Transcript Katonai stratégiák, stratégiai elméletek

Katonai stratégiák, stratégiai
elméletek
Rada Péter
Mi a stratégia
• Definíció:
– Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél
érdekében
• Tartalmazza:
– Célt
– Milyen környezetben kell azt elérni
– Milyen eszközökkel
• Katonai stratégia: az erő alkalmazása áll a
középpontban
Hadtest – 50e felett (3-5 hadosztály) – altábornagy
Hadosztály – 10-20e (2-4 ezred) – vezérőrnagy
Dandár – 5e – dandártábornok
Ezred – 2-3e – ezredes
Zászlóalj – 300 – 1000 – alezredes, őrnagy
Század – 70 – 250 (2-8 szakasz) – százados
Szakasz – 30-50 (2-5 raj) – hadnagy
Raj (nem tiszt vezeti) – 8-15 – őrmester, tizedes
Első átfogó elméletek
1) Szun Tzu
– i.e. 6. század, Kína
– Wu tartomány királyának tanácsadója
– Háttér: új fegyverek megjelenése, nagy
intenzitású háborúk
– Alapműve: „A hadviselés művészete”
Megállapítások
– A háború a hatalom eszköze
– Megkülönbözteti a hadviselés szintjeit:
• Hadászati
• Hadműveleti
• Harcászati
– A katonai vezető mindig az uralkodó céljait követi,
de nem köteles engedelmeskedni katonai
kérdésekben
– Stratégiai becslés
– Döntő erő – győzelem ütközet nélkül (elrettentés)
– Félrevezetés
– Akkor támadj, amikor az ellenség morálja alacsony
– Hírszerzés és információs fölény
2) Machiavelli
•
Zsoldosok alkalmazása
•
Tűzfegyverek megjelenése (költség vonzat)
•
A háború a politika és az élet természetes
állapota
•
Cél: gyorsan befejezni
•
döntő ütközet kell
•
hatékony tervezés
•
jó hadvezér
•
jó haderő
Francia forradalom
•
•
•
•
•
•
•
•
Az új iskola megjelenése a hadászatban
Tömeghadseregek
Sorozott és nem professzionális
Támadó háborúk
Totális háborúk
Nemzetállamok háborúi
A katonai egységek átalakulása (pl. hadosztály)
I. vh-ig ez maradt a meghatározó
1) Napóleon
– Közvetlen parancsnoki irányítás (távközlési
eszközök)
– Döntő csata, ellenfél szétzilálása
2) Jomini
– Svájci tudós, a modern hadművészet atyja
– Gyenge pontokat kell azonosítani
– Matematikát kell alkalmazni
3) Clausewitz
nem a matematika, hanem a filozófia a fontos
az erő alkalmazásának nincs korlátja, cél az ellenfél
legyőzése
háború = politika folytatása más eszközökkel
Háború 3 tényezője
politika, erőszak, véletlen
hátráltató tényezők
súrlódás
háborús köd
politika dominanciája
I. világháború
• Az első ipari háború, ahol döntő a gépek szerepe
1) Alfred Mahan
– Tengeri hatalom (flotta, kereskedelmi)
– Tengeri erő és haditengerészet
2) Giuliano Douhet
– Légierő és stratégiai bombázás
3) MacKinder
– Szárazföldi területek birtoklása a cél
– tengerszorosok
II. világháború
• Nukleáris fegyverek megjelenése
– (Hertz biztonsági dilemma)
• Stratégiák:
– Tömeges megtorlás (1953 Dulles)
• Elrettentés
– Rugalmas reagálás
• MAD
Forradalmi háborúk
• Elhúzódó, népi bázisra épül
• Cél: a politikai hatalom megszerzése,
fegyveresen érvényt szerezni a politikai,
gazdasági és társadalmi programnak
• Aszimmetrikus hadviselés
1) Mao Ce Tung
– Koherens összefoglalás
– Nép támogatása kell
•
–
–
–
–
Ezért politikai eszközök főleg, nehogy elvesszen a
támogatás
Idő és tér szerepe (elhúzódó)
Kis intenzitás
Nem az elmélet, hanem a végrehajtás a kulcs
Karizmatikus vezető szerepe
2) Ho Shi Minh
titkos mozgósítás
nem szabad erőszakot alkalmazni közben
falvakban toborozni – nem lehet megállapítani ki az
ellenség
3) Che Guevarra
nem kell felkészülni, azonnali fegyveres harc kell
de ez csak Kubában működött
„Foco”-izmus: harc közben kell a nép támogatása; az
erőszak majd alakítja a politikát
Egyéb XX. századi elméletek
• Liddel Hart
– Indirekt módszer: háború utáni béke
– Stratégia vs. Nagy stratégia = politika
– Pszichológia a hadviselésben