A kétszintű érettségiről A kétszintű érettségi vizsga rendszere Munkaerőpiac Szakképzés Középiskola Középszint Emelt szint Átszámítás Érettségi vizsga Felsőoktatás A legfelkészültebbek számára Magasabb követelmények Nyilvános és a középiskolában elsajátítható követelmények Külső vizsga.
Download ReportTranscript A kétszintű érettségiről A kétszintű érettségi vizsga rendszere Munkaerőpiac Szakképzés Középiskola Középszint Emelt szint Átszámítás Érettségi vizsga Felsőoktatás A legfelkészültebbek számára Magasabb követelmények Nyilvános és a középiskolában elsajátítható követelmények Külső vizsga.
A kétszintű érettségiről A kétszintű érettségi vizsga rendszere Munkaerőpiac Szakképzés Középiskola Középszint Emelt szint Átszámítás Érettségi vizsga Felsőoktatás A legfelkészültebbek számára Magasabb követelmények Nyilvános és a középiskolában elsajátítható követelmények Külső vizsga Alapelvek Árnyaltabb és összevethető értékelés A vizsgatárgyak új rendszere Új vizsgaformák Új, standardizált értékelési módszerek Új minősítési rendszer Nyitott vizsgarendszer Az érettségi vizsgabizonyítvány megszerzése után is van lehetőség újabb vizsgák letételére Új vizsgafajták: előrehozott szintemelő kiegészítő ismétlő Vizsgatárgyak, felkészítés Érettségi vizsgatárgyak Az iskola felkészítési kötelezettsége Központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak Középszint: kötelező t. + 3 tantárgy Emelt szint: kötelező t. + 2 tantárgy létszámtól függetlenül Az iskola Középszint: legalább 138 óra pedagógiai A felkészítés ideje Emelt szint: legalább 276 óra programjában A diák vizsgatárgyai Kötelező tárgyak Milyen vizsgatárgyat Választott (választható) tárgyak választhat a diák? Vizsgatárgy Magyar, matematika, történelem, idegen nyelv Független a felkészítés tényétől Független a felkészítés szintjétől Jelentkezés a vizsgára Mi a vizsga letételének (választásának) feltétele (a tanulói jogviszony alatt)? A vizsgatárgy helyi tantervben szereplő követelményeinek teljesítése Vizsgázhat A bizonyítványba bejegyzett megfelelő osztályzat(ok) A tanulói jogviszony után bármely vizsgatárgyból lehet vizsgázni. Idegen nyelvek esetében csak a Magyarországon középiskolában tanított nyelvekből. A felnőttoktatásban az esti-levelező munkarend szerint tanulók számára a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lesz kötelező az idegen nyelvi érettségi. Addig más tárgyat választhatnak. Értékelés (1.) Írásbeli Szóbeli Tanár Részpontszámok Részpontszámok Írásbeli (vizsgarész) összpontszám min. 10% Szóbeli (vizsgarész) összpontszám A vizsga összpontszáma Automatikus A vizsga százalékos minősítése A vizsga érdemjegye Automatikus Értékelés (2.) A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Tehát ha valaki 150 pontból 124-et ér el, érettségi minősítése 82% (nem 82,6 vagy 83%). Értékelés (3.) % közép Középfokú nyelvvizsgát ér (C) Alapfokú nyelvvizsgát ér (C) Átváltás osztályzat emelt 80-100, 60-100 5 60-79, 47-59 4 40-59, 33-46 3 20-39, 20-32 2 0-19, 1 40 0-19 Az informatika 5-ös érettségi esetén csupán a regisztrációs díj befizetése mellett kiváltható az ECDL bizonyítvány. Idegen nyelvi érettségi Csak a Magyarországon középiskolában tanított idegen nyelvekből lehet vizsgázni. A Ktv. 30.§ (9) szerint vizsgázóknak lehetőségük van „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szerezni: Szóbeli vizsga + hallott szöveg értése „A” típusú Olvasott szöveg értése + íráskészség + nyelvhelyesség „B” típusú A középszintű idegen nyelvi vizsgákon az olvasott szöveg értése, az íráskészség, a nyelvhelyesség és hallott szöveg értése együttesen egy vizsgarésznek számít (írásbeli), ezért a 10%-os szabály az együttes eredményre vonatkozik. Emelt szinten marad az összesen öt vizsgarész, ezért a 10%-os szabály mind az ötre külön-külön vonatkozik. OKTV eredmények - érettségi Számukat a versenykiírás határozza meg. A döntőn részt vevő versenyzők Max. 30 fő Középszintű jeles, 100% Az adott vizsgatárgyból teljesítették az érettségi követelményeit. Emelt szintű jeles, 100% 15 fő Számukat a versenykiírás határozza meg. A jogorvoslati lehetőségekről (1.) A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. (Az iskola tanulói saját iskolájukban tekinthetik meg mind az emelt, mind a középszintű vizsgadolgozataikat.) A jogorvoslati lehetőségekről (2.) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre való hivatkozással - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthatja be az országos vizsgaközpontnak címezve. Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi az országos vizsgaközpontnak. Az országos vizsgaközpont a törvényességi kérelem tárgyában - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) - értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A tanuló, a szülő a törvényességi kérelem tárgyában hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással. Felvételi és érettségi (1.) Az érettségi és a felsőoktatási jelentkezés két különböző dolog, ám a jelentkezési határidő azonos: 2006. február 15. A felsőoktatási jelentkezés sok esetben meghatározza, hogy a kötelező érettségi tárgyakon kívül, mely tárgyakból és milyen szinten kell - a sikeres továbbtanulás érdekében - érettségi vizsgát tenni. Az érettségi jelentkezésen a határidő után változtatni, módosítani nem lehet, így a jelentkezésben foglaltakat alaposan meg kell fontolni, és a végső adatokat - még a jelentkezés aláírása előtt - ajánlatos ellenőrizni. Információ: Felvételi – Felsőoktatási felvételi tájékoztató + www.felvi.hu Érettségi – Iskola + www.okev.hu + www.om.hu Felvételi és érettségi (2.) Iskolai eredmények Magyar* Történelem Matematika Választott t. Id. nyelv. 2-2 jegy összege Érettségi eredmények Átlageredmény Átlagx2 és kerek. „Felvételi” tárgyak %-os érettségi eredményei Hozott pontok 50 pont Többletpontok: nyelv 7 vagy 10 p (Összesen max. 20 p 2006-ban és 2007-ben) emelt szint 7 (14) p +… Maximum 24 többletpont vehető igénybe 10 pont 60 pont Szerzett pontok Felvételi pontszám 120+többletpontok Felvételi és érettségi (3.) Az emelt szintű vizsga utáni többletpont csak akkor jár, ha a szerzett pontot is az emelt szintű vizsga eredményéből számítják ki. Az iskolából „hozott” pontok beszámítása helyett választható a szerzett pontok duplázása is. (A hozott pont nem duplázható.) Egy nyelvből a többletpont csak egy jogcímen jár, vagy nyelvvizsga alapján, vagy emelt szintű vizsgaként. Ha a szerzett pontot egy tárgyból számítják, az emelt szintű vizsgáért 14 többletpont jár. Információ: Felvételi – Felsőoktatási felvételi tájékoztató + www.felvi.hu Érettségi – Iskola + www.okev.hu + www.om.hu A szintválasztás dilemmája Középszint Emelt szint Szükséges Választható Várhatóan magasabb % Nincs többletpont Belső vizsga Várhatóan alacsonyabb % 7 többletpont lehetséges Külső vizsga Más pluszpontok? A választott szak „népszerűsége” Bizonyos szakokon a verseny akkora, hogy valószínűleg szükséges az emelt szintű vizsga még akkor is, ha az adott szakon azt nem írják elő.