LEHETŐSÉG A
NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁRA
KH
és ajánlatkérő honlapján
30. §
31. §
Ajánlatkérői
lista – karbantartás
érdekében szigorúbb szabályok
ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELISÉG
Írásban történő nyilatkozattétel: történhet postai
vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy
elektronikus úton.
valamely kapcsolattartási forma alkalmazása
nem sértheti a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét.
határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a
hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet
feladni.
A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat
rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli,
hogy az írásbeli összegezés megküldése, valamint az
előzetes vitarendezés során a kommunikáció
elektronikus úton vagy fax-on történjen.
„A közbeszerzési eljárások során
rendszeresen igazolják a felek
elektronikus levél megküldését, az
email küldeményről kinyomtatható
irat általánosan ismert. A
Döntőbizottság megállapította, hogy
az ajánlatkérő által e célból
benyújtott irat csupán a feladó, a
címzettek, a tárgy és dátum
adatokat tartalmazza, azonban nem
állapítható meg, hogy az
számítógépes levelezési rendszerben
elküldött küldeményre vonatkozik.
Ajánlatkérő abban az esetben tesz
eleget jogszabályi
kötelezettségeinek, amennyiben azt
megfelelően igazolni is tudja.”
ADATELJUTTATÁS IGAZOLÁSA?
D. 469/2012
ÍRÁSBELISÉG VS. DOKUMENTÁLÁSI
KÖTELEZETTSÉG
Kétoldalú
kommunikáció a felek
között
Dokumentáció
közzététele
elektronikusan
Elektronikus ajánlattétel
Elektronikus bontás
Egyoldalú
adatáramlás
Elektronikus
adatbázisok, melyeket
ajánlatkérő ellenőriz
E-cegjegyzek.hu
Köztartozásmentes adatbázis
Ommf.gov.hu
Bmbah.hu
E-beszamolo.kim.gov.hu
310/2011. (XII.
23.) KORM.
RENDELET
A közbeszerzési eljárásokban
az alkalmasság és a kizáró
okok igazolásának, valamint a
közbeszerzési műszaki leírás
meghatározásának módjáról
http://ec.europa.eu/markt/ecertis/searchDocument.do
ELEKTRONIKUS RENDELET
257/2007. (X.4.) KORM. RENDELET A KÖZBESZERZÉSI
ELJÁRÁSOKBAN ELEKTRONIKUSAN GYAKOROLHATÓ ELJÁRÁSI
CSELEKMÉNYEK SZABÁLYAIRÓL, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS
ÁRLEJTÉS ALKALMAZÁSÁRÓL
Hatály – eljárási
cselekmények, e-árlejtés,
Kbt. hatály, szolgáltató
Alapelvek
Szolgáltatás –
informatikai támogatás,
e-katalógus
Elektronikus
dokumentum –
egyszerűbb megoldás vs.
gyakorlat
Hirdetményközzététel
– európai kuriózum
Dokumentáció –
térítésmentes?
Elektronikus aláírás,
egyes eljárási
cselekmények
szabályozása
E-árlejtés
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS KÉSŐBBIEKBEN
KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS LEBONYOLÍTÁSA
Hirdetményfeladás
Dokumentáció
közzététele
Kiegészítő tájékoztatás
Ajánlattétel
Jegyzőkönyvek, hiánypótlási felhívás,
írásbeli összegezés eljuttatása
ajánlattevőhöz
Jogorvoslati eljárás kezdeményezése,
dokumentumok eljuttatása
Ajánlatkérő az eljárásban 42 napos
ajánlattételi határidőt biztosított. Erre csak
abban az esetben lett volna lehetősége, ha a
Kbt. 74. §-ának (4) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően a dokumentációt
térítésmentesen és teljes terjedelmében
közvetlenül elektronikus úton
hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők
számára a felhívás közzétételének napjától,
megadva a hirdetményben a hozzáférés
adatait.
A dokumentációhoz való hozzáférés azon
feltételrendszere, miszerint a regisztrációs
kérelem befogadásáról küldött ajánlatkérői
visszaigazolás birtokában a dokumentáció
igénylőjének hozzáférési igényt kell
küldenie az ajánlatkérőhöz, aki azt 24 órán
belül hagyja jóvá, amely jóváhagyás az
előzetes regisztrációt követen szükségszerű
feltétele a dokumentáció letöltésének, nem
felel meg a közvetlenség követelményének.
DOKUMENTÁCIÓHOZ VALÓ KÖZVETLEN HOZZÁFÉRÉS
D. 765/2011
E-ÁRLEJTÉS MINTA
E-ÁRLEJTÉS AZ ELJÁRÁS SORÁN
Közbeszerzési
eljárás
előkészítése
Hirdetményellenőrzés
Bírálati szakasz
Ajánlattételi
szakasz
Eredményhirdetés
Ajánlatok
értékelése
Árlejtés
·
·
Hirdetményben jelzés az árlejtésről
Dokumentációban meg kell adni:
- aukcióztatott szempontok
- árlejtés lebonyolításának a menete
Értesítés
Felkészítés,
oktatás
Adatfeltöltés,
ellenőrzés
Árlejtés
lebonyolítása
Forrás: AAM
szerződés
ESET: E-ÁRLEJTÉS
Ajánlatkérő eljárása során elektronikus árlejtést
kezdeményezett összesen közbeszerzési rész
tekintetében, melyet párhuzamosan bonyolított le
Az ajánlatkérő joga és feladata meghatározni az
elektronikus árlejtése szabályait, az aukció
alkalmazásának feltételeit.
Az ajánlatadás feltételeit, és az árlejtésben való
részvétel részletes szabályait úgy kell
meghatároznia, hogy azzal ne okozzon indokolatlan
hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést,
lehetővé tegye az egyenlő esélyű ajánlattételt. Az
egyenlő bánásmód alapelvi követelményének
megfelelően ajánlatkérő köteles arról gondoskodni,
hogy az ajánlattevőt ne korlátozza az
ajánlattételben, és ne érje indokolatlan hátrány
amiatt, hogy több közbeszerzési részben vesz részt
ajánlattevőként.
Figyelemmel a jelen közbeszerzési eljárás
specifikumaira is, arra, hogy közbeszerzési
részenként 7 ajánlati árelemre kellett az
ajánlattevőknek licitálniuk, valamint az árlejtést
támogató informatikai rendszer azon
specifikumára, mely szerint egyidejűleg csak 1
aukció adatait tudta egy eszközön az ajánlattevő
megnyitni, minden egyes licitet kétszer kellett a
rendszerbe feltölteni, ténylegesen megállapítható,
hogy ez indokolatlanul, fizikailag is korlátozta az
ajánlattételt.
JOGORVOSLATI
D.865/2010
AK: MÁV
Zrt.
E-KÖVETKEZMÉNY
ESET:
Ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmazott,
melynek során egy ajánlattevő átmenetileg nem
volt képes ajánlatot tenni. A 257/2007. (X.4.) Korm.
rendelet 25. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő az
elektronikus árlejtést a Kbt. 92. §-ának b) pontja
alapján akkor nyilváníthatja eredménytelennek, ha
az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az
elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló
informatika rendszer üzemzavarát az elektronikus
árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy
legalább két ajánlattevő észleli és jelzi.
Jelen esetben sem az ajánlatkérő, sem a
szolgáltató, továbbá az elektronikus árlejtésben
részt vevő legalább kettő ajánlattevő az
elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló
informatikai rendszer üzemzavarát nem észlelte,
illetve jelezte. A kérelmező nem tudta hitelt
érdemlően bizonyítani, hogy az általa jelzett
informatikai hiba az elektronikus árlejtés
lebonyolítására szolgáló informatikai rendszerben
állt fenn.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság
megállapította, hogy az egyik ajánlattevő ajánlata
valamennyi részben érvénytelen, így az eljárás 1., a
2. és a 3. részben csak egyetlen érvényes ajánlat
volt, így ajánlatkérő a Korm. rendelet 17. § (6)
bekezdése alapján nem is hívhatta volna fel az
ajánlattevőket elektronikus árlejtés lefolytatására.
JOGORVOSLATI
D.911/2010
AK: MÁV
Zrt.
E-SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÓ
Tapasztalat
Kormányrendeleti szint
Kevesebb konkrétum a
törvényben, határidőcsökkentés, nevesített
elektronikus cselekmények
hiánya
Szóhasználat –
dokumentáció elérhetővé
tétele
Nem eredményezheti
diszkriminációt
Konklúzió
DBR
Központosítás elősegíti az
elektronizációt
Főszabály: ajánlatkérő
és ajánlattevő közti
kommunikáció
elektronikus
támogatása
Elektronikus aláírás,
időpecsét javasolt, de
nem kötelező
Cél: bizonyítható módon
történő információcsere,
esélyegyenlő módon
Idővel kötelező
elektronikus eljárások
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
Kérem látogasson el honlapunkra:
www.kozbeszkut.hu