Transcript 2013. november 18. - Dr. Szűcs Attila: Oxyologia

Oxyológia
(kórházi sürgősségi ellátás, SBO)
Népegészségügyi Medicina
(Népegészségügyi kar, Népegészségügyi Ellenőr szak)
II. évfolyam 1. félév
2013. szeptember 09. – december 16.
dr. Szűcs Attila
Belgyógyászati Intézet Intenzív osztály
Az európai sürgősségi orvostan alapelvei
•
A sürgősségi orvostan a medicina egyik ága, amely speciális tudásával és
eszköztárával minden korcsoportban a megelőzéstől a diagnózis felállításán
keresztül az erősen időfüggő, hirtelen kialakuló vagy rövid időn belül tartós
károsodást okozó testi betegségek, acut viselkedészavarok gyógyításával
foglalkozik, függetlenül a páciensek egyéb alapbetegségeitől.
•
European Society for Emergency Medicine (EuSEM) – Európai Sürgősségi
Orvostani Társaság: 27 európai nemzeti orvostani társaságot összefogó szövetség,
mely jelenleg több mint 17 000 egészségügyi alkalmazottat képvisel.
International Federation for Emergency Medicine (IFEM) – Nemzetközi
Sürgősségi Orvostani Szövetség.
•
A sürgősségi orvostant jelenleg 18 EU tagállamban ismerik el önálló
szakterületnek, két tagállamban pedig ráépített szakvizsgaként szerezhető meg a
sürgősségi orvostani szakvizsga. Magyarországon 1979 óta önálló szakvizsga!!
Célja
• hogy biztosítsa a legmagasabb szintű sürgősségi betegellátást minden
páciensnek,
• hogy az ellátást szakképzett sürgősségi orvosok végezzék,
• hogy Európa-szerte egységes, magas színvonalú ellátás legyen a sürgősségi
osztályokon.
Sürgősségi orvostani modellek
Anglo – Amerikai modell:
• központi sürgősségi osztályok
• önálló szakma, önálló curriculum régóta
Német - Francia modell (2008-ig) :
• minden szakmának van külön sürgősségi ellátó helye
• nincsen önálló curriculum
Történeti visszatekintés (USA)
•
•
•
•
•
•
•
A második világháborút követő évek: „sürgősségi szoba” ( emergency room, ER)
Egy szoba, ahol egy nővér és egy otthonról telefonon behívott orvos tevékenykedett.
1955 – 1971 között az ER ellátások száma megnégyszereződött. A sürgősségi ellátást
kórházi orvosok végezték gyakran forgó rendszerben, függetlenül attól, hogy milyen
szakképesítéssel rendelkeztek.
1961: a virginiai Alexandriában négy orvos feladta általános orvosi praxisát, és teljes
munkaidőben az Alexandriai Virginia Kórházhoz szerződött, megalkotva az első olyan
orvos csoportot, akiknek betegellátási kötelezettsége csak a sürgősségi részlegre
korlátozódott. Ez volt az „ún”. Alexandria Terv.
1961- Pontiac Terv: a Michigan állambeli Pontiac és Flint városokban létrehoztak
orvosformációkat, akik vállalták a sürgősségi ellátást megtartva azonban a rendelői
állásukat is.
1968 Arlington: első nemzeti sürgősségi orvostalálkozó.
1973: Törvény a sürgősségi ellátó rendszer kialakításáról.
1979: a sürgősségi ellátás, mint új diszciplína lett a huszonharmadik szakterület, amit
az Amerikai Orvosi Szakterület Bizottság regisztrált.
2000: a sürgősségi osztályokat felkereső betegek száma 108 millió!
Történeti visszatekintés Magyarországon
• 1960-as évek: a kivonuló szolgálat és a Mentőkórház együttműködése,
körvonalazódik az „oxyológia”( görög kifejezés „sürgősségi
orvostant”jelent)
• A rohamkocsi – ambulancia - intenzív részleg- hagyományos kórházi
osztály, amelyben az ambulancia – fektető együttesen működött előfutára
volt a ma kialakítandó sürgősségi osztályoknak
• 1970-es évek rendeletileg előírt „betegfelvételi osztály”, mégis csak kevés
helyen létesül, zömmel adminisztratív funkcióval
• Sürgősségi osztályok: 1976 Szolnok, 1982 Nyíregyháza, 1992
Székesfehérvár
• 1998-ban a kórházi sürgősségi betegátvételt funkcionálisan szabályozták
illetve a minimum-feltétel jellegű szabályozás is megtörtént
• 1997 az 1979 óta létező „oxyológia” mellett ráépítettként bevezették a
„sürgősségi orvostan” szakképesítést
• 2007 szeptemberétől megszűnt a kettősség az „ oxyológia és sürgősségi
orvostan” szakképesítés bevezetésével
A sürgősségi ellátás törvényi háttere I.
Jogi szabályozás:
• 60/2003 EüM rendelet
• 47/2007 (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos
működtetésének egyes szervezési kérdéseiről
• 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó
egyes egészségügyi szolgáltatásokról
• 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelet Az egészségügyi szolgáltatások
nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló
60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az egészségügyi szolgáltatók
és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi
szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet
módosításáról
A sürgősségi ellátás törvényi háttere II.
• 22/2012 EMMI: A szakképzésről szóló rendelet
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES)
A sürgősségi ellátás célja
Az emberek – éljenek, lakjanak bárhol is az országban –
azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű
egészségügyi ellátáshoz.
Sürgősségi ellátás és a sürgősségi osztályok
Sürgősségi ellátás ≠ elszórt sürgősségi osztályok kialakítása
Sürgősségi ellátás = az országot átfogó, törvényileg szabályozott, megfelelően
finanszírozott sürgősségi ellátó rendszer
A sürgősségi betegellátó rendszer
47/2007 (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos
működtetésének egyes szervezési kérdéseiről
• 4.§ (1) „A sürgősségi betegellátó rendszer az egészségügyi ellátó rendszer
azon szervezeti egységeiből áll, amelyeket a beteg heveny tünete, hirtelen
fellépő fájdalma, illetve egészségromlása miatt távközlési eszköz útján
vagy személyesen felkereshet, és elsődleges ellátásban részesül ideértve, ha
az alapellátó ügyelet az otthonában, illetve a tartózkodási helyén látja el a
beteget.” „A sürgősségi betegellátó rendszer fekvőbeteg ellátáson kívül
szervezett formája a mentés is.”
A sürgősségi betegellátó rendszer
4.§ (2) „A sürgősségi betegellátó rendszer keretében a heveny tünetek vagy
sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt jelentkező vagy beszállított beteg
fogadására az egészségügyi szolgáltató a külön jogszabályban
meghatározott szakmai minimumfeltételeknek megfelelő
• a) fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett (alapellátási) ügyeletet,
• b) fekvőbeteg-ellátás keretében :
ba) sürgősségi fogadóhelyet (részleget),
bb) sürgősségi betegellátó osztályt,
bc) ügyeleti szolgálatot,
• c) a munkavégzés helyszínén kívül szervezett készenléti szolgálatot alakít ki.
47/2007 (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes
szervezési kérdéseiről
Sürgősségi ellátás elemei - Magyarország
Prehospitalis
•Háziorvos
•Háziorvosi ügyelet
•Szakrendelő
•OMSZ
Kórházi
•Sürgősségi osztály
•CODE, MET team
•Traumatológiai Állomás
•Osztályos Ambulanciák?
_________________________________
______________________
_____
_________________
A Sürgősségi Orvostan
Szakmai megfogalmazásban: önálló diszciplina, fő küldetése
az előre nem látható, ellátás hiányában halált vagy maradandó
egészségkárosodást okozó betegségek és sérülések
felismerése, menedzselése, gyógyítása, a további
szövődmények megelőzése.
A Sürgősségi Orvostan
Az egészségpolitika szempontjából: önálló, multidiszciplináris
szakterület, tárgya elsősorban mindazon heveny
egészségkárosodások kezelése, amelyeknél a rizikó, a kimenet,
a költséghatékonyság és a kezelés megkezdésének ideje
fordítottan arányos.
A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN
Elsődleges feladata a beavatkozás nélkül halálhoz vagy
maradandó egészségkárosodáshoz vezető állapotok felismerése,
ezen betegek állapotának lehetséges stabilizálása, a másodlagos
károsodások megelőzése.
A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető
állapotok és betegségek
A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető
állapotok és betegségek
A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető
állapotok és betegségek
A sürgősségi orvostan feladatai
A megfelelő ellátási szint meghatározása (TRIAGE)
Gyors és célzott diagnosztika
Az ellátás beteghez való hozzárendelése (elsődleges, vagy definitív ellátás)
DISZPOZÍCIÓ
Kórházon belüli egyéb feladatok megbeszélés szerint (pl. Medical Emergency
Team (MET), újraélesztés szervezése (Code team) )
NEM FELADATA A BIZTOS DIAGNÓZIS
FÖLÁLLÍTÁSA!
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet
az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési
kérdéseiről
(4) A sürgősségi fekvőbeteg-ellátás progresszivitási szintjei:
• a) a (2) bekezdés ba) pontja szerinti fogadóhely,
• b) a (2) bekezdés bb) pontja szerinti osztály, amennyiben a külön
jogszabályban meghatározott SO2 besorolású működési engedéllyel
rendelkezik,
• c) a speciális sürgősségi centrumok kivételével a (3) bekezdés szerinti
centrum, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott SO1
besorolású működési engedéllyel rendelkezik,
• d) speciális sürgősségi centrum a sürgősségi tevékenységét meghatározó
engedélyezett szakma tekintetében, amennyiben a 19. § (9) bekezdése
szerinti szintnek megfelelő működési engedéllyel rendelkezik.
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet
az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési
kérdéseiről
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
19. § (1) Sürgősségi fogadóhelyet minden a sürgősségi ellátásban részt vevő aktív
betegellátást végző egészségügyi szolgáltató működtet, amennyiben nem rendelkezik
sürgősségi osztállyal.
(2) A sürgős ellátást igénylő beteg részére az egészségügyi szolgáltató a sürgősségi esetek
fogadására szolgáló - a szolgáltató akkreditációs szintjének megfelelő - elkülönített
fogadóhelyet alakít ki.
(3) A sürgősségi fogadóhelyet az egészségügyi szolgáltató központi helyén, lehetőleg a
diagnosztikai egységek közelében, járművel is jól megközelíthető helyen kell működtetni,
továbbá a fogadóhely mellett a beteg fektetésére alkalmas megfigyelőt is kell létesíteni.
(4) A fogadóhelyen folyamatosan biztosítani kell a betegeket fogadó szakasszisztens
jelenlétét, aki a panaszok alapján riasztja az illetékes ügyeletben lévő orvost.
(5) A sürgősségi fogadóhelyen történik
a) a sürgősségi ellátásra jelentkező betegek fogadása, vizsgálata;
b) állapotuk stabilizálása;
c) az elsődleges diagnózis felállítása;
d) az alapvető terápiás beavatkozások elvégzése;
e) döntés a beteg
ea) ellátást követő hazabocsátásáról,
eb) intenzív osztályon történő elhelyezéséről, illetve a szolgáltató más osztályára történő
felvételéről,
ec) más, a beteg állapota által indokolt ellátási szinten működő egészségügyi szolgáltatóhoz
történő továbbküldéséről.
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet
az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési
kérdéseiről
(6) Sürgősségi osztályt akkor kell létesíteni, ha az egészségügyi
szolgáltatónál a várható sürgősségi betegforgalom a napi 40 főt
átlagosan meghaladja.
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet
az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési
kérdéseiről
•
•
•
(7) Sürgősségi centrumot a legmagasabb ellátási szinten működő olyan
egészségügyi szolgáltatónál kell létesíteni, amely a sürgősségi feladatok széles
skáláját képes ellátni.
(8) A sürgősségi osztályon, illetve centrumban történik az (5) bekezdésben írtakon
túlmenően a legfeljebb 24 óra alatti végleges ellátás, illetve a megfigyelést igénylő
esetek ellátása és a betegnek a közvetlenül az osztályról, illetve centrumból történő
elbocsátása.
(9) Speciális sürgősségi centrumot egy-egy régió ellátására az egyetemek, egyes
országos intézetek, illetve speciális kórházi osztállyal rendelkező egészségügyi
szolgáltatók az alábbi szakterületeken működtetnek:
a) szívsebészet, haemodinamikával rendelkező (invazív) kardiológia a
progresszivitás második, harmadik szintjén,
b) toxikológia a progresszivitás harmadik szintjén,
c) gyermek és felnőtt égéssebészet a progresszivitás második, harmadik szintjén,
•
•
d)15 idegsebészet, stroke a progresszivitás második szintjén,
e) infektológia a progresszivitás harmadik szintjén.
•
•
•
SO2 = Bázis sürgősségi kórház (USA)
• Alap-szakmák (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat +
központi intenzív és aneszteziológia)
• Napi 40-70 betegforgalom
• Műszakos munkarend, műszakonként:
– legalább 2 orvos (egy szakorvos)
– legalább 5 nővér (+ beteghordó + adminisztrátor)
• Vizsgálók (1 kompletten felszerelt shocktalanító)
• Legalább 6 ágyas fektető, minimum 1 ágy intenzív ellátási feltételekkel
A Sürgősségi Osztály személyi feltételrendszere
USA – bázis szint
(1) 24 órás folyamatos sürgősségi ellátás, multidiszciplinárisan kiképzett, gyakorlott,
helyben tartózkodó SÜRGŐSSÉGI szakorvosok és szakdolgozók + standardok,
protokollok, technika.
(2) A kórházban azonnal elérhető, folyamatosan igénybe vehető konzultáció
legalább belgyógyászati, baleseti sebészeti, szülészet - nőgyógyászati,
gyermekgyógyászati és aneszteziológiai és intenzív szolgálattal.
(3) Folyamatos két és többoldalú hírösszeköttetés a szolgálatok közt és az
infomatikai központtal.
SO1 = Átfogó (regionális) sürgősségi kórház (USA)
• Széles szakmai spektrum
• Napi >70 feletti betegforgalom
• Műszakos munkarend (műszakonként):
– 3 orvos (2 szakorvos)
– 8 nővér (+ diszpécser + beteghordók + adminisztrátorok)
• Vizsgálók (1 kompletten felszerelt shocktalanító)
• Legalább 12 ágyas fektető, ebből 2 ágy intenzív felszereléssel
A Sürgősségi Osztály személyi feltételrendszere
USA – átfogó szint
(1) 24 órás folyamatos sürgősségi ellátás (multidiszciplinárisan kiképzett,
gyakorlott, helyben tartózkodó SÜRGŐSSÉGI szakorvosok és
szakdolgozók), + standardok, protokollok, technika.
(2) A kórházban azonnal elérhető, folyamatosan igénybe vehető konzultáció
legalább belgyógyászati, baleseti sebészeti, sebészeti, szülészetnőgyógyászati, intenzív, gyermekgyógyászati és aneszteziológiai
szolgálattal.
(3) 30 percen belüli konzultációs lehetőség kórházon belül más
szakterületekkel.
(4) Folyamatos két és többoldalú hírösszeköttetés a
szolgálatok közt és az informatikai központtal.
A Massachusetts University Hospital (415 ágy)
Sürgősségi Egysége (72 ágy!)
A különböző ellátási szintek hierarchikus felépítésének és
kompetenciájának kapcsolata
Progresszivitás
Szakmai kompetencia
Egy adott területen
Speciális
centrum
Sürgősségi
osztály
Széles területen
SO1
SO2
Prehospitális ellátás / SF
Szolgáltatók
Szűk területen
A sürgősségi osztály feladatai
• osztályozási feladatok ellátása a kórházba sürgősséggel érkező betegek részére
• folyamatos, a kritikus állapotú betegek ellátását biztosító készenlét, megfelelő
tárgyi- és személyi feltételekkel
• differenciáldiagnosztika akut kórképekben
• a sürgősséggel érkező beteg állapotstabilizálása
• adott esetekben a definitív ellátás mielőbbi megkezdése, az ambulánsan, vagy 24
órán belül rendezhető kórképek végleges ellátása
• bizonytalan és határesetek monitorozása, kezelése
• a betegek biztonságának garanciája mellett – kórházi ellátási igény esetén –
mihamarabb a definitív ellátás helyére juttatása (diszpozíció)
• intézeten belül mobil reanimációs team működtetése
• konzultatív lehetőség a prehospitális ellátásban dolgozók részére (telemedicina,
informatika eszközeinek kihasználása)
• gyakorló területe a sürgősségi ismeretek oktatásának
A sürgősségi osztály sajátosságai
•
•
•
•
•
•
•
Jó megközelíthetőség
Azonnali betegfelvétel
Azonnali ellátás a valóban sürgős esetekben
Interdiszciplináris tevékenység
Szűrő-osztályozó funkció („triage nurse”)
A betegáramlás útja megszabott
Variálhatóság (boxok, „trolleyk”)
Az SBO funkciói
•
•
•
•
•
•
A kórház „kapuja”
Első ellátó funkció
Szűrő-osztályozó funkció
Ellátási tartalék tömeges baleset esetén
A prehospitális és hospitális sürgősségi ellátás kapcsolódási pontja
A mentőszolgálat számára konzultációs hely:
- a betegátvételben,
- a munkabeosztásban (rotáció az OMSZ és a kórház személyzete között),
- az oxyológiában (tapasztalatok feldolgozása, ellátási elvek fejlesztése,
minőség-ellenőrzés, stb.).
Az SBO-val szembeni elvárások
• Maximalizálni a minőséget
• Optimalizálni a hatásosságot
• Minimalizálni a költségeket
Az SBO működése önmagában költségigényes, de a kórház egészének
működése tükrében gazdaságos, mert:
- tehermentesíti az osztályokat,
- kórházi betegfelvételt, illetve ápolási napokat takarít meg ( a betegek
tekintélyes hányada ambulanter, illetve 12-24 órás fektetői kezeléssel és
megfigyeléssel ellátható!).
SBO méretei
Többféle számítási mód ismert:
• Városi környezetben legalább 6 ágy szükséges
• Az éves kórházi betegjelentkezésre/beszállításra számított ágyszám:
10 ezer esetre 5 ágy, 20 ezerre 11 ágy, 36 ezerre 21 ágy, 50 ezerre 30 ágy
• Ágyszám = 1,5x(N x T) / 24 , ahol N a 24 óra alatt jelentkező/beszállított
betegek száma, T a betegek átlagos tartózkodási ideje az SBO-n
Ágyanként 50 m2 alapterület szükséges!?
Munkaszervezés
•
•
•
•
Folyamatos munkarend (műszakos munkarend)
Szakmai kompetenciáknak megfelelő beosztás
Műszakvezető a „főnök” az adott műszakban
Tárgyi- és személyi feltételeket a 22/2012 EMMI rendelet szabályozza
Kórházi sürgősségi ellátás lépései
1. Belépés a kórházi rendszerbe – egy ponton (sürgősségi osztály)
2. Triage (CTAS, METTS)
3. Vizsgálat, információelemzés, állapotstabilizálás, megkezdett
(esetenként definitív) ellátás
4. Definitív ellátás helyére juttatás (diszpozíció)
adott kórház
i.:magas dependencia szintű ellátó egysége
ii: aktív ellátó egység
b. sürgősségi fekvőbetegellátás (<24óra)
c. ambuláns ellátás
i: definitív
ii: alapellátásba visszairányítva
iii: szakellátásba visszairányítva
d. Más intézetbe irányítás / szállítás
a.
Betegfelvétel az SBO-n
• A beteget OMSZ szállítja beutalóval vagy anélkül
• A beteg saját lábán vagy hozzátartozó segítségével érkezik
Statisztika:
A sürgősségi ellátórendszerbe került betegek 80%-a csupán rutin ellátást, 15%
sürgős ellátást igényel, és mindössze 5%-uk az ún.”critical care”.
A mindennapi gyakorlatban az egyik legnagyobb probléma a 15+5%
felismerése, azonosítása.
A beteg útja az SBO-n
Belépés
Recepció
Triázs
* 6 különböző lépés
* 6 különböző személy
Regisztráció
* 31 perc a vizsgálóig
* 47 perc az orvosig
ORVOS
NŐVÉR
Vizsgáló
BETEGOSZTÁLYOZÁS – TRIÁZS
(„TRIAGE”)
… OLYAN ÉRTÉKELŐ RENDSZER,
MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL – AKUT
EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ESETÉN NAGY VALÓSZÍNÜSÉGGEL
HATÁROZHATÓ MEG A SZÜKSÉGES
ELLÁTÁS SZINTJE (HUMÁN ÉS
MŰSZERES FELTÉTELEI) ÉS
IDŐBELI SÜRGŐSSÉGE.
Katonaorvostanból átvett kifejezés.
A triage-elv fontos eleme a folyamatosság:
időről időre újraértékelést kell végeznünk!
Döntéshozatal a beteg mellett
1. A tünetek felmérése
2. Tünetek értékelése (score-ok alkalmazása)
3. A sürgősségi fok (személyzet és idő mellérendelés) megállapítása egységes
elvek alapján
Értékelő rendszerek: Canadian Triage Acuity Scale, METTS, stb.
Reszuszcitáció
Kritikus
SÜRGŐS
Nem sürgős
HALASZTHATÓ
_________________________________________________________
______________
___________
__________
_______________________
______________
Reszuszcitáció
(azonnal/azonnal)
Kritikus
(azonnal/15 perc)
Sürgős
(15 perc/30 perc)
Nem sürgős
(30 perc/60 perc)
Halasztható
(60 perc/120 perc)
Canadian Triage Acuity Scale
(Alapja: ABCDE)
Diszpozíció
A beteg sürgősségi osztályról való elhelyezése
• Haza (60 – 70%) – fekvőbeteg ellátásba (maradék)
• Diszpozíciós potenciál a sürgősségi orvostané!
A diszpozíció sikeressége az USA-ban:
• A sürgősségi ellátó rendszer kialakítása előtt – 70%
• A sürgősségi ellátó rendszer kialakítása után 10 évvel – 95%
A beteg SBO-n töltött idejének megoszlása
19%(28 perc)
Ellátás
Várakozás
81%
(119 perc)
Beteg kívánságlista
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kívánság
Mielőbb látni az orvost
Pontos és alapos diagnózis
Fájdalomcsillapítás
A diagnózis és terápia megbeszélése
Beteg-orvos (*) idő
Az orvos személyisége (fittsége)
Beteg-nővér idő
A várószoba tisztasága
Pontszám
3,63
3,65
3,87
4,13
4,35
4,82
5,34
5,87
Finanszírozás
•
Járóbeteg (ambuláns) ellátás : német pontok
1 pont jelenleg = 150 forint
•
6 -20 óra közötti ellátás – „töredék HBCS”
•
24 órán túli esetekben, amennyiben van finanszírozott fekvő vagy intenzív részlege:
HBCS alapú finanszírozás
„ HBCS” - homogén betegségcsoportok, hozzájuk rendelt súlyszámok
1 súlyszám = 155 000 Ft.
Minőségbiztosítás
•
Hibás kezelés (”műhibák”) : USA-ban 9-19 milliárd többletköltséget
eredményeznek, összesen több mint 100 000 emberéletet követelve!!
Kevés adat áll rendelkezésre a sürgősségi ellátás tekintetében. A kedvezőtlen
események kb. 1,5 – 3 % - ért volt a sürgősségi ellátás a felelős! Legújabb adat:
évente 18 millió tévedés, 360 000 kedvezőtlen esemény ( évi kb. 110 milliós
betegellátás).
• Megoldások:
- protokollok, ajánlások, irányelvek
- megfelelő személyi és tárgyi feltételek
- folyamatos továbbképzés
- minőségbiztosítás és kontroll
- korrekt beteg – orvos kapcsolat, tájékoztatás
- magas színvonalú adminisztrálás
- egyebek.
USA-ban a sürgősségi orvosok munkaidejének 30 %-át az adminisztráció teszi ki!
Állami Számvevőszéki jelentés a sürgősségi
ellátásról, 2009
A megfelelő időben és feltételek mellett történő sürgősségi betegellátás
• javította az egészségi állapot visszaállításának esélyét
• közvetve hatással volt a kórházi ápolás időtartamára és a kezelés költségeire
(költséghatékony ellátás)
• A betegek számára a folyamatos sürgősségi ellátás gyorsabb,
biztonságosabb, a társszakmák és az ügyeletek szervezése szempontjából
kiszámíthatóbb ellátás feltételeit teremtette meg
• A sürgősségi betegellátó osztály folyamatos működése lehetővé tette a
sürgősségi és a tervezhető betegellátás szétválasztását
A TÚLÉLÉSI LÁNC
(CHAIN OF SURVIVAL)
Köszönöm a figyelmet!