Transcript Vetített prezentáció

AZ ALAPJOGOK
BÍRÓI VÉDELME
2014. szeptember 22.
Vissy Beatrix
egyetemi tanársegéd
Kiindulópont: az alapjogok fogalma
 morális gyökerű
 az ember jogi pozícióját
meghatározó
 hatékony jogi garanciák révén
ténylegesen kikényszeríthető
jogosultságok
Kiindulópont: az alapjogok fogalma
 morális gyökerű
 az ember jogi pozícióját
meghatározó
 hatékony jogi garanciák révén
ténylegesen kikényszeríthető
„Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”
[At. I. cikk (1) bek.]
jogosultságok
5
alkotmánybeli elismerés  normativitás
mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK
MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA
ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ
mint ALANYI JOGOSULTSÁGOK
JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK
6
alkotmánybeli elismerés  normativitás
mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK
MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA
ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ
mint ALANYI JOGOSULTSÁGOK
JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK
7
egyéni alapjogsérelmek bíróság előtti
érvényesíthetősége
= az a jogállami követelmény, hogy
minden alapjogában sértett személy jogsérelmére
alanyi jogon bírói jogvédelmet kereshessen és kapjon
Miért a bíráskodás? Miért a bíróság?
• a közjogi függetlenség maximumát biztosító jogállás
(vö. pl. a hatósági típusú alapjogvédelemmel)
• szigorú garanciákkal övezett eljárás
(vö. tisztességes bírósági eljárás követelményének összetevői)
• kötelező és végleges döntés
(vö. az ombudsmani és hatósági jogvédelemmel)
Adekvát jogvédelmet csak az ezen ismérvek összességével
rendelkező intézmény biztosíthat.
9
Miféle bíráskodási funkció vezethető le
az egyéni bírói alapjog-érvényesítés jogából?
ALANYI ALAPJOG
sérelem
ALAPJOGI IGÉNY
ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS
= egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi
jogosultság bírósági érvényre juttatása
10
ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS
= egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi
jogosultság bírósági érvényre juttatása
- igazságszolgáltatási funkció része
- sajátos természetű jogvita – specifikum: a jogvita tárgya
- nem vívott ki önálló területet a bíráskodás rendszerében
(nincs alapjogi bíróság, ügyszak, kollégium, eljárásrend stb.)  a
klasszikus bíráskodási ”ágakon” (közig; polg; büntető)
valósul meg ( anomáliák)
Mely bírósági ügyek követelik meg az
alapjogi bíráskodást?
az igazságszolgáltatás teljes spektrumán felbukkanhatnak
(bármely ügyszakban)
alapjogi igény
érvényesítésére
irányuló jogviták
másfajta igények érvényesítésére
irányuló jogviták (pl. polgári vagy
büntetőper), ha alapjogi
relevanciával is bírnak
Mely bírósági ügyek követelik meg az
alapjogi bíráskodást?
PÉLDÁK
alapjogi igény érvényesítésére irányuló ügyekre
• Tüntetések, demonstrációk megtiltása, ill. feloszlatása miatt
indított nemperes eljárások, ill. perek [ld. Gytv. 9. § (1) bek.; 14. § (3)
bek.]
• Személyes adat jogellenes kezelése, ill. közérdekű adat
kiadásának megtagadása miatt indított perek [ld. Infotv. 22. § és
31. §]
• Egészségügyi ellátás visszautasításának megtagadása miatt
indított perek (önk. passzív eutanázia kikényszerítése) [ld.
117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. § (1) bek.]
Mely bírósági ügyek követelik meg az
alapjogi bíráskodást?
PÉLDÁK
alapjogi relevanciával bíró ügyekre
• Közhatalom-gyakorló szervek, személyek, közszereplő
politikusok által indított személyiségi jogi perek,
büntetőeljárások (rágalmazás, becsületsértés)
• Közösség elleni uszítás miatt indított büntetőper
• NAIH, EBH határozatának jogszerűségének felülvizsgálatára
irányuló közigazgatási perek
Mely intézmény felelőssége
Magyarországon e funkció megvalósulása?
az igazságszolgáltatási funkció letéteményese:
» RENDESBÍRÓSÁG «
DE NINCS TELJES ÖNÁLLÓSÁG
centralizált alkotmánybíráskodási modellben szükségszerűen
az alkotmánybíráskodási funkció letéteményese is:
» ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG «
15
Az Alkotmánybíróság szerepe
az alapjogi bíráskodásban
ALANYI ALAPJOG
SÉRELEM
ALAPJOGI IGÉNY
alapjogsértő
egyedi döntés
alapjogsértő
norma
16
Az Alkotmánybíróság szerepe
az alapjogi bíráskodásban
-- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA –
GYÜLEKEZÉSI JOG
melegfelvonulás
megtiltása
ALAPJOGI IGÉNY
alapjogsértő
egyedi döntés
alapjogsértő
norma
18
Az Alkotmánybíróság szerepe
az alapjogi bíráskodásban
-- FIKTÍV SZEMLÉLTETŐ PÉLDA –
GYÜLEKEZÉSI JOG
melegfelvonulás
megtiltása
ALAPJOGI IGÉNY
alapjogsértő
egyedi döntés
a rendőrség tiltó határozatában csűricsavarja az egyébként alkotmányos
gyülekezési törvényt
alapjogsértő
norma
a tiltó határozat a gyülekezési törvény
azon új rendelkezésén alapul, amely
utat nyit a „jóerkölcsbe” ütköző
rendezvények megtiltásának
19
Az Alkotmánybíróság szerepe
az alapjogi bíráskodásban
a normák alkotmányellenességének megállapítása és
megsemmisítése: AB monopólium
rendesbíróságoknak nincs ún. „félretételi” joga
az olyan alapjogsérelmet, amely mögött egy alapjogsértő
norma (is) áll, csakis az AB közbenjárásával lehet orvosolni
ez alapozza meg: konkrét (egyedi) normakontroll-hatáskör
vö. At. 24. cikk (2) bek. b) pontja + Abtv. 25. §
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
TEVÉKENYSÉG
alanyi alapjogi jogosultságok
érvényre juttatása
egyedi ügyekben
az alaptörvény kötelező erejének
kikényszerítése a normákkal
szemben
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
TEVÉKENYSÉG
alanyi alapjogi jogosultságok
érvényre juttatása
egyedi ügyekben
az alaptörvény kötelező erejének
kikényszerítése a normákkal
szemben
szubjektív
objektív
(az alapjog jogosultját védelmező)
(az alkotmányos rendet védelmező)
JOGVÉDELEM
JELLEGE
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
TEVÉKENYSÉG
alanyi alapjogi jogosultságok
érvényre juttatása
egyedi ügyekben
az alaptörvény kötelező erejének
kikényszerítése a normákkal
szemben
szubjektív
objektív
(az alapjog jogosultját védelmező)
(az alkotmányos rendet védelmező)
konkrét
absztrakt
(konkrét személy alapjogsérelméhez
kapcsolódik)
(konkrét ügytől elvonatkoztatott)
JOGVÉDELEM
JELLEGE
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
TEVÉKENYSÉG
alanyi alapjogi jogosultságok
érvényre juttatása
egyedi ügyekben
az alaptörvény kötelező erejének
kikényszerítése a normákkal
szemben
szubjektív
objektív
(az alapjog jogosultját védelmező)
(az alkotmányos rendet védelmező)
konkrét
absztrakt
(konkrét személy alapjogsérelméhez
kapcsolódik)
(konkrét ügytől elvonatkoztatott)
JOGVÉDELEM
JELLEGE
rendesbíróságok
INTÉZMÉNY
(a különböző bírósági jogvitákban)
+
Alkotmánybíróság
ld. kapcsolódási pontok
Alkotmánybíróság
(normakontroll-hatáskörök)
ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON
FUNKCIÓ
alapjogi bíráskodás
alkotmánybíráskodás
TEVÉKENYSÉG
alanyi alapjogi jogosultságok
érvényre juttatása
egyedi ügyekben
az alaptörvény kötelező erejének
kikényszerítése a normákkal
szemben
szubjektív
objektív
(az alapjog jogosultját védelmező)
(az alkotmányos rendet védelmező)
konkrét
absztrakt
(konkrét személy alapjogsérelméhez
kapcsolódik)
(konkrét ügytől elvonatkoztatott)
JOGVÉDELEM
JELLEGE
rendesbíróságok
INTÉZMÉNY
(a különböző bírósági jogvitákban)
+
Alkotmánybíróság
Alkotmánybíróság
(normakontroll-hatáskörök)
ld. kapcsolódási pontok + Abtv. 26. § (2)
KONKRÉT NORMAKONTROLL
KAPCSOLÓDÁSI
PONTOK
bírói ítélettel szemben benyújtható ALKOTMÁNYJOGI
1. alapjogsértő jogértelmezést támadó (valódi panasz)
2. alapjogsértő jogszabályt támadó (kvázi panasz)
PANASZ
Az alkotmányjogi panasz
normatív háttere, fajtái
Alkotmányjogi panasszal élhet az egyedi ügyben érintett személy, HA
• bírósági eljárásában alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály
VAGY
• alaptörvény-ellenes bírói döntés (= bírói jogértelmezés, -alkalmazás)
folytán sérült valamely Alaptörvényben biztosított joga,
ÉS
• jogorvoslati lehetőségei kimerítette, vagy
• jogorvoslati lehetőség eleve nem is állt rendelkezésére.
Kivételesen akkor is, ha alapjogsérelme alaptörvény-ellenes jogszabály
alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be.
[Ld. Alaptörvény 24. cikk (1) bek. c) és d) pont; Abtv. 26- 27. §]
Az alkotmányjogi panasz
normatív háttere, fajtái
HÁROM TÍPUSA
„Valódi panasz” (Abtv. 27. §)
• alapjogsértő jogértelmezésre alapított bírósági döntéssel
szembeni (bírói jogértelmezést támadó)
„Kvázi panasz” (Abtv. 26. § (1) bek.)
• alapjogsértő jogszabályra alapított bírósági döntéssel
szembeni
„Közvetlen panasz” (Abtv. 26. § (2) bek.)
• alapjogsértő jogszabályt közvetlenül támadó – kivételes
Az alkotmányjogi panasz rendeltetése
OBJEKTÍV (JOGRENDSZERBELI) szerep (AP mint jogintézmény):
• alapjogi relevanciával bíró, fontos alkotmányértelmezési kérdések
eldöntése (az AB az alapjogokra ”hangolja” a rendesbíróságok, a
közhatalmi szervek döntéseit)
• normakontroll-típusú panaszok esetén: az alkotmány kötelező
erejének kikényszerítése is
SZUBJEKTÍV JOGVÉDELMI szerep
• alanyi alapjogi igények kikényszerítésére irányuló jogvédelmi
mechanizmus  jogorvoslati funkció
(a két funkció együttes jelenléte korántsem feszültségektől mentes)
Az alkotmányjogi panasz szubszidiaritása
Szubszidiaritás = az alkotmányjogi panasz rendkívüli jellegét,
kivételességét hangsúlyozó követelmény
• FORMÁLIS értelemben: csak végső soron…
• TARTALMI értelemben: nem szuperbíróság…
eljárásjogi
lecsapódása:
befogadási
szűrő
BEFOGADÁSI FELTÉTELEK
•
•
•
•
alaptörvényben biztosított jog sérelme
kvalifikált érintettség: (1) személyes, (2) közvetlen, (3) tényleges-aktuális
jogorvoslatok kimerítése (formális szubszidiaritás)
panasz tárgya (tartalmi szubszidiaritás)
• bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség;
• alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés
• határidők
• határozott kérelem és kimerítő indokolási kötelezettség
Elbírálás és jogkövetkezmény
HÁROM SZAKASZOS eljárás
(vö. Abtv. 55-56. § és Ügyrend)
• Főtitkári vizsgálat - egyesbírói eljárás
• Befogadási eljárás
BEFOGADHATÓSÁGI
VIZSGÁLAT
• Érdemi elbírálás
megalapozott panasz
támadott állami aktus megsemmisítése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
[email protected]