03_Szabalyozasi_Rendszerek

Download Report

Transcript 03_Szabalyozasi_Rendszerek

Automatizálási
tanszék
Szabályozási Rendszerek
2014/2015, ล‘szi szemeszter
Elล‘adás
Lineáris rendszerek a frekvenciatartományban
Lineáris rendszer válasza szinuszos bemenล‘jelre
๐‘ข ๐‘ก = ๐ด๐‘ข sin(๐œ”๐‘ก + ๐œ‘๐‘ข )
๐‘ฆ ๐‘ก = ๐ด๐‘ฆ sin(๐œ”๐‘ก + ๐œ‘๐‘ฆ )
W(s)
๐‘ฆ ๐‘ก = ๐‘ฆá๐‘™๐‘™๐‘Ž๐‘›๐‘‘ó๐‘ ๐‘ข๐‘™๐‘ก ๐‘ก + ๐‘ฆ๐‘ก๐‘Ÿ๐‘Ž๐‘›๐‘ง๐‘–๐‘’๐‘›๐‘  (๐‘ก)
๐‘ฆá๐‘™๐‘™๐‘Ž๐‘›๐‘‘ó๐‘ ๐‘ข๐‘™๐‘ก ๐‘ก = ๐ด๐‘ฆ sin(๐œ”๐‘ก + ๐œ‘๐‘ฆ )
Frekvenciafüggvény
Amplitúdó arány:
๐ด๐‘ฆ
๐ด๐‘ข
Fáziskülönbség: ๐œ‘๐‘ฆ โˆ’ ๐œ‘๐‘ข
๐‘Š ๐‘—๐œ” = ๐‘Š๐‘ =๐‘—๐œ” = ๐‘Š(๐‘—๐œ”) ๐‘’ ๐‘—๐œ‘(๐œ”) = ๐‘Ž(๐œ”)๐‘’ ๐‘—๐œ‘(๐œ”)
Amplitúdófüggvény
๐‘Ž ๐œ” = ๐‘Š ๐‘—๐œ”
=
๐ด๐‘ฆ (๐œ”)
๐ด๐‘ข (๐œ”)
Fázisfüggvény
๐œ‘ ๐œ” = ๐‘Ž๐‘Ÿ๐‘” ๐‘Š ๐‘—๐œ”
= ๐œ‘๐‘ฆ ๐œ” โˆ’ ๐œ‘๐‘ข ๐œ”
Frekvenciafüggvény grafikus ábrázolása
NYQUIST diagram
Frekvenciafüggvény a komplex számsíkon. A kiválasztott frekvenciatartomány minden egyes értékére
a komplex számsíkban az ๐‘Ž(๐œ”)és ๐œ‘(๐œ”) értékpárnak megfelelล‘ pont. Jellemzi a rendszert (pl.
stabilitás).
Frekvenciafüggvény grafikus ábrázolása
BODE diagram
A frekvenciafüggvény abszolút értékét és fázisszögét külön-külön ábrázolja egy kijelölt
frekvenciatartományban
Frekvenciafüggvény grafikus ábrázolása
BODE diagram
Léptéke logaritmikus, ezáltal nagy frekvenciatartomány ábrázolható.
๐ด๐‘‘๐ต = 20log10 ๐ด
A frekvenciafüggvény tényezล‘inek összeszorzásakor az egyes tényezล‘k BODE diagramjai
összeadódnak a logaritmikus lépték miatt.
Jellegébล‘l és töréspontjaiból a rendszer tulajdonságaira vonatkozólag kaphatunk információt.
Ideális alaptagok
Arányos (Proporcionális (P)) tag
Differenciálegyenlete:
๐‘Ž0 ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐‘0 ๐‘ข ๐‘ก ,
Átviteli függvénye:
W s =๐ด=
Súlyfüggvénye:
w t = ๐ด๐›ฟ ๐‘ก ,
Átmeneti függvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก = ugrásfüggvény, ๐ด amplitúdóval
๐‘0
๐‘Ž0
Ideális alaptagok
Arányos (Proporcionális (P)) tag
Nyquist:
Egy pont a valós tengelyen
Amplitúdó-diagram:
Frekvenciatengellyel párhuzamos
Frekvencia-diagram:
Fázisszöge: minden frekvencián zérus
Pl.: - elektronikus erล‘sítล‘ a lineáris tartományban
Ideális alaptagok
Integráló (I) tag
Differenciálegyenlete:
Idล‘állandós alakban:
d๐‘ฆ ๐‘ก
d๐‘ก
d๐‘ฆ ๐‘ก
๐‘‡๐ผ
d๐‘ก
๐‘Ž๐ผ
= ๐‘0 ๐‘ข ๐‘ก
= ๐‘ข ๐‘ก , vagy
1 ๐‘ก
๐‘ข
๐‘‡๐ผ 0
d๐‘ฆ ๐‘ก
d๐‘ก
A differenciálegyenlet megoldása:
๐‘ฆ ๐‘ก =
Átviteli függvénye:
๐‘Š ๐‘  =
Súlyfüggvénye:
w t = ugrásfüggvény,
Átmeneti függvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก = sebességugrás,
1
๐‘ ๐‘‡๐ผ
=
๐‘ก d๐‘ก + ๐‘,
๐พ๐ผ
,
๐‘ 
= ๐พ๐ผ ๐‘ข ๐‘ก , ahol ๐พ๐ผ =
1
๐‘‡๐ผ
Ideális alaptagok
Integráló (I) tag
Nyquist:
pozitív ฯ‰ -ra a negatív Im tengelyre esล‘ egyenes,
Amplitúdó-diagram:
20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
Meredeksége:
โˆ’20dB/dekád, metszéspont: 1/๐‘‡๐ผ -nél,
Frekvencia-diagram:
Fázisszöge: minden frekvencián -90 .
= โˆ’20lg๐œ”๐‘‡๐ผ
โˆ˜
Pl.:
โ€ข folyadéktartály beáramló folyadék és a szintmagasság közti összefüggés, vagy
โ€ข egy kondenzátor kapocsfeszültsége és a töltล‘árama közti összefüggés, vagy
โ€ข motor szögelfordulás-változása a fordulatszám függvényében
Ideális alaptagok
Differenciáló (D) tag
d๐‘ข ๐‘ก
d๐‘ก
,
y t = ๐œD
d๐‘ข ๐‘ก
d๐‘ก
Differenciálegyenlete:
y t =
Átviteli függvénye:
๐‘Š ๐‘  = ๐‘ ,
Súlyfüggvénye:
w t = 2 azonos, méretลฑ, de ellentétes irányú ๐›ฟ(๐‘ก),
Átmeneti függvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก = ๐œd területลฑ ๐›ฟ ๐‘ก ,
,
๐‘Š ๐‘  = ๐œD ๐‘ ,
Ideális alaptagok
Differenciáló (D) tag
Nyquist:
pozitív ฯ‰ -ra a pozitív Im tengelyre esล‘ egyenes,
Amplitúdó-diagram:
+20dB/dekád, metszéspont: 1/๐‘‡๐ท -nél,
Frekvencia-diagram:
Fázisszöge: minden frekvencián +90
โˆ˜
A valóságban NEM realizálható!!!
Pl.:
- nyitott szekunderkörลฑ transzformátor primer áramának és szekunder oldali indukált feszültségének
kapcsolata, ha a primer körben a primer áram nem változik ugrásszerลฑen
Ideális alaptagok
Holtidล‘s tag
๐‘ฆ ๐‘ก =
0,
ha ๐‘ก < ๐‘‡d ,
๐‘ข ๐‘ก โˆ’ ๐‘‡d , ha ๐‘ก โ‰ฅ ๐‘‡d ,
Differenciálegyenlete:
๐‘Ž0 ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐‘0 ๐‘ข ๐‘ก โˆ’ ๐‘‡d , vagy ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐ด๐‘ข ๐‘ก โˆ’ ๐‘‡d ,
Átviteli függvénye:
๐‘Š ๐‘  = ๐ด๐‘’ โˆ’๐‘ ๐‘‡d ,
Súlyfüggvénye:
w t = ๐‘‡d โˆ’ vel eltolt ๐ด területลฑ ๐›ฟ(๐‘ก),
Átmeneti függvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก = ๐‘‡d โˆ’ vel eltolt ๐ด amplitúdójú ugrás,
Ideális alaptagok
Holtidล‘s tag
Nyquist:
Egymást fedล‘ körök, végpontja ๐œ” növelésével -๐œ”๐‘‡๐‘‘ szöggel fordul el,
Amplitúdó-diagram:
Frekvenciatengellyel párhuzamos,
Frekvencia-diagram:
Fázisszöge: lineárisan változik a frekvenciával.
Pl.: - minden reális rendszerben jelen van. Energiaáramlási jelenségeknél (pl. szállítószalagon, vagy
csล‘vezetéken történล‘ anyagtovábbítás, hล‘áramlás) nem hanyagolható el
Tárolós tagok
Egytárolós (arányos) tag
Differenciálegyenlete:
A kimenล‘jel differenciálhányadosa:
Átviteli függvénye:
Súlyfüggvénye:
Átmeneti függvénye:
d๐‘ฆ(๐‘ก)
+ ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐ด๐‘ข ๐‘ก ,
d๐‘ก
d๐‘ฆ(๐‘ก)
๐ด
1
= ๐‘ข ๐‘ก โˆ’ ๐‘ฆ(๐‘ก),
d๐‘ก
๐‘‡
๐‘‡
๐ด
๐‘Š ๐‘  =
,
1+๐‘ ๐‘‡
๐ด
๐‘ค ๐‘ก = ๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡ , ๐‘ก โ‰ฅ 0
๐‘‡
โˆ’๐‘ก/๐‘‡
๐‘‡
๐‘ฃ ๐‘ก = ๐ด(1 โˆ’ ๐‘’
), ๐‘ก โ‰ฅ 0
Tárolós tagok
Egytárolós (arányos) tag
Nyquist:
pozitív ฯ‰ -ra egy félkör, ฯ‰ = 0-tól, ฯ‰ โ†’ โˆž-ig,
Tárolós tagok
Egytárolós (arányos) tag
A frekvenciafüggvény abszolút értéke:
20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
= 20lg๐ด โˆ’ 20lg 1 + ๐œ” 2 ๐‘‡ 2
Ha A = 1, és
-
๐œ”๐‘‡ โ‰ช 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
โ‰ˆ0
-
๐œ”๐‘‡ โ‰ซ 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
โ‰ˆ โˆ’20lg๐œ”๐‘‡
-
๐œ”๐‘‡ = 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
= โˆ’20lg 2 โ‰ˆ โˆ’3dB
Amplitúdó-diagram: 0dB 1/T-ig, utána -20dB/dekád,
Frekvencia-diagram: โˆ’arctg ๐œ”๐‘‡ .
Pl.: - soros RL kör
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Kirchhoff-egyenletbล‘l a differenciálegyenlet:
d๐‘– 1
๐‘ข ๐‘ก = ๐‘–๐‘… + ๐ฟ +
d๐‘ก ๐ถ
๐‘ž=
๐‘–d๐‘ก
๐‘–๐‘‘๐‘ก
d2 ๐‘ž
d๐‘ž 1
๐ฟ 2 +๐‘…
+ ๐‘ž=๐‘ข
d๐‘ก
d๐‘ก ๐ถ
Idล‘állandós alak:
๐‘‡2
d2 ๐‘ฆ(๐‘ก)
d๐‘ฆ(๐‘ก)
+ 2๐œ‰๐‘‡
+ ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐ด๐‘ข ๐‘ก
d๐‘ก 2
d๐‘ก
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
d2 ๐‘ฆ(๐‘ก)
d๐‘ฆ(๐‘ก)
๐‘‡
+
2๐œ‰๐‘‡
+ ๐‘ฆ ๐‘ก = ๐ด๐‘ข ๐‘ก
d๐‘ก 2
d๐‘ก
2
๐‘
Átviteli tényezล‘:
๐ด = ๐‘Ž0
Idล‘állandó:
๐‘‡=
๐‘Ž2
๐‘Ž0
Csillapítási tényezล‘:
๐œ‰=2
๐‘Ž1
๐‘Ž0 ๐‘Ž2
Átviteli függvénye:
๐‘Š ๐‘  = 1+2๐œ‰๐‘‡๐‘ +๐‘‡2๐‘ 2
A szakasz pólusai (a nevezล‘ gyökei):
๐‘ 1,2 = โˆ’ ๐‘‡ ± ๐‘‡ ๐œ‰ 2 โˆ’ 1
Három eset:
0
๐ด
๐œ‰
1
- Aperiodikus eset, ๐œ‰ < 1 (a pólusok negatív valós értékek)
- Aperiodikus határeset, ๐œ‰ = 1, (a pólusok egybeesล‘ negatív valós értékek)
- Lengล‘ eset, ๐œ‰ > 1 (a pólusok konjugált komplex értékek)
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Aperiodikus eset, ๐ƒ < ๐Ÿ,
Átviteli függvénye:
๐‘Š ๐‘  =
๐‘‡1 = โˆ’
Átmeneti függvénye:
Súlyfüggvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก = โ„’ โˆ’1
๐ด/๐‘‡1 ๐‘‡2
(๐‘  + 1/๐‘‡1 )(๐‘  + 1/๐‘‡2 )
1
,
๐‘ 1
é๐‘ 
๐‘‡2 = โˆ’
1
๐‘ 2
1
๐‘‡1
๐‘‡2
๐‘Š(๐‘ ) = ๐ด 1 โˆ’
๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡1 +
๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡2
๐‘ 
๐‘‡1 โˆ’ ๐‘‡2
๐‘‡1 โˆ’ ๐‘‡2
๐‘ค ๐‘ก = โ„’ โˆ’1 ๐‘Š(๐‘ ) = ๐ด
1
1
๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡1 +
๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡2
๐‘‡1 โˆ’ ๐‘‡2
๐‘‡1 โˆ’ ๐‘‡2
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Aperiodikus határeset, ๐ƒ = ๐Ÿ,
๐ด
๐ด/๐‘‡ 2
๐‘Š ๐‘  =
=
(1 + ๐‘ ๐‘‡)2 (๐‘  + 1/๐‘‡)2
Átviteli függvénye:
Átmeneti függvénye:
๐‘ฃ ๐‘ก =โ„’
โˆ’1
1
1 ๐ด/๐‘‡ 2
๐›ผ
๐›ฝ
๐›พ
โˆ’1
๐‘Š(๐‘ ) = โ„’
=
๐ด
+
+
๐‘ 
๐‘  ๐‘  + 1/๐‘‡ 2
๐‘  ๐‘  + 1/๐‘‡ (๐‘  + 1/๐‘‡)2
๐›ผ = ๐ด,
๐›ฝ = โˆ’๐ด,
๐›พ = โˆ’๐ด/๐‘‡
๐‘ฃ ๐‘ก = ๐ด 1 โˆ’ ๐‘’ โˆ’๐‘ก/๐‘‡ โˆ’
Súlyfüggvénye:
๐‘ค ๐‘ก =
๐ด โˆ’๐‘ก/๐‘‡
๐‘ก๐‘’
,
๐‘‡2
1 โˆ’๐‘ก/๐‘‡
๐‘ก๐‘’
๐‘‡
tโ‰ฅ0
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Lengล‘ eset, ๐ƒ < ๐Ÿ,
Átviteli függvénye:
๐ด
๐ด/๐‘‡ 2
๐‘Š ๐‘  =
=
1 + 2๐œ‰๐‘‡๐‘  + ๐‘‡ 2 ๐‘  2
๐‘  โˆ’ ๐‘ 1 ๐‘  โˆ’ ๐‘ 2
๐œ‰
1
๐‘‡
๐‘‡
๐‘ 1,2 = โˆ’ ± ๐‘—
1 โˆ’ ๐œ‰ 2 = โˆ’๐œ‰๐œ”0 ± ๐‘—๐œ”๐‘ ,
๐œ”0 = 1/๐‘‡ és ๐œ”๐‘ = 1 โˆ’ ๐œ‰ 2 /๐‘‡
Sajátfrekvencia, és lengési körfrekvencia
ahol
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Lengล‘ eset, ๐ƒ < ๐Ÿ,
๐ด๐œ”0
Súlyfüggvénye:
๐‘ค ๐‘ก =
Átmeneti függvénye:
v ๐‘ก =๐ด 1โˆ’
1โˆ’
๐œ‰2
๐‘’ โˆ’๐œ‰๐œ”0๐‘ก sin ๐œ”๐‘ ๐‘ก,
๐‘’ โˆ’๐œ‰๐œ”0 ๐‘ก
1โˆ’๐œ‰ 2
๐‘กโ‰ฅ0
1 โˆ’ ๐œ‰ 2 cos ๐œ”๐‘ ๐‘ก + ๐œ‰ sin ๐œ”๐‘ ๐‘ก
, tโ‰ฅ0
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
Túllendülése, ha ๐œ‰ < 1:
๐‘ฃmax โˆ’ ๐‘ฃáll
๐œŽ=
100% = ๐‘’
๐‘ฃáll
Elsล‘ maximum helye:
๐‘ก๐‘ =
Beállási idล‘:
๐‘ก๐›ผ =
โˆ’๐œ‰๐œ‹
1โˆ’๐œ‰ 2 100%
๐œ‹
๐œ‹
=
๐œ”๐‘ ๐œ”0 1 โˆ’ ๐œ‰ 2
ln
100
ฮ”
๐œ‰๐œ”0
๐ด
Frekvenciafüggvénye:
๐ป(๐‘—๐œ”) =
Fázisszöge:
ฯ† ๐œ” = โˆ’arctg 1โˆ’๐œ”2๐‘‡ 2
1โˆ’๐œ”2 ๐‘‡ 2 2 +4ฮพ2 ๐‘‡ 2 ๐œ”2
2ฮพ๐‘‡๐œ”
Tárolós tagok
Kéttárolós (arányos) tag (ฮพ)
A frekvenciafüggvény abszolút értéke:
Ha A = 1, és
- ๐œ”๐‘‡ โ‰ช 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
โ‰ˆ0
-
๐œ”๐‘‡ โ‰ซ 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
โ‰ˆ โˆ’40lg๐œ”๐‘‡
-
๐œ”๐‘‡ = 1, 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
= โˆ’20lg2ฮพ
20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
Sajátfrekvencián:
A frekvenciafüggvény abszolút értéke: 20lg ๐ป ๐‘—๐œ”
Fázisgörbe meredeksége:
โˆ’132โˆ˜ /๐œ‰/dekád
Fázisszöge:
โˆ’90โˆ˜
1
2
= ฮพ
= 20lg๐ด โˆ’ 20lg 1 โˆ’ ๐œ” 2 ๐‘‡ 2 + 4ฮพ2 ๐‘‡ 2 ๐œ” 2
Összetett tagok
A stabilitás
A stabilitás fogalma
Stabilitás: a rendszernek az a tulajdonsága, hogy egyensúlyi állapotból kimozdítva újra
egyensúlyba képes kerülni.
Nemlineáris rendszer:
-
a stabilitás függ a bemenล‘jeltล‘l és a munkaponttól is
-
a stabilitás a rendszer egy állapotának jellemzล‘je
Lineáris rendszer:
-
a stabilitás függ a rendszer struktúrájától és a paramétereitล‘l
-
független a bemenล‘jeltล‘l
-
a stabilitás a rendszer jellemzล‘je.
A stabilitás meghatározásai:
-
a magára hagyott rendszer stabilitása
-
Aszimptotikus stabilitás
-
a gerjesztett rendszer stabilitása
-
belsล‘ stabilitás
A stabilitás
A stabilitás fogalma
A stabilitás meghatározásai:
-
A magára hagyott rendszer stabilitása: nyugalmi állapotából kimozdítva, majd magára hagyva
azt, visszatér eredeti állapotába. Ha eltér -> labilis, ha határeset -> nem tér vissza, viszont nem
is távolodik el.
- Nemlineáris esetben: akkor is labilis, ha kimozdítás után egy tetszล‘legesen elล‘írt
környezetbe tér vissza.
- Aszimptotikus stabilitás: kimozdulás után visszatér eredeti kiindulási helyzetébe.
-
A gerjesztett rendszer stabilitása: korlátos bemenล‘jelre korlátos kimenล‘jellel válaszol,
bármilyen kezdeti feltétel mellett. Ha egy lineáris, magára hagyott rendszer labilis, akkor a
gerjesztett rendszer is labilis.
-
Belsล‘ stabilitás: bármilyen külsล‘ gerjesztล‘ jelre, mind a kimenล‘jel, és mindegyik belsล‘ jel
stabilisan válaszol
Stabilitásvizsgálat
Aszimptotikus stabilitás feltétele: a zárt rendszer pólusai negatív valós részลฑek legyenek, vagyis
valamennyi pólusa a komplex számsík bal oldalára esik
Ha van pólus a - a komplex számsík jobb oldalán:
- képzetes tengelyen, az origóban:
- a rendszer labilis
- integráló hatás
- nem cseng le a tranziens
- képzetes tengelyen, egyszeres konjugált komplex pólus:
- csillapítatlan lengések a tranziensben
- többszörös konjugált komplex pólus: - növekvล‘ amplitúdójú lengések
Stabilitás eldöntése analitikus stabilitási kritériumok alapján:
- Routh séma
- Hurwitz determináns
- gyökhelygörbe-módszer
Labilis folyamat esetén:
- Nyquist-féle stabilitási kritérium
- Bode-féle stabilitási kritérium
Stabilitásvizsgálat
Routh séma
๐‘Ž๐‘› ๐‘  ๐‘› + ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘  ๐‘ โˆ’1 + โ‹ฏ + ๐‘Ž1 ๐‘  + ๐‘Ž0 = ๐‘Ž๐‘› ๐‘  โˆ’ ๐‘1 ๐‘  โˆ’ ๐‘2 โ€ฆ ๐‘  โˆ’ ๐‘๐‘› = 0
๐‘Ž๐‘›
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’2
๐‘๐‘›โˆ’3
โ‹ฎ
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘๐‘›โˆ’4
๐‘๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘๐‘›โˆ’6
๐‘๐‘›โˆ’7
๐‘Ž๐‘›โˆ’6
๐‘Ž๐‘›โˆ’7
๐‘๐‘›โˆ’8
๐‘๐‘›โˆ’9
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
๐‘๐‘›โˆ’2 =
๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘Ž๐‘›โˆ’2 โˆ’ ๐‘Ž๐‘› ๐‘Ž๐‘›โˆ’3
,
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’4 =
๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘Ž๐‘›โˆ’4 โˆ’ ๐‘Ž๐‘› ๐‘Ž๐‘›โˆ’5
,
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’3 =
๐‘๐‘›โˆ’2 ๐‘Ž๐‘›โˆ’3 โˆ’ ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘๐‘›โˆ’4
,
๐‘๐‘›โˆ’2
๐‘๐‘›โˆ’5 =
๐‘๐‘›โˆ’2 ๐‘Ž๐‘›โˆ’5 โˆ’ ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘๐‘›โˆ’6
,โ€ฆ
๐‘๐‘›โˆ’2
๐‘๐‘›โˆ’6 =
๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘Ž๐‘›โˆ’6 โˆ’ ๐‘Ž๐‘› ๐‘Ž๐‘›โˆ’7
,โ€ฆ
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
A rendszer stabilis:
- a karakterisztikus polinom együtthatói pozitívak
- elsล‘ oszlop valamennyi eleme is pozitív
A rendszer labilis:
- az elsล‘ oszlop elemei közül nem mind pozitív
- elล‘jelváltások: zárt rendszer jobboldali pólusainak száma
- 0 jelenik meg: a karakterisztikus egyenlet imaginárius tengelyre
esล‘ elsล‘ gyökére utal โ†’ ฮต
Stabilitásvizsgálat
Routh séma, PÉLDA
๐‘Ž๐‘›
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’2
๐‘๐‘›โˆ’3
โ‹ฎ
๐‘๐‘›โˆ’2 =
๐‘๐‘›โˆ’3 =
๐‘๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘๐‘›โˆ’4
๐‘๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘๐‘›โˆ’6
๐‘๐‘›โˆ’7
๐‘Ž๐‘›โˆ’6
๐‘Ž๐‘›โˆ’7
๐‘๐‘›โˆ’8
๐‘๐‘›โˆ’9
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ข
โ€ข
๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘Ž๐‘›โˆ’2 โˆ’ ๐‘Ž๐‘› ๐‘Ž๐‘›โˆ’3
,
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’2 ๐‘Ž๐‘›โˆ’3 โˆ’ ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘๐‘›โˆ’4
,
๐‘๐‘›โˆ’2
5๐‘  3 + 6๐‘  2 + ๐‘  + ๐พ = 0
โ€ข
๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘Ž๐‘›โˆ’4 โˆ’ ๐‘Ž๐‘› ๐‘Ž๐‘›โˆ’5
=
,
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘๐‘›โˆ’5 =
Felnyitott kör átviteli függvénye
๐พ
๐‘Š ๐‘  =
๐‘  1 + ๐‘  1 + 5๐‘ 
Negatívan visszacsatolt kör karakterisztikus egyenlete
๐พ
1+๐‘Š ๐‘  =1+
=0
๐‘  1 + ๐‘  1 + 5๐‘ 
๐‘๐‘›โˆ’2 ๐‘Ž๐‘›โˆ’5 โˆ’ ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘๐‘›โˆ’6
,
๐‘๐‘›โˆ’2
ROUTH-séma:
5
6
6 โˆ’ 5๐พ
6
1
๐พ
0
๐พ
โ€ข
A stabilitás feltétele:
0 < ๐พ < 1,2
Stabilitásvizsgálat
Hurwitz determináns
๐‘Ž๐‘› ๐‘  ๐‘› + ๐‘Ž๐‘›โˆ’1 ๐‘  ๐‘ โˆ’1 + โ‹ฏ + ๐‘Ž1 ๐‘  + ๐‘Ž0 = ๐‘Ž๐‘› ๐‘  โˆ’ ๐‘1 ๐‘  โˆ’ ๐‘2 โ€ฆ ๐‘  โˆ’ ๐‘๐‘› = 0
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›
0
0
0
โ‹ฎ
Aldeterminánsok:
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›โˆ’7
๐‘Ž๐‘›โˆ’6
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ–ณ1 = ๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
โ–ณ3 = ๐‘Ž๐‘›
0
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
โ–ณ2 =
A rendszer stabilis:
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›
0
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
- a karakterisztikus egyenlet valamennyi együtthatója pozitív
- a fล‘átlóra támaszkodó valamennyi aldetermináns is pozitív
- a negatív indexลฑ elemeket 0-val vesszük figyelembe
Stabilitásvizsgálat
Hurwitz determináns, PÉLDA
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›
0
0
0
โ‹ฎ
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›
0
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›โˆ’7
๐‘Ž๐‘›โˆ’6
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ฆ
โ€ข
โ€ข
Felnyitott kör átviteli függvénye
๐พ
๐‘Š ๐‘  =
๐‘  1 + ๐‘  1 + 5๐‘ 
Negatívan visszacsatolt kör karakterisztikus
egyenlete
๐พ
1+๐‘Š ๐‘  =1+
=0
๐‘  1 + ๐‘  1 + 5๐‘ 
5๐‘  3 + 6๐‘  2 + ๐‘  + ๐พ = 0
โ–ณ1 = ๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
โ–ณ2 = ๐‘Ž
๐‘›
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
โ–ณ3 = ๐‘Ž๐‘›
0
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
๐‘Ž๐‘›โˆ’2
๐‘Ž๐‘›โˆ’1
๐‘Ž๐‘›โˆ’5
๐‘Ž๐‘›โˆ’4
๐‘Ž๐‘›โˆ’3
โ€ข
HURWITZ determináns:
6 ๐พ
5 1
0 6
โ€ข
Aldeterminánsok
0
0
๐พ
โˆ†1 = 6 > 0
โˆ†2 = 6 โˆ’ 5๐พ > 0
โˆ†3 = ๐พโˆ†2 > 0
โ€ข
A stabilitás feltétele:
0 < ๐พ < 1,2
Stabilitásvizsgálat
Gyökhelygörbe módszer
A karakterisztikus egyenlet gyökeit adja meg a komplex számsíkon, miközben a rendszer valamelyik paramétere
(leggyakrabban a körerล‘sítés) nulla és végtelen között változik.
- ha a gyökök a bal oldali félsíkra esnek, a rendszer stabilis
- kritikus körerล‘sítésnél a gyökhelygörbe metszi az Im tengelyt
- ha, a gyökök a jobb oldali félsíkra esnek, a rendszer labilis
A gyökhelygörbe elล‘állítása:
- karakterisztikus egyenlet megoldásával
- grafikus úton próbálgatással
- szerkesztési módszerek
- számítógépes programok
- tulajdonságok alapján közelítve
Stabilitási kritériumok
Nyquist stabilitási kritérium
Ha a felnyitott szabályozási kör stabilis, akkor a zárt szabályozási kör stabilitása megítélhetล‘.
Egyszerลฑsített Nyquist kritérium:
- Ha a Nyquist diagram nem veszi körül a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ pontot, a zárt szabályozási kör
stabilis.
- Ha a Nyquist diagram átmegy a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ ponton, a rendszer a stabilitás
határán van.
- Ha a Nyquist diagram körülveszi a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ pontot, a rendszer labilis.
Stabilitási kritériumok
Nyquist stabilitási kritérium
Ha a felnyitott szabályozási kör labilis, akkor a zárt szabályozási kör stabilitása eldönthetล‘
Általánosított Nyquist kritérium:
Ha a felnyitott rendszer jobb oldali pólusainak száma P, akkor a zárt szabályozási
rendszer akkor aszimptotikusan stabilis, ha a felnyitott rendszer teljes Nyquist
diagramja, annyiszor veszi körül a komplex számsíkon a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ pontot az
óramutató járásával ellentétes, pozitív irányban, amennyi a felnyitott rendszer
jobb oldali pólusainak a száma.
Stabilitási kritériumok
A stabilitás gyakorlatban használt mérล‘számai
A mérล‘számok megadják, hogy milyen messze van a felnyitott rendszer Nyquist diagramja a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ ponttól
Fázistartalék/fázistöbblet: nyquist diagram és az egységsugarú kör metszéspontjába húzott egyenes szöge.
๐œ‘๐‘ก = ๐œ‘ ๐œ”๐‘ + 180°
- ha ๐œ‘๐‘ก > 0, stabilis rendszer
- ha ๐œ‘๐‘ก = 0, határhelyzet
- ha ๐œ‘๐‘ก < 0, labilis rendszer
Csak egyszer metszheti a Nyquist diagram a negatív valós tengelyt!
Stabilitási kritériumok
A stabilitás gyakorlatban használt mérล‘számai
A mérล‘számok megadják, hogy milyen messze van a felnyitott rendszer Nyquist diagramja a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ ponttól
Erล‘sítési tartalék: az Im tengely és a nyquist diagram negatív tengellyel való metszéspontja és a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ
pont közti távolság
๐œ… = 1 + ๐ฟ ๐‘—๐œ”180
Módosított erล‘sítési tartalék: ๐œ… โ€ฒ = 1 โˆ’ ๐œ…
- ha ๐œ… โ€ฒ < 1, stabilis rendszer
- ha ๐œ… โ€ฒ = 1, határhelyzet
- ha ๐œ… โ€ฒ > 1, labilis rendszer
Csak egyszer metszheti a Nyquist diagram a negatív valós tengelyt!
Stabilitási kritériumok
A stabilitás gyakorlatban használt mérล‘számai
A mérล‘számok megadják, hogy milyen messze van a felnyitott rendszer Nyquist diagramja a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ ponttól
Modulus tartalék: a diagramot még érintล‘ legkisebb kör sugara a โˆ’๐Ÿ + ๐’‹๐ŸŽ ponttól mérve
1
๐œŒ๐‘š =
= min ๐‘† โˆ’1 ๐‘—๐œ” = min 1 + ๐ฟ ๐‘—๐œ”
max ๐‘†(๐‘—๐œ”)
๐œ”
๐œ”
๐œ”
Azt mutatja, hogy milyen messze van a rendszer legkevésbé stabilis pontja a stabilitás határától.
Általában ๐œŒ๐‘š > 0,5
Késleltetési tartalék: ๐‘‡๐‘š =
๐œ‘๐‘ก
๐œ”๐‘
A holtidล‘ azon legkisebb értéke, amelyet a felnyitott körbe sorosan iktatva a zárt rendszer a stabilitás
határára kerül.
Stabilitási kritériumok
BODE stabilitási kritérium
Ha a felnyitott szabályozási kör stabilis, akkor a zárt szabályozási kör stabilitása megítélhetล‘.
-20dB/dekád esetén a rendszer stabilis
-60dB/dekád esetén a rendszer labilis
-40dB/dekád esetén vagy labilis, vagy stabilis,
de a fázistartalék, biztos, hogy kicsi!