Transcript A szemantikus web

A szemantikus web
Tóth Máté
[email protected]
Menetrend
• Az LTM tématérképek bemutatása, a házi feladattal
kapcsolatos kérdések megbeszélése
• Az RDF logika
• URI-k
• A szemantikus web elképzelés
• A szemantikus web rétegei
• Az ontológiák
Emlékeztető: Tématérképek
• A tématérkép technológia a tartalomkezelésnek egy olyan
formája, amely témák közötti kapcsolatokat (asszociációk)
definiál és azokhoz külső erőforrásokat, feljegyzéseket
(külső és belső előfordulások) rendel;
• A technológiával egy-egy téma környezetét, előfordulásait
és asszociációs mezejét lehet feltárni.
• Tudástechnológia, szemantikus technológia;
• ISO szabványcsalád;
• Széles körben használt technológia weben történő
tudásreprezentációra;
A szintaktikai paradigma
néhány problémája
• A dokumentumok közötti asszociációk, azaz a
dokumentumok vannak a központban…
– Meg kell oldani, hogy a tartalom legyen a központban!
• Keresési lehetőségek korlátozottsága – A tartalom alapján való keresést is lehetővé kell tenni!
• A mély web kereshetetlensége;
– A mély weben tárolt tartalmakat is kereshetővé kell tenni!
A szintaktikai paradigma
néhány problémája
• A világháló szintaktikai paradigmájában az információ
kódolására használt szabványok csak a szintaxist ragadják
meg!
• Ezért heurisztikákon alapul a kódolt információ
visszakeresése.
• A tudásreprezentáció a dokumentumok szintjén próbálta
megragadni a tudást.
• A tárgyközpontúság forradalma azt jelenti, hogy a
fogalmak kerülnek a középpontba.
A szemantikai paradigma
• A számítógép számára a
szintaktikai paradigmában a
dolgoknak nincs jelentése.
• A számítógép nem érti, hogy
mi micsoda! - el kell neki
árulni :)
• Ha már tudja, akkor
visszakereséskor is
érvényesíteni tudja!
• A mély weben tárolt
tartalmakat is ugyanígy le kell
írni!
Szavak helyett mondatok!
• Nehéz lenne csak szavakban beszélni…
• A szemantika megragadásának kulcsa, hogy a metaadatok
mondatok legyenek.
• Elmondható-e minden három szavas mondatokban?
• Majdnem minden :)
„A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emléke mért zavar ma
Mi volt az öröm ráadás a jajra
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem”
oktatója
PTE-FEEK
hallgatói
Agárdi Péter
oktatja
PTE FEEK, oktatója, Agárdi Péter
Agárdi Péter, oktatja, egyetemi hallgatók
Egyetemi
hallgatók
PTE FEEK, hallgatói, egyetemi
hallgatók
1 702 297 fő
PTE-FEEK
lakosainak
száma
oktatója
hallgatói
Agárdi Péter
lakhelye
Budapest
oktatja
Egyetemi
hallgatók
lakhelye
Bodrogi
Gyula
Az RDF logika
• Az RDF = Resource Description
Framework, Erőforrás Leíró
Keretrendszer
• Háromszavas mondatokból, ún.
tripletekből áll.
• A tripletekkel modellezhetők a
világ dolgai;
• Az elképzelés szerint több
alkalmazás együttesen leírja a
világ valamennyi létezőjét.
RDF
• Egyrészt egy adatmodell, amelynek elemei:
–
–
–
–
Erőforrások
Tulajdonságok
Literálok
Kijelentések
• Másrészt egy XML alapú szintaxis
– amellyel bináris relációk írhatók le,
– amellyel a valóság írható le formálisan.
RDF
• Az RDF adatmodell szerkezeti építőeleme a hármas
(triplet)
1.
2.
3.
•
Szubjektum vagy alany (subject)
Predikátum vagy állítmány (predicate)
Objektum vagy tárgy (object)
E három együtt adja az állítást
RDF és a tématérképek
• Az RDF-fel kifejezhetők tématérképek, igaz
adatvesztéssel…
• Az Omnigator képes konvertálni a tématérképeket RDFbe.
• Az RDF-et nem csak szemantikus web alkalmazásokhoz
használják.
• Az adatmodellből hiányzik a
– scope,
– a dolgok különböző neveken való kezelése,
– az előfordulások témákhoz rendelése.
RDF vs. adatbázisok
NÉV
Gera
Zoltán
CSAPAT
Fulham
SZÜL.
ÉVE
1979
Huszti
Szabolcs
Zenit
1983
Hajnal
Tamás
Borussia
Dortmund
1981
Dzsudzsák PSV
Eindhoven
Balázs
1986
Fulham
Gera
Zoltán
csapata
szül. éve
1979
Zenit
csapata
Huszti
Szabolcs
szül. éve
1983
Üres csomópontok
„F” épület
épület
közterület
postacíme
Budavári
Palota
ir.szám
H-1827
OSZK
város
Budapest
RDF vs. adatbázisok
• Nem egyszerűbb adatbázisokban leírni a tartalmakat?
– De igen, sokkal egyszerűbb!
• DE!
– interoperabilitás;
– adatok számítógépek közötti cseréje;
– a strukturálatlan információk kezelésére az adatbázisok kevésbé
alkalmasak;
– új információt akarunk beilleszteni, aminek nincs oszlopa…
• ELLENBEN:
– az adatbázisokban tárolt információk teljes mértékben leírhatók
RDF-ben
RDF
• Az RDF-et úgy tervezték, hogy bármiről lehessen vele
állításokat tenni, ami azonosítható a weben.
• Az RDF olyan egységes keretet biztosít az
információtartalom leírására, amelyben azok átvihetők
egyik alkalmazásból a másikba.
• Nem csak azok az alkalmazások használhatják az
információt, amelyek számára azt eredetileg ábrázolták,
hanem a más célokra készült, későbbi alkalmazások is.
• Alkalmazások határain átnyúló tudásreprezentáció.
Tárgyak azonosítása
• Hogyan biztosítható, hogy a számítógépek és az emberek is ugyanazt
értsék a dolgokon?
• URI (Universal Resource Identifier) Pl. URL
– személy: mailto:[email protected]
– Cég, szervezet: http://www.ki.oszk.hu
– sport: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tenisz
– város: http://www.budapest.hu
– dokumentum: http://nektar
• Állításokat is csak URI-k között lehet tenni.
• Az URI-kat elsősorban a számítógépek értik. A szemantikus web
technológiákat ugyanis gépi visszakeresésre optimalizálták.
Tárgyak azonosítása
• Az RDF webes erőforrásokat ír le.
• Erőforrás minden, aminek van URI-ja.
• Az URI-k literálok (karaktersorozatok), amelyek webes
erőforrásokat azonosítanak.
• Aminek van URI-ja az „fent van a weben”.
• Ha két metaadat-leírás ugyanazt azt URI-t használja, akkor
ugyanazt a dolgot azonosítja. (vö. PSI)
Tárgyak azonosítása
http://www.budapest.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tenisz
mailto:[email protected]
Tárgyak azonosítása
http://www.budapest.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tenisz
lakik
űzi
mailto:[email protected]
URI, URL, URN
• A dokumentumok elnevezésének szükségességét Tim
Berners-Lee először 1991-ben vetette fel,
• 1994 márciusában alakult meg az URI-k szabványosítását
előkészítő munkabizottság.
• Az URI-kra vonatkozó első általános szintaxist 1998-ban
publikálták
• a legutolsót, amely jelenleg is a legfrissebb ajánlás, 2005
januárjában.
URI, URL, URN
• URI=URL+URN
– URL: Universal Resourse Locator (Egységes Erőforrás
Helymeghatározó) – az erőforrásokat az elérési útjukkal
együtt azonosítják.
– URN: Universal Resource Name (Egységes Erőforrásnév) – perzisztens – mindig rendelkezésre álló
erőforrások.
• URI lehet helymeghatározó, név, vagy
mindkettő.
URI, URL, URN
• Az URI-k kifejezetten gépi interpretációra lettek
kifejlesztve
• Bizonyos URI-k esetében a tartalom
kikövetkeztethető:
– http://www.budapest.hu
– mailto:[email protected]
• Vagy egységes szabályok szerint képződnek:
– http://www.okm.gov.hu
– http://hu.wikipedia.org/Tenisz
RDF és a szemantikus web
• RDF már az 1990-es évek végén
létezett.
• A szemantikus web elképzelést
azonban csak 2001-hez kötik.
• Az RDF a szemantikus webnek
csak az egyik rétege!
• Roadmap to the semantic web
(1998)
• Tim Berners-Lee et al: The
Semantic Web = Scientific
American (2001)
A szemantikus web
“A szemantikus web nem egy önálló web,
hanem a jelenleginek a kiterjesztése, ahol az
információnak jól definiált jelentést adunk,
amely elősegíti a számítógépek és az
emberek közti együttműködést. Az első
lépéseket már megtettük abban az irányban,
hogy a jelenlegi web struktúrájába
beleszőjük a szemantikus webet. A közeli
jövőben ezek a fejlesztések jelentős új
funkciókat kaphatnak, ahogy a gépek egyre
alkalmasabbak lesznek azon adatok
feldolgozására és “megértésére”,
amelyeknek ma csupán a megjelenítésére
képesek.”
A szemantikus web
• Intelligens web, szemantikus világháló
• A számítástudomány új kutatási fejlesztési iránya,
amelynek a célja, hogy kényelmesebbé tegye a világhálón
lévő tartalmak visszakeresését.
• Globális metaadat infrastruktúra.
• Szemantikus technológiák sora, amely a
tudásreprezentációt hivatottak szolgálni.
• Sokkal inkább egy globalista vízió, mint egy technológia
A szemantikus web
• A jelentést kell kódolni, úgy, hogy a számítógép is
tudja, hogy mire gondolunk.
• Nem egy működő rendszer!
• Egymásra épülő technológiák sora, amelyek más
célra is használhatók. (pl. vállalati tudásbázisok)
• Web 3.0???
A szemantikus web
„The goal of the Semantic Web initiative is as
broad as that of the Web: to be a universal
medium for the exchange of data. It’s envisaged to
smoothly interconnect personal information
management, enterprise application integration,
and the global sharing of commercial, scientific
and cultural data.” (W3C, 2003)
A szemantikus web
•
•
•
•
•
•
•
Pete és Lucy testvérek, akik együtt keresnek édesanyjuknak fizikoterápiás
kezelést kéthetente.
Az intelligens kereső kikeresi az édesanyjuknak előírt kezelést nyújtó
szolgáltatók közül azokat, amelyeknél érvényes a mama biztosítása.
Kiválogatja azokat, amelyek a lakhelyének a 20 mérföldes körzetében vannak,
és az értékelésük kiváló, vagy nagyon jó a minősítések szerint.
Ezt követően összeegyezteti az időpontot Lucy és Pete naptárával, hogy a
nekik is megfelelő időben legyen a kezelés.
Az intelligens kereső vázolja a tervet.
Pete-nek nem tetszik, mert éppen csúcsforgalom idején kellene autóznia, ezért
megismétli a keresést szigorúbb kritériumokkal.
Szinte azonnal jön a válasz a módosított tervvel, amelyhez azonban a gép
figyelmezteti Pete-et, hogy néhány kevésbé fontos találkozót át kell tennie más
időpontra.
A szemantikus web recepciója
• Az információ indexelése és visszakeresése. Az
információvisszakeresésben a szemantikus web túlmegy a tárgyszók és
az alfabetikus indexek mélységén, és a használók képesek fogalmak és
kategóriák mentén keresni;
• Metaadatok. E szerint a szemantikus web metadatok tömege, amelyek
a weben lévő adatok közötti hatékonyabb keresést tesz lehetővé;
• Magyarázó jegyzetek, kommentárok. E szerint a szemantikus web
legfőbb újítása a felhasználó által generált tartalom, a kommentárok,
bejegyzések.
• Egy nagy együttműködő adatbázis. Az adatok legnagyobb részét
adatbázisokon kívül tárolják a weben. A tárolt adatok leírásának és
visszakeresési lehetőségeinek egységesítése nyomán a szemantikus
web egy nagy virtuális adatbázisként is értelmezhető.
A szemantikus web recepciója
• Az adatok gépi visszakeresése. Ez a megközelítés az adatok
visszakeresésének az automatizálására koncentrál. E szerint nem kell
az oldalakat egyenként betölteni és azokról az adatokat kinyerni,
hiszen az adatok formátuma és hozzáférési lehetőségei lehetővé teszik,
hogy azokat a számítógép emberi közreműködés nélkül kezelje.
• Szolgáltatások. A szolgáltatások géppel olvasható adatokat tesznek
közzé, így a számítógép az ember helyett végzi az egyeztetéseket.
• Szolgáltatások felderítése. Azon szolgáltatások felderítése, amelyek
lehetővé teszik a szabványok szerinti hozzáférést.
• Intelligens „titkár”. Egy olyan intelligens számítógépes alkalmazás,
amely az ember helyett cselekszik gyakorlati ügyek intézése során,
például repülőjegyet, vagy szállodai szobát rendel. A szemantikus
weben ebben a megközelítésben emberek intelligens „titkárainak”
interakciója zajlik. (Passin 2004:3–8)
Semantic web layer cake
Semantic web layer cake
Semantic web layer cake
A szemantikus web szintjei
• Az egyes szintek funkciói:
– Az URI-k azonosítják a fogalmakat, amikről beszélünk (önleíró
dokumentum);
– Az XML biztosítja az egységes szintaxist;
– Az RDF a szemantikai tartalmat hordozza;
– Az ontológiák írják le a szabályokat, amelyek alapján
következtetések vonhatók le;
– Az ontológiák formális logikákon alapulnak
• Az egyes szintek egymásra épülnek.
• Minden szint eggyel komplexebb, mint az alatta elhelyezkedő.
• Mégis az egyes szintek önállóan fejleszthetők.
A szemantikus web rétegei
A szemantikus web három különböző rétegből áll:
• metaadatok: az erőforrások és tulajdonságok leírása (URI,
XML, RDF);
• sémák: a fogalmak hierarchikus leírása (RDFS, OWL,
SKOS);
• logikák: leíró logikák (OWL, RIF).
W3C
• A szemantikus web
megvalósulásának előfeltétele,
hogy a tartalmak létrehozói
általánosan elfogadott
szabványokhoz tartsák magukat
a fejlesztések során.
• World Wide Web konzorcium;
• www.w3c.org
• Vezetője Tim Berners-Lee;
W3C
• Nyílt szoftverszabványokat
készítenek a világhálóra;
• A szabványok alkalmazását az
iroda a gyártókra bízza;
• Nemzeti irodái vannak
• A W3C Magyar Iroda 1995 óta
működik
W3C szabványok
A szabványosítás folyamata
Munkacsoport (Working Group)
•
W3C tagjai alkotják
Munkaterv (Working Draft)
•
•
•
Első nyilvános dokumentum
Minden érdeklődő hozzászólhat
A dokumentumokat többször is javítják, kiadják munkatervként
Előzetes javaslatterv (Candidate Recommendation)
•
•
Akkor, amikor már nincsen részletes változtatás
Első implementációk készülnek
Javaslatterv (Proposed Recommendation)
•
Széles körben elfogadott és implementált
W3C Ajánlás
•
•
Amikor a tagok és az igazgató is elfogadják
A webes társadalom szabványként tekint rá
XML
„Ahogyan a HTML lehetővé tette, hogy
minden számítógép-felhasználó olvashassa
az internetes dokumentumokat, úgy az
XML – az inkompatibilis számítógépek
bábeli zűrzavarában is – az eszperantót
jelenti, melyen mindenki olvashat és írhat.”
XML
• eXtensible Markup Language
• Az XML először 1998-ban jelent meg W3C ajánlásként.
• Az ajánlást a W3C konzorcium égisze alatt működő XML
munkabizottság dolgozta ki.
• Elődje az SGML.
• Az ajánlásnak a legfrissebb verziója 2008 novemberében
látott napvilágot (ötödik kiadás)
• Az XML egy leíró nyelv, amely más, speciális felépítésű
nyelvek leírására szolgál. (Pl. XTM)
XML
• Amikor az XML segítségével megalkotunk egy új nyelvet,
az az XML alkalmazása.
• egy konkrét XML dokumentum pedig egy ilyen nyelvnek
egy példánya, alkalmazása.
• Az XML dokumentum szöveges állomány, amelyet arra
terveztek, hogy strukturált formában legyen képes
szövegeket tárolni.
• Az XML lényege az egységes szintaxis, amely ugyanakkor
nagy szabadságot enged egy-egy új dokumentum
létrehozása során.
XML
• Az XML-lel kapcsolatos tevékenység a W3C-n belül.
• 10 munkabizottság!
– egy a munkabizottságokban folyó munka koordinációjáért felelős
(XML Coordination Group),
– az XML-nek magának a fejlesztéséért (XML Core Working
Group).
• speciális problémákra keresnek megoldásokat,
– a megjelenítés (XSL Working Group),
– a lekérdezés (XML Query Working Group),
– a struktúra, a tartalom és a szemantika megragadása (XML Schema
Working Group).
XML névterek
•
•
•
•
Egyedi elem és attribútumnevek a lokális nevek,
ezek ütközhetnek két alkalmazás összekapcsolása esetén.
Pl.: <m> = „munkatársak” vagy „művek”.
Ekkor az egyedi nevek kaphatnak egy prefix elemet,
amelynek használatával univerzális vagy minősített
nevekké tehetők,
• Pl. <n:m> vagy: <s:m>.
XML
• Az XML nem specifikus a szemantikus webre,
önállóan is számos alkalmazási területe lehetséges.
• Pl.
– Könyvtári rekordok formai feltárása
– Digitalizálás
– Megjelenítés (HunTéka)
XML vs. HTML
RDF séma
• „RDF segítségével képesek vagyunk leírni azt, hogy egy ember barátja
egy másiknak. Ezt úgy tehetjük meg, hogy konstruálunk egy RDF
kijelentést, amelynek alanya és tárgya két ember, predikátuma egy
olyan erőforrás, amelyről tudjuk, hogy a „barátja” viszonyt azonosítja
valahogy. Kérdés ezek után, hogy el tudjuk-e dönteni, hogy az egyik
ember ismeri-e a másikat?”
• Igen… (olyan következtetés volt a részünkről, amelyhez háttértudásra
volt szükségünk.) Mi tudjuk ugyanis, hogy valakik nem lehetnek
barátok, ha nem is ismerik egymást.
• Valami olyan kijelentésre lenne szükségünk, hogy ’bármely két
erőforrás között, amelyek n:barátja viszonyban állnak egymással,
fennáll az s:ismerőse viszony is.’ (Szeredi, 2005)
RDF séma
• A sémák és az ontológiák a következtetésekhez szükséges háttértudást
tartalmazzák.
• Pl.:
– osztály-alosztály (gerinces – emlős)
– a tulajdonságok közt fennálló hierarchikus viszonyok (ismerőse – barátja),
• A terminológia definiálásában is kitüntetett szerepük van az RDF
sémáknak.
• Az RDF sémák nem kínálnak ellenőrzött szótárt, csak megteremti
annak a lehetőségét, hogy egy-egy alkalmazáson belül általánosan
érvényes kijelentéseket tegyünk.
• az RDF-hez kínál egy szabványos tipologizáló metódust.
• Az RDF Séma legfrissebb W3C ajánlása 2004. február 10-én jelent
meg.
Az ontológiák
„Elképzelhető, hogy két adatbázis különböző
azonosítókat használ azonos dolgokra. A programnak,
amely össze szeretné hasonlítani, vagy kombinálni a két
adatbázisból származó adatokat egymással, tudnia kell,
hogy a két terminus ugyanazt jelenti. Ideális esetben a
program képes felkutatni az ilyen közös jelentéseket,
bármilyen adatbázissal is találkozik. Az ilyen problémákra
a szemantikus web harmadik nagy komponense jelenti a
megoldást, az ún. ontológiák.” (Berners-Lee, 2001)
Az ontológiák
• Filozófiai terminus: a világ létezői,
lételmélet.
• A fogalmat az 1970-es években a
mesterségesintelligencia-kutatásban a
szoftverekkel generált mesterséges
világok megnevezésére használták.
• a tudásmenedzsmentben az 1990-es
években kezdtek ontológiákról beszélni a
formális logikai leírásokkal ellátott
generikus hierarchiaszerkezetekkel
kapcsolatban.
• Formális ontológia, ipari ontológia
Az ontológiák
Ontológia definíciók:
• „Megosztott konceptualizálás formális, explicit leírása” (Vickery 1997,
Horváth Tibor fordítása).
– megosztott: arra vonatkozik, hogy egy ontológia magáévá tette a
megegyezéses tudást, azaz nem személyi vagy individuális, hanem
egy szélesebb közösség által elfogadott.
– konceptualizálás: a világ jelenségeinek (fenomenon) absztrakt
modellje azáltal, hogy e fenomenonnak releváns fogalma (concept)
határozható meg;
– explicit: a használt fogalmak típusát jelenti, a használat
megkötöttségeit, amelyeket határozottan definiálnak;
– formális: géppel olvasható (szabályokkal leírt, előírásos).
Az ontológiák
• Az ontológiák lényegében speciális taxonómiák, amelyek a
mellett, hogy megmutatják a fogalmak egymáshoz képesti
fogalmi hierarchiáját, a formális logikai szabályok
megjelenítésével még többre képesek az emberi
gondolkodás reprezentálásában. (Berners-Lee, 2001)
• „Egy meghatározott ismeretterület formális modellje”
(Ungváry, 2004)
Az ontológiák
• Az ontológiákkal kihasználható a tulajdonságok
generikus öröklődése a speciálisabb fogalmak
irányába.
• Kérdéses az ontológiák valódi haszna.
• MEO projekt:
– „nemhogy az ontológiák tényleges ipari alkalmazásától
messze vagyunk, de ma még mindenhol az alapok
kialakításánál, megszilárdításánál tartanak.”
OWL
Web Ontology Language
• Az OWL nyelv segítségével konstruálhatók osztályok más
osztályok
– uniójaként,
– metszeteként,
– komplemenseként.
• Lehetséges az osztályok egyedeinek felsorolása.
• Lehet az osztályokba tartozó egyedeket a tulajdonságaik szerint
definiálni.
OWL
Alnyelvei:
• Ezek mindegyike az egyszerűbbnek a kiterjesztése
• OWL Lite
– osztályozási hierarchiákat és egyszerű korlátozásokat alkalmazó
felhasználók támogatására;
• OWL DL
– a maximális kifejezőképességet igénylő felhasználóknak készült.
• OWL Full
– olyan maximális kifejezőképességet és az RDF teljes szintaktikai
szabadságát igénylő használóknak készült, akik
SKOS
Simple Knowledge Organization Systems
• Tudásszervezési rendszerek (tezauruszok, osztályozási
rendszerek, tárgyszójegyzékek, taxonómiák,
folkszonómiák) szabványos reprezentálására kifejlesztett
specifikáció a szemantikus web alkalmazások számára.
• A SKOS segítségével létező tudásszervezési rendszereket
lehet exportálni a szemantikus web számára szabványos
úton.
SKOS
„Amíg az OWL egy kalapács, addig a SKOS
egy egyszerű diótörő gép”
„Amíg az OWL egy Harley Davidson, addig a
SKOS egy sima kerékpár.”
• A SKOS az OWL-lel együttműködhet, így
optimalizálható a tudásreprezentáció mélysége.
FOAF
• Friend Of A Friend
• Egy közösségi szoftver alkalmazás, ami szemlélteti a
szemantikus web működését.
• Arra szolgál, hogy az ember magáról osszon meg információkat
a szemantikus web szabványok alkalmazásával.
• Nagy Béla, email címe, felesége Nagy Béláné, Pécsett él, szereti
a zenét, A PTE-n végzett, ismeri Kis Pétert, Nagy Árpádot és
Közepes Gézát.
• RDF gráfokkal ábrázolja mindezt.
• Egy ellenőrzött szótár elemeiből választhatók ki az alapadatok.
FOAF
Példa:
<foaf:Person>
<foaf:name>Nagy Béla</foaf:name>
<foaf:firstName>Béla</foaf:firstName>
<foaf:surName>Nagy</foaf:surName>
<foaf:knows>
<foaf:Person>
<foaf:name>Kis Péter</foaf:name>
<foaf:firstName>Péter</foaf:firstName>
<foaf:surName>Kis</foaf:surName>
Stb.
SPARQL
• A szemantikus web lekérdező nyelve
• rekurzív akronímia: SPARQL Protocol And RDF Query
Language
• Az RDF DAWG (Data Access Working Group = Adathozzáférési Munkacsoport) 2004 februárjában jött létre a
W3C égisze alatt, azzal a céllal az RDF címkézett
irányított gráfjaihoz készítsen egy lekérdező nyelvet,
• Az első munkaanyag 2004 októberében jelent meg, a
legfrissebb SPARQL W3C ajánlás 2008. január 15-én.
SPARQL
• A SPARQL
– egyrészt egy adat-hozzáférési protokoll,
– másrészt pedig az RDF lekérdező nyelve.
• A lekérdező nyelv egy gráfmintát tartalmaz.
• A gráfminta olyan hármasok halmaza, amely változókat is
tartalmazhat az alany, az állítmány, vagy a tárgy helyén.
– A lekérdezés során a rendszer a változókba behelyettesíti a hármas
halmazban lévő URI-kat, és ellenőrzi, hogy az így kapott gráf az
eredeti RDF gráf részgráfja-e.
– Ha igen, a változó behelyettesítése sikeres, és a változók a
lekérdezés egyik lehetséges eredményét adják.
A szemantikus web jövője
• Megvalósítható-e
egyáltalán?
• Reprezentálhatók-e a
világ létezői
ontológiákban?
• Milyen mélységig
modellezhetők a világ
dolgai?
• Megvalósulhat-e valaha
a globális tudáscsere?
A szemantikus web vs.
tématérképek
• Mindkettő szemantikus technológia;
• A szemantikus web a gépek számára modellezi a világ
létezőit, a tématérképek az embereknek;
– Kifinomultabb adatmodell;
– URI vs. PSI
– Stb.
• Globális metaadat infrastruktúra víziója;
• Ajánlások vs. Szabványcsalád;
• A szemantikus web a jövő(?), a tématérképek a jelen
technológiája.
Két hét múlva
• Péntek:
– Tudásközpont (Ambrus Attila)
• Szombat:
– A szemantikus web és a tématérkép ontológiák
– Tudásbázisok, szakértői rendszerek