Transcript MUSZAKIKISZOLGALAS

MŰSZAKI KISZOLGÁLÁS
BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Az anyagok egyesítése, kötése történhet külső, vagy belső erők felhasználásával.
 Külső erőt közvetít a csavar, szegecs, stb.
 Belső erő a részecskéket összetartó kohéziós erő (pl. hegesztés)
A hegesztés a munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel,
melynek során az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat
jön létre. Hegesztés végezhető hozaganyaggal, vagy anélkül.
A lángvágás olyan daraboló művelet, amely az anyag elégetésével választja szét az
anyagrészeket
Kötőhegesztési eljárások:
 Ömlesztő-hegesztés
 Sajtolóhegesztés
 Ömlesztve sajtolóhegesztés
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Ömlesztő-hegesztés lehet:
 lánghegesztés (gázhegesztés)
 ívhegesztés
A láng magas hőfoka (3000 – 3300 C)
megolvasztja az alapanyagot és a pálcát. A kötés
minőségét nagymértékben befolyásolja a
hegesztőpálca anyaga.
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Ívhegesztés:
Az olvasztáshoz szükséges hőt elektromos ívvel hozzák létre.
Az áramforrás:
- hegeszt transzformátor, vagy
- hegeszt dinamó
Az ív létesítéséhez kis feszültség és nagy áramerősség szükséges.
A kézi ívhegesztés adatai:
- Gyújtófeszültség: 60 - 80 V
- Üzemi feszültség: 16 - 26 V
- Áramerősség: 70 - 400 A
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
A hegesztés veszélyessége a




a felhasznált energiától
hegesztő berendezésből
hegesztésnél használt anyagokból
hegesztési munkafolyamatból származhat
A legfőbb veszélyek és azok okai:
 Tűz- és robbanásveszély







nyomás alatt palackban tárolt gáz (C2H2, H2)
nagynyomású oxigén
nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés
robbanókeverék kialakulásának lehetősége
nyílt lánggal égő hegesztőpisztoly
visszaégés, visszarobbanás veszélye
nagy hőfokú folyékony fém, salak
 Ártalmas sugárzások
 villamos ív fényhatása
 Ibolyántúli és infravörös sugárzás
 elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
 Káros élettani hatások








fémgőzök belélegzése
porok belélegzése (SiO2, fémporok)
ózon belélegzése
mérgező gázok gőzök belélegzése
áramütés
zaj
hőterhelés
fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztésnél)
 Fulladási veszély
 égő láng oxigénelvonó hatása
 levegő kiszorítása
 CO, CO2 atmoszféra keletkezése
 Egyéb veszélyek




mechanikai sérülések anyag kezelésből
égési sérülések (fekete-meleg daraboknál)
fém- és salakfröcskölés
eszközök, berendezések hibás működése
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Hegesztés során a veszélyek figyelembevételével a munkáltatónak
különösen gondoskodnia kell :
a hegesztő munkahely biztonságos üzemeltetéséről;
a munkavállalók egészségvédelméről;
a hegesztő munkahelyekre történő belépés korlátozásáról;
a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli
munkavégzés korlátozásáról;
 az egyéni védőfelszerelések juttatásáról;
 a kollektív védőeszközök használatáról;
 a hegesztő berendezések biztonságos állapotáról;
 más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos
munkafeltételek kialakításáról;
 közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos
feltételeinek megteremtéséről;
 a minőségtanúsításra vonatkozó követelmények érvényesítéséről;
 a veszélyes külső körülmények (pl.: szélsőséges időjárás) között végzett
hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról;
 a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék
elleni védelemről;
- a hegesztő(k) tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről;




HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Hegesztés során a biztonsági előírásokat a
143/2004. GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat
tartalmazza
Hegesztést önállóan végezhet, aki
 betöltötte a 18. életévét, és
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos
munkaköri orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és
 megfelelő hegesztői és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.
Hegesztő ipari tanuló csak megfelelő képesítésű személy felügyelete mellett szabad
foglalkoztatni.
A felelősségtudatot, a pontosságot a hegesztőtől minden esetben meg kell
követelni (a technológiától való eltérés, hanyag munka varrathibát eredményez, ami
törést, robbanást, stb. is okozhat)
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Munkavégzésre vonatkozó szabályok
 A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles a technológiai
előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani.
 Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben
ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet
azonosítása után szabad megkezdeni.
 Gázhegesztés az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót,
erre a célra rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg őrlángot
(pl. lángvágógépet) szabad használni.
 Tilos a láng begyújtása, illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon.
 A láng begyújtása sem személyek, sem éghető anyagok felé nem
irányulhat.
 A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól.
 Gázhegesztő és lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő
visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági
szerelvények alkalmazása mellett szabad használni.
 A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles a munkatérben
maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni.
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
A hegesztőberendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos
működését időszakonként ellenőrizni kell (pl. hegesztőtrafó 1 év,
hegesztőpisztoly ¼ év)
Gázhegesztésnél a gázpalackokra vonatkozó 14/1998. GM rendeletet Gázpalack
Biztonsági Szabályzatot kell betartani.
Gázpalackok színjelölése:
HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Védőfelszerelések
A hegesztő egyéni védőeszközei: védőruházat, szemüveg vagy pajzs, légzésvédő
és zajvédő eszközök
A kollektív védelmet biztosítják: fényhatároló ernyő, elszívó- és zajcsökkentő
berendezések
HEGESZTŐKÖTÉNY
HEGESZTŐRUHA, BŐR
HEGESZTŐRUHA, PAMUT
HEGESZTŐ VÉDŐFELSZERLÉSEK
Hegesztő fejpajzsok
Ultraibolya és infravörös
sugárzás ellen véd
Automata hegesztő fejpajzs
Sisakra szerelhető
Hegesztő kézipajzs
HEGESZTŐ VÉDŐFELSZERLÉSEK
Hegesztő kámzsa szemüveggel
HEGESZTŐ KARVÉDŐ
Lánghegesztő szemüvegek
HEGESZTŐ LÁBSZÁRVÉDŐ
FORGÁCSOLÁS
Marás
Esztergálás
Fúrás
Gyalulás, vésés
SZERSZÁMGÉPEK
A szerszámtérben, főként a mozgó szerszámok között mechanikai
veszélyek:






zúzódásveszély,
nyíródásveszély,
vágás- levágásveszély,
elkapásveszély,
behúzás vagy befogásveszély,
lökésveszély,
Védelmi módok:
 zárt szerszámok alkalmazása;
 védőburkolatok alkalmazása, melyek lehetnek rögzített, zárral ellátott
reteszelt védőburkolatok;
 A veszélyes térbe való benyúlás megakadályozható aktív optoelektronikus
védőberendezések, illetve érintés nélkül működő védőberendezések
alkalmazásával is. A védelem meg kell akadályozzon minden veszélyes
mozgást, mindaddig, amíg valamely testrész a fénysugarat megszakítja.
 Az egyik legáltalánosabban alkalmazott védelem a kétkezes indító használata
SZERSZÁMGÉPEK
Általános biztonsági előírások:
 A forgó-mozgó géprészek, szerszámok jelentette veszélyforrások a
munkavédelmi szabályok betartásával elkerülhetők
 Munka közben ne viseljen bő ruhát, fedetlen hosszú hajat, ékszert
 Kerülje el a gép véletlen bekapcsolását.
 A szerszám ki- és beszerelése csak kihúzott csatlakozódugó mellett
történhet.
 Megfelelő munkaruha, egyes esetekben védőfelszerelés használata
kötelező.
 Tipikus, a gyakorlatlan felhasználóra jellemző kezelési hiba, ha bent felejti a
tokmánykulcsot a tokmányban. Az így bekapcsolt gép nagy erővel kidobja a
kulcsot.
FORGÁCSOLÁS
Fúrás biztonságtechnikája
 A legjellemzőbb veszélyességi tényezők a fúrásnál: a forgószerszám és a vele
érintkező munkadarab.
 Fúrás közben a legtöbb baleset a helytelenül, rögzített munkadarab
elforgásakor keletkezik. Ezért a munkadarabot, még a kis méretűeket is, mindig
szilárdan (pl. satuval, pillanatszorítóval) rögzíteni kell.
 Csak jól élezett nem görbült fúrószerszámot használjunk. Ellenkező
esetben az erőltetéstől eltörhet a fúró és a kirepülő része súlyos balesetet,
okozhat.
 A keletkező forgácsot puszta kézzel eltávolítani nem szabad. Az összefüggő
(folyó) forgács eltávolítására horgas végű pálcát (forgácskaparót), a
szilánkosan leváló forgácstörmelék (töredezett forgács) eltávolítására, ecsetet,
seprűt kell használni. A szerszám folyamatos hűtéséről (pl. fúróolajjal)
gondoskodni kell.
KÖSZÖRÜLÉS
Köszörüléshez általában kétkorongos asztali vagy állványos köszörűket
használnak.
A köszörülés legjellemzőbb veszélyes és ártalmas tényezői:
 a forgó korongban fellépő centrifugális erő a korongot széttépheti, és a szétrepülő
darabok a dolgozókat megsérthetik (korongrobbanás);
 a munkadarab a forgó koronghoz nyomva megbillenhet, lecsúszhat a tárgytartó
asztal és a korong közé, ilyenkor a munkadarab vagy a korong megsértheti a
dolgozó kezét;
 köszörülés közben a munkadarabról vagy a forgó korongról forgácsrészecskék
(szilánkok) pattannak le és a dolgozó szemét, megsérthetik;
 a felszabaduló por az egészséget károsíthatja.
KÖSZÖRÜLÉS
Köszörülés biztonsági előírásai:
 A korongrobbanás elkerülése, megelőzése érdekében nem szabad a korongon
feltűntetett fordulatszámot túllépni.
 Védeni kell a korongot az ütéstől; egyenletesen kell a munkadarabot a
koronghoz szorítani, meg kell akadályozni, hogy a munkadarab a korong és a
tárgytartó asztal közé szoruljon.
 Biztosítani kell a korong egyenletes futását (szabályszerű felszerelés,
időszakos felszabályozás), ki kell próbálni a felszerelt új korongot (próbajáratás);
 megfelelő védőburkolatot kell alkalmazni.
KÖSZÖRÜLÉS
Köszörülés biztonsági előírásai:
 Minden köszörűszerszámot el kell látni acélból vagy acélöntvényből készült
védőburkolattal. A védőburkolatnak illeszkedni kell a köszörűgéphez és a
munkafeltételekhez.
 A korong és a munkadarab asztal közötti távolság sohasem lehet több 3 mm-nél.
A korong és a védőburkolat nyílásainak teteje közötti távolság nem lehet több
5 mm-nél. A maximális nyitott rész 65° lehet.
 Kézi adagolású köszörűgépeknél a korong kopását figyelembe kell venni a
munkadarab asztal megfelelő beállításával és a védőburkolat nyílásának a korong
kopásával arányos lezárásával.