Transcript A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései Jablonszky Ábel Földrajz II. BSc. 2008. Miről is beszélünk?  „Transznacionális (vagyis országok ,illetve nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük azokat a.

A transznacionális és
multinacionális vállalatok
fogalma, szerveződésük,
működésük alapvetései
Jablonszky Ábel
Földrajz II. BSc.
2008.
Miről is beszélünk?
 „Transznacionális (vagyis országok ,illetve
nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük
azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek
egy adott országban van a székhelye, és
teljesen vagy részlegesen tulajdonolt
leányvállalata/leányvállalatai más
országban/országokban működnek.”
(Bernek Á., 2004)
TNC vagy „multi”?
 A TNC központja egy országban van
 A multinacionális vállalat központja, több
országban van pl. DC
 De nincs kizárólagosság, egy multi
általában TNC is egyben
 Pl. TESCO, Coca-Cola, McDonald’s, IBM,
Microsoft, Exxon Mobil, General Electric,
GM, Ford, Toyota, VW, PSA, FIAT stb.
TNC jellemzői
 A gazd. tevékenységek feletti ellenőrzési
joguk nemzetgazdaságokon átívelő
 Országok, régiók termelési tényezői közti
különbségeket kihasználják
 Nagy földr. flexibilitás: globálisan mérlegeli,
hol, s milyen erőforrásokat használ
 Cél: „globális optimalizáció” vagy „abszolút
költségelőny”. Azaz költségminimalizálás
és profitmaximalizálás -> „globális profit” a
fő
Mi az a globális optimalizáció?
 Egy üzletstratégia, 2 fajtája van:
 Horizontális: különböző márkájú, típusú
termékek párhuzamos gyártása, még jobban
lefedvén a piacot
 Vertikális: egy termék előállításának
munkaszakaszait szétdobják a világban, így
minimalizálják a költségeket. Majd a
részegységeket iparágon (intra-industry trade)
és vállalaton belüli (intra-firm trade)
kereskedelem* révén elszállítják a végszerelés
helyére és összeáll a termék.
* Ez zavart idéz elő a külkerben, nem valós értéket jelentenek be (adó), követhetetlen...
TNC-k következménye
 Mivel világpiacban gondolkodnak,




~mindenhol megjelennek ->globális életmód
pl. McDonald’s, Coca-Cola, Nike...
Bekapcsol térségeket a körforgásba
Fejlesztőerőként hathat (tőke, munkahely…)
De nincs „erkölcse”: a fejlett országokban
tiltott dolgokat fejlődőkben megtehet
Óriási pénz- és hatalomkoncentráció
TNC-k következménye
 Forgalmuk, jelentőségük meghalad sok




nemzetgazdaságot (pl. GM>Norvégia)
Kisebb versenytársak képtelenek a versenyre
– pl. kisboltok válsága
Konzerválja a lemaradást (pl. technológiai)
~Lehetetlen őket felülről ellenőrizni, így nincs
igazi korlátozás – erkölcsi, politikai aggályok
Mi lesz a vége a terjeszkedésnek?
Ágazatkartellek?
Jelentősségük
 1999-ben 63 ezer TNC, 690 ezer külföldi
leányvállalat (ENSZ)
 Világkereskedelem ~2/3-át TNC-k adják
 Árucsere ~fele konszernen belüli,
nemzetközi kereskedelem ~30%-a intra-firm
 Anyavállalatok és leányvállalataik földrajzi
megoszlása elég „beszédes”:
anyavállalatok 80%-a fejlett, leányvállalatok
90%-a fejlődő vagy közepesen fejlett
országban van…
„Regyarmatosítás”?
Bizonyos helyek felértékelődése
 A leányvállalatok >1/3-a Kínában van
 Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia
 Felértékelődött az évtizedben Oroszország
(piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)
?
Bizonyos helyek felértékelődése
 A leányvállalatok >1/3-a Kínában van
 Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia
 Felértékelődött az évtizedben Oroszország
(piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)
 Fontos lett K-K- és K-Európa – leányv.~1/3
(bérköltség, már elég képzett munkaerő)
Magyarország K-K-Eur-ban
(amerikai vállalatok leányválallatai)
„Stratégiai földrajzi hely”
kiválasztása
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
A piac bővülése
A piac nagysága
Profitkilátások
Politikai és társadalmi biztonság
Jogi és szabályozási környezet
A munkaerő minősége
Üzleti infrastruktúra minősége és üzleti környezet
Emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás
Bérköltségek
K+F források és képességek
Az állami kereskedelempolitika jellege
A nyersanyagforrások közelsége, hozzáférhetősége
TNC-k térbeli szerveződése
1. „Multidomestic” stratégia: leányvállalatok
viszonylag önállóak, komplex termelési
folyamatot végeznek – „intra-firm” alacsony
2. Egyszerű vállalati integráció: „intra-f” több
3. Komplex regionális/globális stratégia: fő a
hatékonyság, nagy, 2-irányú (kp-lváll) „intrafirm” <- leányvállalatok közt is megjelenik
 Minél nagyobb a vállalaton belüli
kereskedelem aránya, annál nagyobb az
integráció mértéke
TNC-k felépítése
 Központ (headquarter): irányítás, stratégia
 Regionális HQ-ek: sok van, reg. szervezők
Kp. + reg. HQ telepítő tényezői
 Stratégiai földrajzi helyzet (a virtuális
térben is, tehát komm. csatornák megléte)
 Az adott település milyen minőségű üzleti
központ (szolg. színvonala, munkaerő…)
 A regionális központok területi
agglomerálódást is generálnak, -> vonzó a
sok cég jelenléte (kooperáció)
 Global city-k: irányítók (NY, London, Tokió)
Headquarterek elhelyezkedése
 Fejlett országokban: vezető városok
 Közepesen fejlett/fejlődő: ~főváros
Legjobb regionális központok
(2000)
(Fortune magazin, 2000.)
TNC-k termelési egységei a térben
1. Globálisan koncentrált termelés: egy országból
látják el a világot pl. sok japán cég
2. Fogadóország piacára termel a leányvállalat pl.
USA-beli összeszerelő-üzemek
3. Glob/reg. piacra irányuló termék-specializáció: pl.
EU-ban egy nagy üzemből ellátják az egész
Uniót (külső vámfal van, belső nincs)
4. Transznacionális vertikális integráció: a komplex
glob. integráció, félkész termékek intra-firm
szállítása, de u.a. szolg-oknál is, virtuális térben
Pl. American Airlines Barbadoson dolgoz fel és nyomtat repjegyeket
Konklúzió
 Egyelőre nem igazán látható, mi lesz a
vége a TNC-k térhódításának
 Nem egyöntetűen előnyös egy térségnek
a megjelenésük
 De a meg nem jelenésük még nagyobb
problémákhoz, leszakadáshoz vezethet
 SZVSZ meg kellene találni a módját ezen
vállalatok féken tartásának
Irodalomjegyzék
 Dr. Bernek Á. (2002): A transznacionális vállalatok
világgazdasági jelentőssége – IN: A globális világ
politikai földrajza (szerk. dr. Bernek Ágnes). Nemzeti
Tankkönyvkiadó Budapest, pp. 162-179.
 Dr. Bernek Á. – dr. Sárfalvi Béla (2004): Általános
társadalomföldrajz a gimnáziumok számára. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 32-39.
 Csiki Anita (2004): Az amerikai transznacionális
vállalatok térszerveződése az 1990-es években. Tér és
Társadalom XVIII. évfolyam pp. 91-110.
 Dr. Bernek Á. (2001): A stratégiai földrajzi hely fogalma
a transznacionális vállalatok nemzetközi
üzletpolitikájában. Tér és Társadalom XV. évfolyam pp.
1-9.