A magyar népdalok jellemzői Összefoglaló segédlet a középiskolai ének-zene tanításhoz Készítette: Szuromi Klára (A vetítés kattintással léptethető.) Keletkezése Régi (ősi) stílus Új stílus Őshazából hozott jellemzők. Kb.
Download ReportTranscript A magyar népdalok jellemzői Összefoglaló segédlet a középiskolai ének-zene tanításhoz Készítette: Szuromi Klára (A vetítés kattintással léptethető.) Keletkezése Régi (ősi) stílus Új stílus Őshazából hozott jellemzők. Kb.
Slide 1
A magyar népdalok jellemzői
Összefoglaló segédlet a középiskolai
ének-zene tanításhoz
Készítette: Szuromi Klára
(A vetítés kattintással léptethető.)
Slide 2
Keletkezése
Régi (ősi) stílus
Új stílus
Őshazából hozott
jellemzők.
Kb. 150 év,
Nyugat-Európai
műzenei hatás.
(Honfoglaláskor
magunkkal hoztuk.)
Slide 3
Régi
Dallamvonal
Szótagszám
Kevés: 6-8 szótagból álló,
rövid sorok.
Hosszú sorok: 8-16
szótag (25-ig is elmehet)
Új
Slide 4
Régi
Díszítettség
Jellemző a sok hajlítás,
díszítő hang.
Nem jellemző
(kisebb hajlítások
színezhetik)
Ritmika
Parlando (=elbeszélve)
Rubato (=szabadon)
Tempo giusto
(=feszes tempó)
Tempo giusto
(=feszes tempó)
Új
Slide 5
Régi
Hangsora
• Általában 5 fokú
• Pentaton (5 fokú)
„pentaton”
• Leggyakoribb:
Lá-pentaton
Hangjai: lá, dó ré mi szó
• Vendég- („pien”) hangok
előfordulhatnak: fá/fi, ti
• Jellegzetes
Dél-dunántúli dialektus:
nagy terc (n3) = di
nagy szeptim (n7) = szi
(Hej, Dunáról…,
Duna parton van egy malom)
• Gyakran „diatonikus”
= 7 fokú
Hangjai: dó re mi fá szó lá ti
Dó sor: jón (dúr)
Ré sor: dór
Mi sor: fríg
Szó sor: mixolíd
Lá sor: eol (moll)
(fá sor: líd
Ti sor: lokriszi
Új
Slide 6
Régi
Sorszerkezet
• Lefelé kvintváltó
pl.: Béres legény (A5 A5v A Av)
• Visszatérő sorszerkezet
• Részleges kvintváltás
(nyomaiban emlékeztet)
A A5
• Kvintváltás nélküli
A A5 A5 A
• 4 fő típus:
BA
egymagvú
ABBA
Gyakran minden sor eltérő!
Pl.: Körösfői kertek alatt
Új
AA B A
Hasonlóság a
Nyugat-európai
dallamokkal
Legközelebb áll
a régi stílusú
kvintváltó dalokhoz
(szerkezet, motivika)
Jellemzően magyar
szerkezet
Újabb keletű
(klasszikus zene:
szonátaforma!)
A magyar népdalok jellemzői
Összefoglaló segédlet a középiskolai
ének-zene tanításhoz
Készítette: Szuromi Klára
(A vetítés kattintással léptethető.)
Slide 2
Keletkezése
Régi (ősi) stílus
Új stílus
Őshazából hozott
jellemzők.
Kb. 150 év,
Nyugat-Európai
műzenei hatás.
(Honfoglaláskor
magunkkal hoztuk.)
Slide 3
Régi
Dallamvonal
Szótagszám
Kevés: 6-8 szótagból álló,
rövid sorok.
Hosszú sorok: 8-16
szótag (25-ig is elmehet)
Új
Slide 4
Régi
Díszítettség
Jellemző a sok hajlítás,
díszítő hang.
Nem jellemző
(kisebb hajlítások
színezhetik)
Ritmika
Parlando (=elbeszélve)
Rubato (=szabadon)
Tempo giusto
(=feszes tempó)
Tempo giusto
(=feszes tempó)
Új
Slide 5
Régi
Hangsora
• Általában 5 fokú
• Pentaton (5 fokú)
„pentaton”
• Leggyakoribb:
Lá-pentaton
Hangjai: lá, dó ré mi szó
• Vendég- („pien”) hangok
előfordulhatnak: fá/fi, ti
• Jellegzetes
Dél-dunántúli dialektus:
nagy terc (n3) = di
nagy szeptim (n7) = szi
(Hej, Dunáról…,
Duna parton van egy malom)
• Gyakran „diatonikus”
= 7 fokú
Hangjai: dó re mi fá szó lá ti
Dó sor: jón (dúr)
Ré sor: dór
Mi sor: fríg
Szó sor: mixolíd
Lá sor: eol (moll)
(fá sor: líd
Ti sor: lokriszi
Új
Slide 6
Régi
Sorszerkezet
• Lefelé kvintváltó
pl.: Béres legény (A5 A5v A Av)
• Visszatérő sorszerkezet
• Részleges kvintváltás
(nyomaiban emlékeztet)
A A5
• Kvintváltás nélküli
A A5 A5 A
• 4 fő típus:
BA
egymagvú
ABBA
Gyakran minden sor eltérő!
Pl.: Körösfői kertek alatt
Új
AA B A
Hasonlóság a
Nyugat-európai
dallamokkal
Legközelebb áll
a régi stílusú
kvintváltó dalokhoz
(szerkezet, motivika)
Jellemzően magyar
szerkezet
Újabb keletű
(klasszikus zene:
szonátaforma!)