Transcript Szomatoform és pszichoszomatikus kórképek és evészavarok

Szomatoform és
pszichoszomatikus kórképek
Zeley Réka
klinikai szakpszichológus
PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés,
Pszichopatológia
2010. április 30.
 Szomatoform = testi tünetekben jelentkező,
„testet öltő” lelki eredetű betegség
 Pszicho-szomatikus = lelki eredetű, de testi
tüneteket okozó, valódi szervi elváltozásokhoz
vezető
 Lényeg: nem elsődlegesen szervi probléma
van, hanem pszichés, ez azonban testi tünetek
formájában jelentkezik, a páciens számára a
lelki probléma nem tudatosul (maximum a
„feszültségérzés”)
Pszichológiai megközelítések 1.
XIX.sz. francia hipnózis-iskolák
(Párizs – Charcot,
Nancy - Liébault, Bernheim):
Jean-Martin Charcot
szuggesztiókkal
hisztériás konverzióhoz
hasonló tüneteket
hoztak létre és
Hippolyte Bernheim
szüntettek meg
Auguste Liébeault
Charcot demonstrációja
Pszichológiai megközelítések 2.
Pszichoanalitikus elmélet
(Freud):
 Charcot-nál is tanult (hisztéria
kutatása)
 konverziós tünetek („misztikus
ugrás a test és lélek között”)
= elfojtott tudattalan vágyak
szimbolikus megjelenése
 Egyes kórképek szimbolikus
értelmezése
(„nem tudja lenyelni”, „kiütést
kap tőle”)
Pszichológiai megközelítések 3.
Kognitív-viselkedésszempontú magyarázat
(1950-60-as évektől):
 Utánzás szerepe
 Jutalom, betegszerep pozitív megerősítése
 Betegség kommunikációs eszköz: ezek a
személyek nehezen élik át, fejezik ki érzelmeiket
Osztályozás
 Konverziós / Disszociatív zavarok
testi vagy kognitív tünetek + organikus ok
nélkül
 Szomatoform zavarok
testi tünetek + organikus ok nélkül
 Pszichoszomatikus kórképek
testi tünetek + van szervi elváltozás is
Konverziós /Disszociatív zavarok
 Régen: „hisztéria, konverziós hisztéria”
 Pszichés traumához kapcsolódik, organikus oka nincs
 Konverzió = a megoldhatatlan lelki konfliktust testi
tünetekké alakítja át, konvertálja a személy, így más
síkon próbálja megoldani - a tünetek segítenek a
páciensnek kimenekülni egy konfliktusos élethelyzetből
 A páciens tagadja a pszichés problémát
 Részlegesen (vagy teljesen) és átmenetileg megszűnik a
tudat integrációja, emlékek, identitástudat, érzések vagy
testmozgások kikerülnek a tudatos kontroll alól
 Gyerekkor végén - fiatal felnőttkor elején jellemző
 Nőknél gyakoribb
Disszociatív zavarok
 Disszociatív amnézia
 Disszociatív fuga (elutazás)
 Disszociatív stupor (mozdulatlanság)
 Transzszerű és megszállottsági zavarok
 Disszociatív mozgás- és érzészavarok
 Disszociatív identitászavar (Multiplex
személyiség)
Disszociatív mozgás- és érzészavarok
„Pszeudoneurológiai tünetek”:
 Mozgáskiesés, bénulás vagy érzéskiesés
 Mozgásképtelenség a végtagokon
 Remegés, bizarr testtartás
 Epilepsziás rohamhoz hasonló görcsroham
(nyelvharapás, súlyos sérülés, bevizelés nélkül)
 A tünet gyakran azt tükrözi, hogy a páciens szerint hogy
nézne ki egy ilyen tünetekkel járó organikus betegség,
de nem felel meg anatómiai, élettani szabályoknak
Szomatoform zavarok
 ismételt, változatos testi panaszok, amelyekkel
rendszeresen orvoshoz jár a személy
 ismételt vizsgálatok során kiderül, hogy nincs szervi
megbetegedés, de ez nem szünteti meg panaszokat
 ha van is szervi betegség, az nem magyarázza meg a
tünetek kiterjedtségét és a tünetek miatti erős
szorongást, a tünetekkel való foglalatoskodást
 a személy elutasítja a pszichológiai okok lehetőségét,
még egyértelmű összefüggések esetén is
 a páciens és a kezelő is frusztrálódik a „meg-nemértettség” miatt
Szomatoform zavarok
Szomatizációs zavar
Hipochondriázis
Állandó szomatoform fájdalom zavar
Szomatizációs zavar
 Legalább 2 éve visszatérő, változatos testi panaszok
(legalább 4 féle fájdalom tünet, 2 féle gasztrointesztinális
tünet, egy szexuális zavar, egy pszeudo-neurológiai
tünet)
 Rengeteg negatív lelet ellenére nem nyugszik meg
 Dramatikus, modoros panaszkodás
 Gyakran kifejezett depresszió, szorongás
 Nőknél sokkal gyakoribb
 30 év előtt indul
Hipochondriázis
 Szüntelen aggódás egy vagy több súlyos, feltartóztathatatlan
betegségtől
 Állandó panaszok vagy aggódás kinézete miatt
 Hétköznapi testérzéseket abnormálisnak, aggasztónak él meg – de
nem annyira a tünetek zavarják, mint a háttérben feltételezett súlyos
betegség
 Általában 1-2 szervre koncentrálódik a probléma, konkrét
betegségre gondol
 A negatív leletek nem győzik meg, orvosi véleményeket elutasítja
 Kifejezett szorongás, depresszió járhat együtt vele
 Nemek között nincs különbség
 Ált. 50 éves kor előtt jelentkezik
 Krónikus lefolyású, ritkán jutnak el pszichiáterhez
Test-diszmorfiás zavar:
A külső valamilyen képzelt defektusával való áll. foglalkozás
Állandó szomatoform fájdalom zavar
 Fő panasz: egy vagy több területre vonatkozó állandó,
súlyos, aggasztó fájdalom
 A tünetet nem lehet megmagyarázni élettani okokkal,
szervi betegséggel
 Érzelmi problémákkal, pszichés konfliktusokkal hozható
összefüggésbe
 A személy valóságosnak érzi, nem színleli
 Panaszai miatt jelentős figyelemben részesül a
környezettől
Pszichoszomatikus kórképek
 szervi elváltozással járó
kórképek
 kialakulásuk ill. az állapot
változásai összefüggnek a
személyt érő pszichoszociális
stressz-szel
 diszregulációs modell: stressz
hatására felborul a test fiziológiai
önszabályozása
Selye János
A stressz hatása
Stressz
Nem-specifikus stresszválasz: „fight or flight”
(adrenalin-, kortizolszint növekedés)
- Kardiovaszkuláris tónus növelése (növekvő vérnyomás)
- Légzésszám növekedése
- Vércukorszint emelkedése
- Emésztési folyamatok gátlása
- Magasabb éberségi szint
- Magasabb fájdalomküszöb, vagy fájdalom tolerancia
- Immunfunkciókra gyakorolt hatás
„Klasszikus” pszichoszomatikus betegségek
 Szív-érrendszeri betegségek
 Isémiás szívbetegség
 Hipertónia
 Gyomor-bélrendszer betegségei
 Gyomorfekély, nyombélfekély
 Irritábilis bél szindróma
 Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás)
 Légzőrendszer betegségei
 Asztma
 Hiperventilációs tünetcsoport
 Fájdalom-szindrómák
 Tenziós, migrénes fejfájás
 Alsó háti fájdalom-szindróma
 Endokrin betegségek, autoimmun betegségek
 Bőrbetegségek
Pszicho-neuro-immunológia
 krónikus stressz: minden betegség kialakulásának
valószínűségét növeli, káros hatással van a (vegetatív)
idegrendszerre, a hormonális rendszerre, az
immunháztartásra
 a személy adottságaitól (szervi és lelki) függ, hogy
konkrétan milyen betegség fog megjelenni
 „A-típusú személyiség” (ellenségesség, türelmetlenség,
versengés, cinizmus) – szívbetegségek
 „C-típusú személyiség” (túlalkalmazkodás, érzelmek
elfojtása, saját igények háttérbe szorítása) – daganatos
betegségek
 Pszichológiai megküzdés, coping képessége
Kezelés
Többnyire kombinált (pszichoterápia és
gyógyszeres) kezelés
Pszichoterápia – nonverbális technikák,
relaxáció, szimbólumterápia
(érzelemkifejezés gátoltsága miatt)