Transcript Műszaki rajz alapjai 1

 A műszaki rajz valamilyen információhordozón
rögzített, egyezményes szabályoknak
megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki
információ, amely rendszerint méretarányos
 A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció
elsődleges formája
 A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a
tervező elképzeléseit, elgondolásait rögzíti és
közvetíti a gépen dolgozó, illetve a szerelést és
ellenőrzést végző dolgozónak.
 A rajznak egyszerűnek, és egyértelműnek kell
lennie.
Szakma
szerint
• Építész rajz
• Géprajz
• Villamos rajz
•
•
•
•
Célja szerint
Kidolgozás
módja szerint
Elvi rajz
Műhelyrajz
Hálózati rajz
Kapcsolási
rajz
• Vázlatrajz
• Szerkesztett
rajz
• Ceruzarajz
• Tusrajz
Műhelyrajz
Alkatrészrajz
Összeállítási
rajz
Részösszeállítási
rajz
Csoportösszeállítási
rajz
Teljes
összeállítási
rajz
 Tömegszerű gyártásban elvárjuk a különböző
jellemzők állandóságát
 A termékek jellemzőinek egységesítését
szabványosításnak nevezzük
 Az egységes értelmezést az egységes
jelképrendszer biztosítja (pl. jelentéstartalommal
ruházunk fel vonalakat)
 A szabvány1: „elismert szervezet által alkotott
vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott
olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely
tevékenységre,
vagy
azok
eredményére
vonatkozik, és olyan általános és ismételten
alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy
jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a
rendezőhatás az adott feltételek között a
legkedvezőbb.”
1 a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény
A szabványok alkalmazásának előnyei:
• rendeltetésszerű használatra való alkalmasság:
anyagösszetétel előírása, szakítószilárdság, folyáshatár, stb.
• kompatibilitás: összetartozó elemek méreteinek
összehangolása, pl.: csap-persely átmérők, tűrések,
• csereszabatosság: pl.: villanyégő foglalat
• termékvédelem: csomagolási, szállítási, kezelési, előírások,
• kölcsönös megértés: egységes jelek, műszaki rajz szabványok
• azonosíthatóság: tevékenység és eredmény összemérhető
• vizsgálatok: a vizsgálatok eredményei összehasonlíthatók,
• választékrendezés: gazdaságos méretsorok: tengelycsonk
méretek, csavarméretek,
• biztonság és környezetvédelem : a termékek és működésük a
környezetet nem veszélyeztethetik, pl.: érintésvédelem,
A SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA:
ÖNKÉNTES!
„E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a
nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény
alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása a törvény alapján
önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak
nyilvánítja.”
DE!
Bizonyos esetekben kötelezően betartandók:
• Szerződések: ha a szerződő felek kikötik a szabvány kötelező
alkalmazását.
• Bírósági perek: ha a vitatott kérdéssel kapcsolatban létezik
szabvány, akkor a bíróság az abban foglaltakat tekinti
mérvadónak, még ha annak alkalmazása önkéntes is.
• Jogszabállyal kötelezővé tett szabványok.
Hatókörét tekintve a szabványokat öt csoportba lehet sorolni:
 Vállalati szabványok: termelési költségek csökkentése, nyereségmaximalizálás érdekében történik. Alkalmazkodik a váll. színvonalához.
 Szakmai szabványok: az azonos szakmához tartozók közös
megállapodása
 Nemzeti szabványok: országonként eltérő, de felhasználhatják magasabb
szintek is. (Szerve Mo.-on: Magyar Szabványügyi Testület
Jele: MSZ)
 Regionális szabványok: nem kötelező erejűek, egy nagyobb gazdasági
területet foglal magába
 Nemzetközi szabványok: az összes résztvevőt érinti
Két legnagyobb szerve: ISO (Nemzetközi szabvány)
IEC (Elektronikai bizottság)
A nemzeti szabványosítás célja
A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:
a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki
megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a
szolgáltatások színvonalának javítását,
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az
európai szabványosítási tevékenységben,
c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,
d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek
védelmét és a biztonságot,
f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását,
g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.
Egyes szabványfajták
kapcsolódása:
MSZ: nemzeti szabvány
ISO: nemzetközi szabvány
EN: európai szabvány
MSZ EN: európai uniós szabvány honosítása
MSZ ISO: nemzetközi szabvány honosítása
MSZ IEC: nemzetközi szabvány honosítása
(elektrotechnika)
MSZ EN ISO: az Európai Unió által is
elfogadott nemzetközi szabvány.
Magyar
szabvány
jele
Európai uniós
szabvány jele
Nemzetközi
szabvány
jele
Azonosító
szám
Kibocsátás éve
MSZ EN ISO 5457:2000 Termékek műszaki
dokumentációja. A rajzlapok kialakítása és
méretei
Cím (Szabvány
megnevezése)
 MSZT honlap
http://www.mszt.hu/web/guest/ingyenes-szabvanylista
MSZ EN ISO 5457:2000
 A műszaki dokumentumokat az azonosítás, az adminisztráció és az
értelmezés céljából feliratmezővel látják el.
 Egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mező
 Ezek további mezőkre oszthatók
 Szükséges információ
 Azonosító mező
 Kiegészítő információk
Azonosító mező:
 Nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám)
 A rajz címe (megnevezés)
 A rajz törvényes tulajdonosának neve
Azonosító mező:
 MSZ EN ISO 5457
 Az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó
sarkában kell elhelyezni
 A rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú
folytonos vonallal kell keretezni
Kiegészítő információk:
 Jelek: vetítési módra utaló jelkép, fő
méretarány, ...
 Műszaki információk: alak és
helyzettűrések jelölése, felületkikészítés
módja, ...
 Adminisztrációs információk: rajzlap
mérete, módosítási jel, ...
 A műszaki rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és
alkatrészek teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges
információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez
 Általában a rajz része, de lehet külön lap is
Műszaki rajzban használható vonalak (MSZ ISO 128)
Vonalfajták
Vékony vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Tagoló vonalak
Méretvonalak
Méret-segédvonalak
Mutatóvonalak
Vonalzat
Ismétlődő elemek belső
burkolóvonala
Vastag vonalak
Kontúrvonalak
Kontúrvonalak
Felületek határvonalai
Az adott nézeten látható élek
Az adott nézeten látható élek
A nézési iránnyal párhuzamos felületek
éle
A nézési iránnyal párhuzamos felületek
éle
A nézési iránnyal párhuzamos felületek
éle
A nézési iránnyal párhuzamos felületek
éle
Éles vonalú (nem legömbölyített)
áthatások
Ismétlődő elemek külső
burkolóvonala
Metszetek nyomvonalának végei
Szabadkézzel rajzolt (tört)
vonalak
Alkatrész elhagyott részének
határa
Alkatrész elhagyott részének
határa
Alkatrész elhagyott részének
határa
Kitörés határa
Kitörés határa
Résznézet határvonala
Szaggatott vonalak
Nem látható, de az egyértelműséghez
fontos élek ábrázolása (kerülni kell!)
Pont-vonalak
Forgástestek tengelye
(középvonala)
Szimmetrikus alkatrészek
középvonala
Osztókörök középvonala
Furatok középvonala és szimmetriatengelyei
Szelvények nyomvonala
VASTAG PONTVONAL
Hőkezelt, kikészített felület jelölésére
Kétpont-vonalak
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Mozgó alkatrészek szélső helyzetei
Csatlakozó alkatrészek körvonala
Csatlakozó alkatrészek körvonala
Alkatrész kiterített (gyártás előtti)
alakjának körvonala
Alkatrész kiterített (gyártás előtti)
alakjának körvonala
Igények:
 Olvashatóság
 Egységesség
Típusai:
 Álló
 Dőlt
 Alkatrészeket nem lehet mindig a természetes nagyságukban
rajzolni
 Kicsinyítünk, nagyítunk
 Definíció:
Méretaránynak a rajzon mérhető teljes (törés nélküli)
hosszméret és a valóságos tárgy ugyanezen hosszméretének
arányát nevezzük.
Méretarányt csak az MSZ ISO 5455:1992 szerint lehet választani!
 Természetes nagyság:
1:1
 Kicsinyítés:
1:2, 1:5, 1:10, 1:20, 1:50, 1:100,
1:200, 1:500, 1:1000, 1:2000,
1:5000, 1:10000
 Nagyítás:
50:1, 20:1, 10:1, 5:1, 2:1
Feliratmezőben fel kell tüntetni!
Egy rajzon belül többféle méretarányt is lehet alkalmazni ()
M 1:2
M 1:1
M 2:1
 Térbeli alakzatok síkban való ábrázolásához vetületi ábrázolást kell
alkalmazni.
 A rajznak a tárgy háromirányú kiterjedését síkbeli ábrával kell
meghatároznia.
 A síkbeli ábra a tárgynak síkra vetített képe, vetülete
 Vetítési módok:
 Centrális
 Párhuzamos
Centrális (Perspektíva):
 Egy pontból induló vetítősugarak
 A „C” pont véges közelségben van
 Szemléletes ábra nagy tárgyakhoz
 A vetületi képek torzulnak
Műszaki rajzok készítésére nem alkalmas!!
Műszaki rajzok készítésére alkalmas!!
Párhuzamos:
 A vetítési középpont a végtelenben
 Vetítő egyenesek párhuzamosak
 Vetítő egyenesek a képsíkra lehetnek:
 merőlegesek
 ferde szögűek
Műszaki rajzok készítésére nem alkalmas!!
Egyméretű (izometrikus) axonometria
a) egymással 120 -os szöget bezáró három tengely;
b) mindhárom tengely irányában azonos méret.
Kétméretű axonometria
Frontális axonometria
Monge féle kétképsíkos ábrázolás:
Három képsíkos ábrázolás:
Három képsíkos ábrázolás:
Nézetek létrehozása:
A VETÜLETKÉPZÉS SZEMPONTJAI
AZ ALKATRÉSZ BEÁLLÍTÁSA A KÉPSÍKOKHOZ KÉPEST
—Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt
(a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete)
—Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen
—Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal
párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek
—Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal
párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek
A szükséges vetületek száma
—Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész
egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges
—Minél kevesebb, annál jobb
NÉZETEK
A nézet:
a tárgy kontúrvonalait, közbenső éleit és
egyéb részleteket ábrázoló vetület (az
alkatrész valódi alakjának vetületei).
A nézetkészítés célja: az alkatrész külső
formájának egyértelmű megjelenítése
A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE
• a tárgyat a képsíkrendszerben úgy kell elhelyezni, hogy a
vetületeket lehetőleg valódi nagyságban lehessen látni, torzult
méretet a rajzon nem lehet megadni.
• a képsíkokat mindig csak odaképzeljük, de a géprajzban
sohasem ábrázoljuk (képsíktengelyt nem rajzolunk).
A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE
A tárgy és a képsík egymáshoz viszonyított helyzete kétféle
lehet (MSZ EN ISO 5456:2000):
• az európai vetítési mód
• az amerikai vetítési mód
AZ
a képsík a szemlélő szempontjából a tárgy mögött helyezkedik
el („E” módszer),
Európai nézetrend:
Jelölése:
AZ AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD:
a képsík a szemlélő és a tárgy között helyezkedik el („A”
módszer).
Amerikai nézetrend:
Jelölése:
KÜLÖNLEGES NÉZETEK
A rendezett vetületektől eltérő
nézetelhelyezés
Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása
Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene
Jelölése: nézési irány megadásával
Résznézet
Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása
Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe)
Jelölése: nézési irány megadásával
Részvetület
(az érdektelen részletet elhagyjuk)
Helyi nézet
Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata
Helyi nézet
Helyi nézet
Kiemelt részlet
Célja: valamely a részlet kinagyítása
Kiemelt részlet
A METSZETEK
A metszetkészítés célja
üreges alkatrészek belső részleteinek
megjelenítése
Metszet: a tárgy képzeletbeli metszősíkkal való metszése,
majd a metszősík és a szemünk közötti részek eltávolítása
után készített vetület, amely a metszősíkba eső és a
metszősík mögött lévő részeket ábrázolja.
A metszetkészítés lépései
1. Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a
metszősík mentén
2. Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész
képzeletbeli elhagyása
3. A maradék rész ábrázolása nézetként
4. Az elmetszett anyag jelölése
A METSZETEK KELETKEZÉSE
az S3 síkkal készített hosszmetszetet,
az S2 síkkal készített keresztmetszetet,
az S1 síkkal készített szintmetszetet.
AZ ELMETSZETT TEST
ANYAGÁNAK JELÖLÉSE
A METSZETT FELÜLET
JELÖLÉSE
A metszett felületeket (a metszet szelvényét):
a kontúrvonalhoz, vagy
a közép-, ill. tengelyvonalhoz
45°-os szög alatt hajló, egymással párhuzamos vékony
folytonos vonallal rajzolt vonalzattal jelöljük.
A vonalzat sűrűsége a metszett felület nagyságához
igazodóan kb. 1,5-10 mm (a minimális távolság a kontúrvonal
vastagságának kétszerese).
A vonalzat rajzolási szabályai
Vonalvastagság: Vékony
Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45o
Vonalak sűrűsége: 1-10 mm , a vastagvonalnak legalább
kétszerese)
Egy alkatrész metszetei azonosan vonalazandók
Több látható alkatrész VONALZATA
Csatlakozó alkatrészek vonalkázása:
különböző irányú
különböző sűrűségű
VONALZAT egyszerűsítések
Nagy felületeket elegendő a
kontúrvonal mentén vonalkázni
Vékony keresztmetszeteket
feketíteni kell. (Köztük 0,7
mm-es rés hagyandó)
A METSZETEK HELYÉNEK
JELÖLÉSE
Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha
— a metszősík szimmetriasík,
— csak egy metszet készül a tárgyról,
— a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.
Jelölni kell a nyomvonalat, ha
— a metszősík helye nem egyértelmű, vagy
— több metszősík van.
A METSZETEK FAJTÁI
A metszetet készülhet egy metszősíkkal: egyszerű metszet
Ez terjedelme szerint lehet:
• teljes metszet,
• félmetszet,
• részmetszet, kitörés.
Két vagy több metszősíkkal készült metszet: összetett
metszet.
Ez lehet:
• lépcsős metszet, – a metszősíkok párhuzamosak,
• befordított metszet, – két vagy (ritkán) három összefüggő
síkkal való metszés.
Teljes metszet
Vetítési irányban elhelyezett
metszet
Nem vetítési irányban
elhelyezett metszet
Teljes metszet elforgatva
Félmetszet
Félnézet-félmetszet
Félnézet-félmetszet
Félnézet-félmetszet
Félnézet-félmetszet
Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre
látható él esik
Kitörés
Kitörés
Kitörés
Lépcsős metszet
Lépcsős metszet
Lépcsős metszet
Lépcsős metszet
Lépcsős metszet
Beforgatott metszet
Mikor nem rajzolunk
metszeteket?
amikor a metszet nem mutat többet, mint a nézet,
esetleg félreértésre adhatna okot.
Hossztengelyükkel párhuzamosan nem
metszhető alkatrészek
Csavar
Csapszeg
Ék, retesz
Szegecs
tömör alkatrészeket (tengely, csavar, szegecs, csapszeg, ék,
retesz stb.) hossztengelyükkel párhuzamos síkkal nem
metszünk
Bordák, küllők
bordákat, küllőket nézetben kell rajzolni a hosszmetszet
rajzán is. (Keresztmetszetben a bordát és a küllőt is lehet
metszeni.)
SZELVÉNYEK
Szelvény: a metszetnek a metszősíkban levő része.
A szelvénykészítés célja:
az alkatrész metszősíkba eső geometriai
alakjának ábrázolása
„Széteső” szelvények ábrázolása
Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni
A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI
MÓDJAI
Szelvény a nézet közelében,
pontvonallal azonosítva
Szelvény betűkkel azonosítva
(lehet elforgatva is)
Beforgatott szelvény
Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva
(Azonosításra nincs szükség)
Szelvénysorozat I.
Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem
egyértelmű
Szelvénysorozat II.
Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem
egyértelmű