Transcript Élet a falusi közösségben

ÉLET A FALUSI
KÖZÖSSÉGBEN
A születéstől
az öregkorig
© Németh György
GYERMEKKOR
 Belenevelődés a felnőtt életbe (munka, szokások,
hagyományok)
 Kezdetben játék
 Életkornak megfelelő feladatok nemek szerint
SERDÜLŐKOR
Se nem gyermek, se
nem fiatal (12-14 év)
Iskola
Beletanulás a férfiak
és a nők munkájába
Legény-,
lányszerepek
tanulása
IFJÚKOR
 Legény (16-18 évtől),
azelőtt „suttyó”, „puhab”
volt a neve
 Legénycéh –
legényavatás
 Legfontosabb szempont a
munkabírás
 Keresztapát választott, aki
fölavatta
 Jogai: fonóba, kocsmába,
lányokhoz járhatott,
táncba, mulatságba lányt
hívhatott…
IFJÚKOR
 Lányok – utcabeliek, rokonok alkottak csoportot
 14-15 éves korban vacsora az idősebbeknek, ekkor fogadták
maguk közé
 Együtt jártak fonóba, fosztóba, lakodalomba
ISMERKEDÉSI ALKALMAK





Iskola, közös libapásztorkodás gyermekkorban
Esti séták
Kalákamunkák
Búcsúk, vásárok, lakodalmak
Legényjáró napok
Fonók életkor szerint
Mindenki a sajátját
fonta
Játék, szórakozás,
udvarlás színtere is
A FELNŐTTEK ÉLETE
A falusi társadalom
szerkezete
Parasztok, gazdák
 nagygazda – irányítók,
vezető családok
 középparaszt – többség, a
hagyományok őrzői
(hétszilvafás nemesek)
 szegényparaszt, zsellér –
napi gondok, megélhetési
problémák
A FALUSI ÉRTELMISÉG
 Papok – lelki gondozás
 Jegyző – hivatalos ügyek
intézése, jogi végzettség
 Tanító – egyházi, világi
 Orvos – csak a XX. sz.-tól
A FALU VEZETŐI
A falu irányítása
 Bíró – tehetős nagygazda
(ma polgármester, nem
fizetett)
 Elöljárók (mai
önkormányzat)
 Jegyző – jogi szakember
(fizetett)
 Legelőtársulat
 Erdőbirtokosság
 Hegyközség
FIZETETT ALKALMAZOTTAK
 Kisbíró – hírek,
törvények
közreadója
(fizetett)
 Bakter – felügyel
a falu rendjére
(fizetett)
 Csősz – a falu
határát vigyázza
(fizetett)
ASSZONYOK
 Idősebb, tapasztaltabb
asszonyok közül:
 szövőszékek felvetése
 szakácsnők
lakodalmakban
 egyházi búcsúvezetők
 siratóasszonyok
 bábák