TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet schmercz@nyf.hu A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor  Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú memóriából.  Az átlagosnál.

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet [email protected] A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor  Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú memóriából.  Az átlagosnál.

Transcript TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet [email protected] A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor  Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú memóriából.  Az átlagosnál.

Slide 1

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 2

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 3

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 4

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 5

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 6

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 7

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 8

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 9

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 10

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 11

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 12

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 13

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 14

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 15

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 16

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 17

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 18

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET

Slide 19

TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ
ISKOLÁBAN
Schmercz István
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
[email protected]

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú
memóriából.
 Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések.
 A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést
 Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a
számítógéppel való foglalkozást eredményezi.
 A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási
folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel
hamarabb következik be, mint társaiknál.
 Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a
társaik (figyelem tartóssága).
 Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat,
betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is,
mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.

A tehetség felismerése
iskoláskor előtt, beiskolázáskor
 Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság
– globalitás
– pointilizmus
– az egész és a részlet önkényes összekapcsolása
Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli
asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre.

 Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”).
 A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai
megbízatásoknak (pl.: naposság).
 A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a
szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki
tetszőt vagy az általa megértettet tartja be.
 A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek
fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van
teljesítményigénye.

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

Tehetség kifejezése a rajzban

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 Fejlett beszéd- és intellektuális képesség.
 Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek,
aminek a mozgatója élénk fantáziájuk.
 Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a
belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami
pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és
intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek
gyorsabb fejlődése miatt alakul ki.
 A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az
iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola
nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit
az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a
kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább
mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek
közti szociális távolságot.

A tehetség felismerése a
középső gyermekkorban
 A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban
fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és
vele együtt a kisegítő és preventív eljárások
fontosságára.
 Pszichoszomatikus tünetek:
– Az enuresis nocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele.
– A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes
jellegű, a szorongás tünete.
– A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív
tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás.
Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Akceleráció
 A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző,
mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a
gátlás.
 Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra
vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést.
 Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont
gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása.
 Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte
segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény
jellemzi őket.
 Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is
megélni.

A tehetség felismerése a
serdülőkorban
 Szokatlan kérdések
 A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok.
 Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel
szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és
gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas
probléma van.
 Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan
dolgozni.
 Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak.
 Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk.
 Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor
kitartóak, bizonyítani akarnak.
 Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt
megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást
sokszor felülbírálják.
 Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a
megfontolatlan cselekedetek.
 Tanulmányi versenyek.

A PEDAGÓGUS SZEREPE A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Kreatív attitűd
Az attitűd tapasztalat
révén szerveződött
mentális és idegi
készenléti állapot, mely
dinamikus vagy irányító
hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon
tárgyak és helyzetek
irányába, amelyekre az
attitűd vonatkozik.

Komponensei:
 kognitív
 affektív
 konatív

Önmagát beteljesítő jóslat
 Attitűdrendszer
 Az elvárások által sugallt
viselkedés megjelenik
(R. MERTON)
 Patkányok operáns
kondicionálása
12 egyetemi hallgató
5-5 patkány
14

Rosenthal – Jacobson kísérlet






Kísérleti csoport jobb a kontrollnál
Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés
Lányoknál a műveleti intelligencia javult
Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak
Nincs különbség:
nemzeti – etnikai csoportok
képességbeli csoportok
15

A kreatív pedagógus nevelési
stílusa kimutatható:
 A tehetséges tanulók értékelésében: a
szaktárgyi tudásszint és a
személyiségtulajdonságok fejlettsége
megítélésében.
 A tanítási-tanulási folyamat során, mint a
saját eredményességről alkotott
véleményben.
 A pedagógiai célrendszerről és a
tantervekről kialakított véleményben.

Differenciálás a didaktika
nézőpontjából

Fejlesztési alapelvek
 Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési,
fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok.
 Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és
nehezítése változatos formában érvényesül.
 Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a
feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában.
„Tevékenykedve tanulás” valósul meg.
 Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos
feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel
a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást.
 Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen
értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így
a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt.
 Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített,
megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati
alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET