A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében A tanulmány rövid leírása A tanulmány képet ad az elmúlt másfél évtized fontosabb hazai munkaerő-piaci változásainak tendenciáiról. 

Download Report

Transcript A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében A tanulmány rövid leírása A tanulmány képet ad az elmúlt másfél évtized fontosabb hazai munkaerő-piaci változásainak tendenciáiról. 

A munkaerőpiac és az
oktatás problémáinak
elemzése napjaink
szakemberképzésének
tükrében
A tanulmány rövid leírása
A tanulmány képet ad az elmúlt másfél évtized
fontosabb hazai munkaerő-piaci változásainak
tendenciáiról.
 Ezek közül a leginkább említésre méltó a
pályakezdő fiatalok körében megjelenő
munkanélküliség.
 A szerző bemutatja a munkaerőpiac és az
oktatás kapcsolatának megváltozását, továbbá a
munkaerő-piaci igények hatására a képzés
szerkezetében végbemenő átalakulásokat.

A foglalkoztatáspolitika és az
oktatáspolitika közötti
kapcsolat
A foglalkoztatáspolitika feladata, hogy biztosítsa
a foglalkoztatást, vagyis a munkaerő-keresletet.
 Az oktatáspolitika mozgástere szélesebb, mint a
foglalkoztatáspolitikáé, de nem olyan nagy,
amilyennek tűnik.
→Tehát a munkaerőpiac egyik oldalán álló
foglalkoztatáspolitika érdeke megegyezik a
másik oldalon álló oktatáspolitika érdekével.

1. ábra • A foglalkoztatottak összetétele iskolai
végzettség szerint
A munkaerőpiac változásai az utóbbi
15 évben
 Megnőtt
az elhelyezkedni nem tudó
pályakezdők aránya.
 Munkaadók nem kívántak időt és pénzt
pazarolni a pályakezdőkre.
 Demográfiai hullám.
 Íratlan szabályok alakultak ki.
Kit keres a munkaerőpiac?
 Az
Educatio Kht. és az Universitas Press
Felsőoktatás-kutató Műhely.
 Főként a multinacionális cégek
keresnek munkaerőt
 Fővárosi túlsúly a hirdetésekben
 A szolgáltatói szektor keresi a legtöbb
munkavállalót
 A legfontosabb a nyelvtudás és a
munkatapasztalat
 Egyéb elvárások
1. táblázat • A regisztrált pályakezdők
létszámának alakulása 1991–2006 (fő)
Év
Pályakezdő regisztrált munkanélküliek éves átlagos
létszáma (fő)
1991
27 973
1992
39 600
1993
59 733
1994
62 141
1995
54 490
1996
46 233
1997
42 402
1998
32 551
1999
29 927
2000
26 023
2001
27 215
2002
28 635
2003
31 300
2004
36 643
2005
39 053
2006
44 945
Forrás: ÁFSZ
2. ábra • A munkanélküliek összetétele
iskolai végzettség szerint
Az oktatás változásai a
rendszerváltozás után
 Az
iskolázottság és a munkában szerzett
tudás átértékelődése.
 A munkaerő-piaci kereslet az iskolázottabb
munka irányába tolódott.
 Oktatási expanzió következett be.
2. táblázat • A középfokon tanulók
összlétszámának alakulása
programonként (ezer fő)
1985
1990
1995
2000
2005
Szakképzés
180
180
180
120
100
Szakközépiskola
120
150
170
200
210
Gimnázium
100
120
150
180
190
3. táblázat • Az egyetemi, főiskolai
továbbtanulásra jelentkezők
létszámának alakulása (fő)
1985
1990
1995
2000
2005
Jelentkezők száma
35 896
46 767
86 548
82 951
88 978
Felvettek száma
14 864
16 818
35 081
45 546
54 703
44
36
40
54
62
Felvettek a jelentkezők %ban
4. táblázat • A gazdasági aktivitás országos
előrebecslése iskolai végzettség szerint
2006
2021
675 140
196 007
8 általános
2 666 225
1 574 498
Szakmunkás végzettségű
1 742 008
1 919 662
Középfokú végzettségű
2 326 904
3 005 622
Felsőfokú végzettségű
1 111 653
1 580 546
A legalább 15 éves népesség száma összesen
8 521 930
8 276 335
8 általános alatt
A képzés fejlesztése a munkaerőpiac
szempontjából
 Új
követelmények.
 Mobilitás.
 Minőségi követelmények előtérbe
kerülése→ megnő a munkafegyelem, a
pontosság, a tisztaság szerepe.
 Kvalifikáció.
 Új technológiai megoldások.
 Benedek András.
Források
 www.hrportal.hu/hr/kit-keres-a-
munkaeropiac-20080910.html

Új Pedagógiai Szemle Szemle 2007/03
Csehné Papp Imola
Köszönöm a
figyelmet!
Készítette: Mezei Réka