Transcript Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány
Slide 1
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
Csanádpalota
Slide 2
Slide 3
Kelemen László (színigazgató)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814. december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró.
Életpályája
Kelemen László szobra Csanádpalotán
Kelemen Mihály nemes származású kántor és Török Anna (makói származású)
fia. Jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait.
Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői
birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is
szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb
polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán
Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára
utazott külföldre. Innen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet
szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta
Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti
öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta.
Ráday Pál gróf hatalmas pártfogásával és Kazinczy Ferenc buzdítására kis színjátszó társaságot (három nő
és tíz férfi) szervezett, és leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. október 25-én eljátszották Budán Simai
Kristóf Igazháziját. A társulat lelke és vezére, 1791. szeptember 1-jétől 1792. április 26-áig igazgatója
Kelemen László volt. Ő tárgyalt az országgyűléssel, helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével és
magánszemélyekkel. Ők mutatták be 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó
herceg és Jutka Perzsi című darabját. A kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt azonban 1796.
április 10-én a társulat feloszlott; adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra. Kelemen a
társulat egy részével vándorútra kelt, hogy vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten azonban társulata
végképp szétesett, tehetségesebb tagjai a kolozsvári magyar színtársulathoz szerződtettek.
Slide 4
Kelemen még egy kísérletet tett Nagyváradon 1800-ban, ahol rövid ideig mint igazgató szerepelt; de sehogy
sem sikerült társulatát vidéken újraszerveznie, miután vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejével, Lipcsei
Máriával együtt Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Ráckeve leégése után Makóra
költözött, majd onnan nemsokára Csanádpalotára vonult vissza.
Színészi pályája legnagyobb sikerét Bessenyei György A filozófus című darabjának Pontyi szerepében aratta.
Néhány színésztársához (például Sehy Ferenchez, Láng Ádám Jánoshoz) hasonlóan maga is magyarított
színműveket a társulat számára. Carlo Goldoni egyik vígjátékát német közvetítéssel ültette át magyarra (A
tettetett beteg) és mutatta be társulatával 1792. május 14-én.[1] Német nyelvről összesen tizenöt színművet
magyarított, közülük kettő ismeretes nyomtatásban.[2]
Emlékezete
•Alakját később színpadi művekben Vahot Imre, Jókai Mór, Váradi Antal és Dényes Samu örökítette meg.
•Emlékét 1953 óta utcanév őrzi Budapest II. kerületében (Pasaréten).
•Róla nevezték el a csanádpalotai művelődési házat.
Művei
Életében kiadott művei
•A gazda asszony, avagy megfizet az öreg harang. Vígjáték két felvonásban. ford. Pest, 1792. (Ifj. Stephanienak Die Wirthschafterin c. színműve;
előadták 1792. máj. 17. és 28., 1793. jan. 28., dec. 11. és 1795-ben egyszer.)
•Csapó Péter vagy a kincsásók, vígj. 4 felv. Ford. U. ott, 1792. (előadták 1795 szept. 5., még egyszer és 1793-ban kétszer.)
Életében kéziratban maradt művei
•Tettetett beteg avagy az igaz orvos, vígj. 4. felv. (Molière színműve; előadták 1792. máj. 14., 20., jún. 16., 1793. jan. 16.,júl. 1. 1794. júl. 30.)
•Garbanczai, vagyis: az inas, atya és nász egy személyben, vígj. 3 felv., ford. (előadták 1792. júl. 19., aug. 25., 1793. ápr. 10., 26., 1794. febr. 28.)
•A szolgálatból kimaradt katonatisztek vagy állhatatosság és kétségbeesés, vígj. 5 felv. ford. (ifj. Stephanic után; előadták 1793. máj. 14., még
kétszer, 1793. júl. 19. aug. 15., nov. 8., 1794. júl. 14.)
•Gyermekek fenyítése vagy a testámentom, vígj. 4 felv. ford. (előadták 1793. jún. 21., júl. 12., szept. 23., 1794. máj. 30.)
•Az esméretlen atyafi, vagy egy háznépnek lerajzolása, érzékeny játék 3 felv. ford. (előadták 1793. okt. 16., nov. 25., 1794. máj. 21., 1807. nov.
25.)
•A módi szeretők vagy milyen férjet kell választani, vígj. 3 felv. ford. Bretzner vagy ifj. Stephanie után (előadták 1794. febr. 5., ápr. 30., 1795. febr.
6., 1807. jún. 5., 1808. júl. 22.)
•A különös nagybátya, vígj. 4 felv. Ziegler Fr. W. után ford. (előadták 1794. jún. 19., 1809. márc. 10.)
Slide 5
Kelemen László emlékéért
A kezdetek
Csanádpalotán 1966-ban lezárták a község belsõ
területén fekvõ régi temetőt, a település szélén újat
létesítettek. Az évek múlásával folyamatosan ment
tönkre a régi temetőkert, többször megrongálták a
síremlékeket, a kápolnát, a központi bejárat melletti
stációkat.
A sírok közül sok volt, ahol már a hozzátartozók
sem tudták vállalni a rendben tartást. Nőtt a gyom,
gyűlt a szemét. És gyarapodott a jó érzésű lakosok
szégyene.
1983-ban elkészült a község rendezési terve,
amelyben a régi temető területe is szerepel: egy
része beépítésre kijelölve, másik részén pedig
kegyeleti park kialakítása volt feltüntetve.
A terv megvalósítása azonban váratott magára,
főként az anyagi feltételek hiány miatt.
„.. .fura helyzet. Az ember joggal hinné, hogy vajon
honnan ismernék Csanádpalota nevét széles ez
országban, ha nem Kelemen sírjáról. .. A lepusztult
és agyonrongálva kifosztott kápolna tövében még
látszanak a síron a november elejei rendbehozás
nyomai. Körülötte azonban a nemtörődömség
jelei: gizgazok, gyom és eldobott sörösüveg. Ennyit
ér ma a kultúra."
(Reggeli Délvilág 1991. november 14.
Slide 6
A régi temetőben sok évtizedes szép fák voltak, feketefenyők, tölgyek,
30-50 centiméter átmérőjű hársak zöldelltek.
1992 kora tavaszán a helyi lakosok döbbenten vették észre, hogy a fákat
egytől-egyig kivágták. Sokan szorgalmazták, hogy rendet kell végre
teremteni az egyház tulajdonában álló területen. Két lehetőség között
kellett választani: vagy építési teleknek osztják ki a lezárt temető
területét, vagy a község rendezési tervének megfelelően emlékparkot
létesítenek a romosodó kápolna környékén. Szinte a gyűlölködés határát
feszegető viták kezdődtek.
Slide 7
Megszületett az alapítvány létrehozásának gondolata. Az első megbeszélésen Ádók István ismertette
elképzeléseit az emlékpark kialakításával kapcsolatban, amelyek kapcsolódtak a község rendezési
tervéhez.
1993. február 15 -én lelkes lokálpatrióták közreműködésével létrejött a
Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány.
A célok:
• Kelemen László sírhelyének rendezése, a környék parkosítása, emlékmű felállítása
• A kápolna helyreállítása
• Csanádpalota kulturális tevékenységének, elsősorban a színjátszásnak (gyermek és felnőtt) a
támogatása
A kuratórium tagságát vállalta Hegedűs Géza író is.
A kuratórium tagjai és az alapítók megállapodtak, hogy évente, Kelemen László haláláról megemlékezve
emlékestet tartanak.
Fővédnöknek felkértük Mádl Ferenc akkori minisztert, aki levélben tett javaslatot arra, hogy az alapítvány
fővédnökéül a mindenkori Nemzeti Színház igazgatóját kérjük fel.
Ráday Mihály Úr, valamint Kávási Klára, a Nemzeti Panteon kötet szerkesztője anyagot kért tőlünk a
kiadványhoz. valamint utóbbitól megkaptuk Kelemen László egyházi születési anyakönyvi bejegyzésének
másolatát.
Slide 8
1993. december 19-én, az első emlékesten szerepelt a helyi gyermek-néptánc csoport, a Szegedi
Nemzeti Színház művészei: Király Levente, Sinka Károly, Vajda Júlia, Busa Tamás, valamint a
szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus Koczka Ferenc karnagy vezetésével és a makói Maros
Néptáncegyüttes.
A mûsorról a Körzeti Stúdió 1994. január 2-án közvetített összeállítást.
1994. január 6-án Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója jelezte, hogy a fővédnökségre
vonatkozó felkérést elfogadja.
Slide 9
1994. május 28-án a Nemzeti Színház művészei előadták Csanádpalotán
Sütő András: Advent a Hargitán c. művének stúdióváltozatát. A fellépő művészek Agárdy Gábor,
Sinkovits Imre, Rubold Ödön, Bartal Zsuzsa és Varga Viktória voltak.
Slide 10
1995. december 15-16-án kétnapos
néptánctalálkozón emlékeztünk
meg Kelemen Lászlóról.
A résztvevő csoportok:
Apátfalva,Csanádpalota, Hódmezővásárhely,
Kiszombor, Magyarcsanád,Makó
gyermek és felnőtt néptáncosai voltak.
1996. május 17-én, a falunap alkalmából
került sor Kelemen László új síremlékének
avatására, ahol ünnepi beszédet mondott Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója,
valamint Dr. Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. Jelenlétével
megtisztelt bennünket Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező művész Úr.
Kelemen László síremléke
Slide 11
1996. december 21-i Kelemen-estünkön fellépő művészek Vajda Júlia, Kancsár József voltak,
Meczelka Noémi zongorakíséretével.
1997. december 18-án az iskola énekkara betlehemes játékot adott elő.
1998. december 19-én regionális néptáncgála volt, a makói Maros Néptáncegyüttes, zákányszéki
citerazenekar, valamint a helyi gyermek néptánccsoport részvételével.
1999. december 22. a helyi általános iskola karácsonyi műsora karácsonyi dalokkal, valamint "A kis
gyufaáruslány" dramatizált feldolgozásával.
2000. október 16-án a békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában Szigligeti Ede Liliomfi c.
darabja volt műsoron.
2001. december 16. Tomanek Gábor és társai adták elő Kaló Flórián: Négyen éjfélkor c. vígjátékát.
2002 decemberében Mórahalom színjátszói A Sári bíró -val voltak itt.
2003. Algyő színjátszó csoportja Schiller: Ármány és szerelem c. darabját mutatta be.
Falunapokon vendégünk volt: Iglódi István, Csernus Mariann és Raksányi Gellért.
Slide 12
2004 -ben a helyi Kelemen László Amatőr Színtársulat adott elő három egyfelvonásos
bohózatot.
2005-ben Csongrád színjátszói léptek fel vidám műsorral.
2006. A Kelemen esten dr. Polgár Gyula és barátainak nosztalgiakoncertje szórakoztatta a
közönséget.
2007. Az alapítvány 15. évfordulójára készülve méltó megemlékezésül fő támogatónkat
Ablonczy Lászlót, valamint Kubik Anna érdemes művészt, Kazinczy-díjast, a Magyar Örökség
díjazottját kértük fel.
2008. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő és Nóti darabot mutatott be.
2009. Algyői Népszínház Gárdonyi Géza: Annuska c. népszínművét adta elő.
2010. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő Jenő: Egy görbe éjszaka című
3 felvonásos színdarabjával szórakoztatta a nézőket.
2011. Erdélyből Rugonfalváról jöttek amatőr színjátszók. Négy jelenettel szerepeltek, a helyi
színjátszó csoport pedig két régebbi darabot elevenített fel.
Slide 13
Az Alapítvány több alkalommal nyújtott be pályázatot
az emlékpark bővítésére. Így sikerült anyagilag forrást
teremteni a Kelemen Emlékműre, a Hősi Panteonra,
fásításra, füvesítésre, Teleház létrehozására, néptánctalálkozó megtartására.
A munkálatokat nagymértékben segítette, hogy 1996ban felvettük a kapcsolatot a HM Hadigondozó
Irodájával, mivel a temető területén sok 1848-ban, az
első és a második világháborúban elesett hős
nyughelye található. Erdős László honvédezredes
igazgató úr volt segítségünkre, hogy az országban
Budapest,
Szeged,
Pécs
után
negyedikként
Csanádpalotán is létesüljön Hősi Panteon.
1997 nyarán Korsós László dandártábornok úr
mondott ünnepi beszédet, és 29 hős lett
újratemetve katonai tisztelet-adással. Gyulay
Endre megyéspüspök szentelte fel a sírhelyet és
temette újra a hősöket.
Slide 14
1999-ben a püspök úr az egyházi tulajdonjog megtartása
mellett 7361 m2 területet biztosított a helyi védettséget
élvező Emlékpark számára, melyben megtalálható a honi
közélet kiválóságainak nyughelye: így Brengarten Henrik
községi főjegyző, Buja György 1848-49-es hős,
iskolaigazgató, Csikesz Lajos iskolaigazgató, Pajtás Gyula
dandártábornok, Kovács Gyula 1956 mártírja, Kelemen
László síremléke, a Hősi Panteon a Don-kanyar
áldozatainak emléke, az 1848-49-es, illetve 1956-os
emlékmű, a kápolna a stációkkal, és a középkereszttel.
Kelemen László síremléke
Kopjafa Kelemen László emlékére
A Hősi Panteon
Slide 15
A kápolna a stációkkal
Az emlékpark a település nevezetességévé, a helyi
ünnepi megemlékezések méltó helyszínévé vált. A
kápolna visszanyerte szépségét kívül-belül. A
telepített növények méltó környezetet biztosítanak
az itt nyugvók emlékének.
Mindez csak úgy jöhetett létre, hogy önzetlen
mûvészek, vállalkozók, helyi lakosok, üzletemberek,
Bt-k,Önkormányzat,Takarékszövetkezet anyagiakban
és munkájukkal álltak a közös cél mellé.
A kápolna belseje
A kápolna hátsó része és Kelemen László síremléke
Slide 16
Jövőbeli elképzelések:
A kuratórium megtárgyalta Kelemen László születésének 250, illetve halálának 200 éves évfordulója körül
- 2012. július 26. – 2014 advent - tartandó ünnepségsorozat terveit, elgondolásait.
Megállapodás született, hogy 2012. július 28-án (szombaton) ünnepélyes keretek között a Kelemen László
Emlékparkban megnyitásra kerül az eseménysorozat. Ott ismertetjük a következő két és fél év elgondolásait, főbb
tervezetét. Bemutatjuk a védnökséget, mely neves színházi személyekből, szakmai tekintélyből áll. A tervezett
ünnepi műsor a helyszínen lesz, ismert színészek, helybeli művészeti erők közreműködésével.
•
•
Ez év őszére Amatőr Színjátszó Találkozót szervezünk. Feltétlenül fontos, hogy a helyi és az iskolai színjátszók
rangos előadásokkal szerepeljenek az elkövetkező időben Kelemen László szellemiségének megfelelően.
A jövő év őszén, 2013-ban, már a Kárpát–medence legjobb felnőtt (amatőr) együtteseinek meghívása volna
kívánatos.
•
2014 őszén Diákszínjátszó Találkozót szeretnénk megvalósítani.
•
Nyári táborok szervezését tervezzük Csanádpalotán 2012 – 2013 - 2014-ben is, melyek szervesen kapcsolódnak
és más szellemi körbe helyezhetik a korábbi táborokat (Pl: a néptánc, népi játék miképpen illeszthető a színjátszó
mozgalomba).
•
Az elkövetkező 3 évben több alkalommal hivatásos és egyben rangos Pódium-játékok, színi előadások
megrendezéséhez pályázati segítség igénybevételével.
•
•
Fontosnak tartjuk, hogy csanádpalotaiak megérezzék a kötődést földjük egykori kiváló személyiségéhez.
A színházszeretetük felélesztése és megerősödése érdekében a művelődési házban ingyenesen vetítésre kerülnek
régi nagy színházi előadások filmfelvételei, téli esték keretében.
Slide 17
•
Időszerű tanácskozási téma lehet: Kelemen László jegyében – az igazgató és Társulat kapcsolata.
Jól előkészítve a jövő évtől már megvalósítható.
•
Feltétlenül fontos volna egy gyűjteményes kiadvány, könyv, amely összefoglalja a legfontosabb,
legérdekesebb anyagot, amúgy antológia-szerűen a Kelemen László vezette Társulat életével, küzdelmeivel,
eredményeivel kapcsolatban.
A csanádpalotai színjátszás, képekkel kiegészített kiadása.
•
•
Ha egy igazi nívós és rangos ünnepségsorozatra elszánja magát Csanádpalota, ennek pénzügyi és technikai
feltételeit meg kell teremteni.
Pl: a művelődési ház szcenikai feltétele (a színjátéktér, a színpad kialakítása, technikai berendezése), az
emlékparkban
szabadtéri színpad létesítése. (Fontos, hogy színházi, történeti-közművelődési, pedagógiai ambíciók együttesében
szerveződjön az ünnepségsorozat, így megfelelő szakmai szövetségesek mellett miniszteriális és helyi vezetők, vállalkozók is
megnyerhetők.)
Legfőbb szempont, hogy a vállalás igényes és rangos legyen, túlmutatva a helyi és országos érdekeken!
Szakmai kapcsolatok koordinátora Ádók István, a helyi és külkapcsolatok koordinátora Hajas László.
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
6913 Csanádpalota, Szent István u. 40.
Telefon: +3662-263048, +3630-9157015
E-mail: [email protected]
[email protected]
Slide 18
MEGHÍVÓ
Csanádpalota Város Önkormányzata és a
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
tisztelettel meghívja Önt
Kelemen László
- első magyar színigazgató születésének 250 éves és
halálának 200 éves évfordulója
alkalmából tartandó
2012. július 26. - 2014. advent közötti
ünnepségsorozat
nyitóprogramjára.
Kelemen László Emlékpark
Ideje: 2012. július 28. (szombat) 16 óra
Helye:
Kányádi Sándor: Játszva magyarul
Aki megért
s megértet
egy népet
megéltet
Program
· Himnusz
· Megnyitó: Kelemen László és a Nemzeti
Színház 175 éve
Beszédet mond:
Ablonczy László a Nemzeti Színház volt
igazgatója
· A Kelemen László Emlékéért Kulturális
Alapítvány köszöntője
Hajas László kuratóriumi tag
· Irodalmi műsor:
Közreműködők
Rubold Ödön Jászai díjas színművész
Ifj. Vidnyánszky Attila és Csapó Attila
a Színművészeti Egyetem hallgatói
Dér István Általános Iskola Fúvószenekara
· A szülőváros képviseletében beszél:
Mák Kornél Kecskemét Megyei Jogú Város
alpolgármestere
· Koszorúzás Kelemen László síremlékénél
· Záróbeszédet mond:
Kovács Sándor Csanádpalota Város
polgármestere
· Szózat
Slide 19
Néhány fotó a megnyitóról
2012. július 28.
Gyülekeznek az ünneplők.
Slide 20
Ünnepi beszédet mondott
Ablonczy László.
A Kelemen Alapítvány nevében
Hajas László szólt.
A szülőváros képviseletében
Petőfi Sándor beszélt.
Slide 21
A helyi Dér István Általános Iskola
Fúvószenekara zenélt.
Közreműködtek: Rubold Ödön és Csapó Attila.
Slide 22
Koszorúzás
Slide 23
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
Csanádpalota
Slide 2
Slide 3
Kelemen László (színigazgató)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814. december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró.
Életpályája
Kelemen László szobra Csanádpalotán
Kelemen Mihály nemes származású kántor és Török Anna (makói származású)
fia. Jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait.
Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői
birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is
szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb
polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán
Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára
utazott külföldre. Innen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet
szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta
Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti
öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta.
Ráday Pál gróf hatalmas pártfogásával és Kazinczy Ferenc buzdítására kis színjátszó társaságot (három nő
és tíz férfi) szervezett, és leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. október 25-én eljátszották Budán Simai
Kristóf Igazháziját. A társulat lelke és vezére, 1791. szeptember 1-jétől 1792. április 26-áig igazgatója
Kelemen László volt. Ő tárgyalt az országgyűléssel, helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével és
magánszemélyekkel. Ők mutatták be 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó
herceg és Jutka Perzsi című darabját. A kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt azonban 1796.
április 10-én a társulat feloszlott; adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra. Kelemen a
társulat egy részével vándorútra kelt, hogy vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten azonban társulata
végképp szétesett, tehetségesebb tagjai a kolozsvári magyar színtársulathoz szerződtettek.
Slide 4
Kelemen még egy kísérletet tett Nagyváradon 1800-ban, ahol rövid ideig mint igazgató szerepelt; de sehogy
sem sikerült társulatát vidéken újraszerveznie, miután vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejével, Lipcsei
Máriával együtt Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Ráckeve leégése után Makóra
költözött, majd onnan nemsokára Csanádpalotára vonult vissza.
Színészi pályája legnagyobb sikerét Bessenyei György A filozófus című darabjának Pontyi szerepében aratta.
Néhány színésztársához (például Sehy Ferenchez, Láng Ádám Jánoshoz) hasonlóan maga is magyarított
színműveket a társulat számára. Carlo Goldoni egyik vígjátékát német közvetítéssel ültette át magyarra (A
tettetett beteg) és mutatta be társulatával 1792. május 14-én.[1] Német nyelvről összesen tizenöt színművet
magyarított, közülük kettő ismeretes nyomtatásban.[2]
Emlékezete
•Alakját később színpadi művekben Vahot Imre, Jókai Mór, Váradi Antal és Dényes Samu örökítette meg.
•Emlékét 1953 óta utcanév őrzi Budapest II. kerületében (Pasaréten).
•Róla nevezték el a csanádpalotai művelődési házat.
Művei
Életében kiadott művei
•A gazda asszony, avagy megfizet az öreg harang. Vígjáték két felvonásban. ford. Pest, 1792. (Ifj. Stephanienak Die Wirthschafterin c. színműve;
előadták 1792. máj. 17. és 28., 1793. jan. 28., dec. 11. és 1795-ben egyszer.)
•Csapó Péter vagy a kincsásók, vígj. 4 felv. Ford. U. ott, 1792. (előadták 1795 szept. 5., még egyszer és 1793-ban kétszer.)
Életében kéziratban maradt művei
•Tettetett beteg avagy az igaz orvos, vígj. 4. felv. (Molière színműve; előadták 1792. máj. 14., 20., jún. 16., 1793. jan. 16.,júl. 1. 1794. júl. 30.)
•Garbanczai, vagyis: az inas, atya és nász egy személyben, vígj. 3 felv., ford. (előadták 1792. júl. 19., aug. 25., 1793. ápr. 10., 26., 1794. febr. 28.)
•A szolgálatból kimaradt katonatisztek vagy állhatatosság és kétségbeesés, vígj. 5 felv. ford. (ifj. Stephanic után; előadták 1793. máj. 14., még
kétszer, 1793. júl. 19. aug. 15., nov. 8., 1794. júl. 14.)
•Gyermekek fenyítése vagy a testámentom, vígj. 4 felv. ford. (előadták 1793. jún. 21., júl. 12., szept. 23., 1794. máj. 30.)
•Az esméretlen atyafi, vagy egy háznépnek lerajzolása, érzékeny játék 3 felv. ford. (előadták 1793. okt. 16., nov. 25., 1794. máj. 21., 1807. nov.
25.)
•A módi szeretők vagy milyen férjet kell választani, vígj. 3 felv. ford. Bretzner vagy ifj. Stephanie után (előadták 1794. febr. 5., ápr. 30., 1795. febr.
6., 1807. jún. 5., 1808. júl. 22.)
•A különös nagybátya, vígj. 4 felv. Ziegler Fr. W. után ford. (előadták 1794. jún. 19., 1809. márc. 10.)
Slide 5
Kelemen László emlékéért
A kezdetek
Csanádpalotán 1966-ban lezárták a község belsõ
területén fekvõ régi temetőt, a település szélén újat
létesítettek. Az évek múlásával folyamatosan ment
tönkre a régi temetőkert, többször megrongálták a
síremlékeket, a kápolnát, a központi bejárat melletti
stációkat.
A sírok közül sok volt, ahol már a hozzátartozók
sem tudták vállalni a rendben tartást. Nőtt a gyom,
gyűlt a szemét. És gyarapodott a jó érzésű lakosok
szégyene.
1983-ban elkészült a község rendezési terve,
amelyben a régi temető területe is szerepel: egy
része beépítésre kijelölve, másik részén pedig
kegyeleti park kialakítása volt feltüntetve.
A terv megvalósítása azonban váratott magára,
főként az anyagi feltételek hiány miatt.
„.. .fura helyzet. Az ember joggal hinné, hogy vajon
honnan ismernék Csanádpalota nevét széles ez
országban, ha nem Kelemen sírjáról. .. A lepusztult
és agyonrongálva kifosztott kápolna tövében még
látszanak a síron a november elejei rendbehozás
nyomai. Körülötte azonban a nemtörődömség
jelei: gizgazok, gyom és eldobott sörösüveg. Ennyit
ér ma a kultúra."
(Reggeli Délvilág 1991. november 14.
Slide 6
A régi temetőben sok évtizedes szép fák voltak, feketefenyők, tölgyek,
30-50 centiméter átmérőjű hársak zöldelltek.
1992 kora tavaszán a helyi lakosok döbbenten vették észre, hogy a fákat
egytől-egyig kivágták. Sokan szorgalmazták, hogy rendet kell végre
teremteni az egyház tulajdonában álló területen. Két lehetőség között
kellett választani: vagy építési teleknek osztják ki a lezárt temető
területét, vagy a község rendezési tervének megfelelően emlékparkot
létesítenek a romosodó kápolna környékén. Szinte a gyűlölködés határát
feszegető viták kezdődtek.
Slide 7
Megszületett az alapítvány létrehozásának gondolata. Az első megbeszélésen Ádók István ismertette
elképzeléseit az emlékpark kialakításával kapcsolatban, amelyek kapcsolódtak a község rendezési
tervéhez.
1993. február 15 -én lelkes lokálpatrióták közreműködésével létrejött a
Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány.
A célok:
• Kelemen László sírhelyének rendezése, a környék parkosítása, emlékmű felállítása
• A kápolna helyreállítása
• Csanádpalota kulturális tevékenységének, elsősorban a színjátszásnak (gyermek és felnőtt) a
támogatása
A kuratórium tagságát vállalta Hegedűs Géza író is.
A kuratórium tagjai és az alapítók megállapodtak, hogy évente, Kelemen László haláláról megemlékezve
emlékestet tartanak.
Fővédnöknek felkértük Mádl Ferenc akkori minisztert, aki levélben tett javaslatot arra, hogy az alapítvány
fővédnökéül a mindenkori Nemzeti Színház igazgatóját kérjük fel.
Ráday Mihály Úr, valamint Kávási Klára, a Nemzeti Panteon kötet szerkesztője anyagot kért tőlünk a
kiadványhoz. valamint utóbbitól megkaptuk Kelemen László egyházi születési anyakönyvi bejegyzésének
másolatát.
Slide 8
1993. december 19-én, az első emlékesten szerepelt a helyi gyermek-néptánc csoport, a Szegedi
Nemzeti Színház művészei: Király Levente, Sinka Károly, Vajda Júlia, Busa Tamás, valamint a
szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus Koczka Ferenc karnagy vezetésével és a makói Maros
Néptáncegyüttes.
A mûsorról a Körzeti Stúdió 1994. január 2-án közvetített összeállítást.
1994. január 6-án Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója jelezte, hogy a fővédnökségre
vonatkozó felkérést elfogadja.
Slide 9
1994. május 28-án a Nemzeti Színház művészei előadták Csanádpalotán
Sütő András: Advent a Hargitán c. művének stúdióváltozatát. A fellépő művészek Agárdy Gábor,
Sinkovits Imre, Rubold Ödön, Bartal Zsuzsa és Varga Viktória voltak.
Slide 10
1995. december 15-16-án kétnapos
néptánctalálkozón emlékeztünk
meg Kelemen Lászlóról.
A résztvevő csoportok:
Apátfalva,Csanádpalota, Hódmezővásárhely,
Kiszombor, Magyarcsanád,Makó
gyermek és felnőtt néptáncosai voltak.
1996. május 17-én, a falunap alkalmából
került sor Kelemen László új síremlékének
avatására, ahol ünnepi beszédet mondott Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója,
valamint Dr. Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. Jelenlétével
megtisztelt bennünket Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező művész Úr.
Kelemen László síremléke
Slide 11
1996. december 21-i Kelemen-estünkön fellépő művészek Vajda Júlia, Kancsár József voltak,
Meczelka Noémi zongorakíséretével.
1997. december 18-án az iskola énekkara betlehemes játékot adott elő.
1998. december 19-én regionális néptáncgála volt, a makói Maros Néptáncegyüttes, zákányszéki
citerazenekar, valamint a helyi gyermek néptánccsoport részvételével.
1999. december 22. a helyi általános iskola karácsonyi műsora karácsonyi dalokkal, valamint "A kis
gyufaáruslány" dramatizált feldolgozásával.
2000. október 16-án a békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában Szigligeti Ede Liliomfi c.
darabja volt műsoron.
2001. december 16. Tomanek Gábor és társai adták elő Kaló Flórián: Négyen éjfélkor c. vígjátékát.
2002 decemberében Mórahalom színjátszói A Sári bíró -val voltak itt.
2003. Algyő színjátszó csoportja Schiller: Ármány és szerelem c. darabját mutatta be.
Falunapokon vendégünk volt: Iglódi István, Csernus Mariann és Raksányi Gellért.
Slide 12
2004 -ben a helyi Kelemen László Amatőr Színtársulat adott elő három egyfelvonásos
bohózatot.
2005-ben Csongrád színjátszói léptek fel vidám műsorral.
2006. A Kelemen esten dr. Polgár Gyula és barátainak nosztalgiakoncertje szórakoztatta a
közönséget.
2007. Az alapítvány 15. évfordulójára készülve méltó megemlékezésül fő támogatónkat
Ablonczy Lászlót, valamint Kubik Anna érdemes művészt, Kazinczy-díjast, a Magyar Örökség
díjazottját kértük fel.
2008. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő és Nóti darabot mutatott be.
2009. Algyői Népszínház Gárdonyi Géza: Annuska c. népszínművét adta elő.
2010. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő Jenő: Egy görbe éjszaka című
3 felvonásos színdarabjával szórakoztatta a nézőket.
2011. Erdélyből Rugonfalváról jöttek amatőr színjátszók. Négy jelenettel szerepeltek, a helyi
színjátszó csoport pedig két régebbi darabot elevenített fel.
Slide 13
Az Alapítvány több alkalommal nyújtott be pályázatot
az emlékpark bővítésére. Így sikerült anyagilag forrást
teremteni a Kelemen Emlékműre, a Hősi Panteonra,
fásításra, füvesítésre, Teleház létrehozására, néptánctalálkozó megtartására.
A munkálatokat nagymértékben segítette, hogy 1996ban felvettük a kapcsolatot a HM Hadigondozó
Irodájával, mivel a temető területén sok 1848-ban, az
első és a második világháborúban elesett hős
nyughelye található. Erdős László honvédezredes
igazgató úr volt segítségünkre, hogy az országban
Budapest,
Szeged,
Pécs
után
negyedikként
Csanádpalotán is létesüljön Hősi Panteon.
1997 nyarán Korsós László dandártábornok úr
mondott ünnepi beszédet, és 29 hős lett
újratemetve katonai tisztelet-adással. Gyulay
Endre megyéspüspök szentelte fel a sírhelyet és
temette újra a hősöket.
Slide 14
1999-ben a püspök úr az egyházi tulajdonjog megtartása
mellett 7361 m2 területet biztosított a helyi védettséget
élvező Emlékpark számára, melyben megtalálható a honi
közélet kiválóságainak nyughelye: így Brengarten Henrik
községi főjegyző, Buja György 1848-49-es hős,
iskolaigazgató, Csikesz Lajos iskolaigazgató, Pajtás Gyula
dandártábornok, Kovács Gyula 1956 mártírja, Kelemen
László síremléke, a Hősi Panteon a Don-kanyar
áldozatainak emléke, az 1848-49-es, illetve 1956-os
emlékmű, a kápolna a stációkkal, és a középkereszttel.
Kelemen László síremléke
Kopjafa Kelemen László emlékére
A Hősi Panteon
Slide 15
A kápolna a stációkkal
Az emlékpark a település nevezetességévé, a helyi
ünnepi megemlékezések méltó helyszínévé vált. A
kápolna visszanyerte szépségét kívül-belül. A
telepített növények méltó környezetet biztosítanak
az itt nyugvók emlékének.
Mindez csak úgy jöhetett létre, hogy önzetlen
mûvészek, vállalkozók, helyi lakosok, üzletemberek,
Bt-k,Önkormányzat,Takarékszövetkezet anyagiakban
és munkájukkal álltak a közös cél mellé.
A kápolna belseje
A kápolna hátsó része és Kelemen László síremléke
Slide 16
Jövőbeli elképzelések:
A kuratórium megtárgyalta Kelemen László születésének 250, illetve halálának 200 éves évfordulója körül
- 2012. július 26. – 2014 advent - tartandó ünnepségsorozat terveit, elgondolásait.
Megállapodás született, hogy 2012. július 28-án (szombaton) ünnepélyes keretek között a Kelemen László
Emlékparkban megnyitásra kerül az eseménysorozat. Ott ismertetjük a következő két és fél év elgondolásait, főbb
tervezetét. Bemutatjuk a védnökséget, mely neves színházi személyekből, szakmai tekintélyből áll. A tervezett
ünnepi műsor a helyszínen lesz, ismert színészek, helybeli művészeti erők közreműködésével.
•
•
Ez év őszére Amatőr Színjátszó Találkozót szervezünk. Feltétlenül fontos, hogy a helyi és az iskolai színjátszók
rangos előadásokkal szerepeljenek az elkövetkező időben Kelemen László szellemiségének megfelelően.
A jövő év őszén, 2013-ban, már a Kárpát–medence legjobb felnőtt (amatőr) együtteseinek meghívása volna
kívánatos.
•
2014 őszén Diákszínjátszó Találkozót szeretnénk megvalósítani.
•
Nyári táborok szervezését tervezzük Csanádpalotán 2012 – 2013 - 2014-ben is, melyek szervesen kapcsolódnak
és más szellemi körbe helyezhetik a korábbi táborokat (Pl: a néptánc, népi játék miképpen illeszthető a színjátszó
mozgalomba).
•
Az elkövetkező 3 évben több alkalommal hivatásos és egyben rangos Pódium-játékok, színi előadások
megrendezéséhez pályázati segítség igénybevételével.
•
•
Fontosnak tartjuk, hogy csanádpalotaiak megérezzék a kötődést földjük egykori kiváló személyiségéhez.
A színházszeretetük felélesztése és megerősödése érdekében a művelődési házban ingyenesen vetítésre kerülnek
régi nagy színházi előadások filmfelvételei, téli esték keretében.
Slide 17
•
Időszerű tanácskozási téma lehet: Kelemen László jegyében – az igazgató és Társulat kapcsolata.
Jól előkészítve a jövő évtől már megvalósítható.
•
Feltétlenül fontos volna egy gyűjteményes kiadvány, könyv, amely összefoglalja a legfontosabb,
legérdekesebb anyagot, amúgy antológia-szerűen a Kelemen László vezette Társulat életével, küzdelmeivel,
eredményeivel kapcsolatban.
A csanádpalotai színjátszás, képekkel kiegészített kiadása.
•
•
Ha egy igazi nívós és rangos ünnepségsorozatra elszánja magát Csanádpalota, ennek pénzügyi és technikai
feltételeit meg kell teremteni.
Pl: a művelődési ház szcenikai feltétele (a színjátéktér, a színpad kialakítása, technikai berendezése), az
emlékparkban
szabadtéri színpad létesítése. (Fontos, hogy színházi, történeti-közművelődési, pedagógiai ambíciók együttesében
szerveződjön az ünnepségsorozat, így megfelelő szakmai szövetségesek mellett miniszteriális és helyi vezetők, vállalkozók is
megnyerhetők.)
Legfőbb szempont, hogy a vállalás igényes és rangos legyen, túlmutatva a helyi és országos érdekeken!
Szakmai kapcsolatok koordinátora Ádók István, a helyi és külkapcsolatok koordinátora Hajas László.
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
6913 Csanádpalota, Szent István u. 40.
Telefon: +3662-263048, +3630-9157015
E-mail: [email protected]
[email protected]
Slide 18
MEGHÍVÓ
Csanádpalota Város Önkormányzata és a
Kelemen László Emlékéért
Kulturális Alapítvány
tisztelettel meghívja Önt
Kelemen László
- első magyar színigazgató születésének 250 éves és
halálának 200 éves évfordulója
alkalmából tartandó
2012. július 26. - 2014. advent közötti
ünnepségsorozat
nyitóprogramjára.
Kelemen László Emlékpark
Ideje: 2012. július 28. (szombat) 16 óra
Helye:
Kányádi Sándor: Játszva magyarul
Aki megért
s megértet
egy népet
megéltet
Program
· Himnusz
· Megnyitó: Kelemen László és a Nemzeti
Színház 175 éve
Beszédet mond:
Ablonczy László a Nemzeti Színház volt
igazgatója
· A Kelemen László Emlékéért Kulturális
Alapítvány köszöntője
Hajas László kuratóriumi tag
· Irodalmi műsor:
Közreműködők
Rubold Ödön Jászai díjas színművész
Ifj. Vidnyánszky Attila és Csapó Attila
a Színművészeti Egyetem hallgatói
Dér István Általános Iskola Fúvószenekara
· A szülőváros képviseletében beszél:
Mák Kornél Kecskemét Megyei Jogú Város
alpolgármestere
· Koszorúzás Kelemen László síremlékénél
· Záróbeszédet mond:
Kovács Sándor Csanádpalota Város
polgármestere
· Szózat
Slide 19
Néhány fotó a megnyitóról
2012. július 28.
Gyülekeznek az ünneplők.
Slide 20
Ünnepi beszédet mondott
Ablonczy László.
A Kelemen Alapítvány nevében
Hajas László szólt.
A szülőváros képviseletében
Petőfi Sándor beszélt.
Slide 21
A helyi Dér István Általános Iskola
Fúvószenekara zenélt.
Közreműködtek: Rubold Ödön és Csapó Attila.
Slide 22
Koszorúzás
Slide 23