Transcript A szimbolikus város az európai újkorban

A „szimbolikus” város
az európai újkorban
Egy tágabb értelmezés
• Utópia: egy elképzelt jövő-város-kép „ideális” társadalmi
berendezkedéssel (pl. Platon, Thomas More, 19. századi
szociál utópisták, Le Corbusier /?/)
• Ideális város: a kor téri, építészeti szemléletét
„sarkítottan” tükröző város (pl. a felfedezett perspektíva,
az antik városi emlékek hatása a reneszánszban,
modernizmus /?/)
• Hatalmi reprezentáció: földi, „égi-földi” hatalom
monumentális építészeti, téri megnyilvánulásai (római
császárfórumok, barokk rezidencia-városok, de A. Speer
Berlinje is)
• Az „égi rend” városa: szakrális téri rend (az „égi
Jeruzsálem”, de a kínai császári rezidenciák is)
Summázat: „A város többet mutat puszta önmagánál.”
Egy-egy példa…
…más korokból is
Platon (kb. 427-347 BC)
Aristoteles (384-322 BC)
Morus Tamás (1478-1535)
…és Utópia „kommunisztikus”
szigete
Palladio: Teatro Olympico, Vicenza
Piero della Francesca: ideális város
Tivoli - Villa Hadriana
Konstantinápoly – császári palota
Nancy (Franciaország):Place Stanislas
Berlin: nagytengely (Albert Speer)
„Spontaneitás” – „Tervszerűség”
• Helyfoglalás, megtelepedés
• Alapítás, letelepítés,
• Elhatárolódás, határkijelölés
• Lehatárolás, elkerítés
• Növekedés, kiterjedés
• Bővítés, növelés, kiterjesztés
• Átalakulás
• Átalakítás, beavatkozás
A tárgyalás szintjei: 1) egyedi telek, földrészlet, 2) utca, tömb, 3) településrész, település, 4) épületcsoport, „együttes”
Az európai újkor fő társadalmipolitikai és gazdasági változásai
• Amerika felfedezése, szélesedő világkereskedelem, első
„modern” kereskedővárosok
• Kiteljesedő tudományosság, orvoslás, fizika stb.
• Új történelemszemlélet, az antikvitás újra-felfedezése –
humanizmus, reneszánsz
• Reformáció
• Hadviselés megváltozása, nagy gyalogos hadseregek,
az ágyú növekvő szerepe
• Hatalmi koncentráció, első valódi nemzetállamok,
territoriális fejedelemségek létrejötte
• Városok újra a hatalom „gyámságában”: rezidenciavárosok, fővárosok
Christoforo Colombo (1451-1506)...
… és a flottája
Leyden (Hollandia)
„anatómiai színház”
V. Károly (1516-1556)
I. Ferenc (1494-1547)
VIII. Henrik (1491-1547)
Bécs
A város 18. századi területhasználati térképe az 1529-től kiépült védművel
Martin Luther (1483-1546)
id. Lucas Cranach
Változások a középkori városok
fizikai terében
• Komponált együttesek megjelenése – fejedelmi
rezidenciák építése
• Strada nuovák – új utak építése, városszövetbe
való bevágása
• Új komponált terek, téri rendszerek megjelenése
• Új városfalak: olasz-, csillagbástyás, barokk
védművek
• Ideális városok, új típusú erődvárosok létesítése
• Építészetben: monumentalitás, axialitás
Firenze
Kommunából nagyhercegség és
rezidenciaváros
Lakótornyok a firenzei szőlőkben
A középkori ipari és kereskedőváros
és a „tudásipar”
• 12. század: Versenyben Luccával - selyemszövet export
• 14. század: Firenze –30 ezer (?) posztómunkás 200
manufaktúrában
• Világi szellemű iskolák az egyháziak mellett: Firenze –
10 ezer gyerek tanul olvasni, 1200 számolást (Villani)
• Kell a nyelvtudás: arab, francia (Champagne-i vásárok,
Troyes)
• Kereskedelmi útikönyv: Bardi kereskedő család
alkalmazottja, F. B. Pegolotti: Practice della Mercatora
(pénzek, mértékegységek, városok távolsága Firenzétől
- Kína is stb.
• Könyvvitel terjedése, kettős könyvelés
Arnolfo di Cambio és a 14. század
eleji nagy középítkezések
• Lakosságszám mintegy 90 ezerÚj, 8500
méternyi városfal épül (430 hektár terület, 73
torony, 15 kapu), 1333-ra kész
• 1295. A Santa Reparata és egy kórház bontása
után kezdődik a dóm, a Santa Maria del Fiore
építése (Virágos Szűz Mária)
• 1298. A Palazzo dei Priori (P. Vecchio) épül,
átrendezik a Piazza del Signoriát, 1232. további
bővítés
• Via Colzaioli árkádosítása, 1290. Orsanmichele
– a „nagytengely” indítása
Arnolfo di Cambio (1240/45-1302/10)
Sandro Botticelli
(Alessandro di Mariano
Filipepi, 1445-1510)
Vénusz születése – részlet
(egy firenzei szépasszony)
A Mediciek és Firenze
Hatalomban, elűzetés majd
visszatérés
Giovanni di Bicci de’ Medici (1360–1429)
Gonfaloniere a középosztály támogatásával, a Medici ház első „politikusa”
Halála után egy időre kiszorítják a
Medicieket a politikából
Cosimo il Vecchio
(1389 – 1464)
Megtartja a város intézményeit,
de ténylegesen egyeduralkodó.
Művészetpártoló: támogatottjai
többek között:
Alberti
Brunelleschi
Donatello
Ghiberti
Ucello
Fra Angelico
Lorenzo il Magnifico (1449–1492)
Piero de’ Medici fia, Cosimo il
Vecchio unokája
Kíváló humanista tanárok
Signoriában hívein keresztül
irányít, politikai manőverek,
fenyegetések, érdekházasságok
Művészetpártoló, maga is
„amatőr”:
Verocchio, Leonardo, Botticelli,
Ghirlandaio, Michelangelo
Platon Akadémiájának
felélesztése, a Medici könyvtár
gazdagítása
15. század végi történetek
Luca Landucci gyógyszerész
naplója alapján
Firenze
A Mercato Vecchio körüli tömbök „kataszteri” térképe a tulajdonosokkal
Mercato Vecchio, a régi piactér
a római város fóruma helyén
Giuliano de’ Medici
(1453 -1478)
Lorenzo testvére, „sportos
aranyifjú”
A Pazzi felkelésben
Francesco de’ Pazzi és
Bernardo Bandidi megölik a
Santa Maria del Fiore-ban
A gyilkosságot IV. Sixtus
támogatja, unokaöccse a
felbujtó
A gyilkosságot követően
leszámolás a Pazziakkal
Girolamo Savonarola (1452-1498)
Dominikánus szerzetes
Ferrarai tanulmányok, viszonylag
gyenge műveltség
Prédikátor a szkolasztikus
szónoklatokkal szemben
San Gimigniano-ból 1489-ben
Firenzében, két év múlva a San Marco
kolostor priorja
Aszkézis, önmegtartóztatás,
kirohanások Lorenzo és a Borgia
pápa, VI. Sándor ellen
Önálló Toszkán Rendtartomány
Rendkívüli népszerűség
Szerencsejáték, uzsora, fényűzés
ellen, „hívságok máglyái”
Fiatal „kommandósok” uralma
San Marco kolostor
VIII. Károly csapatai Firenzében
VIII. Károly francia király (14701498)
1483-tól király, 1494-ben itáliai
hadjáratot indít a nápolyi trón
megszerzésére.
A Mediciek hatására Firenze felé
vonul.
Savonarola fogadja Pisa-ban a
„keresztény köztársaság”
megmentőjeként.
Lucca „császára”, Pisa „királya”
A város francia díszben (liliom)
Nagy Károly „örököse”
Az elhagyott Medici palotában a
szállás
11 napi feszült helyzet után (a
kapott pénzzel) elvonulás
Savonarola prédikál
A Borgia pápa és lánya …
… Lucrezia
Savonarola – és egy társa – megégetése a város „exkommunikációja” után
A Medici pápák
Nicolo Macchiavelli
(1469-1527)
Esszéíró, drámaíró, költő,
életrajzíró
Latinos műveltség
1492-ben közreműködik
Savonarola eltávolításában
1492-től részt vesz a város
irányításában
1512-ben a Mediciek másik
ágának visszatértekor
börtönbe csukják
1520-tól Firenze hivatalos
történetírója
Főműve: A Fejedelem
Az 1500-as évek, a nagyhercegség
létrejötte
• A VIII. Károly firenzei bevonulása után elűzött Piero
visszatérési kísérletei kudarcba fulladnak, francia
hadseregben szolgál, csatában vízbe fullad.
• 1512. Piero fia, Lorenzo kerül hatalomra francia
segítséggel (Catherine Medici, a későbbi francia királyné
apja).
• 1527-től három évig újra köztársaság Firenze.
• 1530. V. Károly Lorenzo törvénytelen fiát Alessandro-t
segíti hatalomra, akit 1537-ben meggyilkolnak.
• Cosimo de’ Medici követi, ő az első „hivatalos”
nagyherceg (spanyol kapcsolat: felesége Eleonora di
Toledo) – a rezidencia kiépítése.
• 1557. Siena Firenze tulajdona lesz.
A Medici palota
I. Cosimo nagyherceg
(1519-1574)…
…és spanyol felesége:
Eleonora di Toledo
Vasari, az építész és életrajz író VII. Kelemen pápával
Vasari bemutatja a terveket
Cosimo nagyhercegnek
A nagyhercegi „nagytengely
Az Uffizi utca az Arno felől
Palazzo Vecchio – nagyterem
A nagyhercegi folyosó a
Palazzo Vecchio és a keleti
Uffici épület között
A nagyhercegi rezidencia folyosója …
Ablak a folyosón
a Ponte Vecchio emeletén
A Palazzo Pitti – a Mediciek rezidenciája
Az utolsó Medici nagyherceg
Róma, a pápai város
felemelkedése
754: a pápai állam születése – Kis Pipin adományai: Ravenna,
Rimini, Ancona, Pesaro, később Spoleto, Romagna
(hűbérbirtok, a pápa világi földesúr is!)
A Szentszék jövedelmei:
• Önkéntes: adomány kinevezésekkor, püspökök római
megjelenésének megváltása, uralkodók bűnbocsánata
• Kötelező: „Donatus Sancti Petri” – európai államok által fizetett
hűbéri pénzek
• Kölcsönök államoktól, bankároktól – újkor, eladósodás
1400-as évek vége, 1500-as évek eleje: a reneszánsz központjának
Rómába való áttevődése, a zarándok mozgalom
megerősödése, a „Tridente” megnyitása
1527: „Sacco di Roma” – V. Károly csapatai kifosztják a várost
1500-as évek vége: ambiciózus „várostervezés” (V. Sixtus,
Domenico Fontana)
A „Tridente” és az új tengelyek
Rómában
Domenico Fontana festménye a három sugárútról
X. Leo (1475- 1521) pápa 1513-tól
Lorenzo il Magnifico második fia Clarice Orsinitől
Pappá szentelése után
négy nappal választják
pápává
Kellemes, békeszerető
ember
Sikertelenül küzd a reformáció ellen
Okos politizálás az itáliai
háborúkban a spanyolok,
franciák és az angolok
érdekszférái között
VII. Kelemen (1478-1534) –
pápa 1523-tól
Giulio de’ Medici, Lorenzo
il Magnifico megölt
Giuliano fivérének törvénytelen fia
Az I. Ferenc és V. Károly
közötti harcokban politizál
a pápai állam érdekében.
1530-ban V. Károly beleegyezésével a Medicieket
újra hatalomba segíti:
nagyherceggé teszi
Alessandro-t, törvénytelen
fiát.
Sacco di Roma
A római három sugárút és a
Piazza del Popolo
• Piazza del Popolo – Róma északi kapujánál („népek
tere”)
• Via del Corso – Via Late, az antik Via Flaminia vonala
• Via di Ripetta - a Tiberis mentén, a „kis kikötő”
szegényes, illírek, szlávok lakta térségében (eredetileg
Via Leonina, megnyítja X. Leo, 1518)
• Via Babuino – a városfal mellett, nagyrészt beépítetlen
területen (eredetileg Via Pauline, III. Pálról, megnyitja
VII. Kelemen, 1525)
• Obeliszk a P. del Popolo-n – V. Sixtus, Domenico
Fontana, 1589
• S. Maria dei Miracoli és S. Maria in Montesanto
„ikertemplomok”, 1679, 1681
• Tér végleges kialakítása: Giuseppe Valadier, 1811-12
Nevek eredete: Ripetta, a „kis kikötő” és egy római Silenus („babuino”) szobor
kötelező magán ajándékként létesült közkúttal
A Piazza del Popolo a 18. században
A 16. század végi útnyitások
V. Sixtus – Domenico Fontana
Domenico Fontana (1543-1607),
az építész…
…és megbízója, V. Sixtus pápa
(1520-1590)
A 16.század végi útnyitások …
…és egy korabeli képeslap a
zarándokok által felkeresendő
kora-keresztény eredetű
templomokkal
San Paulo Fuori le Mura
Piazza Spagna
A régi és az új
sugárút a terepviszonyok miatt
nem találkozik
A Piazza di Spagna (1502-1723 ) a Trinita
dei Monti alatt …
… és „ragazzi” az 50-es évekből
A város és a „világ” főtere
a Campidoglio és a San Pietro
Róma, a Piazza di San Pietro 1630-ban
Gian Lorenzo Bernini (1598-1680)
Piazza di San Pietro
(kollonádok 1656-1667)
A Strada Nuova építése
Genovában
magán vállalkozásban
Genova – észak
tulajdonviszonyok
1414-ben
A városfaltól délre plebejus és nagykiterjedésű egyházi birtokok találhatók
A jelölt területen 1550-ben 52 tulajdonos van, köztük 5 Grimaldi és 10 Spinola,
a két család már a kolostori birtok egy részét is megvásárolta
Genova
Strada Nuova
(1520-1620)
Megvalósult paloták ill. bontás: fekete és sárga, kertek pöttyözve. Az utca menti
20 új épületből 11 a Spinola család tagjaié, három a Grimaldiaké
Egy „piazza nuova”
Genovában
Banchi – átépül a középkor
Genova, Banchi: átépülés a reneszánsz módinak
megfelelően
Strada nuova közlekedési
kényszerből
Palermo -Szicília
Palermo – strada nuova-k a város
átjárhatóságát biztosítandó
Párizs és Versailles
Városi és külső rezidencia
A rezidencia-építés első lépése: a Tuileriák palotája „áttöri” a középkori falat,
Louvre még középkori vár, itt már kiépült az fal
Párizs - Louvre
A folyamat:
1380 – középkori vár 1609 - Medici Katalin 1667 – Le Notre
André Le Notre (1613-1700)
Apja után a Tuilleriák palota
majd XIV. Lajos főkertésze
Főművei:
Marly
Versailles
Vaux-le-Vicomte
Greenwich
Tuilleries
A barokk kert- és tájépítészet
európai jelentőségű alkotója
Le Notre kerti axisa az „Elíziumi mezőkön”
Place de la
Concorde
Place Etoille
Louvre
Champs Elysées
Tuileriák kertje
Place de la Concorde
Place de la Concorde – Jacques-Ange Gabriel, 1755-től
Mi is az a „vadászcsillag”?
Versailles – a palota és a város
Átépítés 1661-től, XIV. Lajos 1682ben költözik ki Párizsból.
A város építése
A királyi birtokon ingyen
kaphat telket, aki épít, de
telekbért fizet. Építési
szabály: típus homlokzatok,
épület magasság nem állhatja
el a kilátást a palotából.
1668
1789
Versailles
Tervezés 1661-től
Tervezők: Le Vau és Le Notre
Mi is tehát a rezidenciaváros?
• Rezidencia: a különböző méretű újkori államok
királyainak, fejedelmeinek lakhelye – palota-együttes
• Rezidenciaváros: város, amelybe a rezidencia beépült,
vagy amit a rezidencia érdekében, ahhoz kapcsolódóan
hoztak létre
• Részei: reprezentatív lakóhely, vendégek „szállásai”,
fogadótermek, bál-, zeneterem, színház, park, esetleg
növény- és állatkert + irodák az igazgatás számára
• Későbbi hatás: a reneszánsz és barokk rezidenciák a
19. századtól fokozatosan „megnyílnak” a város
számára, illetve számos mai városi funkció előképei –
„demokratizálódás
Itália - rezidenciavárosok
Urbino, Pienza, Torino
Frederico de Montefeltro
(1422-1482)
Piero dell Francesca
Urbino „grófja”. Gazdagságát
condottiere-ként („bérelhető”
hadvezérként) alapozza meg,
pl. Firenze mellett és ellen is.
Urbino – palota-együttes a városban
Építészek: Luciano Laurana és Giorgio Martini
Pienza – a rezidencia elhelyezkedése a városban
Pienza
Pápai rezidencia – II. Pius (Enea Silvio Piccolomini – humanista pápa)
Építész: Bernardo Rosselini, kb. 1459
Palazzo Piccolomini és a függőkert
Pienza
Torino
Torino (Savoya Őrgrófság
fővárosa – Emanuelle Filiberto,
1563)
Basilica di Superga, Palazzo
Madama, építész: Filippo Juvara
Néhány további példa
Nancy, München, Salzburg,
Karlsruhe, Drezda
Nancy, a rezidencia beépülése az
Óváros szerkezetébe…
… és lakója, a királyi rokon:
Stanislav Leszczynski (16771766), lengyel király majd
trónkövetelő
Nancy: a kettős térrendszer: Place Stanislas, Plce de la Carriére és a mai
városháza előtti tér
Nancy, Place Stanislas – és a rezidencia részletei
München – mai légifotó
München
A középkori város az első városfal vonalában futó utcával és a második fallal
München, a bajor
választófejedelem
városa a 18. század
elején
Új elemek:
o a rezidencia kiépül
o barokk védmű, ami
védi a rezidencia
kertjét is
o új rendházak
A középkori Salzburg az érseki rezidenciával és a várral
Salzburg – az érseki rezidencia a középkori város jelentős részének bontása
árán épül ki (elépített utcák, monumentális méretek)
Karlsruhe – Karl Wilhelm von Bade-Durlach őrgróf építi 1715-tőlH. Von Kleist:
„…mint egy csillag épült, tiszta és világos, mint egy szabály.”
Drezda – még a Frauenkirche újjáépítése előtt
Canaletto: az Elba hídja
Canaletto: Drezda főtere
Canaletto: a Zwinger
Komponált terek
Firenze, Párizs, Zamosc
Piros: templom
Szürke: a kórház helységei
Kék: kerengő, peristylium
Sárga: udvar
Firenze, Piazza Annunziata
Philippo Brunellschi 1419-től
Párizs, Place des Vosges
Place des Vosges 1605
IV. Henrik építteti a 17.
század elején
Meglévő utca szélesítésével
történő téralakítás kapukkal a
Marais negyedben
Azonos reneszánsz
homlokzatok mögött
különböző lakások, sőt
egy királyi manufaktúra is
Középosztály kedvelt lakhelye
(Victor Hugo is)
Place Vendome
Egy kis építéstörténet. Cézar (XIV. Lajos törvénytelen fia), Vendóme grófja
palotája telken. Jules Hardouien-Mansart spekulatív lakásépítést szervez sikertelen. Ezután Louvois miniszter teret tervez a Vosges mintájára – súlyos
pénzügyi zavarok. Majd a király megveszi a területet, megbízza Manzart-ot. A
kincstár pénzügyi zavarokkal küzd, egy bankár száll be a projektbe . Végül egy
családi vállalkozás … 1720-ban kész.
Charleville – Place Ducale
Zamosc – főtér alaprajza
Ideális város - erődváros
Morus Tamás (1478-1535)
Oxfordi iskolázottság
Ügyvéd, politikus, az angol
parlament tagja
VIII. Henrik kancellárja
1512 – „Utópia”
A protestantizmus ellen
(a „hit védője” cím a
pápától)
Szemben a királlyal annak
házassági ügyében
Börtön, kivégzés
Utópia szigete
A javak megszerzésének
vágy erkölcstelenséghez
vezet.
A szigeten nincsen
magántulajdon, pénz.
Mindenkinek dolgozni
kell, de
a polgár és a nemes más
munkát végezne.
Utópista szocialisták
(Fourier, Goden stb.)
elődje, de
a minta az öskeresztény
gyülekezetek társadalma
Villa Farnese (Caprarola)
Erőd terve:
Antonio da Sangallo és
Baldassare Peruzzi (1520)
Villa terve:
Giacomo Barozzi de Vignola
(1559)
Rocroi (Franciaország) - erőd terve: Vauban
Bécs – a „Glacis” az újkori erőd előtt
Leeuwarden (Hollandia)
A „modern” újkori
kereskedőváros
Amszterdam