WEB 2.0-ÁS ESZKÖZÖK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN Csapó Mónika A web 2.0 alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai Zenta, 2015.
Download ReportTranscript WEB 2.0-ÁS ESZKÖZÖK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN Csapó Mónika A web 2.0 alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai Zenta, 2015.
WEB 2.0-ÁS ESZKÖZÖK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN Csapó Mónika A web 2.0 alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai Zenta, 2015. június 13. HAGYOMÁNY VS. KORSZERŰSÉG HAGYOMÁNYOS VS. KORSZERŰ OKTATÁS OKTATÁS formális informális nonformális • az oktatási szintjeinek/fokozatainak integráltsága Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 1. a tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és csinálnak is!!! • XXI. század információs társadalom (megváltozott szerepek), tudásalapú társadalom (a tudás megszerzése, elsajátítása → tanulás!) • másfajta „írástudás”, kompetenciák (OECD) • számítógéppel támogatott tanulási környezet: személyre szabott instrukciókkal szolgál az „életviteli képességek” kialakításához • nélkülözhetetlen kulcskompetenciák: a problémamegoldás készsége; multidiszciplináris kompetencia; csapatmunkára és kooperációra való készség; az életkortól független tanulási készség és képesség – a lifelong learning (LLL) Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 2. • az iskolai képzési rendszer olyan továbbfejlesztése szükséges: az iskolába járó fiatalok „benntartására” és az iskoláztatás meghosszabbítására, képes felvenni a versenyt a folyamatosan változó technológiai és munkaerőpiaci igények kielégítésével • hosszútávra nézve eredményesnek tűnhet, ha figyelembe vesszük és megvalósítjuk az élethosszig tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenetét: - új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára; - nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén; - innováció az oktatásban és tanulásban; - a tanulás értékelése; - az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása; - közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz. A HAGYOMÁNYOS PEDAGÓGIAI KULTÚRA CSŐDJE (NAGY JÓZSEF, 2010) kézírás, olvasás, számolás optimális használhatósága szélsőséges fejlődési különbségek (több éves lemaradások) lemorzsolódások letanítás stratégiája az iskola növeli a tanulók közötti különbségeket szociális készségek fejlődése (szigetlények „termelése”) A KIÚT ELSŐ FELTÉTEL: kompetenciák, alapmotívumok, alapkészségek, -képességek ismerete, amelyek a személyiséget, annak operációs rendszerét alkotják MÁSODIK FELTÉTEL: ezek működésének feltárása HARMADIK FELTÉTEL: optimális elsajátítás, működés, használhatóság kritériumai NEGYEDIK FELTÉTEL: elsajátítási folyamatok feltérképezése ÖTÖDIK FELTÉTEL: sokéves rendszeres fejlődéssegítés megvalósítása HATODIK FELTÉTEL: egyéni és csoportos tevékenytető tanulás HETEDIK FELTÉTEL: hatékony eszközrendszer, amely segíti a kooperatív, cselekvő tanulást NYOLCADIK FELTÉTEL: a merev iskolarendszer prevenciós rendszerré alakítása szülők jó gyakorlat tanár tanuló aktuális társadalmi elvárások hagyományok IKTeszközök KORSZERŰ, HATÉKONY OKTATÁS … A tanítás tényezői TANÍTÓ TANANYAG/ TARTALOM OKTATÁSTECHNOLÓGIA TANULÓ TANÍTÓ TANANYAG/ TARTALOM tanulás/kutatás TANULÓ A tanuló a vezetett a gondozott aki fejlődik aki alkalmazkodik tanuló aki játszik aki figyel és megfigyel aki tanul és tanít személyiség szocioökonómiai státusz affektív sajátosságok fizikai sajátosságok szociokulturális háttér kognitív sajátosságok társas közeg sokoldalú megismerés fiú-lány (teljesítmény, érdeklődés, attitűd) általános értelmi képesség (intelligencia, tanulás) specifikus képességek szocioökonómiai státus (pályaorientáció, jövőlehetőség) (észlelés, emlékezés, számolás, téri viszonyok, nyelv, beszéd) … és a hasonlóságok? motiváció érdeklődés érettség jogok és kötelezettségek A PEDAGÓGUS Nevelés • az emberre irányuló, fejlesztő hatások egymással koordinált és egésszé szerveződő rendszere, mely az egyén fejlődését abból a célból segíti elő és irányítja, hogy az képes és kész legyen a társadalomban és az egyéni életben rá háruló feladatok elvégzésére. (Pedagógiai lexikon, 1978) • a nevelés mint gondozás; a nevelés mint vezetés; a nevelés mint kormányzás; a nevelés mint az önfejlődés támogatása; a nevelés mint az alkalmazkodás kialakítása; a nevelés mint segítségnyújtás az élethez. (Kron, 2003) Tanítói szerep és kompetenciák I. • megváltozott tanítói (tanulói?!) szerep • a tanítói hivatással kapcsolatos követelések: – a tanító tevékenységének elemzése (a nevelés célja és a nevelőioktatatói feladatok) – a tanítói szerepkör (a személyiség legkívánatosabb jellemzői) • ebből az összetettségből kifolyólag kell megváltoztatni a szerepét (Janković, 1995) : – nevelői- és közvetítőszerep; – tervezői, programozói és a nevelő-oktatói munka szervezőjének szerepe; – kezdeményező, megvalósító és a nevelő-oktatói folyamat értékelőjének szerepe; – és kutatószerep. Tanítói szerep és kompetenciák II. • A tanító személyének kívánatos sajátosságai (Ivanović, 2007): a. Intelligencia mint a tanító személyének sajátossága b. Alkotókészség c. A tanító személyiségének fejlett pedagógiai sajátosságai d. Nevelői stílusa e. Empátiás készsége f. Állandó szakmai továbbképzés utáni vágya Tanítói szerep és kompetenciák III. • Tanítói szerepek, kompetenciák (Cseh, 2009): – Alkalmas a tanulói személyiség fejlesztésére – Alkalmas a pedagógiai folyamat tervezésére – Alkalmas a szaktudományos tudás átadására – Alkalmas az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztésére (problémamegoldó gondolkodás, önálló tanulás, tanulás tanulása) – Alkalmas a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására – Alkalmas szakmai együttműködésre, kommunikációra – Alkalmas szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre, neveléstudományi elemzésekre Tanítói szerep és kompetenciák IV. • az EU lisszaboni stratégiájának Improving Education of Teachers and Trainers csoportja szerinti kompetenciák (2004): – új módszerek alkalmazása az osztályban; – új feladatok az osztályon kívül is; – új kompetenciák és új tudás létrehozása a tanulóknál; – saját szaktudásának fejlesztése – IKT eszközök használata Eltéréseket elfogadja, kezeli Empatikus, proszociális magatartású Kooperatív tanítás-tanulás ismerője Rugalmasan szervezi a tanulást, heterogén csoportokban Szakértő A pedagógus új szerepe Motiváló, aktív cselekedtető Ismeri és használja a tanulást segítő új módszereket „híd” szerep Facilitátor Megerősítő, fejlesztő értékelő Előítélet mentes, befogadó, multikulturális szemléletű ÉS MI VAN A TARTALOMMAL/ TANANYAGGAL? A Tyler-racionálé A tananyag-kiválasztás forrásai (sources) 1. A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődése 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség iránt 3. A szaktudományok képviselői által relevánsnak tartott tudás köre A tananyag-kiválasztás szűrői (screens) I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófia II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek VÁLTOZÁSOK A tudás újabb értelmezése az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági és demográfiai változások a társadalmi, gazdasági igények kielégítése munkaerő piaci versenyképesség növelése információ-bázisú csúcstechnológia EU irányelvek, harmonizáció esélyegyenlőtlenségi stratégia esélybiztosítás, hátránycsökkentés az egyén sikeres életútjának elősegítése a jövő iskolája A tudástársadalom fejlődési fokozatai: • Információs társadalom. -a szociális fejlődés szempontjából a széles körű informáltság, a gazdasági fejlődés tekintetében az IKT rendszerek és az információ, mint általános eszköz, illetve alapanyag használata. • Tudástársadalom. -a szociális fejlődés szempontjából egész élethosszon át tartó tanulás („lifelong learning” – LLL) életmód és az innovációs kultúra általános elterjedése, a gazdasági fejlődés tekintetében, pedig a tudástermékek és tudásszolgáltatások dominanciája. • Értékalapú tudástársadalom (values based knowledge society) -a tudástőkén alapuló, tartósan fenntartható, minőségi életkörülményeket biztosító, felvilágosult önérdekből is morális és etikus társadalom, amelynek gazdasági motorja a versenyképes tudás (a tudás nem amortizálódik, hanem akkumulálódik). Korszerű közoktatási intézmény alternatív pedagógiai módszerek modern eszközök, korszerű tanulási technika játékos, kreatív tanulás megújulás és szemléletváltás vonzó tanterv modern iskolamódszertan diákközpontúság, eredetiség virtualitás, interaktív képzés Kulcskompetenciák anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció IKT (információs és kommunikációs technológia) matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és technikai kompetenciák a tanulás tanulása személyközi és állampolgári kompetenciák vállalkozói képességek kulturális tudatosság Új környezet, új elvek 1. tanítás helyett tanulás 2. tanulóközpontúság 3. a tanulási környezetek konstruálása 4. aktív tanulás és tanulási stratégiák 5. önirányított és önszervezésű tanulás 6. általános kompetenciák 7. interaktív és együttműködő tanulás 8. nemzetközi és kultúraközi kommunikáció 9. megfelelő módú, hiteles tanulás 10. a modellezés fogalma Pedagógiai funkciók (az új irányok megvalósításához) 1. Szerkesztés és reprezentálás 2. Moderálás és facilitálás 3. Eszközök és kognitív eszközök használata 4. Tanulási stratégiák segítése 5. Értékelés, önirányítás, ellenőrzés és önellenőrzés 6. A tanuló közösségek felé való orientálódás A KORSZERŰ OKTATÁS KIALAKULÁSÁNAK ALAPFELTÉTELEI • új intézményi formák • változó oktatási program és tananyag • a pedagógus szerepe és felkészültsége • hátrányos helyzet felismerése és hátrányos helyzetűek segítése • szülők felkészültsége • az információ hozzáférhetősége • távoktatás • élethosszig tartó tanulás A holnap iskolája…..? rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket kínál ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét a kulcskompetenciákat, a kompetencia alapú oktatást előtérbe helyezi a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek tekinti esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál tiszteli az egyéni különbségeket MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK kompenzáció nivelláció perszonalizáció individualizáció OKTATÁSI TRENDEK 2013-BAN World Innovation Summit for Education (2013) szerint: 1. a szociális hálózatok alkalmazása a tanulásban (YouTube, Facebook, LinkedIn, blogok…) 2. mobilra letölthető oktatói applikációk 3. „flipped classrooms” 4. nyitott online képzések elterjedése 5. STEM/STEAM képességekre való összpontosítás (Science – Technology – Engineering – Arts and Humanities – Maths) OKTATÁSI TRENDEK 2014-BEN Az innováció területei • Hozzáférés: oktatási formák megtervezése és bevezetése, amelyek a felnőttoktatást segítik. • Tanítás és tanulás: pl. ITC eszközök • Értékelés • Szervezeti felépítés: nemzeti kvalifikációs keretek kidolgozása, amelyek könnyebbé teszik a nemzetközi összehasonlítást • Finanszírozás: az anyagi forrásokkal kapcsolatos innováció példája lehet az egyéni tanári fizetési rendszer • Management: pl. az iskolaalapítás szabadságának növelése • Szolgáltatások: IKT eszközök használata iskolai beiratkozásra, értékelésre, könyvtári kölcsönzésre stb. INTERAKTIVITÁS, KONNEKTIVITÁS, VIRTUALITÁS... digitális pedagógia e-learning e-learning 2.0 digitális kompetencia LLL+IKT digitális írásbeliség digitális állampolgár(ság) digitális kultúra LLL+IKT • a felhasználó az előtérben nem az informatikai szakértő Web 1.0, e-learning 1.0 Web 1.0 (elérhetővé tette az információk gazdag tárházát) – nem volt interaktív (a felhasználó passzív részvétele) LMS (learning management systems) - internetre alapozott tanulásszervező programok, egységbe szervezték az adatbázisokat, a kommunikációs eszközöket, a feladatmegoldásokat, az adminisztrációt –a teljes tanulási folyamatot (online tanfolyamok) E-learning 1.0 – szervezett tartalmak, egységesített, időkorlátos, lineáris kurzusok, tutorokkal és formalizált, automatikusan is ellenőrizhető feladatokkal. A hagyományos tudáselosztási formák technológiai megtámogatása, a tankönyvek és az osztálytermi tanulás virtuális kiterjesztése. A tanulás ebben a közegben is jórészt passzív, felülről vagy kívülről irányított folyamat maradt. Távoktatás Társadalmi igény – a távoktatás Társadalmi igény – a hozzáférhetőség (nem egyetemi szintű, de mindenképpen felnőttkori és tanfolyami képzés hozzáférhetősége), open learning - olyan tanfolyamokhoz való hozzáférhetőséget értünk rajta, melyek középpontjában egy új szakma, egy nyelv vagy valamilyen új készség elsajátítása áll. Távoktatás és nyitott képzés (európai terminológiában az ODL, azaz az open and distance learning) Elektronikus tanulás – az előző komplex oktatási forma mint eszközrendszer jelenik meg további komponensekkel bővítve (oktatástechnika, oktatástechnológia, technológia alapú képzés - technical based training), a tanár által vezérelt tanulási folyamat kiszolgálója Az e-learning kialakulásának forrásai E-LEARNING • az EU e-learning-definíciója: e-learning a korszerű multimédia-technológiák és az internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve a forrásokhoz való hozzáférést, az információcserét és az együttműködést. • legtágabb értelmezésben: technológiával támogatott tanulás, tehát a tudás számítógép, digitális tananyag segítségével való elsajátítása. • szűkebb értelemben: az internet vagy intranet alapú tanulást értjük rajta, amely tulajdonképpen informatikai technológiát hasznosító távoktatás, mely kihasználja és egyesíti mind az informatikai technológia, mind a távoktatás előnyeit. E-learning = elektronikus tanulás, elektronikus tanulás/tanítás, elektronikus oktatás, elektronikus eszközökkel szervezett tanítás/tanulás, elektronikus eszközökkel folytatott tanulás E-learning ～ számítógépes képzés, virtuális oktatás, virtuális egyetem, virtuális kurzus, virtuális tantermi oktatás, internetalapú távoktatás, internetalapú felnőttképzés, internetes képzés, telematika-alapú oktatás illetve képzés, multimédia alapú interaktív távtanulás, nyitott képzés, elektronikus oktatás, elektronikus képzés, internetes kötetlen tanulás, webiskola stb. E-learning – újfajta pedagógiai technológia (távoktatás, azonnali visszacsatolás), az oktató és hallgató kezében csak eszköz, a tankönyv módosult változata. A hagyományos tanári szerep megváltozik, már nem a kurzus irányítója, az itt maga a tananyag. A tartalomközvetítés formái/útjai lehetnek: • Internet (e-mail vagy Web-oldal) • Intranet • Audio- vagy videokazetta • CD-ROM • Műholdas közvetítés • Interaktív média Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők • szellemi erőforrások felértékelődése (a tanulás fontossága) • az oktatás nemzetközivé válása (globalizáció) • élethosszig tartó tanulás (munkaerőpiac gyors változása és az ismeretek mennyiségének rohamos növekedése szükségessé teszi a tanulás egész életpályára való kiterjesztését) • az informatikai technológia fejlődése (a technológia az oktatásnak is eddig nem ismert lehetőségeket nyújt) A felhasználó kompetenciái • technikai ismeretek és az új médiumok közti eligazodás képessége • navigációs készség és keresési lehetőségek ismerete, szövegértés • a virtuális tér szabályainak ismerete, a virtuális térben kommunikáció • önmotivációs készség, a tanuláshoz való beállítódás • csoportban való együttműködés készsége • nyelvtudás • tanulási kompetencia, a tanulandó anyag értékelése • a jog ismerete való Az e-learning résztvevői – szerepkörök 1. Tanuló (önállóan vagy párban vagy csoportban tanul, +képességek) 2. Tanár (instruktor, tutor) 3. Tréner (képző) 4. Tutor (támogató) 5. Instruktor (előkészítés fázisa) 6. Szakértő Tanári (oktató, tutor) és tanulói (fiatal vagy felnőtt) szerepek elektronikus IKT környezetekben: IKT-technika Interakció Diákszerep Tanárszerep E-mail, levelezőlista, vitacsoport Beszélgetőcsoport aszinkronikus részvétel moderálás szinkronikus részvétel moderálás Audio-konferencia, video-konferencia Hangközvetítés Képközvetítés Információs forrás szinkronikus részvétel közvetített Szemléltető eszköz közvetített hallgatás, nézés megtalálás, értékelés tanulmányozás jelenlét, esetleg moderálás választás, utólag értelmezés irányítás, értékelés Programozás közvetített mobil a fenti összes funkció bemutatás, értékelés a fenti összes funkció E-learning – SWOT-analízis ERŐSSÉGEK Költség- és időhatékonyság Bárhol, bármikor, bárkinek Önálló tanulás Egyszerű Naprakész információ, korszerű, dinamikus tartalom Interaktív környezet Egyenlő elbánás A „tanárok” könnyebben, gyorsabban elérhetőek A gyorsan változó piaci körülményeknek megfelelő oktatás A tanulók saját maguk tárnak fel a tanuláshoz szükséges forrásokat VESZÉLYEK Papír varázsa Tanulási szokások változása Internet-hozzáférés Kompetencia hiánya Hová soroljuk a végzettséget? GYENGESÉGEK Személyes kontaktus hiánya Unalmas Nyugodt környezet szükséges Internet-hozzáférés Technika fejlődése LEHETŐSÉGEK Technika fejlődése Vállalatok-magánszektor Mit hozott az e-learning? … a közép- és felsőoktatásban - az elitképzést egyre inkább felváltja a tömegoktatás, illetve a másik, ami tulajdonképpen az előzőből következik a minőségi oktatás kérdése. - minőségromlás megelőzése, megállítása. - tartalomcentrikusság helyett képességcentrikusság ... a tanulásban - tágabb értelmezés, a tanulás helyének értékváltozása és a tanulás iránti felelősség igényének megfogalmazása komoly társadalmi-gazdaságitechnológiai változások törvényszerű velejárója - a tanuló tanulási tevékenységének felértékelése - a tanulás a születéstől a halálig tart - a megismerő, a kommunikációs, a gyakorlati (átalakító), az értékképző, értékorientációs tevékenység - a tanító által kitűzött és a tanuló által igényelt célokat egyetlen közös rendszerként, ún. tanítási-tanulási folyamatként kezeli - a tanuló saját felelősségteljes tanulási munkája és a tanító célirányos pedagógiai vezetése, irányítása - új típusú tanulásirányítás, a tanuló önálló tanulási tevékenységét támogató módszerek kifejlesztése ... a munkában - a régi szemlélettel szemben, amely a maximumig specializálta a munkafeladatokat és ezekre tanította be az egyes embereket, az új rendszer gazdaságosságra törekszik, egyetlen ember tevékenységébe igyekszik minél több feladatot besűríteni ... LLL - az egyénnek arra van szüksége, hogy folyamatosan használhassa fel ismereteit és döntési képességét, hogy tájékozódni, gondolkodni és cselekedni tudjon az új szituációkban - térben és időben felszabaduló oktatás és képzés - az oktatás mindenki ügyévé válik - az oktatás/képzés szándékosan integrálja az informálist a formális elemekbe → az oktatás/képzés a társadalom folyamatos termékének, a társadalom sajátságos képződményének tekinthető, amelyért maga a társadalom a felelős, de/és amely révén a társadalom maga is megújul. ... paradigmaváltás: tanításról tanulásra (learning instead of training) • hangsúlyos szerepet kap a tanulás a tanítással szemben • a tanítói funkció régi formája átalakul • a központi elem a tanuló • új elektronikus taneszközök veszik át a tanítási funkciók egy részét • ezért a „régi” tanárokat/oktatókat átképzésben kell részesíteni, • másrészt ezen eszközök nem csupán az oktatási/képzési tartalom hordozói, hanem – az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségek révén – olyan oktatástechnológiák hordozói is lehetnek, amelyek folytán tanítási módszereket is tartalmaznak • a „tanítási” funkciók másik része a tanulást segítő, támogató funkcióvá alakul • a tanulást segítő, támogató funkció „tanítói” feladat. Kivitelezői a tutorok. Mit várunk az e-learningtől? A minőségileg biztosított, megváltozott tanulási környezet minőségi javulást, gyorsabb és hatékonyabb tanulást eredményezhet. A hagyományos és a modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete, kimutatható az időmegtakarítás. A jó elektronikus tananyag miközben megfelelően vezérli az egyén munkáját és biztosítja a tanuló számára, hogy saját ritmusának megfelelően dolgozzék, rendelkezik olyan eszközökkel is, amelyek ránevelik az egyént az egyre önállóbb munkavégzésre. Teljesítmény mérése online környezetben. Az új technológiák által gazdagított területek az oktatásban: Az ismeretek megszerzése Az ismeretek feldolgozása Az ismeretek alkalmazása Az ismeretek átadása Önállóság és a felelősségérzet kifejlesztése Együttműködés Interkulturális oktatás Motiváció E-LEARNING 2.0 A digitalizáció – kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalomfeldolgozás és kommunikáció – napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit alakította ki. • webkettőn alapuló társas-közösségi (szociális) szerveződési és tanulási formákat és tanulóközpontú webes környezetek (e-learning 2.0). • új televíziózási technológiák az interaktív televízió (ITV) és az e-learning konvergenciájának alapján – a gazdag médiatartalom és az interaktivitás révén – a számítógép és a televíziózás adta együttes élmény kombinációját nyújtják a néző számára (t-learning; television learning, digitális technológián alapuló televízión keresztüli interaktív tanulás). • vezeték nélküli (mobil) telefon általi információ- és ismeretszerzést (mobiltanulás – mlearning). • bárhol, bármikor történő tanulást (ubiquitous learning; u-learning), amely lehetővé teszi a tér- és időbeli kötöttségek nélküli tanulási formát. A web 2.0 és az e-learning 2.0 mint válasz az élethosszig tartó tanulás kihívására Más helyzet: Web 2.0 -„digitális bennszülöttei” nem csak információkat keresnek a weben, hanem maguk is tartalomszolgáltatókká válnak. Interaktivitás és az eszközök határtalansága A magán- és megjelenhetnek intézményes információk a kibertérben szabadon Technikailag lehetségessé vált a kollektív tudás- és szórakoztató portálokat az egyéni tudásmenedzsment eszközeivé szervezni. A diákok együttműködő módon, a kortárs csoportok hálózatában alkothatnak és cserélhetnek tartalmakat (közösségi információ-termelés és -csere). Információ más szerepkörben: továbbadni, szerkeszteni, válogatni, keresni, egyénileg konstruálni → e-learning 2.0 didaktikai alapjai Az aktuális szükséglet által kiváltott információ-menedzsment (nem külső tekintély által kiválasztott és ellenőrzött) Együttműködés, hálózatában tanulóközpontúság, önszervezés kortárs csoportok A tanuló és a tanító közötti határ elmosódik A „download generació” számára az internet ezentúl nem a tanulás médiuma, hanem platformja, a személyes tanulás központja A webkettőn alapuló társas-közösségi szerveződési forma – amely nyílt rendszerű szolgáltatásai révén lehetővé teszi és bátorítja a részvételt, nemcsak egyirányú befogadásra alkalmas olvasóvá, hanem íróvászerkesztővé is tesz bennünket – kialakulását követően a tanulási formákban is megjelent az e-learning 2.0, a tanulóközpontú webes környezet formája. Kettő pont nullás bumm Az új generáció számára a Web kommunikációról, kooperációról, önkifejezésről szól. A változás első jelei közé tartozott a LiveJournal website megjelenése, valamint a Friendster szociális hálótérkép növekvő népszerűsége. A szociális hálózatokra épülő szolgáltatások egész hada jelent meg rövid idő alatt: Tribe, LinkedIn, Google Orkut, Flickr, Yahoo 360, del.icio.us. A Tim Berners-Lee ”olvasott Web”-re épülő elképzelése az „írott-olvasott Web” irányába sodródott. Az új típusú Web megkapta a Web kettő pont nulla nevet, és rövid időn belül egy új mozgalom kibontakozásának lehettünk tanúi. A felhasználók többé már nem a régi információforrás után kutatnak, inkább azokat az eszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően képesek az információkat egységes egésszé szervezni. A született digitális tanuló Az egyik trend, mely számos kutató érdeklődését felkeltette, az a felhasználók viselkedésében észlelhető változásokkal kapcsolatos. A digitális generáció a különféle médiumokon megjelenő információt virtuális ismerősei segítségével azonnal újraértelmezi. A passzív olvasó a rögtönzött viták révén egyben oktatóvá és új tartalmak előállítójává válik. A tudás a leghatékonyabb módon szerveződik újra és újra teret adva egy új minőségnek: a valós idejű interaktív tanulásnak. A szociális forradalom A Web médiumból platformmá lesz. Az előbbi az információ közvetítése köré épült, az utóbbi pedig a tartalom létrehozásának, megosztásának, újraszervezésének és disztribúciójának közegét valósítja meg. A lokalizációs modell hálózatalapúvá alakul (pl. blogolás) A kettő pont nullás változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán, és ez alól az oktatás sem képez kivételt. A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben lehetővé teszi a tanuló kutatóvá történő metamorfózisát. Ian Jukes és Anita Dosaj szerint a "született digitális tanuló" anyanyelve az internet, míg az "emigráns digitális tanárok" csak megtanulták azt. Ebből adódik egy sor preferenciakülönbség a két tábor között (Jukes & Dosaj). Emlékeztető: született digitális tanuló, emigráns digitális tanár E-learning 2.0 Első- és másodgenerációs e-learning rendszerek Az első generációs e-learning rendszerek az oktatási intézmények szemléletét valósítják meg. A tanuló az LMS révén virtuális osztályteremben kurzusokat néz végig, gyakorlatokat old meg, majd levizsgázik. Tanulmányai során kvázi-determinált módon bejárja a hozzárendelt útvonalat, a tanulás szenvedő alanyává válik. A második generációs e-learning rendszerek fordított szemléletet valósítanak meg. A tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát, nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevőnek számít. Külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát. LMS PLE (learning management system) (personal learning environment) intézményi funkciók tanulói feladatok intézményi kategorizáció tanulók által létrehozott és átemelt kategorizáció oktató-centrikusság tanulóközpontúság tartalom-menedzsment curriculum-menedzsment zárt rendszer nyílt rendszer formális, rugalmatlan architektúra szabad, rugalmas architektúra LMS vs. PLE rendszerek tulajdonságai Digitális pedagógia Mely tantárgy oktatásában használhatók a számítógéppel, számítógépes eszközökkel támogatott módszerek, és milyen módon? Az oktatási folyamat mely területein, mely korosztályok esetében van létjogosultsága az IKT eszközök alkalmazásának? Milyen veszélyei vannak – ha vannak egyáltalán – az informatikai eszközök alkalmazásának? Milyen módszerekkel, mely tananyagrészek, tartalmak közvetíthetők? Hogyan ötvözhető a számítógéppel segített tanítás és tanulás és a hagyományos pedagógia? Segít-e az IKT eszközökkel támogatott oktatás megszüntetni a társadalmi, szociális különbségeket? Vajon minden átlagos képességű tanuló alkalmas-e arra, hogy a számítógép segítségével szerezze ismereteit? Milyen hatásfokkal alkalmazhatók a számítógépes eszközök, módszerek a lassan haladó, a rossz olvasási képességekkel rendelkező, a különböző tanulási zavarokkal küzdő tanulók oktatása során? A korszerű digitális pedagógia a következő készségek, képességek fejlesztését teszi lehetővé: • vizuális és auditív felfogó képesség, • problémafelismerő és -megoldó képesség, • beszéd és kommunikáció, • figyelem, alkotó képzelet, kreativitás, • térbeli tájékozódás, koordinációs képesség, • manipulációs képesség, • szellemi aktivitás, • önbizalom, önértékelés, • emlékezet és gondolkodás. PEDAGÓGUSOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN teljesen elzárkózottak elkezdték az ismerkedést az IKTeszközökkel számítógép és internethasználók, de még alacsony intenzitással a nomádok és a telepesek között az információs társadalom ideális polgárai az internet az egyetlen információforrás Digitális állampolgárság az információs társadalomban Az értelmiségi szerep mutatói hagyományos és digitális környezetben A tanulók felkészítése a 21. századi állampolgárságra: – tanulási és tudományos teljesítmény, – digitális hozzáférés (teljes elektronikus részvétel a társadalmi, közösségi folyamatokban és tevékenységekben: kompetencia és technikai háttér) – digitális műveltség (információ-menedzsment, adekvát eszközhasználat) – digitális kommunikáció (az információk elektronikus úton történő cseréje, közvetítése) – digitális kötelezettség és felelősség (szabályok ismerete és partnerség a szabálytudatban) – digitális etikett (digitális tartalmak előállítására és online tevékenységre, viselkedésre vonatkozó normák betartása) – digitális biztonság (fizikai és szoftveres biztonság, elővigyázatosság) – az iskolán kívüli életvezetés és a tanulási környezet – digitális kereskedelem (digitális és nem digitális termékek és produktumok elektronikus eladása, vásárlása) – digitális jog (szerzői jog betartása, online jogok rendszerének ismerete, alkalmazása saját produktumokra) – digitális egészség és közérzet (fizikai és mentális egészség, közérzet) A TANULÓK MINT DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁROK A tanuló mint digitális állampolgár (a digitális állampolgárság 2013-as modellje szerint) – „a közösség számára értékes, egyénileg is eredményes, illetve felelősségteljes és produktív tevékenységet folytató” tanuló. Jellemző rá: (1) a digitális kommunikáció és eszközhasználat, (2) a digitális tevékenység, valamint hogy (3) a digitális értékteremtés és produktivitás három kiemelt kompetenciaterületén mind a kognitív, mind pedig az affektív szinten viszonylag jól teljesít. Digitális kompetencia A lisszaboni Európai Tanács arra szólította fel a tagállamokat (2004), a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzák ki az egész életen át tartó tanulás során elsajátítandó „új alapkészségek európai referenciakeretét”, amelynek tartalmaznia kell az információs és kommunikációs technológiák, a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás és a szociális kapcsolatok területén szükséges készségeket. A munkacsoport olyan referenciakeretet dolgozott ki, amely nyolc, a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlennek ítélt kulcskompetencia-területet tartalmaz. A kulcskompetenciák nyolc területe: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia Fogalommagyarázatok • A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. • A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: – a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) – aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) – foglalkoztathatóság (emberi tőke) Digitális kompetencia (definíció) • A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. • Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Digitális kompetencia a gyakorlatban • Technológiai feladatok: az IKT technológiai elemeinek kezelése, tudatos használata • Szimulációs feladatok: adatok, információk kezelése és értelmezése (probléma-alapú tanítás) • Kutatási feladatok: információk gyűjtése, rendszerezése és kritikus válogatása (projekt alapú tanítás/tanulás) • Tartalomfejlesztés: tartalom létrehozása egymással együttműködésben. Digitális írásbeliség A digitális írástudás készségei Hiány felismerése: hogy miért hiányzik, miért fontos az információ Az elérhetőség megértése: hol találjuk az információkat Információ megszerzése : információ keresés folyamata Megszerzett információ értékének felismerése: meg kell akadályozni, hogy a keresés tévútra vezessen Munka a megszerzett információval Felelősség az információért Közzététel Az eredmény kezelése A digitális írástudás fejlesztése (pl. PISA) Digitális kultúra A valódi világ és a virtuális környezet számtalan ponton kapcsolódik egymáshoz, de a közvetítő közeg, a digitális platform maga anyagtalan. Napjaink kultúrájának (többek között) alapvető jellemvonásai az azonnaliság, a globalizált (és egyben uniformizált) tartalom lokális értelmezései, valamint a világszerte ismert tömegkulturális szimbólumok és ikonok megléte. A digitális kultúrának az előbb felsoroltak melletti létező jellemvonásai: - Számos módon jönnek létre digitális elemek - Online környezetünk testreszabhatósága - Komplexitás - A szóbeliség és az írásbeliség összeolvadása - Sebesség - Megfoghatatlanság (megnövekszik a bizalom és a megbízhatóság szerepe) - Konvergencia (eddig elkülönült területek, csatornák, megoldások és termékek összeolvadása) - Megjósolhatatlanság - Multitasking A digitális kultúra környezete -digitális kultúra életünk számos olyan elemét is megváltoztatja, amelyek eddig rendíthetetlennek tűntek (közösség, a nyilvánosság, a személyes jogok, a tulajdon és az érték fogalma is), - a technológia demokratikus jellege miatt bárki vagy bármely közösség meglehetősen nagy nyilvánossághoz juthat a világhálón, - a digitális információ egy másik érdekes vonása az állandóság, - a digitális információ könnyen másolható, - a digitális objektumok és az internet számos módon megváltoztatták életünket (kényelmes kommunikáció, könnyen elérhető szolgáltatások, megváltozik a társadalmi és gazdasági szféra) Web 2.0 Web 2.0 = egy jelenség-együttes megnevezése, internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. - interakció és a tartalommegosztás Változás → az internethasználók az addigi fogyasztóból (tartalom)szolgáltatóvá váltak, → az addig egyirányú webes kommunikáció kétirányúvá vált → rendkívül egyszerű tartalmak, képek, szövegek, linkek, videók, események és kapcsolatok megosztása. Változás → az emberi interakciók forradalma! - ahogy az email a „virtuális” párja a postai levelezésnek, úgy a Web 2.0-nek nincs „offline megfelelője”: olyan fokú kooperációt, közösségi együttlétet, tudásmegosztást valósít meg, mely a való világban elképzelhetetlen. - címkézés, véleménynyilvánítás Tipikus webkettes szolgáltatások: közösségi oldalak, képmegosztó oldalak, videómegosztó portálok, blogok, mikroblogok, szabadon szerkeszthető ismerettárak (wikik), fórumok, aukciós oldalak, linkmegosztó szolgáltatások, RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások, podcast-ok, közösségi zeneszájtok, online tárhely-szolgáltatók, mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások, online térképalkalmazások és az internet felhasználásával futó tudományos programok valamint meteorológiai közösségek. Dinamikus online eszközök a tanítási gyakorlatban 1. Médiamegosztás Ezek a weblapok azért jöttek létre, hogy az oktatók digitális tartalmaikat megoszthassák egymással. A legnagyobb videomegosztó oldal jelenleg a Youtube (www.youtube.com). A YouTube tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, kivéve a szerzői jogok tulajdonosainak. A Time magazin a YouTubeot választotta a 2006-os év találmányának. A videómegosztás mellett a második legnépszerűbb médiamegosztás a prezentációk közzététele (SlideShare). A jegyzetek megosztására szolgál a Notecentric oldal, itt egy gyors regisztráció során egy helyen, mindig naprakészen tárolhatjuk jegyzeteinket, sőt, ezeket természetesen bárkivel meg is oszthatjuk 2. Média létrehozása és alakítása A weben számos szolgáltatás található, mely az oktatási segédanyagok képi megjelenítését hivatott segíteni. A Gliffy diagramok létrehozásában és megosztásában segít. Könnyedén, előre gyártott sablonok segítségével bármilyen látványos grafikon létrehozható (ezek a hagyományos irodai szoftverek segítségével nehezen készíthetőek el) és megosztható. A Yoono segítségével a böngészőn keresztül bármilyen képet, linket, szöveget, weblaprészletet megoszthatunk egymással, sőt, a különböző népszerű szociális hálózatokban való belépést is támogatja, így egy helyre belépve valóságos kapcsolati- és médiamegosztó központtá válhatunk. A Googlelittrips egy rendkívül érdekes online szolgáltatás. Segítségével irodalmi élményeink kapcsolhatók össze a földrajzi háttérrel. Térképen követhető Candide kalandozásától kezdve még számos más regény hőseinek kalandjai, cselekményei. Mivel a szolgáltatás hátterét a Google Maps biztosítja, így a világ bármely pontjáról készíthető ilyen térkép, nincs akadálya a magyar regények, történetek földrajzi megjelenítésének. 3. A párbeszédek helyei Az online élő beszélgetésre számtalan lehetőség van a szélessávú interneten – számtalan különböző chat és VoIP alkalmazás kínálgatja magát (Skype, Messenger, IRC, AOL stb.). Az alábbiakban ezeken túli, főként oktatásra kihegyezett, csoportos beszélgetéseket támogató megoldásokat mutatunk be. Az egyik legkényelmesebb ingyenes élő konferenciahely a weben a Vyew. Itt pillanatok alatt létrehozhatunk egy csevegőszobát (akár osztálytermet) ahol térbeli pozíciótól függetlenül bárki élőben beszélgethet egymással. Már sokkal speciálisabb és strukturáltabb az Oracle Think projektje, mely a tanárokra és a diákokra fókuszál. Itt biztonságos, védett felületen lehet közösen tanulni, barátságosan versengeni és online könyvtárakat, dokumentumtárakat létrehozni. A diákok saját weblapokat hozhatnak létre, ahol szövegeket, képeket oszthatnak meg, vitákat, szavazásokat indíthatnak. 4. Online játékok és virtuális világok A virtuális világok és a többszereplős két- vagy háromdimenziós játékterek száma a szélessávú internet terjedésével robbanásszerűen megnőtt; ma körülbelül 300 virtuális világot különböztethetünk meg, ezek egymástól mind megjelenésükben, mind céljaikban, mind üzleti modelljükben eltérhetnek egymástól. A Fablusi egy többszereplős online játékra hasonlít, a játékok azonban kurzusok. Interaktív oktatásra, tapasztalatszerzésre és virtuális online tanításra egyaránt alkalmas felület, mely sajnos fizetős, viszont csak a szerzők számára, a már létrehozott tananyagok a játékosok (diákok) számára már ingyen elérhetők. 5. Szociális hálózatok A Web 2.0 legismertebb és legnépszerűbb alkalmazásai a közösségi oldalak. Számos közösségi oldalnak vannak oktatásbarát megoldásai, de vannak külön tanároknak létrehozott közösségi oldalak is. A Facebook-on is eszközrendszerébe: több alkalmazás sorolható az online oktatás • UdutuTeach http://apps.facebook.com/udututeach/ - az Udutu egy online kurzuskészítő alkalmazás, a Facebookon kívül is elérhető a készítő cég saját honlapján: http://www.myudutu.com/myudutu/login.aspx A kurzus összeállítása, tesztelése, lementése, exportálása ingyenes. • Supercool School http://apps.facebook.com/supercool/sc_classes/home - a Superschool segítségével egy virtuális osztályterem nyitható. A kezdeményező elindítja, meghívja a résztvevőket (vagy ha nyitott, akkor bárki beléphet), amikor összegyűlik az osztály, akkor indulhat a közös beszélgetés. A beszélgetés mehet képpel vagy csak szövegesen is. 6. Blogolás A blog (online napló) szintén a Web 2.0 ismert és elterjedt alkalmazása. Az Edublogs külön tanároknak szóló blogoldalak gyűjteménye ingyenes regisztrációval, domain használattal és számos sorvezetővel, hogyan is lehet még hatékonyabban használni az oktatásban a blogot. 7. Közös szerkesztés A közös munka, szövegszerkesztés, feladatmegoldás, a munka ellenőrzése minden tanulás egyik alapja. A Web 2.0 számos eszközt kínál a közös szerkesztésre. Ezek közül a legnagyobb az internet-óriás, a Google megoldása, a Google Docs. Itt könnyen lehet új dokumentumokat létrehozni, vagy meglévőket feltölteni (számos formátumot ismer), a dokumentumokat online formázni, a kész dokumentumokat megosztani vagy közösen szerkeszteni. 8. Wikik A Web 2.0 népszerű tudásmegosztó megoldása a wiki. A leghíresebb wiki a Wikipédia, ami már sok-sok millió szócikkel a világ legnagyobb ingyenes lexikona – bár megbízhatóságáról folyamatos viták zajlanak, minden internetező egyik alapforrásának számít. A Pbwiki célcsoportja a tanárok és diákok, arra biztatva őket, hogy saját wikiket hozzanak létre és osszanak meg egymással. A Pbwiki-t már negyedmillió oktató használja szerte a világon. Nem csak szöveget lehet közösen létrehozni, megosztani, bővíteni és kommentálni, de az online felület segítségével beágyazott videókat és hangfájlokat is meg lehet osztani. Az oktatókat előre gyártott példák, támogató központ és szakértői segítség is támogatja. Az oktatás jövője? Az informatizálódás erősítheti is a munkamegosztás szétforgácsoltságát, de segítheti is a munkafolyamatok integrálását. Szélesítheti a társadalmi csökkentéséhez is. különbségeket, de hozzájárulhat a különbségek Aránytalanul nagy hatalomhoz juttathatja az információk monopóliumával rendelkezőket, de hozzájárulhat az információk igazságosabb elosztásához is. A hagyományos, lineáris oktatás engedelmes eszközévé, szuper-fejlett szemléltető eszközévé, szövegek tároló helyévé degradálódik-e a technológia, avagy a tudásmenedzsment paradigmatikusan új lehetőségeinek színhelyévé? Elmagányosít-e az egyéni információ-menedzselési, tanulási lehetőség, avagy új közösségi formákat teremt? A tanár tudásmonopóliumát erősíti-e, vagy az együttműködő tudásteremtésre motivál? Illusztrációs segédeszközként szorul-e be az e-learning a hagyományos kőintézmények falai közé, avagy új intézményi formákat, intézményeket teremt magának? A jó internet pedagógus: kritikai érzék jó angol nyelvtudás magas szintű számítástechnikai ismeretek elemző készség, információ rendszerezési ismeretek magas általános műveltség etikusság, erkölcsösség, felelősség érzet tolerancia igényesség motivációs képesség olyan tanulási környezet megteremtésének képessége, mely motiválja a tanulókat Mire kell megtanítanunk a digitális bennszülötteket? • a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerésére •a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság megbízhatóság) alapszintű megértésére • az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani (közösségben való viselkedés szokásrendszere) • tudatos eszközhasználat művelődésben, tanulásban Google Drive Socrative Honlapszerkesztés Prezi Moodle Köszönöm szépen a figyelmet! Csapó Mónika [email protected]