Transcript A munkanélküliek alkalmazkodása a munkanélküliséghez

A munkanélküliek
alkalmazkodása a
munkanélküliséghez
Összeállította:
Dr. Nagyné Schiffer Rita
Szociálpolitikus – szociális munkás
1
1. Anyagi probléma keletkezik

Oka: a munkanélküli ellátás összege alacsonyabb, mint
a korábbi kereset

Következmények:
 A család kezdi felemészteni a tartalékait (eladogatnak
dolgokat…).
 Nem fizetik a lakásrezsit.
 Összességében: anyagi szempontból ellehetetlenül a
család („lecsúszik”) => fokozatosan lemondanak
dolgokról; (alacsonyabb szintre süllyed a család
életvitele).
2
2. Fel nem vállalt státusz keletkezik
Nagyon „ciki” a munkanélküli státusz.
 Különösen kínos a helyzet, ha a férj a
munkanélküli (a feleség tartja el a családot).
 Az egyén frusztrálttá válik a családon belül is:
„Miért ülsz mindig itthon?” „Bezzeg a szomszéd
Józsi…”!
 Féltékenység a férj részéről, ha a feleség
mobillá válik => Válás lehet a következmény (a
munkahelyén megismer valakit).

3
3. Megrendül az ÉN – azonosság
(identitás)
Feleslegesség érzése: „leírt” engem a
társadalom => nincs rám szükség =>
önbizalom vesztés a következmény!
4
4. Életvitelbeli, alkalmazkodási
nehézségek

A kultúrának olyan alappillérei rendülnek meg,
mint az idő és a tér.
IDŐ:
 A külső időkeret „előre gyártott” dolog, mégis
belsővé válik (pl.: homogén időkerettel
rendelkeznek a bányászok, vasutasok, stb.)
 De a GYES-en lévő anyukák + a nyugdíjasok +
a munkanélküliek kizökkenek ebből az
időkeretből (nem tudják hányadika van, milyen
nap van, mindenhonnan elkésnek, stb.)

5

Fontos beidegződések érvénytelenné válnak:




A GYES-en lévő anya életét beszabályozza a
gyermek.
A nyugdíjas tudomásul veszi, hogy letelt a
munkavégzés ideje, „ez az élet rendje”.
De a munkanélküli nem akar berendezkedni
erre az állapotra!
TÉR:


A térhasználat beszűkül:
élete a lakásra, a szobára korlátozódik.
Oka: nincs pénze mozira, színházra,
kocsmázásra, stb., és elege van abból, hogy
folyton megkérdezik tőle: „Na, van már
munkád?” => Ezért nem mozdul ki otthonról
és nincs is hova elmennie …
6
5. Egészségi hatások
 Egészségi
állapot = objektív + szubjektív
megítélés.
 Objektív = mérhető, számszerűsíthető.
 Szubjektív = az egyén milyennek érzi az
egészségi állapotát.
 Ennek megítélésében két szakaszt
különböztetünk meg:
7
 I.
szakasz:
a munkanélküliség 4-6 hónapja = objektíve és
szubjektíve is javul az egészségi állapot.
 Magyarázata:




Az egyén otthagyta az egészségre ártalmas
munkahelyet.
Nem kell többet 3 műszakban dolgoznia.
Többet pihen, kialussza végre magát.
Unalmában felkeresi a háziorvosát…
8
 II.
szakasz: kb. félév múlva
 Romlik az egészségi állapota:
pszicho-szomatikus zavarok kezdenek
megjelenni.


Oka: A pánik (elkezd idegeskedni a
munkanélküliség miatt) => Többet
dohányzik, többet alkoholizál, stb.
Következmény: Az egészségi állapota
objektíve és szubjektíve is romlik!
9
6. A munkanélküliség károsító
hatásai visszafordíthatatlanná
(irreverzibilissé) válnak
 „Ami
egyszer elromlik, azt már nem lehet
többé visszacsinálni …”



Ha tönkre ment a házassága, nem lehet meg
nem történtté tenni a dolgot.
Hiába lesz jó állása, ha közben alkoholista
vált belőle…
Az egyén kiesik a szakmájából. Különösen
érvényes ez az oktatásra, a banki szférára
stb.
10
 Következmények:

Öngyilkosság

Különböző megbetegedések

Kriminalitás

Kialakul a „zsebesek” világa
11
7. A hatások differenciáltan
jelentkeznek


Nincs két egyforma munkanélküli.
A hatások másként jelentkeznek a nők és a
férfiak esetében.
 NŐK: kevésbé „készülnek ki”.
 Oka:
 Jobban feltalálják magukat.
 „Alacsonyabb” helyről esnek le …
 Alternatív kötelezettségeik is vannak
(háztartásvezetés).
 Összességében: nem céltalan, feladattalan
otthon a nők napja (feltalálják magukat) + ez
egy megbecsült státusz!
12
 Fiú,
lány gyermek esetében is vannak
különbségek:


A lány rosszabb helyzetben van mint a
fiú, mert a háztartási szerepet az anya
már kisajátította magának.
Ezzel szemben a fiú együtt fúr, farag,
barkácsol az apjával. (Feltalálják
magukat…)
13
8. A család mérete is meghatározó
jelentőségű
 Az
anyagi veszteségek nehezebben
elviselhetőek ott, ahol egyedülálló szülő
van.
 Fontos, hogy a család és a családhoz
tartozók mennyire voltak bekapcsolva a
munka világába?
 Nem mindegy az, hogy ki a munkanélküli:
a vállalati főmérnök úr vagy a gyári
segédmunkás? (Fontos: A mérnök úr
sokkal többet veszít …)
14
9. A hatások az életkortól is
függnek

Másként éli meg a munkanélküliséget a
pályakezdő munkanélküli vagy az ereje teljében
lévő negyvenes …
 A pályakezdő könnyebben veszi a dolgot, de az
ő esetükben kritikus időszak – az ősz.
 Oka:




Nem lehet strandolni.
A haverok elmennek dolgozni.
Hidegebb lesz => bezárkózik a lakásba (ott tényleg
útban van).
Megoldás: ezeket a fiatalokat munka-közelben
kell tartani (beiskolázás bármire …)!
15
10. A családok kulturális háttere is
meghatározó (szubkultúra):

Példa: Cigányság/roma népesség a munka
meghatározó világától eltérő munka-fogalommal
rendelkezik.
 Ők is dolgoznak, de:





ez alkalmi jellegű,
nem egy munkahelyhez kapcsolódik,
nem egy munkakörhöz köthető,
nem egy profilhoz tartozik.
Összességében: más a munkakultúrájuk!
 A megoldás: az integrálás = a szubkultúrának
megfelelő vonások megtartása mellett feladatot
találni nekik a társadalomban.
16
Forrás:
Bánfalvy Csaba (1994):
„Szebb időkre várva” című könyv, amely
egy munkanélküliséggel kapcsolatos kutatás
összefoglalása
Köszönöm a figyelmet!
17