Transcript Dán Krisztina: Pedagógiai projektek könyvtári bázison – Egy

Pedagógiai projektek
könyvtári bázison
Egy kutatási program (2002-2003)
hozadékai
Országos Nevelésügyi Konferencia
2006. október 26.
Készítette: Dán Krisztina közoktatási szakértő
[email protected]
„Mitől
érdekes a kép?
Valóban fejjel lefelé élnek
hozzánk képest a pingvinek
a Déli-Sarkon?
Miért nem esnek le a
pingvinek?
Milyen erők hatnak rájuk?”
„A képet végül a Gravitáció
projekt LOGO-jául
választottuk a gyerekekkel”
Oporné Fodor Mária
középiskolai tanár (Veres Pálné
Gimnázium)
Mi a pedagógiai projekt?
• Középpontban: egy komplex, alkotó jellegű
megismerési-cselekvési egység;
• Tantárgyközi téma, életszerű problémahelyzet,
sokoldalú megközelítés – cél: produktumok
• Alapja: a tanuló személyisége, érdeklődése,
önálló cselekvése – előzetes tudás mozgósítása;
• Differenciálás – sokféle munkaforma, kooperatív
szervezési módok, szocializáció;
• Együttműködés: a tanulók és a nevelők között;
• Nagy a tevékenységek eszköz- és forrásigénye;
• Nyitott iskola, motiváló tanulási környezet;
• Megváltozik a hagyományos pedagógus és
tanuló szerep.
Módszer vagy stratégia a projekt?
„Rendszerbe ágyazottan lehet csak általánosabb
bevezetését, szükségességét elfogadtatni.”
(Nahalka István)
„A tradicionális pedagógiát láncreakciószerűen
borítja fel.
(Hortobágyi Katalin)
„…összekötő kapocs, amely oldja a két
pedagógiai elméleti modell közti különbséget”
(Csapó Benő)
A közoktatási törvény ajánlásai
„ A pedagógiai program a tananyagot vagy annak
egy részét feldolgozhatja olyan
témaegységekre, amelyeknek középpontjában a
mindennapi élet valamely, a tanulók által
megtervezhető és kivitelezhető feladata áll.
A témaegységek feldolgozása, a feladat
megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók
és a pedagógusok közös tevékenységére,
együttműködésére épül, a probléma megoldása
és az összefüggések feltárása útján.”
(KT, 45. §, 5. bek.)
Ahogy a kísérlet terve megszületett
• Az FPI égisze alatt született meg a
könyvtárra alapozott projekt kísérlet;
• Előzmény: NAT – tantervi elemzés a –
könyvtárhasználati órák és könyvtári
szakórák módszertana és videós programja;
• A könyvtár sok évtizedes módszertani
tapasztalatával, tanulásfelfogásával
alkalmas tanulási környezet a projekt
fogadására.
• A kísérlet terve OM és az MTA Pedagógiai
Bizottsága által 2001-ben meghirdetett
pályázaton díjat nyert, 2002-2003. évben
valósult meg.
A projekt kísérlet főbb jellemzői
• Természetes, többcsoportos, önkontrollos kísérlet. A
projektek tanulócsoportjai különböző tantárgyakban azonos hatásra hasonló eredményt értek el;
• Projekt jellegű kísérlet. Tantárgyi meghatározottság,
de a projektoktatás ismérveinek alkalmazásával a
tudásszerzés a megszokottól eltérően valósult meg;
• Könyvtári bázisú projekt. A feladat- és ismerettartalom a használói tudás teljességét (keresés,
elemzés, feldolgozás, bemutatás) mozgósította.
Kiemelt nevelési cél volt a könyvtárhasználat, az
információ-kezelés fejlesztése;
• A kísérlet fő szakaszai: előkészítés – tervezés –
(tantervelemzés – témakör – projektháló –
bibliográfia – tanulási-tanítási program) – kivitelezés
– értékelés – kutatási részjelentések – összegezés.
A kísérlet hipotézisei
• A projektekbe funkcionálisan beépülő könyvtárhasználattal minden ismeretterületen hatékonyabbá válik
a tanulás, nő a tantárgy iránti érdeklődés, motiváció;
• A rendszeresen, célirányosan mozgósított használói
tudás biztos könyvtári tájékozódást, információkezelést, a könyvtár iránti pozitív attitűdöt eredményez;
• A könyvtárra alapozott projekt változatos
munkaformáival különösen alkalmas a pedagógiai
differenciálásra, a kooperatív szervezési módokkal
fejleszti a tanulók szociális készségeit, valamint
elősegíti a globális látásmód kialakulását;
• Erősödik a könyvtárostanárok pedagógiai szerepe,
célirányossá válik a szaktanárok és a könyvtárostanárok munkakapcsolata, -megosztása.
Fazekas
Mihály
Gimnázium
A kísérlet intézményei
Veres
Pálné
Gimnázium
Móricz
Zsigmond
Gimnázium
• Az iskola könyvtára megfelelő
működési (személyi, tárgyi,
informatikai) szakmai feltételekkel
rendelkezik;
• Könyvtár-pedagógiai program
alapján használói képzést folytat;
• A nevelőtestület számára
természetes a könyvtár
szaktárgyi alkalmazása;
• A vezetés, nevelőtestület
szívesen vállal a hagyományostól
eltérő eljárásokat, kísérleteket;
• A pedagógusok vállalják a
kísérlettel járó elméleti,
dokumentációs feladatokat, külső
értékeléssel járó nyilvánosságot.
A kísérlet tartalma, közreműködői
Helyszín
Tartalom/óraszám műveltségterület
tanulók
Fazekas Mihály
Főv. Gyakorló
Ált. Isk. Gimn.
Víz és
Társadalom
Földrajz, könyvtár,
irodalom, művészet
társadalomismeret
9. évf.
Fazekas Mihály
Főv. Gyakorló
Ált. Isk. Gimn.
Lovagi torna
Anyanyelv, rajz,
környezetismeret
könyvtár, matematika
3. évf.
Fazekas Mihály
Főv. Gyakorló
Ált. Isk. Gimn.
Evés – ivás
Kémia, biológia,
történelem, irodalom
Művészet, földrajz
10. évf.
10. évf.
(6 óra/szabadidő)
Irodalom, történelem,
etika, filozófia,
könyvtár
Erőhatások
Gravitáció (22 óra)
Fizika, matematika,
földrajz, irodalom, kvt.
7. évf.
(5 óra/szabadidő)
(22 óra/szabadidő)
(16 óra/szabadidő)
Móricz Zsigmond Kertész Imre:
Gimnázium
Sorstalanság
Veres Pálné
Gimnázium
A víz és a társadalom című projekt
bemutatása
Fazekas Mihály Ált. Iskola, Gimnázium
9/b. osztály
Időpont: 2003. február – március
Időkeret: 5 óra + szabadidő
Pedagógusok: Szabó Júlia földrajztan.
Bali Judit könyvtárostan.
Szakértő: Makádi Mariann (ELTE)
Dr. Nahalka István (ELTE)
Dán Krisztina
Cél: a földrajz folyamatok, tendenciák,
problémák, megértése,
kapcsolat a tananyag és a mindennapi
élet között, forráshasználat,
információkezelés elsajátítása
Téma: a víz és a társadalom kapcsolata
Megoldás: a helyi tantervek szerint
tantárgyi és órafelosztása keretében a
téma feldolgozás könyvtári eszközökkel
forrásokkal különböző produktumok
érdekében végzett tevékenységekkel
csoportmunkában és széles
tantárgyközi kitekintéssel
Produktumok: Bibliográfia, földrajzi
jelenségek tárgyi, rajzos, ábrás
megjelenítése, prezentáció
(diagramok,), szerepjáték (TV riport)
A Víz és a társadalom (projektháló)
Földrajz
A világtenger és a szárazföldi vizek
típusainak hasznosítása.
Emberi a víz megszerzéséért a
különböző adottságú vidékeken.
A társadalom hatása a vizek
mennyiségére és minőségére.
A vízszennyezés következményei,
megakadályozása vagy mérséklése.
Történelem és
állampolgári ismeretek
A víz szerepe a társadalom
életében a különböző
történelmi korokban
A víz és a
társadalom
kapcsolata +
Könyvtárhasználat
Kémia
A víz kémiai tulajdonságai, szerepe
a kémiai folyamatokban.
A vizet szennyező anyagok, a víztisztítás.
A víz mint energiahordozó.
Technika
A vízi közlekedés. A vízvezetékek,
kutak csatornahálózati funkciója.
Nagyüzemi szennyvíztisztítás.
Társadalomismeret
Ivóvízbázisok kimerülése
Rajz és műalkotások
elemzése
A víz megjelenése a
képzőművészetekben.
A vízfestés technikája
Fizika
Biológia
A víz biológiai
szempontból fontos
tulajdonságai,
jelentősége az élőlények
életében, a víz mint
környezeti tényező.
A vizek szennyeződése,
megelőzésének
lehetőségei.
A víz fizikai tulajdonságai,
halmazállapot-változásai.
Úszás, lebegés, elmerülés,
közlekedőedény (kutak).
A víz mint energiaforrás.
A vizek szennyezettsége.
Irodalom és anyanyelv
A víz megjelenése a magyar- és világirodalomban
A projekt megvalósulása
Folyamat:
1.óra előkészítés: tanulókkal a részletek megbeszélése,
használói tudás felelevenítése, forráskeresés 9 csoportban;
2.óra Természeti jelenségek és társadalmi összefüggéseik
magyarázata, szöveges, tárgyi, rajzos megjelenítése 9 cs.;
3.óra Víz és társadalom: vízgazdálkodás, vízellátás, árvízvédelem, vízvédelem, vízenergia, halászat. Feldolgozás:
esszé, prezentáció, diagram stb. készítése 9 csoportban
4.óra szituációs szerepjáték: tv riporterek + szakértői
csoportok (kistermelő, kommunális, EU képviselő, világbank)
5.óra Értékelés megadott szempontok szerint írásban szóban;
Óraközi munka: bibliográfia, szereplők felkészülése,
demonstrációs háttéranyagok elkészítése.
Projekt a könyvtárhasználat
nézőpontjából
képi
AV
dokumentum
szöveges
periodika
faktográfikus
CD-ROM,
multimédia
könyv
Információfeldolgozás
Internet
dokumentum
cédulázás
hivatkozás
Keresési stratégia
OPAC
Bibliográfia
Internet
keresők
rendszerezés
Egyetemes
Tizedes
osztályozás
Könyvtáros
tanár
Raktári rend
Helyi
adatbázis
bibliográfia
Bibliográfia
Kézikönyvtár
jegyzetelés
vázlat
idézés
PRODUKTUMOK
Diagram
Térkép
riport
táblázat
ábra
Esszé
Rajz,
prezentáció
írásmű
Gyurmamodell
Válogatás a projektek produktumai közül
1. Földrajz: prezentáció
Válogatás a projektek produktumai közül
2. kémia: EVÉS-IVÁS (tabló)
Válogatás a projektek produktumai közül
Lovagi
torna
Intelem
kódexlapon
Kolostor
3. alsós
TANULÓI ÉRTÉKELÉSEK
„Mindenki teljes erőbefektetéssel dolgozott a csoportban és
készek voltak órák után is bent maradni a projekt kedvéért.
„A hangulat is jó volt és igyekeztünk a legjobban szerepelni”
„A feladatok nemcsak az órán foglalkoztattak, hanem
otthon, a buszon, sőt álmomban is.”
„…mi magunk is meg voltunk lepve, hogy milyen ügyesen
vettük az akadályokat” „Izgalmas volt a téma feldolgozása,
és a könyvtár használatát is megtanultuk.”
„A csapattagokat összekovácsolta, mert együttes gyűjtésre
késztetett”
„A legkönnyebb az Internet keresés volt, a könyvekben való
keresés bizonyult a legnehezebbnek” „Az Interneten való
kutatásnál a nagyobb választékot kis siker koronázta”
„A munka sokkal élvezetesebb volt kis csoportokban. A
mindennapi tapasztalatainkat ötvözni tudtuk a friss
ismeretanyaggal”
A kísérleti program eredményei
• A folyamatszabályozó tényező egy komplex témakör
feldolgozása volt, a gyerekek érdeklődésének megfelelő, önálló tevékenységekkel – tartós motiváció;
• A tanulók könyvtári kutatómunkája funkcióhoz jutva
hatékonyabbá tette a szaktárgyi tudáselsajátítást és
a használói kompetenciát is fejlesztette. A tanulás
és a könyvtár iránti pozitív attitűdöt eredményezett.
• A kooperatív munkaformák erősítették a
közösségtudatot és a munkáért érzett egyéni
felelősséget, teret adtak a differenciálásnak;
• A gyakorlat visszaigazolta a könyvtárhasználati,
információkezelési tudás hasznát, a könyvtárostanár
pedagógiai szerepének szükségességét.
Minden kezdet nehéz…
• Nehéz volt a tantárgyi szemlélettől, a direkt
tanulásirányítástól való elszakadás, a tantárgyak
közötti kapcsolathoz szükséges nevelői kooperáció;
• Kevés volt a projektek megvalósításához szükséges
óraszám, ami egyrészt a tanulók „túlsegítéséhez”
vezetett, másrészt a tanórák közötti szabadidőt megterhelte és akadályozta a bemutatást, értékelést;
• A feladatok a meglévőnél biztosabb könyvtárhasználati felkészültséget igényeltek, a hiányok pótlását
azonban a projekt időkeretei nem tették lehetővé;
• A keresési műveletek hatékonyságát csökkentették a
könyvtár teljes helyi adatbázisának hiánya, a keresési
stratégia bizonytalanságai.
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket