Transcript Tervezési szakasz
KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT
III. MODUL A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS 2. A projektek létrehozása
2.2. Tervezési szakasz
Miről lesz szó?
•
2. A projektek létrehozása
2.1. Elemzési szakasz
2.1.1. Projekt tervezési technikák 2.1.1.1. SWOT analízis 2.1.1.2. A projekt érintettjeinek elemzése (stakeholder analízis) 2.1.1.3. Stratégia-elemzés
2.2. Tervezési szakasz
2.2.1. Logikai kerettervezés (LKM) 2.2.1.1.Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása 2.2.1.2. Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása 2.2.1.3. Indikátorok meghatározása
2
.2. Tervezési szakasz
2.2.1. Logikai kerettervezés (LKM)
• a SWOT elemzés szervezetünk, célcsoportunk vagy településünk helyzetét jeleníti meg táblázatos formában, jelenlegi • a logikai keretmátrix egy programot ábrázol; az projektet vagy LKM magát a fejlesztési projektet vizsgálja
2.2.1. A logikai keretmátrix
• •
MICSODA?
– Egy 4x5-ös táblázat (4 oszlop, 5 sor), mely egy konkrét projektet tesz áttekinthetővé mind a tervező, mind a pályázat elbírálója számára –
Szintén pályázati melléklet lehet
MIRE JÓ?
– Átlátható, logikus módon mutatja meg az összefüggéseket a tervezett tevékenységek és elérendő célok között – Bizonyítja, hogy a várt eredmények mérhetőek, és bemutatja, hogy hogyan – Segít felmérni és megfogalmazni a pályázat kockázati tényezőit (külső feltételeit)
Az LKM tartalma
• • • • • • • •
Miért
jött létre a projekt (beavatkozási logika)
Mit
kíván elérni (beavatkozási logika, indikátorok)
Hogyan
kívánja elérni (tevékenységek, eszközök)
Milyen
külső tényezők
(feltételezések)
Milyen eszközök
fontosak a sikerhez
Hol
találhatók a projekt méréséhez szükséges információk (indikátorok forrása) szükségesek (eszközök)
Mennyibe
kerül
a projekt (költségek)
Milyen
előfeltételeket kell teljesíteni
, mielőtt a projekt elindul (előfeltételek)
A projekt készítésnek logikai lépései
1. A projekt ismertetése hátterének és általános céljának vázlatos 2. A projekt megvitatása és indoklása a szervezeten belül és mindazokkal, akiknek a projekthez érdeke fűződik 3. A projekthez kapcsolódó legfontosabb dokumentumok EU rendeletek és programok) politikákat tartalmazó meghatározása (nemzeti / 4. A projekt meghatározása konkrét céljainak és eredményeinek 5. A projekt kimenetének, bemenetének és előfeltevéseinek meghatározása 6. El őzetes projektismertetés készítése 7. A projekt költségeinek és forrásainak előzetes becslése 8.
Kapcsolatfelvétel a potenciális támogatókkal
Fontos projekt kérdések
• Mit akarunk elérni a projekttel?
• Mely társadalmi, gazdasági területeken szeretnénk változásokat elérni?
• Melyek a projekt megvalósításának fő akadályai? • Milyen mérhető feltételeknek kell megfelelni?
• Milyen tevékenységeket kell elvégeznünk és mikor?
• Célmeghatározás • Beavatkozás • Kockázati tényezők • Jelzőszámok • Tervezés, idő
Mi a logikai keretmátrix
?
Összevontan tartalmazza • a projekt céljait, • a hozzárendelt mutatókat, • a megvalósítás kockázatát, • a szükséges erőforrásokat és • a lehetséges eredményeket.
azaz a teljes program egy oldalban (A4)
TÁGABB CÉLOK (IMPACTS) KÖZVETLEN CÉLOK (OUTCOMES) EREDMÉNYEK (OUTPUTS) TEVÉKENYSÉ GEK (INPUTS)
A logikai keretmátrix
intervenciós logika objektíven mérhető teljesítés-indikátorok az információ forrása az indikátorokhoz feltételezések ESZKÖZÖK KÖLTSÉGEK ELŐFELTÉTELE K
A LOGIKAI KERETMÁTRIX KIDOLGOZÁSA
2. a) BEAVATKOZÁSI LOGIKA • A probléma-, cél- és stratégia elemzésből adódik • A stratégiai cél biztosítja a programhoz való kapcsolódást • Projekt-cél lehetőleg csak egy legyen
Átfogó cél Specifikus cél Operatív cél eredmények Program Prioritások Intézkedések
Magas szintű célok, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul A projekt célja (általában az eredmények „működtetése” kell hozzá)
TÁGABB CÉLOK (IMPACTS) KÖZVETLEN CÉLOK (OUTCOMES)
Ez a projekt lényege: fenntartható előnyöket biztosítani a célcsoport számára A tevékenységek eredményei, Amelyek révén megvalósulnak a közvetlen célok A projekt keretében megvalósított feladatok
EREDMÉNYEK (OUTPUTS) TEVÉKENYSÉGEK (INPUTS)
A tevékenységek megvalósításához szükséges materiális és egyéb eszközök
ESZKÖZÖK
A beavatkozási logika
Átfogó/ strat. cél magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul; a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja.
Projekt cél Ered mények a célfából a stratégiai célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki.
a projekt kézzelfogható hozadéka, az elvégzett tevékenységek „termékei”, közvetlen outputjai.
Tevékeny ségek a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel.
Eszközök
A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök
BEAVATKOZÁSI LOGIKA
Logika Definíció Jelentés Célkitűzés Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul
Miért fontos a projekt a régiónak
?
Cél Konkrét, kézzelfogható előnyök a kedvezményezetteknek
Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre?
Output (eredmények) Minden, amit a kedvezményezettek rendelkezésére áll a tevékenységek levégzése UTÁN
A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit használhatnak, működtethetnek?
Tevékeny ségek A projekt során elvégzett tevékenységek (lista)
Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz?
Logika
BEAVATKOZÁSI LOGIKA- konkrét példa
Definíció
Célkitűzés A térség foglalkoztatottsági helyzete javul Cél Kevesebb munkanélküli kistérségi lakos Output (eredmények) Több munkalehetőség Tevékenységek Ösztönzők kidolgozása és bevezetése vállalkozók számára, új munkahelyek teremtése érdekében
Feltételek/feltételezések
KÜLSŐ Feltételek:
a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni.
Feltételek szintjei:
• a beavatkozási logikával összhangban
Feltételek meghatározásának célja:
• a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat.
• a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.
A KÜLSŐ FELTÉTELEK MÁTRIXA
NEM
Ne vegye figyelembe a logikai keretmátrixban !
IGEN
Ne vegye figyelembe a logikai keretmátrixban !
Fontos a külső feltétel?
IGEN
A projekten kívüli testületek megvalósítják a projektet?
TA LÁN
Vegye figyelembe, mint feltételezést a logikai keretmátrixban!
NEM Megva lósítható a projek ten belül?
IGEN NEM
Írja újra a projektet ennek figyelembe vételével !
FIGYELEM! Gyilkos feltétel!
FELTÉTELEZÉSEK SZERKEZETE
CÉLKITŰZÉS CÉL EREDMÉNY TEVÉKENYSÉG + + + FELTÉTELEZÉSEK FELTÉTELEZÉSEK FELTÉTELEZÉSEK ELŐFELTÉTELEK
FELTÉTELEZÉSEK (PÉLDA)
A térség kulturális helyzete javul Megújult könyvtár Képzett könyvtárosok Korszerű eszközök IT Oktatás- képzés, HW fejlesztés + + + Fejlődő gazdaság Lakossági igény Profi oktatók Igény, összefogás
A logikai keretmátrix olvasása
LOGIKAI KERETMÁTRIX
LOGIKA JELZŐSZÁMOK FORRÁ SOK FELTÉTELEZÉSEK CÉLKITŰZÉS CÉL OUTPUT eredmények
A térség kulturális helyzete javul X% HDI index növekedés Megújult könyvtár Képzett dolgozók Korszerű infra.
Stat.
Iroda Z % olvasó H óra idő M % letöltés X fő végzett K db eszköz Éves beszám.
Bizonyítv.
Szállítólev.
A gazdaság élénkül; Jogi keretek nem változnak Lakossági igény nő; Erős PR
TEVÉKENY SÉG
IT Oktatás, HW fejlesztés
Eszközök
3 fő menedzs Erős önkorm.
Költségek Y Ft Z Ft
Profi oktatók; Megbízható szállítók
Pénz, támogatottság, Igény, összefogás adott
LKM -
Intervenciós logika
példa
Objektív módon mérhető mutatók A mérések forrásai Feltételezések Átfogó célok A zöldségtermelés biztonságossá válik
X megtartott, Y új munkahely Munkaügyi Központ adatai
Projekt célja
A térség zöldségtermelői számára megfelelő hűtőkapacitás áll rendelkezésre 2o12-ben Z fő termelő, Y m3/nap hűtött termék Gazdasági beszámolók A zöldségek iránti kereslet fennmarad
Eredmények
A térség hűtőháza elkészül hűtő-tároló kapacitás (m3) Használatbavételi engedély alapján A beszállítói kör a tervek szerint használatba veszi a hűtőházat
Tevékeny ségek
1. Tervezés 2. Építés
Eszközök
1.Tervező, kivitelező 2. Építési anyagok
Igazoló dokumentumok
1.Tervdokumentáció 2.Építési napló Valamennyi ható sági engedélyt megkapjuk
Előfeltételek
A projekt nyer a pályázaton…(!)
Az oszlopokban a kapcsolat az alábbi módon alakul
• Ha az előfeltételek teljesülnek, akkor el lehet kezdeni a projekt végrehajtását • Ha a tevékenységeket teljesítették, és a feltételek ebben a sorban elérhetjük a célokat igaznak bizonyultak, akkor • Ha ezeket az eredményeket és feltételezéseket ezen a szinten kielégítettük, akkor a projekt közvetlen célja teljesül • Ha már teljesítettük a projekt célját, akkor a projekt átfogó célkitűzéseihez hozzájárul a mi projektünk is.
FENNTARTHATÓSÁG
•
Az intervenciós logika és a feltételezések meghatározása után KIEMELT KÉRDÉS
•
Minden lehetséges módon vizsgálni kell
•
A projekt fenntarthatónak minősíthető, ha a célcsoport akkor is élvezni tudja a projektnek a közvetlen célokból eredő hasznát, miután a projekt pénzügyi támogatása megszűnt vagy lecsökkent.
Átfogó célkitűzések Támogatási logika
Mi az az átfogó tágabb célkitűzés, amelynek az elérését a projekt elősegíti?
Objektíven igazolható eredményességi mutatók
Melyek az átfogó célkitűzéshez kapcsolódó fő mutatók?
Ellenőrzés forrásai és eszközei
Mik e mutatók információforrásai?
Feltételezések A projekt célja
Melyek azok a konkrét célkitűzések, amelyeket a projektnek el kell érnie?
Milyen mennyiségi vagy minőségi mutatók jelzik, hogy a projekt konkrét célkitűzéseit sikerült-e elérni illetve milyen mértékben sikerült elérni?
Melyek a meglévő illetve be szerezhető információforrások?
Melyek azok a - a projekt közvetlen hatáskörén kívül eső - tényezők és Milyen módszerek szükségesek feltételek, amelyek szükségesek e ezeknek az információknak a megszerzéséhez?
célkitűzések eléréséhez? Milyen kockázatokat kell figyelembe venni?
Várt eredmény
Milyen konkrét teljesítményekkel tervezik elérni a konkrét célkitűzéseket?
Mik a projekt tervezett hatásai és hasznai?
Milyen javulást és változást fog a projekt eredményezni?
Melyek azok a mutatók, amelyek kel mérni lehet, hogy a projekt eléri-e a kívánt eredményeket és hatásokat, és hogy ezt milyen mértékben teszi?
Melyek e mutatók információs forrásai?
Milyen külső tényezőket és feltételeket kell megvalósítani a várt teljesítmények és eredmények terv szerinti eléréséhez?
Tevékenységek
Mely fő tevékenységeket és milyen sorrendben kell végrehajtani a várt eredmények eléréséhez?
Eszközök:
Milyen eszközök szükségesek e tevékenységek megvalósítá-.
sához. Pld. szakemberek,beren dezések, képzés, tanulmányok, anyagok, üzemeltetési eszközök, stb.
A projekt előrehaladásáról milyen információforrásokból lehet tájékozódni?
A projekt(ek) beindítása előtt milyen előfeltételeket kell teljesíteni?
Milyen - a projekt közvetlen hatáskörén kívül eső - feltételeknek kell adottnak lenniük a tervezett tevékenységek végrehajtásához?
Az LKM módszer erősségei
Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.
Az LKM „gyengeségei”
• Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét • Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti • Az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi
– A körülmények változásához kell igazítani
• Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni
Az LKM elemzési folyamatának fázisai:
1. lépés: Érintett érdekcsoportok elemzése
• • Célcsoportok azonosítása Kulcsproblémáik, lehetőségeik és korlátaik azonosítása
2. lépés: Problémaelemzés
• • Problémák meghatározása Ok okozati összefüggések meghatározása, problémafa készítése
3. lépés: Célkitűzés-elemzés:
célkitűzések meghatározása a beazonosított problémák alapján; eszköz eredmény összefüggések meghatározása; célkitűzés csoportok azonosítása és a projektstratégia meghatározása
Az LKM tervezési folyamatának fázisai:
Miután elemeztük a helyzetet, tervezzük meg a projektet részletesen:
4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása:
a projektelemek meghatározása (célkitűzések, eredmények, tevékenységek), a projekt belső logikájának ellenőrzése, mérhető célkitűzések megfogalmazása. A 3. lépésben meghatározott célkitűzéseket mérhető, konkrét formába öntjük, ellenőrizzük egymáshoz viszonyított logikájukat. Most már beírhatjuk őket a mátrixba.
5. lépés: az előfeltevések és a kockázati tényezők (rizikófaktorok) meghatározása:
projekt végrehajtását befolyásoló külső, a projektmenedzsment hatókörén kívül eső tényezők meghatározása a korábban leírtak szerint. Beírhatók a mátrixba.
6. lépés: az indikátorok azonosítása:
A mutatók és forrásaik azonosítása a korábban leírtak szerint. Töltsük ki a mátrix második és harmadik oszlopát (kivéve a tevékenységek sorát).
Az LKM tervezési folyamatának fázisai:
7. lépés: tevékenységütemezés készítése:
a tevékenységek sorrendjének és összefüggéseinek meghatározása; a tevékenységek időtartamának megtervezése; mérföldkövek meghatározása és a felelősök kijelölése A mérföldkő, olyan belső mutató, amely már a végrehajtás során segíti az elért részeredmények mérését, valamint mutatja a döntéshozatal várható időpontjait. Ha elkészültünk, véglegesítsük a mátrix negyedik sorának első rubrikáját.
8. lépés: költségvetés készítése:
a szükséges erőforrások (nem csak anyagi!) meghatározása; a költségek felmerülésének ütemezése; részletes költségvetés készítése. Fejezzük be a mátrix kitöltését a negyedik sor második és harmadik rubrikájával.
A logikai keretmátrix rubrikái kitöltésének sorrendje
A beavatkozás területei Az elért eredmények mutatói A mutatók forrásai Feltételezések és kockázatok
1.
2.
3.
4.
8.
10.
12.
14.
9.
11.
13.
15.
7.
6.
5.
Kiragadjuk a LKM lépései közül:
2. lépés + 4.lépés= Problémaelemzés+célkitűzések meghatározása
5. lépés: előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása
6. lépés: az indikátorok azonosítása
2.2.1.1. Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása
• A projekttervezés feltételezi, hogy az adott területre már rendelkezünk fejlesztési koncepcióval, ami magába foglalja a részletes helyzetelemzést és az átfogó
jövőképet
• A projekttel megvalósított beavatkozás meghatározásához ki kell emelnünk azt a
problémát
, melynek megoldásához a projekttel közelebb kívánunk kerülni. Kiemelésünket természetesen meghatározzák a már kész fejlesztési programban vagy
a pályázati kiírásban megadott prioritások
2.2.1.1.Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása
A projekttervezés során sokan hanyagolják a
probléma- és célkitűzés-elemzést
határozzuk meg”. , feleslegesnek, időrablónak tartják, hiszen egyrészt „úgyis tudjuk mi a probléma”, másrészt „a célkitűzést úgyis alulról felfelé, vagyis a tervezett, szervezetünk érdekeit szolgáló tevékenységekből A projekttervezés logikájával mindkét gondolatmenet homlokegyenest ellenkezik. A projekt legfontosabb, egyes számú ismérve, hogy egy adott célkitűzés megvalósítását szolgálja, nem pedig a tervezett tevékenységek fölé rendel önkényesen valamilyen mondvacsinált, hangzatos célt.
Jó célkitűzést meghatározni azonban csak a megoldani kívánt probléma alapos és logikus feltárása után tudunk.
2.2.1.1.Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása
A problémaelemzés során a lehető legpontosabban igyekszünk megfogalmazni azokat a problémákat, amelyek jelentkezése miatt a projektet elkezdtük tervezni. Célszerű, ha először itt is előre meghatározott idejű szabad ötletelés (brainstorming) keretében gyűjtjük össze a problémákat, majd közösen pontosítjuk azok megfogalmazását. A problémákat cédulákra írjuk fel. Kezdődhet az ok-okozati összefüggések feltárása.
Az ok okozati összefüggések feltárásából probléma-fát kapunk
Ha az A probléma B probléma • oka, akkor B alá helyezzük, ha • következménye, akkor B fölé helyezzük, ha pedig • sem nem oka, sem nem következménye, akkor egyelőre melléhelyezzük, annak reményében, hogy a
problémafa
ágainak „bokrosodása” során egyszer csak megtaláljuk alsóbb vagy felsőbb szinten az összekapcsolódást. •
A gyakorlat eredménye egy ágakra bomló fastruktúra, amely világosan mutatja a területen jelentkező problémák ok-okozati összefüggéseit.
2.2.1.1.Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása
A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják projekttevékenységeink. Mi alapján képezzük a célkitűzéseket? Pontosan ezt a célt szolgálja a problémafa. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészíteni a
célkitűzés-fát,
amely az ok-okozati logika helyett
eszköz-eredmény
összefüggésben ábrázolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen.
2.2.1.1.Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása
Ezek után a logikai kerettervezés negyedik lépése, a beavatkozási logika meghatározása során tulajdonképpen azt döntjük el - az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával-, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni.
A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az eredményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell.
Problémafa
Problémafa - példa
Értékesítési nehézségek
Specifikus cél
Korszerűtlen termék Gyenge marketing okozat Elavult termelőeszköz Alulképzett munkaerő Információ hiány Szakember hiány ok
Helybenmaradás Munkalehetőség Fiatalok vonzása
Célfa
Célelemzés
• • •
Meghatározandó célok:
Átfogó, globális célok
Specifikus (konkrét) célok Operatív célok A felállított problémafa minden egyes ablakát átfogalmazzuk céllá Kapcsolódó feladat: célcsoportok definiálása
Példa kész célfára
Központi probléma:
Értékesítési nehézségek
Átfogó cél:
Kedvező piaci részesedés
Célfa - példa
Átfogó cél
Kedvező piaci részesedés Eredmény
Specifikus célok
Korszerű Termék-előállítás Hatékony marketingtevékenység
Operatív célok
Korszerű termelőeszköz Jól képzett munkaerő Jól működő információs csatorna
Operatív célok
Szakemberek alkalmazása, képzése Feltétel
Probléma-fa KKVk gyenge versenyképessége Okozat Méretgazdaságossági probléma Szűkös anyagi források Elszigeteltség
Elégtelen kapacitás Magas fajlagos ktségek Elégtelen fejlesztési lehetőségek Likviditási gondok Kevés piaci infó Kihasználatlan piaci lehetőségek
Ok
Cél-fa Versenyképesség növelése Eredmény Méretgazdaságosság javítása hálózati együttműködéssel Forrásellátás javítása Együttműködés létesítése
Növekvő kapacitás Csökkenő fajlagos ktségek Fejlesztési lehetőségek javítása Nagyobb bevétel Szervezett Információ csere Piaci lehető ségek jobb kihasználása
Feltétel
2.2.1.2. Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása
• • 5. lépés: előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása • Az előfeltevések meghatározása kényes feladat. Gondosan mérlegelnünk kell valamennyi külső körülményt. Miután meghatároztuk a projekt beavatkozási logikáját (átfogó és konkrét célkitűzések, eredmények, tevékenységek), induljunk el a keretmátrix legalsó szintjéről, és játsszuk el az „ördög ügyvédjét”. • Próbáljuk külsős szemmel nézni a projektet, és a lehető legrosszabb helyzetek bekövetkezését feltételezni.
Mi történhet, amitől el sem tudjuk indítani a projektet?
• Nem folyósítják időben az előleget? • A választások után az új polgármester nem támogatja a projektet? Elveszíthetjük a célcsoport támogatását, mert a kimaradók ellenünk hangolják a többieket? • Vizsgáljuk meg, mi az ezek közül, amit már most a tervezés időszakában tudunk biztosítani. Keressük meg például az ellenzéki polgármester-jelöltet is, győzzük meg a projekt szükségességéről, szerezzük meg az ő támogatását is. A már most, a tervezési időszakban elvégzett kockázatmegelőző lépéseinkről számoljunk be a helyzetfelmérésben.
2.2.1.2. Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása
• Mit tehetünk a projektvégrehajtás időszakában a kockázatok megelőzéséért, a külső körülmények pozitív alakulásának biztosításáért? Tájékoztassuk például rendszeresen a célcsoport projektből kimaradt tagjait, hogy milyen eredményeket értünk el, végezzünk forrásteremtő tevékenységet azért, hogy a jelenleg 15 fővel futó képzési-foglalkoztatási programunkat a jövőben újabb résztvevőkkel tudjuk folytatni. Emeljük ki a pozitívumait annak, hogy a következő csoport már egy kipróbált, letesztelt, továbbfejlesztett képzésen vehet részt. A projektvégrehajtás időszakára tervezett lépéseknek (például rendszeres tájékoztatás, forrásteremtés a folytatás érdekében) a tevékenységek között van a helye a projekttervben, a keretmátrixban.
2.2.1.3. Indikátorok meghatározása
• Az indikátorok a projekt eredményességét a beavatkozási logika különböző szintjein igazoló
mérőszámok:
átfogó és konkrét célkitűzések eredmények tevékenységek.
A tervezés során vállalásokat kell tennünk, azaz konkrét mérőszámok teljesítését tűzzük ki célul. Nem elég a mérőszám megjelölése, azt is meg kell tudnunk előre mondanunk, hogy a mérőszámot, adatot milyen dokumentumból fogjuk „kinyerni”, illetve ha nincs megfelelő dokumentum, akkor milyen más módon fogjuk mérni, a teljesülését igazolni.
2.2.1.3. Indikátorok meghatározása
Az indikátorok definíciója: A megfogalmazott célok elérésének mértéke.
Az indikátorok a komplex valóság egyszerűsített leképzését segítő mutatószámok. Az átfogó célok, a specifikus célok és az operatív célok indikátorai együttesen adják a program célok indikátorait.
Segítenek: • Kommunikációban • Tárgyalásnál • Döntéshozatalban
2.2.1.3. Indikátorok meghatározása
Az indikátor a komplex valóság egyszerűsített leképzését segítő mutatószám. Jellemzője, hogy mindig van mérőszáma mértékegysége (dimenziója): pl. 3 km reláció jele: pl. több mint 70% időfakor: 2 év alatt 2%-kal nő a munkanélküliség Tehát az eredmények: Mennyiségi (db, fő, tonna, km. Ft, %…) Minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző) Időbeni (állandó, időszakos, …évi) meghatározását adják
2.2.1.3. Indikátorok
A mutató lehet úgynevezett vélemény, vélekedés, amely eredeti formájában általában nem számszerűsített.
„puha”
adat, azaz szubjektív Az ilyen adatot is számszerűsítjük, pl. véleményezése mellett az ügyfél
elégedettségmérés
esetén kérjük, hogy a különböző szempontok szöveges
értékelje ötös skálán
számokban kifejezve is az elégedettségét. Minden számhoz rendeljünk szöveges értelmezést (például a kettes azt jelenti, hogy kissé elégedetlen).
Elégedettség-vizsgálatot végezhetünk kérdőívezéssel, interjúzással, vagy esetleg csoportbeszélgetés formájában.
Hasonlóan nehéz feladatot jelent az oktatások, képzések sikerességének mérése is.
2.2.1.3. Indikátorok
Ha egy mutató javulását vállaljuk, akkor ne feledkezzünk meg a
bázisadatok
fontosságáról, különben nem lesz mihez hasonlítani a fejlesztés utáni adatokat. Sokszor nem áll rendelkezésre megfelelő adat, hiszen különösen a humánterületen az indikátorok fontosságát és szükségességét csak az utóbbi években ismertük fel. Ilyen esetekben a méréseket magunknak kell elvégeznünk, gyakran kutató, illetve szociológus alvállalkozó bevonásával. Ennek költségeit állítsuk be a projekt költségvetésébe. Létezik kifejezetten olyan projekt is, melynek célja az
indikátorképzés,
a megfelelő mérési módszertan kidolgozása és tesztelése.
Indikátor-típusok
A projekt
beavatkozási logikájának
különböző szintjein különböző típusú indikátorokról beszélünk. 1.
A tevékenységekhez tartozó emberi és dologi erőforrások mérőszámai a
bemeneti mutatók (=inputindikátorok
). Pl. az egy főállású projektmenedzser vagy a 300 szakértői embernap (embernapnak a pályázati szaknyelvben az egy ember egynapi munkavégzését nevezzük). 2. Az eredmények szintjéhez tartoznak a
kimeneti mutatók
(outputindikátorok). Ezen tevékenységek következtében konkrétan létrejövő, kézzelfogható eredmények; pl. minimum 150 db fizikailag és/vagy kommunikációs szempontból akadálymentesített önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő középület.
Indikátor-típusok
3. A konkrét célkitűzés szintjén (terminológiailag kissé zavaró módon)
eredményindikátorokról
önállóan, segítség nélkül is lehetővé válik.
beszélünk. Ezek a tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények. Például az előző példához kapcsolódóan: ötvenezer fogyatékossággal élő ember közszolgáltatásokhoz való hozzáférése 4. Az átfogó célkitűzéshez
hatásindikátorok
tartoznak. Ezek hosszú távon mérhető, gyakran statisztikai indikátorok, melyek összetett, fejlődési folyamatot mérnek. Pl. a korábbi példák folytatása ezen a szinten: a fogyatékossággal élő emberek közszolgáltatásokkal való elégedettsége 30%-kal nő.
Az indikátorok meghatározását, annak eldöntését, hogy mit merünk bevállalni, vegyük nagyon komolyan, mert ezek teljesítése a projektpályázatok esetében szerződéses kötelezettségünk. A monitorozás során a támogató megbízottai elsősorban ezek teljesülését vizsgálják.
Ha az eredetileg vállaltnál kevesebbet tudunk csak teljesíteni, többnyire szerződésmódosítást kell kérnünk, amit a támogató gondosan mérlegel, és nem minden esetben engedélyez. Ha az eredetileg vállalt mutatókhoz képest jelentősen kevesebbet teljesítünk, leállítathatják a projektünket, és visszakövetelhetik a támogatást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai esetében például, ha nem teljesítjük a számszerűsített eredeti vállalás minimum 75%-át bármely mutató esetében, visszafizettethetik velünk a támogatást.
Az indikátorok típusai I.
Beavatkozási logika Objektív módon mérhető mutatók A mutatók forrásai Átfogó/ Stratégiai célok Program/ projekt célja Eredmények Hatás mutatók Cél mutatók Eredmény mutatók A mutatók forrásai A mutatók forrásai A mutatók forrásai Tevékenységek Eszközök Költségek
Az indikátorok típusai II.
Eredmény: magát a támogatott fejlesztést vagy tevékenységet írja le.
Pl.: megépített út hossza (km), x óra képzés.
Cél: a program keretében létrejött kimenetek közvetlen eredményei
Pl. utazási idő csökkenése, képesítést megszerzők száma
Hatás: A végrehajtott tevékenységek milyen mértékben járulnak hozzá az intézkedés, prioritás vagy program átfogó céljainak teljesüléséhez.
Pl.: Létrehozott/megőrzött munkahelyek száma, képzést elvégzők közül azoknak az aránya, akik egy éven belül állást találnak.
Indikátorok kiválasztása
A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez : QQTTP kritérium mennyiségi - quantity (mennyit?), minőségi - quality (milyen jól?), célcsoport - target group (kinek?), idő - time (mikor?), hely - place (hol?).
A mutatók legyenek (SMART-kritérium) » Specific (specifikusak) » Measurable (mérhetők) » Achievable (elérhetők) » Realistic (reálisak) és » Time-based (idő-alapúak)
Az indikátorok szintjei
Eredmények: kimeneti/outputindikátorok – A tevékenységek következtében konkrétan létrejövő eredmények – Pl. min. 15 db fizikailag és/vagy kommunikációs szempontból akadálymentesített önkormányzati középület Konkrét célkitűzés: eredményindikátorok – Tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények – Pl. 2 000 fogyatékossággal élő ember közszolgáltatásokhoz való hozzáférése önállóan, segítség nélkül is lehetővé válik Átfogó célkitűzés: hatásindikátorok – Hosszú távon, általában statisztikai indikátorok – Összetett, fejlődési folyamatot mér – Pl. a fogyatékossággal élő emberek közszolgáltatásokkal való elégedettsége minimum 30%-kal nő
Feladat – Indikátorok keresése
(1)
Humán erőforrás fejlesztés IT képzés munkanélkülieknek Tágabb cél (Impacts):
Közvetlen cél (Outcomes):
Eredmény (Output): (2)
Infrastruktúra fejlesztés Regionális utak minőségének javitása Tágabb cél (Impacts):
Közvetlen cél (Outcomes):
Eredmény (Output): (3) Iparfejlesztés Export tanácsadási program KKV-knak
Tágabb cél (Impacts):
Közvetlen cél (Outcomes):
Eredmény (Output): (4)
Turisztikai fejlesztés Turisztikai szálláshelyek fejlesztése Tágabb cél (Impacts):
Közvetlen cél (Outcomes):
Eredmény (Output):
(1)
Humán erőforrás fejlesztés
Átfogó Cél: azon résztvevők száma, akik a képzést követő 2 éven belül munkához jutottak
CÉL: a speciális szakképesítést megszerző résztvevők száma
Output
: képzési órák száma
(2)
Infrastruktúra fejlesztés
Átfogó Cél: létrehozott és megőrzött munkahelyek bruttó/nettó száma
CÉL: ESS csökkenése
Output
: épített regionális utak hossza km-ben
(3)
Iparfejlesztés
Átfogó Cél: a külföldi eladások % os aránya a támogatott vállalkozások forgalmi adataiban, a támogatás után 18 hónappal
CÉL: újonnan exportálóvá váló vállalkozások száma
Output
: támogatott vállalkozások száma
(4)
Turizmus fejlesztés
Átfogó Cél: kiváltott hozzáadott érték éves szinten
CÉL: szállóvendégek megelégedettsége (%, külön férfiak és nők)
Output
fejlesztett férőhelyek (ágyak) száma : létrehozott vagy
Indikátorok szintjei
Tevékenység típus építés eszköz beszerzés tanulmány képzés rendezvény
a m i i
output
m
m , , m 2 ,
e
,
g é
m 3
p ü
d b , , t t í í p u s
l l … t t m e g a v m e s i i t t z ü n k d b , , t t é m a , , t t í í p u s f f ő , , r r é s z t t v e v ő f f ő , , r r é s z t t v e v ő
projektcél (ered mény-ind.) Indikátorok %
n ö k v a e p k a e c d i i t t é á s é s , , f f o
d
r r g m
b
i i a n
ú
l l
j j
o ő t t m s e é n v g ö é j j v a k e v e k u l l e á d s é s é g s z e r r k e z e t t i i e n y s é a r r á n y k ö l l v t t á s l l t t é o g z á c s s ö % k k
, ,
e
F
n ő
t t
é p c e s r r ö c k k m e e n n é e s t t e i i d ő
%
s m e g a l l a p o z á s k i i s z e m l l é l l e t t v á s é m p e e s r r e s t t é b g j j ő a v á l l t t á s v ü l l u l l é á s s a k c a é l l p c c s s o o p l l a o t t r r t o t k % á b a n s j j ö v v e e r d r
stratégiai cél (hatás-id.)
s e e l l e n m y k n é ö p v e e s k k é p e s s é g s e é d g s f f h d z o i i a e g v l r l r t t é e k a l l r r k e z k o z i i o f f e i i n z t t k t t y v s á a á t t c l á l i i t t á g ó á s i i s é s a b s z o r r p c i i ó s k é p e m u l l t t i i p l l i i k á c i i ó s s é g i i n n o v i i d e n t t i i t t á á c i i ó k é á p s e s s é g