Transcript Testnevelés tanítas és módszertan

TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Kristonné dr. Bakos Magdolna
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Mit várhat el a társadalom a testneveléstől?
 A társadalom joggal várhatja el, hogy a testnevelés a testkultúra
műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember
formálásához.
 Oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi
fejlődést, az egészség megszilárdítását.
motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel
munkavégzésre testileg-lelkileg alkalmas embereket.
 A
neveljen
a
 A mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos
tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre
elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt.
szóló
 Belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat
fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés − iskolai tantárgy
oktatásirányítási eszköz
TANTERV
pedagógiai dokumentum
Centralizált
Decentralizált
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Nemzeti alaptanterv – 2012
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Alapelvek, célok.
A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi
terület.
Kiemelt céljai:
− rendszeres fizikai aktivitás
− élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetés
− motoros tevékenységen keresztül a tanuló központú
személyiségfejlesztés
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
További célok
1. Mozgáskészség fejlesztése: fitnesz és edzettségi szint.
2. Motoros képességek, kondicionális és koordinációs
képességek fejlesztése.
3. Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő
ismeretek fejlesztése.
4. Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel.
5. Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális
képességek fejlesztése, erősítése.
6. Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Kerettanterv 2013
1-4. o.
A legfontosabb az alapkészségek (természetes
mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása,
magabiztos végrehajtás kialakulása.
Fokozatosság elve, sikeresség, élményszerzés, pozitív
attitűdbázis.
Mozgástanulási folyamatban: - élménygazdagság
- játék és játékosság
- differenciálás.
Pályaorientáció, testi-lelki egészség, eredményes tanulás.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
5-8. o.
Az 1-4. osztályra építve valósul meg 5. évfolyamtól az
életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakot szem előtt
tartó komplex készség- és képességfejlesztés.
 Sport iránti elkötelezettség.
 Rekreációs sporttevékenység.
 Újszerű sport- és testgyakorlati
ágak megismerése.
 Elméleti ismeretek bővítése:
egészség, életmód, testkultúra.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Ön- és társértékelés.
Nemzeti öntudat és hazafias nevelés.
Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, környezettudatosság.
Rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása.
Hatékony, önálló tanulás szociális és
állampolgári kompetencia
Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség kompetencia.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Magyar Diáksport Szövetség T.E.S.I.
Testnevelés az Egészségfejlesztésben – Stratégiai Intézkedések
két évre szóló projekt
Testnevelés Stratégia 2020 (EU 2020 stratégia-oktatás)
A korszerű testnevelés célja: az egészségtudatos életvezetés
hatékonyságának növelése
Mindennapos testnevelés
hatékonyság (tartalom, szakmódszertan)
Testmozgás az Iskolában
TE IS
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
TE IS Koncepció
Komplex iskolai program: testmozgás
a társadalmi
önkéntesség
befogadás
szemléletének erősödése
Hátrányos helyzetű tanulók megszólítása (továbbtanulás,
munkaerőpiac).
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 11-19 év.
A felnőtt lakosság népegészségügyi mutatói az EU átlagnál
rosszabbak!
A NETFIT elsődlegesen az egészséghez szükséges fittségi
állapot elérését, megőrzését, javítását célozza meg.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A motoros tanítási-tanulási folyamat
szerkezeti felépítése
A testnevelés tantárgyban az oktatási folyamat a motoros
cselekvéstanítás-tanulásban realizálódik.
A mozgásos cselekvések konkrét formában, a testgyakorlatokban, a sportágakban és a mozgásos játékokban
valósulnak meg.
1. az ismeretátadás és feldolgozás szakasza, a durva
koordináció fázisa
2. az alkalmazás szakasza, a finom koordináció
kialakulása, megszilárdítása, változó feltételekhez
történő alkalmazkodás kifejlesztése
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1. Durva koordináció szakasza
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Időtartama függ:
−
−
−
−
−
−
a mozgás bonyolultságától
az értelmi képességek szintjétől
az előzetes mozgástapasztalatoktól
a motoros tudás szintjétől
a motiváltságtól
az alkalmazott módszerektől
Gyakorlati szempontok:
− Megfelelő kiinduló szint
− Tanulási aktivitás, motiváltság
− Könnyített feltételek, differenciálás, segítségadás
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
2. A finom koordináció szakasza
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Mozgásos cselekvés
komplex személyiségfejlesztés
× fizikai, fiziológiai inger
× pedagógiai hatásrendszer
× általános intelligencia
× általános és speciális cselekvőképesség
× általános műveltség
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Oktatási módszerek
Gyűjtőfogalom: eljárások, módszerek, stratégiák
Tipikus metodikai eljárások
1. Verbális metodikai eljárás: magyarázat
utasítás
vezényszó
buzdítás, ösztönzés, biztatás
Vegyék figyelembe a tanulók életkorát, előképzettségét!
Igazodjanak a szóbeli információ tárgyának természetéhez.
Feleljenek meg a konkrét pedagógiai szituációnak.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
2. Vizuális metodikai eljárások: közvetlen és
közvetett szemléltetés
A szemléltetés olyan metodikai eljárás, melynek
segítségével az oktatás tárgyát képező mozgásos
cselekvés észlelése történik.
Közvetlen szemléltetés: tanár,
tanuló által.
A bemutatással kapcsolatos általános követelmények és
szempontok: mintaszerűség, hibátlanság.
Megfigyelési szempontok – visszakérdezés
Lassabb bemutatás (ha lehet), jól megfigyelhető legyen.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Közvetett szemléltetés: eszközök,
média
képek, táblarajzok, mágnestábla
Közös mérkőzés, versenylátogatás
3. Gyakorlati metodikai eljárások
segítségadás,
biztosítás
gyakoroltatás
Segítségadás: aktív tanári, tanulói cselekvés
Biztosítás: beavatkozásra történő felkészülés állapota
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Segítségadás történhet:
 személy (tanár, tanuló)
 eszközök (úszódeszka, ferde pad; gurulóátfordulásnál,
magasugrás zsinór; bordásfal, torna)
 a kettő kombinációja
Biztosítás:
 személyes biztosítás, csak szükség szerint az aktív
beavatkozás
Sportszakmai tudás!!!
 eszközökkel történő biztosítás: csúszásgátlásra használt
gumiszőnyeg; leugrásokhoz szőnyeg, magnézium.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A segítségadás, biztosítás alkalmazásának
szempontjai
1. Jogi szempontok
balesetek
2. Pedagógiai szempontok: milyen mértékben és meddig
nyújtsunk segítséget
3. Didaktikai szempontok: cél a sikeres tanulás, ahány
oktatási szituáció, annyiféle megoldás (félénk, bátor)
A segítségadás fajtái, didaktikai jelentőségük
A segítségadás célja:
balesetek elhárítása
sikeres, gyors tanulás
mielőbbi önálló munka
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Összefoglalás
1. Biztonságos gyakorlás, gyors tanulás.
2. Függ a nehézségi foktól, a tanulók fizikai
képességeitől, a mozgástapasztalaitól,
pszichés tulajdonságaitól.
3. A legcélravezetőbbet kell választani!
4. Hozzájárulni az érzelmi és akarati
tényezők fejlesztéséhez!
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A gyakorlás szerepe és funkciói
1. A gyakorlás a motoros cselekvéstanulás
alapfeltétele.
2. A gyakorlás optimalizálja a
mozgásfolyamatot.
3. A gyakorlás a motoros
képességek fejlesztésének és tökéletesítésének
az eszköze.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Oktatási stratégiák
Mi az oktatás?
Oktatási stratégia: átfogó terv, az oktatási eljárások,
szervezési módok sajátos komplex
rendszere.
Tanítási stratégiák: direkt v. deduktív tanítás
indirekt v. induktív tanítás
Direkt vagy deduktív tanítás.
Célja: gyors és eredményes készségtanítás.
Deduktív, mert az általánosból indul ki, mozgásmodellt
szemléltet a tanár, mint elérendő célt (lépő
távolugrás).
A tanár gondosan megtervezi az oktatás folyamatát.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Cél
gyors, eredményes tanítás
Tanulási folyamat
racionális, gazdaságos
Tartalom
sportági készségek
Tanári tevékenység
irányít, szabályoz, vezérel
Tanulói tevékenység
együttműködik, gyakorol
Foglalkoztatási forma
osztályfoglalkoztatás,
csapatfoglalkoztatás
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Indirekt vagy induktív tanítás
Nem az általánosból indul ki, a tanár nem szemléltet, nem
ismerteti a végrehajtási módot.
Megjelöli a mozgásfeladatot, pl. ugrószekrényen csak
kéztámasszal lehet átjutni.
A stratégia célja: önállóság,
kreativitás,
problémamegoldó készség,
tanulói együttműködés,
motiváltság.
Nem alkalmazható minden tananyagnál.
Sportjátékoknál sikerrel alkalmazható, előzetes tapasztalat.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Cél
Önállóság, kreativitás, problémamegoldó
képesség, együttműködés
Tartalom
Mozgásformák, képesség-fejlesztés
Tanulási folyamat
Kerülő utakon
Tanulói tevékenység
Önálló, öntevékenység, kipróbál,
megtalál, megold
Tanári tevékenység
Tanácsod ad, motivál, indirekt, támogat.
Foglalkoztatási forma
Csapat, egyéni ütemben, párokban,
csoportokban.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tanulás felőli megközelítés
nyitott tanulás,
strukturált
tanulás
indirekt oktatás,
direkt oktatás
Nyitott tanulás jellemzői:
aktivitás, kreativitás, önállóság, képességek felszínre
hozása, mozgásötletek, mozgásrepertoár.
Pl.: ugrószekrényen, magasugrólécen átjutás,
egyensúlyozó feladatok eszközökkel, célba dobások,
távolba dobások (különböző labdák).
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Strukturált tanulás
direkt tanítás párja
Jellemzői: tanári irányítás, szabályozás, ellenőrzés, értékelés,
a tanártól kapott verbális,
vizuális információk, gyakorlás.
Főként a sportági készségek elsajátítása, de a képességfejlesztés
is zajlik így.
Egésztanulás
Alkalmazásának indokai:
− egyszerűek (gimnasztika, futás, szökdelés, képességfejlesztés)
− szerkezetüknél fogva nem bonthatók (gurulóátfordulás,
kézenátfordulás oldalra, futások, gyűrűn lendületvétel,
magasugrás)
Előnyei: a tanulók látják a célt, lépésről lépésre figyelemmel
kísérik mozgásukat, eredményességüket.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Résztanulás
Bonyolult mozgások
Eredményesebb feldolgozás
Problémák:
Egy rész kiemelésével megváltozik a téri, dinamikai
− jelleg (pl. súlylökés, kislabda, úszások /csak
kar, láb/)
− hibás beidegződés
− összekapcsolásnál átmeneti zavar.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Egész rész − egész tanulás
Eredményes módszer
− a guggolóátugrás kulcsmozzanatát külön célgyakorlatokkal tökéletesítik,
− távolugrásnál az optimális nekifutás
sebességét külön gyakorolják,
− leütésnél a csukló csapódását külön
gyakorolják.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A testnevelésóra szerkezete
Mi az óraszerkezet?
Az óraszerkezet a nevelési-oktatási
folyamat legkisebb egysége.
A tanórai alapvető feladatok megoldása:
1. Bevezető rész
2. Fő rész
3. Befejező rész
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Bevezető rész
Élettani feladatok
A szervezet általános és
sokoldalú bemelegítése
Lélektani feladatok
Érdeklődés felkeltés, motiváció
Pedagógiai feladatok Fegyelem, alaprend, oktatás
feltételének biztosítása
Didaktikai feladatok
Képességfejlesztés, a fő rész
előkészítése, játékigény
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Fő rész
Élettani
A legnagyobb terhelés elérése
Lélektani
Az aktuális didaktikai feladatok
megoldása
Pedagógiai
Új anyag tanulása, gyakorlás
Didaktikai
Játékigény, képességfejlesztés,
ellenőrzés, teljesítménymérés
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Befejező rész
Élettani
A szervezet lecsillapítása
Lélektani
A fokozott aktivitás levezetése
Pedagógiai
Az órai munka lezárása,
értékelése
Didaktikai
Új anyag tanulás (lazító,
ernyesztő, prevenciós)
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A testnevelésórák típusai
Didaktikai feladtok szerint:
• Vegyes típusú (leggyakoribb)
• Új ismeretet feldolgozó
• Gyakorló (azonos, változó feltételek, valós helyzetek)
• Ellenőrző: felmérő, évente 2x, osztályozó (érdemjegy)
• Képességfejlesztő (időszakváltáskor)
• Edzés típusú (atlétikai ugrásokhoz, szekrényugráshoz)
• Játékos, versengési jellegű
• Projekt módszer
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Mikor kezdődik a tanóra?
Beléphetünk-e az öltözőbe?
Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán
1. Tárgyi, objektív okok
tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör
2. Objektív és szubjektív okok
szerek elhelyezése, ugrószekrény
összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló
3. Személyi okok
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Szervezés a testnevelésórán
Az óra szervezése a sikeres és hatékony motoros tanulás
feltételei között kiemelt szerepet játszik több okból is:
 A mozgásos cselekvéstanítás-tanulás hatékonysága függ
az optimális terheléstől, az aktuális cél elérését szolgáló
mozgásfeladat ismétlési számától.
 A szervezés befolyásolja az óra menetének lefolyását.
 A gördülékeny, dinamikus óravezetés növeli a tanulók
aktivitását (holtidők, döcögő óra, unalom, ellenérzés).
 Az alapos és átgondolt szervezés
a balesetek megelőzésének egyik
fontos eszköze.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolhatjuk:
• 1. A tanulók (gyors és célszerű) mozgatása.
• 2. A szerek, eszközök (gyors és célszerű) mozgatása.
• A foglalkoztatási formák megválasztása.
1. A tanulók mozgatása
A tanulók a testnevelés órán állandó mozgásban vannak.
Verbális eljárások közül: utasítás.
rendgyakorlatoknál vezényszó (szervezési feladatok)
megszűnt a merev, katonai alakiság
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
2. Szerek, eszközök mozgatása
Kéziszerek előkészítése.
Nagyobb szerek, pl. svédszekrény −
didaktikai feladat
+ játék, óraközi szünetben (tanári irányítás)
Padok felhasználása: bemelegítés,
képességfejlesztés, játék
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
3. Foglalkoztatási formák
Osztályfoglalkoztatás: minden tanuló azonos tananyaggal,
feladattal foglalkozik egyidejűleg vagy eltérő ütemben.
Változatai: együttes,
csoportonkénti,
egyénenkénti.
Csapatfoglalkoztatás: az osztályt 2-4 részre osztjuk, és
minden csapat más tananyaggal, feladattal foglalkozik.
Változatai: együttes,
csoportonkénti,
egyéni.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Együttes osztályfoglalkoztatás
Gimnasztika, rendgyakorlat, képességfejlesztés, játék.
Előnyei: jó időkihasználás, terhelés, szabályozható a tanári
irányítással, típushibák javítása, önálló gyakorlásnál
egyéni hibajavítás, saját tempóban történő tanulás,
minden korosztálynál alkalmazható.
Hátránya: a tanulókat egyénileg nehéz
megfigyelni.
Csoportonkénti osztályfoglalkoztatás
Az osztályt több csoportra bontjuk, és egymás után (kevés szer)
vagy egyszerre (elegendő szer) hajtják végre ugyanazt a
feladatot.
pl. rajtgépek, magasugró helyből kettő van, kislabdahajítás
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Előnyei: alkalmazkodik a szerellátottsághoz,
terhelés-pihenés megfelelő aránya,
a várakozók megfigyelhetik a gyakorlókat,
a társak figyelme motiváló lehet,
több hibajavítás, segítségnyújtás.
Hátránya: kedvezőtlen időkihasználás
Egyénenkénti osztályfoglalkoztatás
Szükségmegoldás, kevés szer, kis gyakorló hely.
Előnyei: alkalmankénti használata motiválja a tanulókat, hogy
megismerjék egymás munkáját,
lezáró értékelésnél,
önmagához mért fejlődés.
Hátránya: alacsony terhelés, rossz időkihasználás
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Csapatfoglalkoztatási formák
Együttes csapatfoglalkoztatás
A csapattagok egyidejűleg ugyanazzal a feladattal
foglalkoznak (feladatlap, ismétlés szám).
Sajátos formája a „köredzés” − 4-6 csapat.
Előnyei: jó időkihasználás,
önállóság, önfegyelem fejlesztés,
lehetőség egyéni bánásmódra
(hibaj. segíts)
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Csoportonkénti csapatfoglalkoztatás
A csapatokból csoportokat alakítunk, akik egymás után
hajtják végre a feladatokat.
Pl. tornánál két gyűrű, két szekrény, két talajszőnyeg.
atlétikánál rajtgyakorlatok, távolugrás két ugróhely.
Előnyei: alkalmazkodik a szerellátottsághoz,
önállóság, munkafegyelem,
erősíti a társas kapcsolatokat.
Ez a foglalkoztatási forma a legnehezebben szervezhető.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Egyénenkénti csapatfoglalkoztatás
A csapatok tagjai egymás után hajtják végre a feladatokat.
Pl. fektetett dobás egy palánkra,
egy szekrényen ugranak,
egy gyűrűn gyakorolnak.
Előnyei: lehetőség egyéni bánásmódra,
segítenek a tanulók egymásnak,
társai figyelme motiváló lehet.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Csapatok kialakítása − csapatvezetők
Állandó, alkalmi, heterogén-homogén???
Gyakorlási anyag ismertetése?
Munkafegyelem, csapatvezető, a munka ellenőrzése, hol
legyen a tanár?
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Csapatok kialakítása − csapatvezetők
Motoros képességek
A motoros képességek valamely meghatározott
mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeként
foghatók fel, amelyek visszavezethetők a
születéskor genetikailag meghatározott és a
fejlődés során szerzett tanulás útján elsajátított
összetevőkre.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Nádori László szerint:
Kondicionális erő:
 maximális
 állóképességi
 gyorsasági
Gyorsaság:
 mozgásgyorsaság
 gyorsasági állókép.
Állóképesség:
 rövid
 közép
 hosszú
Ízületi mozgékonyság,
hajlékonyság
Koordinációs képességek:








gyorskoordináció,
egyensúlyérzékelés,
mozgásátállítás,
téri tájékozódó
képesség,
kinesztetikus
differenciáló,
képesség,
reagáló képesség,
ritmusérzék
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Módszertani javaslatok a motoros képességek
fejlesztéséhez (10-14 év)
Alap állóképesség
természetes mozgások, futások, játékok, tartós futás az idő
emelésével, egyéni iram, az órai feladatok elvégzése, rövidebb
távok többszöri lefutása
aerob állóképesség
Erő
saját testsúly, 1-2 kg szerek, küzdő gyakorlatok
max. erő n e m
erő állóképesség, gyorsasági állóképesség,
szökdelő, -ugrófeladatok, ugrókötél
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Gyorsaság
Természetes mozgások, testnevelési játékok
futógyorsaság – lépésfrekvencia,
(9-10 éves kor után nem javasolt)
rövid távok ismétlése, futóiskola gyakorlása
Fokozó, repülő futás, rajtok, játékok.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Koordinációs képességek
 Reagáló képesség
 Ritmusképesség
 Egyensúlyozó
képesség
 Téri tájékozódó
képesség
 Kiemelt életkori
szakasz 6-14 év
 Fekete-fehér,
 Fogyasztók, rajtok
 Ugrókötél,
labdavezetés, zenés
gyakorlatok,
 Gerenda, pad,
leugrások,
 Talajelemek, gyűrű,
célba ugrások,
célbadobások,
labdavezetések
akadályok
felhasználásával.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
 Sokoldalú képzés
 2-3 év eltérés a naptári és a biológiai
életkor között.
 Eltérés a nemek között. A lányoknál a
szenzitív időszak korábban fejeződik be.
 Képességfejlesztő gyakorlatok helyes
technikai végrehajtásának megtanítása,
megtanulása
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Motiválás a testnevelés tanításához
 A testnevelés több mint egy tantárgy – valljuk.
 Komplex hatásrendszer.
 Motívum: szükséglet, hajtóerő, drive.
 Motiváció: „Viselkedést kiváltó belső késztetés,
indíték”
 Teljesítménymotiváció: eredmény, siker, elismerés.
 Motiválás: külső hatások alapján kiváltott
viselkedés.
A motiválás lehetőségei és
eszközrendszere a testnevelés tanításban
 Tervezőmunka
 Pedagógiai programban a testnevelés és sport értékei
 Tanórán kívüli tevékenységek:
sportünnepély, kirándulás, sportköri
foglalkozás, játékigény, házi versenyek...
 Az óra bevezető része
 Fő rész: pontos információnyújtás,
szemléltetés, hibajavítás, dicséret,
buzdítás, differenciálás - tanulási
sikerek, önbizalom növelése, játék és
versengés.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
 Befejező rész: visszatekintés, értékelés.
 A tanár mint a motiváció egyik fontos forrása.
 Szakmai tudás, légkör, tanár-tanuló viszony, ”mindenki
testnevelése”, minden tanuló fontos.






 Hogyan motiváljunk?
felszabadult, derűs, vidám légkör,
a tanári helyeslés nagy száma,
érdeklődés, figyelem, aktivitás,
elmélyült munka,
a konfliktusok szakszerű kezelése,
nincs unalom, közömbösség,
tartózkodás, elutasítás,
a tanulók mentális egészségének
biztosítása
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Differenciálás a testnevelés tanításban
→ Egyéni képességekhez igazodó fejlesztés.
→ A tanulási sikerek, élmények, kötődés arra ösztönzik a
tanulókat, hogy saját képességeik, érdeklődésük
kiteljesítése érdekében tovább tevékenykedjenek.
→ Minden tanulónak biztosítani kell az optimális fejlődést.
→ Ösztönző légkör, motivációs feltételek biztosítása,
→ aktív részvétel.
→ Tanári szerepvállalás, viselkedés.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Összefoglalva
A differenciálás nem szűkíthető le bizonyos
pedagógiai tevékenységekre:
a motiválástól az értékelésig bezárólag
valamennyi oktatási tevékenységekre
vonatkozik, azokba beépülve új minőséget
eredményez.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Értékelés
 Az értékelés tárgya a tanuló teljesítménye,
aminek célja a személyiségfejlesztés.
 Az értékeléshez információkra van szükség.
 Az információgyűjtést leginkább az ellenőrzés
fogalmával jelöljük, ennek alapján az
ellenőrzés az értékelés részműveletét képezi.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Osztályozás
 A tanulók teljesítményének számjegyekkel történő
kifejezése.
 A motoros teljesítmény értékelése nagy körültekintést igénylő
pedagógiai feladat.
 Öt érdemjegy.
 A tanuló önmagához mért fejlődési
iránya, aktivitás, igényszint, társaihoz
való viszony, testneveléssel, sporttal kapcsolatos attitűdje.
 Az osztályozás problémái: Mit, hogyan???
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Balesetek és sérülések okai a
testnevelésórán
1. Tárgyi, objektív okok: tornaterem, udvar, szerek,
ugrógödör.
2. Objektív és szubjektív okok: szerek elhelyezése,
ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá
csúszásgátló.
3. Személyi okok.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Személyi okok
Tanár részéről
Fiziológiai:
bemelegítés
hiánya,
fáradtak a
tanulók,
járvány
Oktatás
módszertani:
előkészítő,
rávezető
gyakorlatok
hiánya,
segítségadás
hiánya,
rossz
szervezés
Nevelési:
Következetlen,
erélytelen,
gyenge
vezető
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tanuló részéről
vakmerőség,
figyelmetlenség,
fegyelmezetlenség,
önértékelési hibák.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Hogyan hárítsuk el a baleseteket és a
sérüléseket?
TANÁR
TANULÓ
• szervezés: nagyobb
szerek kikészítése, alapos
bemelegítés, a tanulók
képességeinek felmérése
• segítségadás
• atlétikai mozgásanyag,
úszásoktatás, síoktatás
• határozott fellépés
• a tanulók figyelmének
felhívása év elején, órák
előtt
• figyelmetlenség,
fáradtság, nulladik, utolsó
óra, betegség, zajos udva.
• önértékelés hiánya, reális
értékelés kialakítása
• fegyelmezetlenség,
nehezen kezelhetők
• neveltségi szint emelése
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az egészségvédelem alapvető feltételeiről
1. öltözők, mosdók, zuhanyozók tisztasága
2. tiszta felszerelések (váltócipő)
3. portalanítás, szellőztetés
4. hideg időben melegítő
5. szertár, szerek tisztasága
6. óra utáni tisztálkodás
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A tantárgy sajátosságairól…
Végül összefoglaljuk a sajátos kultúrkört közvetítő tantárgy
sajátosságait, amelyeket kihívásoknak is nevezhetünk.
Kihívások a tanuló számára:
A tantárgy élményt adó mozgásos jellegénél fogva közel áll a
tanulókhoz, és életkortól függetlenül érdeklődéssel fordulnak felé. De a
pozitív viszony állandósításáért, annak érdekében, hogy jól érezzék
magukat a testnevelésórán, a tanulóknak is sokat kell tenniük. Az
alábbiak magyarázattal szolgálnak erre.
A tantárgy a motoros tanuláson keresztül fejti ki fejlesztő hatásait.
A tanuló ezt a sajátos cselekvéses tanulási szituációt úgy éli meg, hogy
az oktatási folyamat minden mozzanatában a teljes személyiségével
kell részt vennie. A motoros apparátusa mellett mozgósítania kell
értelmi képességeit, érzelmi, akarati és szociális tulajdonságait.
Állandó aktivitásra és cselekvésre „kényszerül”.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Emiatt megfigyelhető, mérhető, értékelhető a tanuló
munkája és teljesítménye. A külső megfigyelő és az
értékelő elsősorban a tanár, de a társak is visszajelzéseket
küldenek. Maga a cselekvő tanuló is értékeli önmagát, sőt
fejlődésével és érésével párhuzamosan egyre reálisabban.
A szituáció megélése a teljesítménytől függően motiváló és
teljesítményfokozó
lehet,
ugyanakkor
bizonyos
körülmények között negatív érzelmeket is kiváltó kényszert
jelenthet.
A tantárgy mozgásos jellege miatt kockázati tényezőket is
rejthet magában. A kudarc és a balesetek lehetősége is
kihívás elé állítja a tanulókat.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Kihívások a tanár számára
A tantárgyat a tanulók többsége kedveli. Ez a pozitív érzelmi viszony nem örök és
nem változatlan. Hogy az maradjon, folyamatosan gondoznia kell a tanuló-tantárgy
kapcsolatot. A siker a sportszakmai és a pedagógiai munka minőségén múlik,
amelynek meghatározó része a tanuló-tanár viszony. A kedvező helyzet
állandósítása komoly kihívás a pedagógus számára.
Az oktatás középpontjában a motoros tanulás áll. Ez jó néhány problémát felvet, pl.:
állandóan mozgásban vannak a tanulók, a munka légköre felszabadultabb. Ilyen
tantárgyi sajátosságok mellett kell megteremtenie a tanulás, a felszabadult légkör, a
közvetlenebb tanár-tanulók kapcsolat és a szükséges rend, valamint a
balesetmentes munkavégzés összhangját. Kihívás a javából!
A tantárgy sajátossága az is, hogy a tananyagok feldolgozása alapos és
körültekintő szervezőmunkával valósítható meg. Nevelő kollégáitól eltérő jellegű
szervezési feladatokat kell megoldania a testnevelőtanárnak az órai hatékonyság,
valamint a fegyelem megőrzése érdekében: mozgatni kell a tanulókat, a szereket
és az eszközöket, ezeket gyakran egyidejűleg is.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A motoros tanulási forma sajátos oktatási módszereket igényel. A
csend és az alapzaj állandó váltakozásában magyarázni, utasítani,
hibát javítani, szervezni, stb. – nem könnyű feladat. De ami
kifejezetten testnevelési sajátosság, hogy a tanárnak a mozgásos
cselekvést saját magának is be kell mutatnia. Ha kell, fejen áll, ha
kell, függ a szeren, vagy kapura lő. Ez is feladata, amely egy bizonyos
életkoron túl több mint kihívás. A fizikai igénybevétel a
bemutatáson
kívül,
például
segítségnyújtásnál,
vagy
hibajavításnál is felmerül.
A tanulók motoros teljesítménye azonnal mérhető és minősíthető. A
tanár, mint a legfontosabb „külső megfigyelő” számára a mérés és a
minősítés nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Az óra minden
pillanatában állandóan visszajelzésekre, értékelésre, verbális vagy
nem verbális úton kommunikációra kényszerül a tanár. Jogosan
nevezhetjük ezt kihívásnak.
Testnevelés tanítás és módszertan
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
„A sport játék. A sport nem játék.
A sport köszönet. A sportban nincs köszönet.
A sport szerelem. A sport csalódás.
A sport pokol. A sport menyország.
Sport az élet… Életünk a sport…”
Szakirodalom
Rétsági Erzsébet (2004) A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus
Kiadó. Budapest−Pécs
Rétsági Erzsébet (szerk.) (2001): Kézikönyv a testnevelés tanításhoz az 5-8.
o. részére. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs
Király Tibor (szerk. 2001): A testneveléstanítás módszertana tanítók részére.
Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs
Prisztóka Gyöngyvér (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus Kiadó,
Budapest−Pécs
Arday László (2001): A testnevelés tanítása (5-8. o.). Korona Kiadó, Budapest
Sportelméleti ismeretek ttk.ektf.hu/testi e-tankönyv
Makszin Imre ( 2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus
Kiadó, Budapest−Pécs
Báthori Béla (1994): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar
Testnevelési Egyetem, Budapest.
Képek hivatkozásai: