Transcript Kovács Ödön, a liberális teológus avagy a vallástudomány és a
Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszék Kovács Ödön, a liberális teológus avagy a vallástudomány és a teológia viszonya
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám Debrecen, 2010. november 11.
Témavázlat
• Az előadásunk témája a vallástudomány és a teológia viszonya • Kovács Ödön a
Protestáns Tudományos Szemlében
cikkei alapján dolgozunk elsősorban: alábbi – „A theologia és a vallástudomány” (1.12, 1869) – „A vallástudomány” (1.13, 1869) – „A vallástudomány története és részei I-II” (1.14 és 1.16, 1869) • Az előadás három főrésze: – A témához kapcsolódó fogalmak tisztázása – A liberális teológia rövid történeti áttekintése – A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön cikkei alapján
Fogalmakról
• Vizsgáljuk meg az alábbi fogalmakat – A vallás • Scheiermacher szerint a vallás „abszolút függésérzet” • Müller szerint vallás az Isten megismerésére vezet • Theissen azt mondja, hogy a vallás a világban való tájékozódásban és a terhek cipelésében segít – A keresztyén teológia • A görög theosz (Isten) és logosz (beszéd) szavakból áll • A teológia Istenről való elmélkedés – A vallástudomány • Nem egységes tudomány, hanem több diszciplína halmaza • Értékmentes, felekezet és vallás feletti tudomány
A liberális teológia története
• Magyarországon a 19. század utolsó harmadában virágzott • Hegedűs Loránt szerint a teológiai liberalizmus a pietizmus, a racionalizmus és az ortodoxia eszmerendszerek evolúciójaként alakult ki • A liberális teológia azt állítja, hogy a vallás nem tan, hanem érzelmi valóság. Ezt a valóságot azonban csak tudományosan lehet vizsgálni.
• Ott, ahol a Biblia tanítása és a tudomány ellentmondásba kerül, a tudomány javára dönt • Kovács Ödön a liberális teológia mérsékelt ágát képviseli
A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében
• A hagyományos teológia szerinte tudománytalan, nevetséges. „Mi a theologia tárgya? Isten! A tudás és ismeret körébe tartozik e isten? Teljességgel nem.” • „a felekezietlen állami egyetemen felekezeti theológiát az egyetem fogalma ellen elkövetett bűn, az állam többi felekezetein ejtett nagy méltatlanság.” • Kovács Ödön nem veti meg vallását. Ellenkezőleg. Nehéz szívvel veszi tudomásul, hogy a világ megveti a vallást. • „Mi elismerjük méltán, hogy mégsem érzünk kedvet magunkban velük nevetni. Nem, mert saját lelkünkben érezve a vallás boldogító hatását; meglévén győződve arról, miszerint az a szellemi élettel bíró ember legmagasabb szükségleteit egyedül képes kielégíteni; lehetetlen fájdalom nélkül néznünk miként idegeníti el a hamis rendszer sokszor a legjobbakat és legmíveltebbeket is magától a vallástól.”
A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében
• Elképzelése szerint a hamis teológiával szemben létre kell hozni egy új teológiát, melyet ő vallástudománynak nevez.
• A vallástudomány legfontosabb jellemzői: – Tárgya: az ember mint vallásos lény – Módszere: tudományos (logikai érvelés, tapasztalati vizsgálódás) • Ez a tudomány már elfoglalhatná azt a helyet a társadalomban, amely őt valójában megilleti.
• „Egyetemen csakis olyan valamit lehet előadni, mi teljes joggal igényt tarthat a tudomány névre, tudomány névre pedig csak olyan valami tarthat igényt, a minek
tárgya
a
tudás
körébe tartozik,
módszere
a minden tudományos előadásban egyformán érvényes
tapasztalati
vizsgálódás.”
A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében
• A teológiának az Istenről az emberre történő áthelyezését az azonosság elve tette lehetővé.
• A teológiai liberalizmus az ember primátusát állítja. Bizonyosságának a vallásos érzetét tekinti. Ez ellentmondás, hisz az ember érzetei szubjektívek.
• A liberális teológusok szándéka, hogy a teológiát a természettudományok módszerével művelje. • Minden tudománynak, a teológiának is megvan az érvényességi köre.
• Így például az ellentmondás-mentesség nem kritériuma a teológiának (pl. gondoljunk a krisztológia tantételére)
A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében
• Heidegger továbbgondolta az azonosság tételét. Szerinte az azonosság nem egyenlőséget (a=a), hanem kölcsönös megtartást jelent.
• „Mit jelent itt az azonosság? Az ugyanazt kölcsönös összetartozásként értelmezzük.” • Rengeteg eddig megoldatlan vitát old meg. Pl. a realizmus idealizmus vitát, a szubjektív-objektív vitát. Az ő "különbözők azonosságának" értelmezése, amelynek lényege a kölcsönös megtartás, és nem a kizárás, nem a dichotómia, ez az azonosság gondolat mozgásba hozza a több száz éve terméketlenségre ítélt filozófiát. Nincs én, nincs tudat, nincs ember világ, külvilág nélkül, és fordítva, nincs külvilág ember nélkül.
Összegzés
• Kovács Ödön szándéka, hogy az egész addigi hagyományos teológiát átírja.
• Az új teológia neve vallástudomány, amely felekezetek és vallások felett áll.
• A liberális teológia és Kovács Ödön irreális törekvése megbukott.
• A keresztyén szellem megerősítését szolgáló intenciója azonban tagadhatatlan.
• Nem szabad Kovács Ödön életművét elfelejtenünk. Ellenkezőleg, a még nagyon szegényes vallástudományi szakirodalom gazdagításaként kell újraolvasnunk.