Transcript Az emberi és állati szervezetre veszélyes mikotoxinok

Mikotoxinok
• Fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek
szerkezetileg sokféle,
kis molekulatömegű,
erős biológiai hatású vegyületek.
• Az élelmiszerekben természetes módon képződő
legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.
• Biológiai hatásuk sokféle (karcinogén, mutagén,
teratogén, ösztrogén hatású, immunotoxikus,
májkárosító, vesekárosító, neurotoxikus, cytotoxikus,
antimikrobikus).
• A mikotoxinok által okozott betegségek gyűjtőneve:
mikotoxikózis
A hazai élelmiszerekben ellenőrzött mikotoxinok
(MSz EN 13505:2000)
• Aflatoxin B1, B2, G1, G2: dió, mogyoró, ezek termékei,
szárított gyümölcs, olajos magvak, gabonafélék,
kakaómassza, szárított kókuszdió, nyers növényi olaj,
fűszerek
• Aflatoxin M1: tej és tejtermékek
• Ochratoxin A: gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek,
gyümölcsök, zöldség és gyümölcs-készítmények, kávé,
sertésvese
• Patulin: gyümölcskészítmények
• Fumonizinek: kukorica és kukoricából készült termékek
• Trichotecének: mindenféle gabona
• Zearalenon: kukorica és kukoricából készült termékek, egyéb
gabonafélék
Raktári penészek által termelt mikotoxinok
Mikotoxin
Gombafaj
_________________________________________________
• aflatoxinok
Aspergillus flavus
Aspergillus parasiticus
• sterigmatocisztin
• ochratoxinok
Penicillium verrucosum
Aspergillus ochraceus
• patulin
Penicillium expansum
Aspergillus clavatus
• citrinin
Penicillium verrucosum
Penicillium citrinum
Aflatoxin B1
Aflatoxin G1
Aflatoxinok
(Asp. flavus)
• furano-kumarin származékok
• 30-35 C hőmérséklet-tartományban képződnek
• főleg: olajos magvakban (földimogyoró, pisztácia,
napraforgó, diófélék), szárított gyümölcsök, szója, rizs,
fűszerek
• ritkábban: tej, tejtermékek, húsipari termékek, gabona,
• daganatkeltő, májkárosító, immunszupresszív hatás
• legmérgezőbb az aflatoxin B1 és G1 (dihidro-furanofurán, DHFF)
• B2 és G2 a telített (tetrahidro-furano-furán, THFF)
• M1, M2- tejből, juhok vizeletéből
Ochratoxin A
(dihidro-kumarinhoz kapcsolódó β-fenilalanin vegyület)
Ochratoxin
(Asp. ochraceus)
• leggyakrabban a raktári penészek termelik
• széles hőmérséklet tartományban képződhet 4-30 C
között
• gabonákban (sörben), hüvelyesekben, kávéban,
szójában, kakaóban, aszalt gyümölcsökben fűszerekben
• erős vesekárosító, teratogén, daganatképző hatás
• Balkáni endémiás veseelfajulás a XX. sz. elején
• hatása közvetett, kalcium anyagforgalom zavar
• kiürülés lassú (belsőségekből is kimutatható)
Patulin
Patulin
(Pen. expansum)
• telítetlen öttagú lakton
• 20 C körüli hőmérséklet az optimális, de
alacsony hőmérsékleten is termelődik
• antibiotikus hatás (klavácin), de toxicitása miatt
nem használják
• gyümölcsökön, főleg alma, körte és egyéb
gyömölcslevek, pépek, lekvárok, sűrítmények,
• belső vérzéseket, bevérzéseket okoz, de
idegrendszeri hatása is van
Citrinin
Citrinin
(Pen. citrinum)
• kumarin származék
• „sárga rizs” betegség okozója
• vesekárosító hatás: vese megnagyobbodás,
elszíneződés, ciszták a vesében
• ochratoxinnal szinergens hatású
• patulinnal együtt is megjelenhet, ám ennek hőmérséklet
optimuma magasabb, 25-30 C
Szántóföldi kórokozó gombák által termelt
legfontosabb mikotoxinok
Mikotoxin
Gombafaj
Trichotecének
-T-2
„A”
-HT-2
-Diacetoxiscirpenol (DAS)
-------------------------------------------Nivalenol (NIV)
-Dezoxinivalenol (DON)
„B”
------------------------------------------Zearalenon (F-2)
Fumonizinek
Fusarium sporotrichoides
Fusarium poae
Trichothecium roseum
Stachybotris atra
Fusarium sp.
Fusarium graminearum
Fusarium roseum
Fusarium verticillioides
Fusarium moniliforme
Trichotecének kémiai szerkezete
• A trichotecénvázas
mikotoxinok toxicitásának
kémiai alapja a 12,13epoxid gyűrű.
• Továbbá számos, ezen
csoportba tartozó,
mikotoxin kettős kötést is
tartalmaz a 9. és 10. Catomja között, amely
nagymértékben
befolyásolja az adott
mikotoxin toxicitását.
T-2 toxin
-
„A” típusú trichotecének közül az egyik legmérgezőbb, a rRNS-hez kötődve
képes a fehérjebioszintézis gátlására
Hűvös, csapadékos időben termelődik, minden gabonán és talajában
előfordulhat
Állatoknál étvágytalanság, nyálkahártya irritáció, leromlás, vérképzési
zavarok
Embernél súlyos esetben „alimentáris toxikus aleukia - ATA” (idegrendszeri
tünetek, vérképző szervek károsodása)
Dezoxinivalenol (DON, vomitoxin)
-
-
-
Takarmány visszautasítása,
hányás, bélnyálkahártya
irritáció
Immunszuppresszív hatás
Termelődése mindenféle
gabonán magasabb
hőmérsékleten, párás időben
Kevésbé toxikus, mint a T-2,
viszont sokkal gyakoribb
Zearalenon (F-2 toxin)
rezorcilsav-lakton
Ösztrogén analóg
- Növeli a plazma ösztrogén
szintet, ivarzási problémák
- Növeli a lipidperoxidációt
- Májban bevérzéseket okozhat
-
-
Állatok közül legérzékenyebb a
sertés, a baromfi rezisztens
Sertésben, szarvasmarhában,
lóban álivarzást, embrió
elhalást, gyenge vemhesülési
arányt okoz
Főleg kukoricán gyakori
Fumonizin B1
-
-
Csak az 1980-as évek végén fedezték föl
Csökkent takarmányfelvétel, kérődzőknél a májat és a vesét
károsítja, sertéseknél tüdő-ödéma, nehéz légzés, lovaknál
agylágyulás
Főleg kukorica fuzáriumos fertőzöttségénél jelentkezik
Embernél nyelőcső rákot okozhat
Fusarium verticillioides által okozott fertőzés
kukoricán
MÉBiH
(Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)
Helyes mezőgazdasági gyakorlattal a Fusarium gombák általi fertőzés
és a toxintermelés bizonyos mértékig megelőzhető, csökkenthető.
A gabonákban és gabona készítményekben a fuzárium toxin
(trichotecének, zearalenon, fumonizinek,) szennyezés
megelőzésére és csökkentésére az
Európai Unió ajánlást adott ki (2006/583/EK bizottsági ajánlás) mely a
védekezés általános elveit tartalmazza a termesztés, betakarítás és
tárolás során.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kérésére a MgSzH (Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal) 2008-ban felmérési céllal vizsgálta a kereskedelmi
forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák,
gabonapelyhek) fuzárium toxin tartalmát.
Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle
mikotoxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny – immunszenzoros módszerrel.
A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében
találtak számottevő szennyezettséget, mely a határértéket a minták
2%-ában haladta meg.
A DON más országokban is hasonlóképpen jelen van a gabonákban. Uniós
felmérés szerint több mint 11000 búzaminta vizsgálata során a minták több
mint feléből ki lehetett mutatni valamilyen mennyiségben.
Megengedett érték
A biztonságosan fogyasztható mennyiséget tudományos kockázatbecsléssel
állapítják meg nemzetközi szervezetek. A legtöbb mikotoxin esetében (az
aflatoxin kivételével) megállapítható olyan alacsony szennyezettség, amely
még nem vált ki semmiféle egészségi elváltozást. Ezt a szintet még
elosztják egy biztonsági faktorral (a fajok és egyedek közti eltérő
érzékenység miatt), tehát az eltűrhető bevitel az állatkísérletekben
ártalmatlannak bizonyuló szint század, vagy annál is kevesebb része.
Ezt nevezik elviselhető, vagy eltűrhető napi beviteli szintnek (TDI= Tolerable
Daily Intake).
Ez a mennyiség pl. DON esetében napi beviteli (TDI) érték 1 μg/ttkg.