Transcript 02_Metszetiabr

Alkalmazása
 Belső üreges alkatrészek esetén
 Főként bonyolultabb daraboknál, amikor a
sok szaggatott vonal az ábrát átláthatatlanná
teszi
Metszeti ábrázolás lényege
 Metszet készítése előtt: (3 hengeres motor)
Metszeti ábrázolás lényege
 Metszet készítése után:
Metszés utáni felületek
Metszett felületek
fémes színűek
–
Metszősík mögötti részek
– sárgával és zölddel
jelölve
Tömör tárgyrészek (nem
metsszük el) – kékkel
jelölve
Metszeti ábrázolás elve
Metszeti ábrázolás elve
 Az üreges tárgyat egy képzeletbeli metszősíkkal elvágjuk
 A metszősík és a szemünk közé eső részt eltávolítjuk
 A megmaradt részt vetületként ábrázoljuk
 A metszeti képen azokat a részeket, ahol a metszősík a tárgy
anyagát elmetszette, vékony vonallal bevonalkázzuk (sraffozzuk)
Metszeti ábrázolás elve
• Vetületi kép keletkezése
• Metszett felületek jelölése sraffozással
Metszősík mögötti tárgyrészek vetülete
Metszett felület
Vetületi és metszeti ábrázolás
összehasonlítása
Sraffozás változatai
 Különböző anyagoknál más és más a sraffozás jelképe
 Fémes anyag esetén a 45°-os vonalkázás használatos
 Vékony keresztmetszeteket teljesen be lehet feketíteni
Sraffozás szabályai
 A sraffozást a metszet körvonalához, vagy a szimmetriatengelyhez
képest :
 45°-os szögben
 Folytonos, vékony vonallal
 egymástól szabályos távolságban végezzük
Sraffozás szabályai
 A vonalkázás sűrűsége a metszett anyag nagyságától függően 1-10mm
lehet
 Csatlakozó alkatrészek esetén ellentétes irányú vonalkázást
használunk
 Több csatlakozó elemnél változtathatjuk a vonalak egymáshoz
képesti távolságát
 Méretszámoknál a sraffozást meg kell szakítani
Metszetek jelölése
 A metszősík és a képsík vonalát nyomvonalnak nevezzük
 Ez mutatja meg, hogy a metszősík hol metszi el a tárgyat
Nyomvonal
Nyomvonal jelölésének szabályai
Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha a metszősík
helyzete egyértelmű:
 A metszősík és a tárgy szimmetriatengelye egy egyenesbe esik
 Csak egy metszetet készítünk
 A metszeti képet a vetületi rendnek megfelelően helyezzük el
Nyomvonal jelölésének szabályai
Jelölni kell a nyomvonalak, ha a metszősík helye nem egyértelmű,
vagy ha több metszősík van:
 Irányváltásoknál és a végeknél vastag vonallal kell jelölni
 A vetítési irányt vékonyszárú nyíllal adjuk meg
 A metszet azonosítására az ABC betűit használjuk
Összefoglalva
 Az üreges tárgyak belső részleteit metszeti ábrázolással
tudjuk megmutatni
 A metszett tárgyrészeket be kell sraffozni
 Figyelni kell a nyomvonal előírt jelölési szabályainak
betartására
Egyszerű metszetek
 Egyszerű metszetek nevezzük az egyetlen metszősíkkal
képzett metszeteket
 Fajtái:
 Teljes metszet
 Félmetszet
 Félnézet-félmetszet
 Kitöréses metszet
 Részmetszet
 Kiemelt részlet
Egyszerű metszetek
Teljes metszet:
 A metszősík nyomvonala egyenes, a sík alkatrészt teljes egészében átmetszi
Egyszerű metszetek
Teljes metszet:
 Készülhet olyan metszősíkkal, amely egyik képsíkkal sem párhuzamos
Egyszerű metszetek
Félmetszet:
 Szimmetrikus alkatrészek esetében alkalmazható
 A metszeti képnek csak a felét mutatjuk meg
 Előnye, hogy rajzi munkát takarítunk meg, és kevesebb helyet foglal a rajz
 Félmetszet alkalmazására a szimmetriatengely végein elhelyezett
vonalpárral hívjuk fel a figyelmet
Egyszerű metszetek
Félnézet – Félmetszet:
 Abban az esetben alkalmazzuk, ha a nézeti és a metszeti kép is
szimmetrikus
 Nagyon szemléletes, hiszen egyszerre tudjuk megmutatni az alkatrész
belső és külső formáját
 A két oldal tetszőlegesen felcserélhető
Egyszerű metszetek
Kitöréses metszet:
 Tömör tárgyakban lévő kisebb furatok, hornyok bemutatására
 Nincs szükség külön vetület megrajzolására
 Csak a bemutatni kívánt rész közvetlen környezetében metsszük el a tárgy
anyagát
 A metszés határát törésvonallal jelöljük
Egyszerű metszetek
Részmetszet:
 Nem szimmetrikus alkatrészek esetén
 Abban az esetben, ha csak a tárgy egy bizonyos részét metsszük el
 A teljes metszet kirajzolása elhagyható, törésvonallal megszakítható
Egyszerű metszetek
Kiemelt részlet:
 Apró, nem megfelelően látható részek esetén alkalmazzuk
 A kiemelt részt köré vékony vonallal kört rajzolunk (kiemelt terület)
 A megjelölt részt felnagyítjuk
Gyakorló feladat
• készíts szabadkézi vázlatot a vetületekről
• egészítsd ki a vetületeket a térbeli ábra alapján úgy, hogy a metszeti ábrázolás
szabályainak megfeleljen
Összetett metszetek
 Olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a tárgyat csak
több egyszerű metszettel lehetne egyértelműen
ábrázolni
 Fajtái:
 Lépcsős metszet
 Befordított metszet
Összetett metszetek
Ábrázolás több egyszerű metszettel
Összetett metszetek
Lépcsős metszet
 Egymással párhuzamos helyzetű metszősíkokkal létrehozott metszet
Összetett metszetek
Befordított metszet
 Egymást metsző síkokkal létrehozott metszet
Szelvények
Fogalma: az alkatrész metszősíkba eső keresztmetszete
Szelvények
Vetületen belül rajzolt szelvény
 A kontúr vékony folytonos vonallal rajzolva
 Sraffozás
 Azonosításra nincs szükség
Szelvények
Vetületen kívülre rajzolt szelvény
 A kontúr vastag folytonos vonallal rajzolva
 Sraffozás
 Azonosítás szükséges
Szelvények
Vetületen kívülre rajzolt szelvény II.
Szelvények
Széteső szelvények ábrázolása
Metszetek kerülési szabálya
Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet.
Ha a metszet síkjában borda, küllő, tömör tengelyek, görgők, csapok, szegek,
ékek, reteszek, csavarok, anyák stb. helyezkednek el, azokat a
hossztengelyük irányában nem metsszük.
Metszetek kerülési szabálya
Fő síkjukkal párhuzamosan nem metszhető alkatrészek
Fogaskerék-fog
Borda
Küllő