Transcript 1. dia

Az internetről
Tartalom













Az internet alapelvei
Az internet rövid története
Az internet működése
Csomópontok azonosítása – IP cím
Csomópontok azonosítása – domain név
Domain nevek hierarchiája
Az internet legfontosabb szolgáltatásai
FTP
FTP kapcsolat létrehozása…
Telnet
WWW – böngészés
A HTML dokumentumok
Weboldalak címzése – URL













Levelezés – email
Levelezőrendszerek
Az elektronikus levél felépítése
Levelezőprogramok szolgáltatásai
IRC
Messenger programok
Levelezőlisták, hírcsoportok
Keresés, tájékozódás az interneten
Internetes keresők
Portálok, linkgyűjtemények
Az internet elérési lehetőségei
Néhány internetes protokoll
Források - egyben ajánlott címek
Az internet alapelvei
Az USA-ban az 1960-as hidegháborús években katonai céllal kezdtek egy olyan
kommunikációs hálózat fejlesztésébe, amelyet nem lehet egy jól irányzott
csapással megsemmisíteni. Ez a következő két alapelv alapján volt
megvalósítható:

decentralizált hálózat:
egyenértékű számítógépek alkotják, nincs
kitüntett szerepű csomópont.

csomagkapcsolt adatátvitel:
az üzenet kisebb, azonos méretű
bitsorozatokra (csomagokra) bontva jut el a
kibocsátótól a fogadóig.
A fogadóállomás rakja össze az
üzeneteket, amelyek tartalmazzák a feladó
és a címzett azonosítóját, a csomag
sorszámát és azt, hogy az adott üzenet
hány csomagból áll.
A csomagok nem feltétlenül ugyanazon az
útvonalon jutnak a feladótól címzetthez. A
terheltségtől függően minden továbbító
állomás az optimális megoldást igyekszik
választani.
Ez a megoldás megbízható kommunikációt
eredményez, mivel egy csomópont kiesése
esetén is célbaérnek a csomagok.
<< TARTALOM
Az internet rövid története (1)


1960-as évek: az USA-ban nagygépek összeköttetése telefonvonalon, azaz már
meglévő kommunikációs hálózaton keresztül.
1969: ARPANET (Advenced Research Project Agency) az USA Védelmi Hivatala
(Pentagon) megbízásából.
• szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen
• december telefonkapcsolattal 4 gép



1971: 15 nagyszámítógép (host), első e-mail elküldése
1972: 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak
(alhálózatok)
•
@ jel e-mailben
•
első online chat
1974: új, egységes protokoll
• TCP/IP a kommunikációs szabvány
•

egységes címzési rendszer (IP cím)
1982: kapcsolat más hálózatokkal (MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET) ill. más
országokban található nagyméretű hálózatokkal
<< TARTALOM
Az internet rövid története (2)


1986-ban az NSF (National Science Foundation, USA Nemzeti Tudományos
Alapítványa) működteti az NSFNET gerinchálózatot az újonnan létrejött helyi
hálózatok összekapcsolására. 1989: INTERNET lesz a hálózat neve.
1991: www (world wide web)
európai Részecskefizikai Kutatóközpont, Svájc (CERN):
LeeTim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer
született, ami forradalmasította a kommunikációt. Innentől a
számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül
navigálhatnak az interneten
1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web
naponta további másfél millióval oldallal bővül.



1992 Magyarországon az akadémiai közösség tagjai (kutatóintézetek,
egyetemek) hozzájuthatnak a teljes körű Internet eléréshez.
1997 - ben Magyarországon beindított Sulinet program célul tűzte ki minden
középiskola kapcsolódását az Internethez.
Napjainkban az interneten található tartalmak jelentős részét a felhasználók
alakítják, töltik fel: közösségi oldalak, fájlcserélők, videomegosztó alkalmazások,
blogok stb. formájában. Ezt a „közösségi médiát” emlegetik WEB 2.0 (webkettő)
néven kb 2004 óta.
<< TARTALOM
Az internet működése


Az internetnek nincs központja. Minden, a hálózatra kötött gép
elvileg lehet kiszolgáló és ügyfél is. Bármely csomópont képes
kapcsolatot teremteni bármelyik másik csomóponttal.
Az Internet nem profitorientált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
egyáltalán nem üzleti alapon működik. Fizetni kell a
szolgáltatóknak kapcsolat biztosításáért, minőségéért és a
telefontársaságoknak a kommunikációs vonalak használatáért.
Az Internet talán legfontosabb összefogó
szervezete az Internet Society (ISOC). A
társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet
vagy magánszemély. Célja az Internet
technológiával történő információcsere
összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által
felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező
önkéntesekből áll az Internet Architecture
Board (IAB) melynek feladata többek közt
a szabványok elfogadása, a címzési rendszer
karbantartása.
<< TARTALOM
Magyarországon Az Internet
Szolgáltatók Tanácsa
Tudományos Egyesület (ISZT)
1997-ben alakult abból a célból, hogy
a magyar internetszolgáltatók közötti
szakmai koordinációt és
érdekképviseletet biztosítsa.
Csomópontok azonosítása – IP cím
Az IP cím az internetre kapcsolt számítógépek egyedi azonosítószáma.



Ez egy 32 bites (4 byte-os)
szám, amelyet pontozott
decimális formában szokás
leírni, pl. 195.199.223.18
Az IP címek segítségével 232
(több mint 4 000 000 000)
különböző csomópont
címezhető meg.
Az IP címek kiosztását az InterNIC
(Network Information Center) felügyeli
területi megbízottjain keresztül. Egy
vállalat vagy szervezet
internetszolgáltatójától egy
címtartományt kap, amelyen belül
szabadon jelölheti ki gépeinek címét.


A nagy méretű, sok számítógépet üzemeltető szervezetek
ún. A osztályú címekhez juthatnak. Ekkor az első bit 0,
a hálózat azonosítására az első byte fennmaradó részét
használjuk. A hálózaton belüli gépek azonosítására a
fennmaradó három byte használható.
A közepes méretű cégek címtartománya a B címosztály.
Az intézményt az első két byte azonosítja, a hálózat
gépeit pedig az utolsó kettő byte.
A C címosztály a kevesebb gépet üzemeltető cégek
ellátását szolgálja. A hálózat azonosítására az első három
byte-ot használjuk, a hálózaton belüli gépek azonosítására
az utolsó byte szolgál.
Ilyen típusú hálózatok
(szervezetek)
maximális száma
A hálózaton belüli
gépek
maximális száma
Címosztály
Első byte
értéke
A
1-126
126
16 777 214
B
128-191
16 384
65 534
C
192-223
2 097 151
254
<< TARTALOM
Csomópontok azonosítása - domain név
domain = tartomány, körzet, zóna


az IP címek nem tükrözik a csomópontok területi elhelyezkedését.
A területi vagy még inkább szervezeti, logikai elhelyezkedést tükröző
domain nevek rendszere kiküszöböli ezt a problémát. Megjegyzése is
könnyebb, mint egy 12 jegyű számnak.
Minden megnevezéshez tartozik egy zóna.
Minden zónában egy vagy több DNS
szerver (Domain Name Server) működik,
és az adott egységhez tartozó
információkat (domain nevek és a hozzájuk
tartozó IP címek) hivatalos formában
tárolja. Ez a rendszer egy elosztott
adatbázis: különböző részei fizikailag
különböző csomópontokon helyeken
helyezkednek el.
<< TARTALOM
Domain nevek hierarchiája
A legfelső szinten lévő úgynevezett
Top Level Domain kétféle lehet:
A domain nevek rendszere hierarchikus:
a legjobboldalibb pont utáni név jelenti a
legmagasabb szintet (Top Level Domain).
általános, pl:
ország, pl:
com
kereskedelem
hu
Magyarország
edu
oktatás
at
Ausztria
net
hálózati szolgáltatás
de
Németország
gov
kormány
ru
Oroszország
org
nonprofit szervezet
it
Olaszország
<< TARTALOM
Az Internet legfontosabb szolgáltatásai



FTP
Telnet
WWW (böngészés)



Email (levelezés)
IRC (Internet Relay Chat)
Hírcsoport (NewsGroup)
Amikor az internet szolgáltatásait használjuk, soha nem a számítógépek
kommunikálnak más számítógépekkel, hanem számítógépeken futó
programok kommunikálnak más számítógépeken futó programokkal.
Kétféle programot veszünk igénybe az internet használata során: a klienst és
a szervert.
A kliensprogram az, amelyik a lokális terminálunkon fut, ez a program
jeleníti meg képernyőnkön az információkat, fogadja a billentyűleütéseket és
az egérrel végrehajtott műveleteket, továbbítja a kiszolgálónak.
A szerverprogram abban a számítógépes rendszerben fut, amelyik a
szolgáltatást biztosítja. Várja a felhasználók igényeit, és a kliensek számára
az információkat biztosítja.
<< TARTALOM
FTP
File Transfer Protokoll: fájlok továbbítása a csomópontok között.
Ezt a szolgáltatás az úgynevezett FTP kliens programok segítségével vehetjük
igénybe. Ezeknek létezik fapados, parancssori változata, de a
kényelmesebbeknél a fájlok úgy másolhatók egyik gépről a másikra, mint ha
saját számítógépünk egyik könyvtárából a másikba másolnánk.





Csak olyan gépről tölthetünk le-fel
fájlokat ennek a protokollnak a
segítségével, ahol az FTP kiszolgáló
program (FTP szerver) telepítve van.
Ezeken is csak azt tehetjük, amihez
jogosultságunk van.
A legtöbb helyre lehetséges ANONYMUS
felhasználóként is belépni, ilyenkor a
funkciók korlátozottak, általában
letölteni lehet, feltölteni nem.
Ftp funkció a Total Commanderben is használható, de külön erre a célra írt
segédprogramok is forgalomban vannak (Eudora Lite, WsFtp stb.).
Korlátozottan a böngészőprogramok is használhatók ftp-zésre, de ezek többnyire
csak a fájlok letöltését támogatják az FTP szerverekről.
<< TARTALOM
FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (1)
1.
4.
3.
2.
Ez a lényeg, lehet domainnév is
Ha ezeket nem adod meg,
kapcsolódáskor kérdezi.
<< TARTALOM
Ha már beállítottad a kapcsolatot,
lehet kapcsolódni. Később nem kell
mindig újra beállítani.
Be kell állítani a kapcsolat
tulajdonságait
FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (2)
Ha a kapcsolatot nem akarjuk
menteni, az URL gombbal is
beállíthatjuk a kiszolgálót.
Ha névtelenül kapcsolódunk, a
vendég számára elérhető
mappákból tölthetünk le.
Ha névvel kapcsolódunk, a
jogosultságoktól függ, mit
tehetünk a hálózaton. Ekkor
még azonosítót és jelszót is
meg kell adni az OK után.
<< TARTALOM
Telnet
Telnet: távoli számítógép erőforrásainak használata.



Ehhez belépési jogosultsággal (account) kell rendelkeznünk azon a számítógépen,
amelyre csatlakozni akarunk.
Ha a belépés megtörtént (felhasználónév és jelszó megadásával), akkor a
kijelentkezésig a távoli gépen dolgozunk, annak erőforrásait vesszük igénybe. A
munkaállomás csak "buta terminál" feladatot lát el (pl. adatbevitel a billentyűzetről).
Bizonyos rendszerekben lehetőség van vendégként belépni (GUEST), ekkor csak
korlátozott funkciókat lehet használni.
A Telnet programot a
hálózati funkciókat is
támogató operációs
rendszerek tartalmazni
szokták.
A Windows parancssori
Telnet programja
<< TARTALOM
WWW - böngészés
Word Wide Web, a világméretű hálózat: a hálózaton lévő
dokumentumok kényelmes és látványos elérése.
Ma az Internet a legtöbb ember számára a WWW-t jelenti. Alapja a HTTP
(HyperText Transfer Protocol), amely a HTML (HyperText Marked
Language) és ahhoz hasonló szabványú kódban készített, hypertext
szerkezetű dokumentumokat – weblapokat - teszi elérhetővé.
A hypertext struktúra
lényege:
a szöveg tartalmazhat
hivatkozásokat (linkeket,
csatolásokat) a szöveg egy
más pontjára. A hivatkozást
kiválasztva (egérrel vagy más
módon) az a dokumentum
jelenik meg a képernyőn,
amelyre a hivatkozás mutat.
HIVATKOZÁSOK
<< TARTALOM
A HTML dokumentumok


A HTML dokumentumok ( weblapok) a szöveg formázására vonatkozó kódokat is
tartalmaznak. Hivatkozásaik (linkek) nemcsak a dokumentum egy más pontjára,
hanem másik webszerveren (olyan csomóponton, amelyen ez a szolgáltatás
telepítve van) tárolt dokumentumra is mutathatnak, és ez lehet akár a föld túlsó
felén is. A dokumentum nemcsak szöveg, hanem kép, hang, mozgókép is lehet.
(Hypermédia)
Ezek a dokumentumok a kliens oldalon (többnyire grafikus kezelőfelületű)
böngészőprogramokkal (Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Safari)
jeleníthetők meg.
Weboldalak címzése - URL
URL: a dokumentum címe. Ezt adjuk meg a böngésző címmezőjében.
Uniform Resource Locator: magyarul
egységes erőforráshely meghatározó
Egy teljes cím ehhez hasonlóan néz ki:
http://radnoti-pecs.hu:80/rolunk/tanulok.html
Ahol:
http://
radnoti-pecs.sulinet.hu
:80
/rolunk/tanulok.html:
Azért keverhető össze a két jelölés,
mert a http:// alapértelmezés, ezért
elhagyható.
protokoll neve
gép domainneve
Portszám (http protokollnál
alapértelmezés a 80)
a gépen a dokumentum helye (a
webszerver rolunk könyvtárában a
tanulok.html állomány)
Így tehát a
Nem keverendő össze a
domainnévvel, mert az egy
csomópontot azonosít a
hálózaton, az URL pedig egy
dokumentumot.
A dokumentum elérési útja elhagyható,
ha az alapértelmezett könyvtárban
van, és a dokumentum neve is
elhagyható, ha alapértelmezett név.
Ezek pl: index.htm, index.html,
index.php, default.htm.
http://radnoti-pecs.hu:80/index.php
megadható egyszerűbben: radnoti-pecs.hu
és ez egyezik a donmainnévvel.
<< TARTALOM
Levelezés - email




A számítógépes hálózatok és az Internet megjelenésével egyidős az
elektronikus levelezés, ma is ez a hálózatok egyik leggyakrabban
igénybevett szolgáltatása. A hagyományos postai szolgáltatást messze veri
gyorsaságban!
A elektronikus postafiók gyakorlatilag egy olyan mappa, amibe bárki írhat,
de olvasási, törlési joga csak a tulajdonosnak van.
Az elektronikus postafiókunkat tartalmazó számítógép egy ún. mail szerver
(azaz telepítve van rajta a levelezést kiszolgáló program).
A mail-szervernek állandó üzemben kell lennie, ill. tükrözve kell lennie,
vagyis egy másik számítógépen is ugyanazokat az információkat kell
tárolni.
Az üzenetek továbbítására az
SMTP (Single Mail Transfer
Protocol) letöltésére a POP (Post
Office Protocol), IMAP (Internet
Message Access Protocol)
protokollokat használatosak.
<< TARTALOM
Levelezőrendszerek
A levelezőprogram lehet:


a lokális gépre telepített levelezőprogram (Outlook Express, Microsoft
Outlook, Pegazus Mail, Mozilla Thunderbird)
webes felületű levelezőrendszer (Gmail, Freemail, Yahoo, Hotmail, Citromail
stb).
A postafiók lehet:


ingyenes, webes felületű levelezőrendszerben egyszerű regisztrációval
létrehozott postafiók
internetszolgáltatónál bérelhető, ill. más egyéb szolgáltatásokkal együtt
járó postafiók.
Hogy mégse legyen túl egyszerű:
A helyi gépen futó levelezőprogramok bármilyen postafiókhoz
beállíthatóak, így ingyenes webes fiókunk tartalmát is letölthetjük
segítségükkel!
<< TARTALOM
Az elektronikus levél felépítése




Egy elektronikus levélcím (e-mail cím) a következőkből áll: egy tetszőleges
azonosítóból, amely a felhasználó postafiókját azonosítja a levelezőrendszeren
belül, a @ karakterből és ez után általában a levelezőrendszert futtató gép
domainnevéből. Például: [email protected].
A levél fejléce különböző, a levelezőrendszernek szóló információkat
tartalmaz:
FROM
Feladó e-mail címe
Automatikus
TO
Címzett e-mail címe
Feladó tölti ki
SUBJECT
Tárgy
Nem kötelező kitölteni, de illik.
CC
Másolatot kapó e-mail címe
Csak ha szükséges. A címzett tud a másolatról.
BBC
Titkos másolatot kapó e-mail címe
Csak ha szükséges. A címzett nem tud a másolatról.
DATE
Feladás ideje
Automatikus
RECEIVED
A továbbítást végző szerverek listája
Automatikus
A levél törzse a tulajdonképpeni levél.
A levél tartalmazhat még csatolt állomány(ok)at (attachment), amelyek
bármilyen bináris állományok lehetnek.
<< TARTALOM
Levelezőprogramok szolgáltatásai








Alapszolgáltatás a levelek fogadása, küldése, megfelelő rendszerezése (mappákba, "folder"ekbe való szétválogatása).
Néhány alapértelmezett mappa: a beérkezett üzenetek, elküldött levelek. Ezen túl egyéb tároló
mappákat is létrehozhatunk. Egyes programok arra is biztosítanak lehetőséget, hogy a levél
tárgya, vagy feladója alapján automatikusan válogassa szét a beérkező küldeményeket.
A feladónak válaszolhatunk a (Reply) parancs segítségével, ilyenkor a címzett automatikusan a
megválaszolásra kerülő levél feladója. A tárgy mező is a megválaszolandó levélből másolódik ide,
"Re:" megjegyzéssel.
A levelezőprogramok többnyire támogatják címlisták létrehozását, ekkor név vagy bármilyen
általunk adott azonosító alapján kiválasztott címet szúrnak be a cím mezőbe.
Lehetőség van a levél továbbítására (Forward) másik címzettnek.
Minden levelezőprogramban tudunk fájlt csatolni (attachment) a levélhez. A csatolt fájlok
automatikus megnyitása elősegítheti a vírusok terjedését!
Legtöbbször lehetséges előre elkészített, külön fájlban tárolt aláírást (signature) beilleszteni.
Hasznos, ha egy levelezőprogramban lehetőség van több postafiók megadására, mivel sokan
több különböző e-mail címet is használnak.
A levelezőprogram használatához a következő
információkat minden esetben be kell állítani:
•
•
•
•
Név, email cím:
pl. [email protected]
Beérkező és kimenő levélkiszolgáló neve:
pl. mail.datanet.hu
Bizonyos adatátviteli csatornák, ill. az eredeti ASCII kódrendszer 7 bites
volta miatt a speciális, pl . ékezetes karakterek átvitele nem mindig
garantált. Megoldás lehet a megfelelő kódolás kiválasztása, vagy a
szövegek valamilyen szövegszerkesztő által támogatott formátumban,
csatolt fájlként való elküldése.
A hibás címzésű, kézbesíthetetlen leveleket egy ún. "levelező démon"
(háttérben futó segédprogram) próbálja a feladóhoz visszajuttatni.
<< TARTALOM
IRC
Internet Relay Chat: online csevegés


Olyan szolgáltatás, ahol a begépelt és elküldött szöveg azonnal
megjelenik a másik számítógép képernyőjén.
Az IRC alkalmazások társas csevegésre használhatók. A
résztvevők a szerverre való kacsolódás után létrehozhatnak
csatornákat. Ilyen IRC kliensprogram pl. a mIRC.
<< TARTALOM
Messenger programok
Azonnali üzenetküldő programok
Az IRC programok utódjai, bár más technológián alapulnak (Msn,
Skype) A szöveges üzenetek mellett fájlokat is küldhetünk, és élő
beszélgetést folytathatunk hang, mozgókép valósidős átvitelével.
<< TARTALOM
Levelezőlisták, hírcsoportok


Levelezőlista:
az ide írt leveleket mindenki megkapja, aki feliratkozik (subscribe) a listára. Közös
érdeklődésű emberek gyorsan választ kaphatnak az őket érdeklő kérdésekre.
Newsgroup, hircsoport:
Világméretű vitafórum valamilyen témában. Egy hírcsoport előfizetője olvashatja a
beérkezett híreket, és maga is küldhet cikkeket a témában.
A hírcsoportok célja hasonló mint a levelezési listáké. Bizonyos témakörökben az
emberek elmondják véleményüket, kérdéseiket illetve elolvassák a többiek
hozzászólásait. A világon rengeteg ilyen hírcsoport létezik, gyűjtőnevük a Usenet.
Technikai szempontból a Usenet abban különbözik a levelezési listáktól, hogy amíg
minden egyes listatag a saját email postaládájába kapja kapja meg a listára érkezett
leveleket, addig egy Usenet-hírcsoport olvasója nem. A Usenet-üzenet egy központi
gépen tárolódik, azt az olvasó innen olvassa el, hasonlóan, mint egy faliújságról. A
világon sok ilyen hírcsoport kezelő szerver van, ezek a gépek egymással
"beszélgetve"cserélik ki adataikat, így a világ különbőző pontjain levő, adott
hírcsoport üzeneteit olvasó felhasználók ugyanazokat az üzeneteket látják.
Pl:
usenet.comp : számítástechnikai hírcsoportok
usenet. biz: business -- mindenféle, üzlettel kapcsolatos témakörök;
usenet. sci: science -- tudományos hírcsoportok
<< TARTALOM
Keresés, tájékozódás az Interneten
Az Interneten információkat kereshetünk




keresőrendszerek (indexelő keresőgépek),
linkgyűjtemények,
katalógusok,
portálok
segítségével
<< TARTALOM
Internetes keresők (1)



A keresőoldalak a beírt szavakra, szövegrészletekre (keresőszó) válaszként találatokat
jelenítenek meg az adatbázisuk alapján. Az ilyen keresőoldalakat folyamatosan frissítik az
úgynevezett "keresőrobotok”.
Ezek olyan programok, amelyek az adatbázisban lévő címeket bizonyos időközönként újra
felkeresik, és az ott található adatokat feldolgozzák és indexelik az adatbázisba.
A weboldalakhoz különböző kulcsszavakat rendelhetnek a szerzők, amelyek meghatározzák a
weboldal témáját. Ez persze félrevezető is lehet, és akkor egy adott témánál olyan weboldalt
is kapunk, amely nem az adott témához kapcsolódik. A korszerű keresők a teljes oldal
szövegét indexelik, nem hagyatkoznak a kulcsszavakra.
Jelenleg a legjobb keresőnek számít a Google, amelynek előnye, hogy rangsorolja is a
megtalált oldalakat, így a leggyakrabban látogatott oldalak kerülnek a lista élére. További
kulcsszavas kereső még a Yahoo!, vagy a Live.com
Keresőszó
URL
szövegkörnyezet
Keresőmotor
hu.wikipedia.org/wiki/Keresőmotor
…
A keresőmotor az informatikában egy program
vagy alkalmazás, amely bizonyos feltételeknek
(többnyire egy szónak vagy kifejezésnek)
megfelelő információkat ...
Keresőmotor
www.google.hu/cse/
…
Egyéni keresőmotor létrehozása. Vagy kezelje
saját meglévő keresőmotorjait. Regisztrált
linkeket keres? ©2008 Google - Google főoldal
- Minden a Google-ról ...
Egy új honlap feltérképezésére valahogyan rá kell venni a keresőket.
Keresőmotor
…
Új
magyar
keresőmotor turkál a mélyweben Addig, amíg aindex.hu/tech/net/polymeta0604/
honlapra nem mutatnak hivatkozások
más
oldalakról,
A PolyMeta bár kevesebb, de megalkotói
addig az a lehetőség marad, hogy a keresőmotorokat
közvetlenül is
reményei szerint relevánsabb találatot kínál,
értesíteni lehet egy honlap beindításáról. (A Google esetében
ezennyelv ...
ráadásul a pl.
magyar
a címen: http://www.google.com/addurl/?continue=/addurl )
… Mindazonáltal semmi sem garantálja, hogy egy …
ilyen értesítés után
hamarabb feltérképezésre kerül a honlap, mintha a robot rámutató
linkeket találna
az Interneten
www.markabolt.hu
Az általános keresőmotorok válogatás nélkül a webáruház
világhálón található mindenféle dokumentumtípus
felindexelésére törekednek, míg a szakkeresők csak
tudományos információt tartalmazó adatokat tárnakwebáruház
www.ews.hu
fel.
<< TARTALOM
…
Háztartási gépek akciós ajánlatai. Rendeljen a
márkakereskedőtől!
…
Elégedett ügyfelek, mai referenciák
Webáruházak 8 év tapasztalattal
Internetes keresők (2)
Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, amelyekre akár több ezer találatot is
kaphatunk. Ennyi oldalnak még a címét is lehetetlen végigolvasni, nemhogy mindet
megnézni. Ha a keresési feltétel túl általános, különböző lehetőségekkel szűkíthetjük
a találatok számát.
Pl: több szót összekapcsolhatunk úgy hogy idézőjelek közé tesszük. Ezzel az
együttes szereplésük esetén kapott weboldalakra szűkítjük a keresést.
Általában + jel használata is szűkíti a kört.
Ha több szót szóközzel elválasztva, idézőjel nélkül adunk meg, azt a böngészők
általában vagylagos kapcsolatnak tekintik: azaz ha legalább az egyik szó szerepel,
akkor már találatnak veszik. Ez pedig bővíti a keresést.
<< TARTALOM
Portálok, linkgyűjtemények
Portál:
olyan oldal, amelyen keresésen kívül sok más szolgáltatás is elérhető, pl.:
adatbázis, hírek, levelezés, stb.
Linkgyűjtemények:
Olyan adatbázisok, amelyek témák,
földrajzi helyek, abc sorrend stb alapján
URL címeket adnak meg. Ezeket
általában emberek töltik fel, tartják
karban, nem pedig automatikusan épül.
Vannak automatikusan generált
linkgyűjtemények is, de azok kevésbé
használhatóak a gyakorlatban.
Ilyen linkgyűjtemény pl. a Startlap és
ennek különböző témákhoz kapcsolódó
változatai, Google webcímtár stb.
<< TARTALOM
Az Internet elérési lehetőségei
Az Internethez való kapcsolódás valamilyen szolgáltatón keresztül
lehetséges: Pl.: Datanet, UPC, T-Online, Digikábel stb.
Kapcsolódási lehetőségek





Telefonos elérés modemmel
egyedi gépek csatlakoztatására használt, ma már kissé elavult módszer. A kapcsolat
kezdeményezésekor a modem felhívja a szolgáltatót. Az elérhető maximális adatátviteli sebesség
ennél a csatlakozásnál 56 Kbit/s.
Bérelt vonal csak az Internet elérésére használatos külön vonal, amit beszélgetésre nem
használnak. Ennek a sebessége nagyobb, mint a modemes elérés esetén. (64 Kbit/s vagy ennek
többszöröse)
ISDN vonal: (Integrated Services Digital Network) nemzetközi szabvány telekommunikációs
adatátviteli rendszer, amely hang és adat párhuzamos átvitelét teszi lehetővé digitális jelek
formájában. Alapvetően gyorsabb a hagyományos telefonvonalnál, 64 kbit/s - 2Mbit.
Kábeltévé: a legtöbb helyen meglévő kábeltévés hálózat egy, a visszafelé irányuló adatforgalmat
továbbító vezeték kiépítése után alkalmas az Internetes adatforgalom bonyolítására. Sebessége 110 Mbit/s
ADSL: (Asymmetric Digital Subscriber Line – Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) egy
kommunikációs technológia, ami a hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz
lehetővé a csavart rézérpárú telefonkábelen. Az analóg telefonvonalon egyidejűleg lehetséges a
telefonálás és az internetes kommunikáció. Az ADSL jellemzője, hogy a letöltési és a feltöltési
sávszélesség aránya nem mindig egyenlő (vagyis a vonal aszimmetrikus), amely az otthoni
felhasználóknak kedvezve a letöltés sebességét helyezi előnybe a feltöltéssel szemben, általában
8:1 arányban. Az ADSL letöltési sebessége 512-Kbit - 18 Mbit/s, a feltöltésé 64 kbit/s - 1024 kbit/s.
<< TARTALOM
Néhány internetes protokoll
TCP / IP
OSI réteg
7.
alkalmazási
6.
megjelenítési
5.
viszony
4.
szállítási
3.
hálózati
Protokoll
5.
HTTP, FTP, SMTP,
POP3, IMAP, Telnet,
DNS
4.
UDP, TCP
3.
2.
adatkapcsolati
2.
1.
fizikai
1.
IP
ARP, RARP, DHCP
Feladat
Hálózati alkalmazások
Adatátviteli szolgáltatás
biztosítása.
Hálózati címzéssel,
útvonalválasztással
kapcsolatos feladatok
elvégzése
Fizikai (pl. Ethernet kártya)
és hálózati (IP) cím
megfeleltetése
Fizikai szintű adatátvitel
<< TARTALOM
Források – egyben ajánlott címek





http://hu.wikipedia.org/
http://ecdlweb.hu/
http://www.biztonsagosinternet.hu
http://sg.hu/
http://webmester.lap.hu
<< TARTALOM