Transcript A szentgotthárdi fegyverszállítási botrány

A SZENTGOTTHÁRDI
FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY
sajtóvisszhangja
A Pesti Napló,a Népszava
és a Times alapján
Készítette:Császár Ildikó
DE BTK, III. évfolyam, történelem BA
Konzulens: Dr. Barta Róbert,
egyetemi docens
Témaválasztás indoka:



Két világháború közötti időszak külpolitikája
A Bethlen-kormány egyik legsúlyosabb
diplomáciai botránya
A sajtó és a valóság viszonya


A nagyhatalmak és a kisantant viszonya
Magyarországhoz
Kevésbé feldolgozott ügy
Felhasznált források:








Bethlen István gróf beszédei és írásai. II.kötet. Bp., 1933.
Halmosy Dénes (szerk.): Nemzetközi szerződések 19181945. Bp., 1983.
Karsai Elek: Iratok az ellenforradalom történetéhez 19191945. Bp., 1967.
Népszava 1928. január-július
Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma
Miklós.I.kötet. Bp., 2000.
Pesti Napló 1927. január; 1927. április; 1928. január-július
Szinai Miklós, Szűcs László (szerk.): Horthy Miklós titkos
iratai. Budapest, Kossuth, 1962
Times, 1928. január-június
Szakirodalom:







Fülöp Mihály, Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a
XX. században. Bp., Aula,1998.
Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp.,
Kossuth,1969.
Ormos Mária: Bethlen koncepciója az olasz-magyar
szövetségről (1927-1931). In: Történelmi Szemle,1971/12.
Romsics Ignác. 'Bethlen István külpolitikája 1921-1931.'
In: Századok,1990/5-6.
Romsics Ignác: Bethlen István. Bp., Osiris,1999.
Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Bp., Osiris, 2001.
Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány.
Szombathely, Pannon Műhely Kft.,1990.
A szentgotthárdi fegyverszállítási botrány a Népszövetségi Tanács 49.
ülésszakaszán. (Kelen Imre karikaturista rajza a Pesti Naplóban)
Dolgozatom szerkezete

1.fejezet:Témaválasztásom indoklása, a
megválaszolandó kérdések

2. fejezet:Olasz-magyar kapcsolat


2.1.Miért éppen Olaszország?
2.2.Olasz-magyar szerződés
Dolgozatom szerkezete
 3.

fejezet: A botrány és a sajtó
3.1. A kisantant és a francia lapok támadása



„Léon Blum támadja, a francia sajtó harcias
szándékkal vádolja Magyarországot a
szentgotthárdi eset miatt” (Pesti Napló, 1928.
január 6.)
„A kisantant nem foglalkozik a szentgotthárdi
vámafférral” (Pesti Napló, 1928. január 13.)
„Most a kisantant intervenciója következik.”
(Népszava, 1928.január 22.)
Dolgozatom szerkezete

3.2. A taktikázások hónapja


„The machine-guns in Hungary. Appeal to League
Council.”(Times, 1928. február 1.)
„Pénteken árverezik a szentgotthárdi vagonok
anyagát„(Pesti Napló, 1928. február 22.)
(Népszava, 1928.február 29.)
Dolgozatom szerkezete

3.3. A Népszövetségi Tanács márciusi ülése és a döntés


„ Európában nincsen béke. Az egyes államok között a feszültség és az
idegesség állandó. Itália az elán. Franciaország a kisantant államok
protektora. Németország a hidegen számító nyugodt szfinksz és
Csehország az ügyes kulisszatologató szerepében tavasztól-őszig és
ősztől-tavaszig irányítják a minden sarkában recsegő öreg Európa
politikáját.” (Pesti Napló, 1928, március 4.)
„Most még ötvagonnyi fegyver érkezett, holnap azonban már talán
súlyosabb események adódnak elő, amelyek a békét még jobban
veszedelmeztetni fogják.” (Népszava, 1928. március 4.)
(Pesti Napló, 1928. március 10.)

„A Népszövetségi Tanács előtti sikeres magyar szereplést Lord Rothermere
magának tudja be.” (Pesti Napló, 1928. március 13.)
Dolgozatom szerkezete

3.4. A népszövetségi ülés utáni sajtóvisszhang




„A géppuskák ügyében hozandó megoldás meg fogja mutatni,
vajon van-e elegendő reális hatalma a Népszövetségnek.”
(Népszava, 1928. április 5.)
„Ami a szentgotthárdi incidenst illeti,- mondja gróf Bethlen Istvánnyugodtan várjuk a Népszövetség által kiküldött hármas bizottság
elhatározását… Éppen olyan nyugalommal várjuk be igazunk
tudatában a Népszövetség júniusi végleges döntését is.” (Pesti
Napló,1928. április 8.)
„A hármas bizottság az incidenst igyekezni fogja csekélyarányúnak
föltüntetni, mert a Népszövetségnek nem szabad a győztes
államok zsandárjává válnia, hanem a kiengesztelődés és a
pacifikáció szellemét kell képviselnie.”(Népszava, 1928. április 28.)
„Genfben nyílt ülésben rontottak neki a magyar megbízottaknak,
hogy mi vagyunk a világ békéjének megrontói.” (Népszava, 1928.
június 14.)
Dolgozatom szerkezete

4.fejezet: Összegzés és a fontosabb megállapítások


A Népszava leginkább kisantant és francia lapvéleményeket közölt
támadó jellegűek
A Pesti Napló törekedett arra, hogy a botrány igazi súlyát eltusolja,így
olyan cikkekből is idézett, melyek Magyarországot védték.Times,
Daily Telegraph, Deutsche Allgemeine Zeitung, Deutsche
Tageszeitung stb.





A Times az angol kormány álláspontját hűen tükrözte, igyekezett
kommentár nélkül közölni az eseményeket.
Franciaország ellentmondásos véleményeket alkotottA sajtóban
támadta Magyarországot, míg a diplomáciai körökben inkább a gyors
elrendezést szorgalmazta.
Több esetben eltérő eredményeket jelenített meg a két vizsgált
magyar lap.
A külföldi sajtó nem tudta befolyásolni a Népszövetséget.
A Pesti Napló és a Népszava kiállt Magyarország mellett.
A kutatás folytatása, bővítése


Külföldi sajtóorgánumok felhasználása
A hirtenbergi fegyverszállítás- MA
képzésben
Válasz az első opponensi bírálatra:




„A felhasznált szakirodalom jól válogatott, az opponensnek
azonban hiányérzete is van.”
„A legfontosabb megállapítások természetesen szerepelnek
a dolgozatban, ám elszórtságuk olykor zavaró.”
„A dolgozatban bőségesen találhatónál is több forráskritika
szükségeltetik. Például arról, hogy a diskurzusba bevont
külföldi lapokból megjelenített anyagokban milyen
különbségek találhatók a Pesti Hírlapban, illetve a
Népszavában.”
„A Times bevonása messzemenően indokolt, ugyanakkor
nem derül ki, hogy a szerző magából a lapból, vagy annak a
hazai lapokban megjelent kivonatából dolgozott-e?”
Válasz a második opponensi bírálatra:



„Talán a legnagyobb problémát maga a
témaválasztás jelenti.”
„…három sajtóorgánum cikkei alapján kívánja
feldolgozni. Ezáltal sajnos a szerző saját magát
kormányozza zsákutcába, ugyanis eleve leszűkíti
önálló mozgásterét.”
„A választott témát szerencsésebb lett volna úgy
feldolgozni, hogy minden jelentősebb hazai és
nemzetközi szakirodalom, amelyek közé a
vizsgált három folyóirat is beletartozik,
felhasználásával átfogó, összehasonlító
elemzésre nyílt volna lehetőség.”