Miért tör ki egy háború? Az 1991-es Irak elleni amerikai támadás háttere Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és természeti erőforrás-gazdálkodás” c.

Download Report

Transcript Miért tör ki egy háború? Az 1991-es Irak elleni amerikai támadás háttere Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és természeti erőforrás-gazdálkodás” c.

Miért tör ki egy
háború?
Az 1991-es Irak elleni amerikai
támadás háttere
Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és
természeti erőforrás-gazdálkodás” c. kurzus anyagából.
Az öbölháború költségei
40 milliárd USA dollár
vagy 42 milliárd euró
De ki fizeti mindezt?
Ösztönösen rávágjuk: ezt a 40 milliárd
dollárt az USA fizette.
Ez részben igaz. Valójában:
40 milliárd $
A költségek 25%-át
az USA fizette
(10 milliárd $)
A költségek 75%-át az Arab
országok, különösen Kuvait és
Szaúd-Arábia fizette
(30 milliárd $)
Honnan eredt ez a pénz?
Az olaj hordónkénti ára a háború előtt kb. 15 $
volt...
…de az öbölháború során ez felszökött 42 $-ra,
kb. 60 milliárd dollárnyi extra profitot eredményezve.
Hová került ez a pénz?
Az Arab országokban a fele-fele megosztás a
következőképp érvényesült: 50% az államnak és 50%
az olajtartalékot (és kitermelést) felügyelő multiknak.
Hová került ez a pénz?
Az olaj árának növekedéséből
eredő tiszta haszon: 60 milliárd $
30 milliárd $ az
olajvállalatokhoz
30 milliárd $ az Arab
országok (Kuvait + SzaúdArábia) kormányához
Kik az olajvállalatok tulajdonosai?
Közép-Keleten az olajtermelés és forgalmazás a 7 Sister
(Shell, Tamoil, Esso…) kezében van. Ezek mindegyike
amerikai, 5 közülük az amerikai állam tulajdona.
30 milliárd $
Kb. 21 milliárd $ az
amerikai államé
Kb. 9 milliárd $ az
amerikai magánszektoré
Számoljunk egy kicsit…
Arab
nemzetek
A háború
költségei
Az olaj árának
növekedéséből
adódó profit
Nyereség vagy
veszteség
30 milliárd $
30 milliárd $
0
Amerikai
kormányzat
10 milliárd $
21 milliárd $
11 milliárd $
nyereség
Amerikai
magánszféra
0
9 milliárd $
9 milliárd $
nyereség
Elég egyértelmű… az USA 20 milliárd dollárnyi nyereséggel
jött ki a háborúból, míg “Szabad Kuvait” nem nyert, s nem
vesztett az ügyön.
De ez még nem minden…
Végülis ki fizette a ’91-es Irak elleni
háborút?
Azok, akik felhasználják az olajat…
…azaz mi!!!
De ez még nem minden…
1. Tehát az USA összesen 60 milliárd dollárnyit
profitált...
$ 11 milliárdot az
olajból
$ 49 milliárdot a
fegyverekből!!!
De ez még nem minden…
2. Hová került a 40 milliárd dollár, amit a háborúra
költöttek?
A fegyveriparba, ami kizárólagosan
AMERIKAI
cégeket jelent!!!
Zárógondolatok
Most már könnyű feltételezni, hogy az 1991-es
öbölháború csakis pénzügyi okokból tört ki, nem
pedig “humanitárius okokból” vagy “a
szabadsághoz való jogok” miatt.
De így magától értetődik két másik esemény is:
az afganisztáni és az új, Irak elleni háború mögött meghúzódó ok.
Zárógondolatok
Az afganisztáni háború fő célja egy olyan bábkormány
felállításának szándéka volt, amelyik beleegyezett volna egy
2500 km hosszú, amerikai tulajdonú kőolajvezeték
létesítésébe az ország területén.
Ez a csatorna azért stratégiai fontosságú az amerikaiak számára,
mert megépítésével lehetőség nyílik egy másik, 5500 km hosszú,
sokkal költségesebb csatorna megépítésének és fenntartásának
elkerülésére.
Sokkal könnyebb sárba tiporni egy 30 éve háború súlytotta
országot, és bekebelezni azt a legrövidebb, legolcsóbb
csatorna létesítésének lehetőségével együtt.
Zárógondolatok
Ahhoz, hogy megértsük miért akarja Bush (jr.) ismét
megtámadni Irakot, tudnunk kell, hogy a Közép-Kelet
legfőbb olajszállítója Szaúd-Arábia.
Szaúd-Arábia és Amerika kapcsolatának elmérgesedése azért
helyrehozhatatlan, mert Szaúd-Arábia egyike a Bin Laden-féle
terrorizmusba bevonódott országoknak és a nemzetközi
közvélemény ellene van egy olyan országnak, amely nem
ismeri el az emberi jogokat.
Tehát a Bush kormány célja: Szaúd-Arábián kívül találni egy
másik olajszállítót a Közép-Keleten.
Zárógondolatok
Persze a legkönnyebb letámadni Irakot és felállítani egy amerikai
irányítás alatt álló bábkormányt. És miért pont Irak?
3 egyszerű ok:
 Ez az ország nem tudja megvédeni magát (az embargónak “köszönhető”
nyomor következtében évente 300.000 gyermek hal éhen alultápláltság
miatt).
 A nemlétező tömegpusztító fegyverek (amiket csak olyan fejlett
technológiával lehet előállítani, amilyen Iraknak nincsen) ürügyén a
nemzetközi közösség igazolva látja az Irak elleni támadást.
 Irak nem élvezi egyetlen erős nemzet támogatását sem, amelyik képes
lenne ellenállni az amerikai fenyegetésnek.
Zárógondolatok
Mindezeken túl, az elmúlt 3 évben Venezuelában a szörnyű
életszínvonal miatt forradalom zajlik.
Venezuela Amerika legnagyobb olajszállítója.
A Bush kormánynak találnia kell Szaúd-Arábia és Venezuela
helyett egy alternatív olajszállítót...
Mit tehetünk?
Tájékoztass a háború igazi okairól minél többeket.
Egy tudatlan embert könnyű félrevezetni, míg a
logikusan gondolkodók ellen tudnak állni!
Visit the site of Emergency: www.emergency.it