Transcript Matyókultúra

A matyókultúra mint
idegenforgalmi vonzerő
Készítette: Haraszti Boglárka
Tartalomjegyzék





Matyóföld
A Matyókultúra
A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő
Képek
A matyóhímzés rejtélyei
Matyóföld




Néprajzilag a Tisza-vidék és a palócság
kiterjedésének határvidékén találjuk meg
Matyóföldet.
A Matyóföld tájegység az Alföld északi
részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
határán terül el.
Kezdetben, a 19. század elejétől a
Mezőkövesden és környékén lakókat
nevezték matyóknak.
A Matyóföld egyedi népművészetéről híres
Matyókultúra




A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi
Kiállításon tettek szert országos hírnévre.
A szegény paraszti életmód és a cifra
ruházkodás kontrasztját fejezte ki a
közmondás: "Hadd korogjon, csak
ragyogjon!"
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet
a 19. század végén szívesen öltötték
magukra az arisztokrata hölgyek is.
Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt
ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros
szoknya jellemzi.
Matyókultúra




A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő
ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt
csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó
rózsa".
A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori
volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb
variációját.
Emlékére háromévente hímzőversenyt
rendeznek.
Matyókultúra




Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a
Matyókultúra.
Mezőkövesd már a népvándorlás korában
lakott volt.
Az első magyar település a honfoglalás
korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi
összeírás lakatlan faluként utal rá,
feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el.
A 14. századtól a diósgyőri uradalom
legdélibb települése. A 15. században már
mezővárosként említik.
Matyókultúra




Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a
Matyókultúra.
Mezőkövesd már a népvándorlás korában
lakott volt.
Az első magyar település a honfoglalás
korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi
összeírás lakatlan faluként utal rá,
feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el.
A 14. századtól a diósgyőri uradalom
legdélibb települése. A 15. században már
mezővárosként említik.
A matyóhímzés, mint turisztikai
vonzerő




A matyó hímzés legjellegzetesebb eleme az
úgynevezett matyó rózsa, melynek
számtalan formája ismert.
A leghíresebb matyó íróasszony, azaz
mintatervező Kisjankó Bori
szülőháza ma már az egyik leglátogatottabb
emlékházként funkcionál a jellegzetes Hadas
városrészben.
Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja
az ősi településszerkezetet megtartó Hadas
népi műemlékházakkal, és az azokban
tevékenykedő népi iparművészekkel.
Képek
A matyóhímzés rejtélyei



Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket
használtak piros és kék, fénytelen
pamutfonallal.
A legismertebb motívumok a rózsa, a "cipe"
(cipő), a madár (kedvelt volt a kakas
motívum), a "macskafark", azaz csigavonal,
valamint a körök, bimbók voltak.
A kompozíció tömör, zsúfolt volt: bokorminta,
vagy végtelen sor.
A matyóhímzés rejtélyei II.




Később a férfi szűcsök által úgynevezett
szűcs hímzéssel készített bőrruhákat díszítő
"matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa",
tulipános levelek, bimbók használata is hatott
a női hímzésre.
A motívumoknak tengelyes (egy tengelyből
ágaznak ki a levelek, virágok)
A pamut- és gyapjúfonal mellett tarkább,
fényesebb szűcsselyemmel is kezdtek
dolgozni, s áttértek a több szín használatára.
Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld,
fekete), később még többel.
Köszönöm a figyelmet!