Transcript Document
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan
1. előadás
Sejttan
A sejt fogalma, felépítése, sejtciklus és sejtosztódás
•
A sejttan és szövettan helye a biológiai tudományok között: növénytan, állattan, embertan
•
Botanika - szervezettan: sejttan, szövettan, szervtan, egyedfejlődéstan - élettani tudományágak (növ. élettan, egyedkörnyezettan, örökléstan) - rendszertani tud. ágak (törzsfejlődéstan, ősnövénytan, növ. rendszertan) - növényföldrajzi tud. ágak (környezettan, társulástan, florisztikai növényföldrajz, fejlődéstörténeti növ.földrajz)
•
Botanika - növényszervezettan sejttan - cytologia szövettan - histologia szervtan - organografia egyedfejlődéstan - ontogenia
•
A sejt fogalma: - az élő szervezet szerkezeti és működési egysége
•
A sejtkutatás története:
–
1665: R. Hooke – parafa mikroszkopikus vizsgálatakor látott üregeket sejtnek nevezte (100×)
–
A. v. Leeuwenhoek (1632-1723) – baktériumok, moszatok, harasztok, kerekesférgek, vvt (300×)
–
1831: R. Brown: a sejtmag felfedezése
–
1838: M. Schleiden – a sejtelmélet megalkotása: minden élőlény sejtes felépítésű, a sejt az élőlények alapvető szerkezeti és működési egysége
–
XIX. sz. – sejtosztódás, sejtalkotók
• •
Waldeyer (1890): bevezette a kromoszóma kifejezést C. Golgi (1898): leírja Golgi-apparátust
•
A sejtkutatás története:
–
XX. sz. – elektronmikroszkópos (1950) (200 000 x) és röntgendiffrakciós vizsgálatok
–
Sejtalkotók szubmikroszkópikus vizsgálta
–
1953: Watson és Crick (a DNS kettős hélix szerkezetének leírása) A sejt az élő szervezet alapvető szerkezeti működési és fejlődéstani egysége.
•
A sejt típusa: prokariota, eukariota
monoenergidás sejt polienergidás sejt
•
Energida
- A sejtmag és a hozzá tartozó citoplazma egysége.
sf: sejtfal sm: sejtmag c: citoplazma
Sejt fogalma (tágabb értelemben)
Gracza, 2004 -
sejthártyával borított protoplaszt - sejtfallal körülvett protoplaszt - elhalt protoplaszt megmaradó sejtfala
(pl. szklereida, trachea)
A sejt alakja
Parenchimatikus sejtek:
• minden irányban nagyjából egyenlő kiterjedésűek, • csúcsuk tompa, lekerekített, • általában sokáig élő, plazmatartalmú, vékony falú sejtek • pl.: osztódószövetek, asszimiláló és raktározó alapszövetek sejtjei Gracza, 2004
Prozenchimatikus sejtek:
• erősen megnyúltak, hosszuk szélességük többszöröse, • csúcsuk rendszerint kihegyezett, • plazmájuk korán elhal, sejtfaluk vastag, korán fásodik, • pl.: szállító és szilárdítószövetek sejtjei Gracza, 2004
•
A sejt mérete: 10-100
µm
– merisztéma – epidermisz 6-10 µm 28-40 µm – kollenchima – kéregparenchima 22-28 µm 25-60 µm – bélsugár 12-16 µm – bélszöveti par. 18-160 µm – periciklus sejtjei 12-15 µm – tracheida – trachea 130-300 µm 1000-8000 µm = 1-8 mm – rostok 2000-60.000 µm = 0,2-6 cm
•
A növényi sejt felépítése: sejtfal + protoplaszt - citoplazma:
alapállomány + sejtorganellumok
- sejtmag - színtestek - mitokondriumok
400×
vakuólum
sejtfal citoplazma színtestek vakuólum
Ligustrum vulgare
termésfalának sejtjei
•
A protoplaszt felépítése
–
1. citoplazma
: • –
alapállomány
–
membránok
–
endoplazmatikus retikulum
–
diktioszómák (Golgi-apparátus)
–
mikrotubulusok
–
mikrotestek
–
vezikulumok
http://legacy.lclark.edu/~seavey/plant%20cell72-1.jpg
Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok (plazmaproduktumok)
– – –
2. sejtmag 3. színtestek
:
kloroplasztisz, kromoplasztisz, leukoplasztisz 4. mitokondriumok
sejtmagvacska sejtmag endoplazmatikus retikulum mitokondrium citoplazma diktioszómák (Golgi-app.)
Bolgár, 1999
kloroplasztisz mikrotubulusok lizoszóma riboszómák peroxiszóma plazmalemma sejtfal A növényi sejt felépítése
citoszkeleton mitokondrium plazmahíd plazmodezmosz citoplazma A növényi sejt felépítése kloroplasztisz vakuólum sejtmag endoplazma tikus retikulum plazmalemma sejtfal vezikulum
http://www.tvcc.edu/depts/biology/HotPot/Biol%201406/plant_cell.htm
diktioszóma (Golgi-app.)
•
A citoplazma és részei
– Önálló alakja nincs, kitölti a sejtfal által körülvett sejtüreget – Határoló anyaga: membránok • Sejtfal felé: plazmalemma • Vakuólum felé: tonoplaszt – Részei: • cytosol ( alapállomány ): ektoplazma (gél) + endoplazma (szol), 3 fázisú – víz – oldott szervetlen sók, szerves vegyületek – szerves óriásmolekulák, kolloidok • sejtorganellumok (szilárd fázis) – endoplazmatikus retikulum – diktioszómák – mikrotubulusok – mikrotestek – vezikulumok
•
A citoplazma és részei
citoplazma plazmalemma sejtfal Gracza, 2004
• A citoplazma alkotói
–
1. membránok: lipid kettős réteg (zsírsav + foszforsav), benne membránfehérjék Szerepe: határoló (plazmalemma, tonoplaszt) belső szerkezetet tagoló
membránfehérjék Lipid réteg (foszfolipidek): zsírsav, foszforsav Váczi, 1995
• Féligáteresztő tulajdonságúak (szemipermeábilis) • Az anyagok felvételében és leadásban fontos szerepet játszik • Elektronmikroszkópban hármas tagolódásúnak látszik (unit membrán) • A kettős lipidréteg kétdimenziós folyadéknak tekinthető membrán) (fluid membránfehérjék http://www.cropsci.illinois.edu/classes/cpsc112/images/FormFunction/plasmalemma.jpg
lipidek
• A citoplazma alkotói
2. endoplazmatikus retikulum
– Az egész citoplazmát behálózó kettős membránú ciszternarendszer (tubuláris, vezikuláris, tömlő- vagy zsákszerű) – Kapcsolatban áll: maghártyával (egymásból keletkeznek), Golgi készülékkel, plazmalemmával, mikrotestekkel – A plazmahidakon által az egyes sejtek között is átnyúlik.
– Szerepe: sejten belüli transzport, szintézis, tárolás, elosztás
endoplazmatikus retikulum
Gracza, 2004
sejtmag riboszómák durva felszínű ER sima felszínű ER •2 típusa van: •durva felszínű (szemcsés) – rajta riboszómák (fehérjeszintézis) •sima felszínű (szénhidrát és lipid anyagcsere)
• A citoplazma alkotói
–
3. Diktioszóma (Golgi-készülék)
–
- párhuzamos membránokból ciszternákból és tubulusokból felépülő sejtorganellum
Gracza, 2004
a ciszternák vezikulumokat fűznek le: szállítás
–
A diktioszómák összessége a Golgi-készülék (XIX. sz. vége, Golgi, állati sejtekben)
–
Funkciója: - poliszacharidok (hemicellulóz, pektin) szintézise tárolása és szállítása sejtfal képződés - fehérjék szállítása - raktározás - kiválasztás
• A citoplazma alkotói
–
3. Diktioszóma (Golgi-készülék) Gracza, 2004
ciszternák tubulusok vezikulumok Gracza, 2004 Gracza, 2004
• A citoplazma alkotói
–
3. Diktioszóma (Golgi-készülék)
„érkező” vezikulum ciszterna üreg
Diktioszóma
képződő vezikulum szekréciós vezikulum
• A citoplazma alkotói
–
3. Diktioszóma (Golgi-készülék)
John Sadowski
• A citoplazma alkotói
–
4. Mikrotubulusok
- A citoplazma és a sejtfal érintkezésénél, fiatal sejtekben kialakuló csőszerű képződmények Váczi, 1995 -Szerkezetük: -globuláris fehérjékből spirális módon épülnek fel -Szerepük: -sejtfalképzésben (anyagok szállítása és elrendezése), -csillangók és ostorok felépítése -sejtosztódáskor a magorsó rostjai alkotják
http://www.palaeos.com/Eukarya/Lists/EuGlossary/EuGlossaryP.htm
• A citoplazma alkotói
–
5. Mikrotestek
• –
Egyrétegű membránnal határolt, gömbölyű képződmény.
Típusai:
–
Peroxiszóma: zöld levelekben, kapcsolatban áll a kloroplasztiszokkal és a mitokondriumokkal.
»
Szerepe: fénylégzésben (fotorespiráció), a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre bontja.
–
Glioxiszóma: olajos magvakban, sziklevelekben, endospermiumban.
»
Szerepe: lipidek lebontása, zsírok szénhidrátokká alakítása.
http://ecurriculum.mv.ac.th/science/science/m1/145/lysosome.jpg
• A citoplazma alkotói
–
Lizoszóma 6. Vezikulumok
– diktioszómákból keletkeznek, – szerepük: membrántranszport, enzim komplex kapcsolatban állnak a plazmalemmával és a sejtfallal.
–
7. Egyéb organellumok:
– Mikroszómák: riboszómák és kül. méretű hólyagocskák – Lizoszómák: sima falú endoplazmatikus retikulumból keletkeznek, szerepük a lebontás, az elhalt sejtrészek feloldása, káros anyagok semlegesítése.
– Szferoszómák: a zsíranyagcserében vesznek részt, fejlődésük során olajtestekké alakulnak (erősen fénytörők).
•
Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok
–
Vakuólum:
» A citoplazma ürege, határhártyája a tonoplaszt, mérete a sejt öregedésével nő (több kicsiből egy vagy néhány központi vakuólum lesz).
» Benne tárolódik a sejtnedv.
sejtfal citoplazma plasztiszok vakuólum
•
Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok
–
Sejtnedv:
–
Vizes oldat, az anyagcsere terméke.
•
Feladata:
– Tárolás: » tartalék tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék » pigmentek anthociánok, anthoxantinok » védő anyagok: glükozidok, alkaloidok, szerves savak – Gyűjti és közömbösíti az anyagcsere káros termékeit.
– Turgor létrehozója, a citoplazmát a sejtfalhoz nyomja, a vízfelvételt befolyásolja.
– Részt vesz a protoplaszt lebontásában (hidroláz enzimekkel)
•
Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok
–
Sejtnedv:
•
Alkotó elmei:
– Szénhidrátok (szacharóz, maltóz, inulin, glikogén, nyálka) – Szerves savak (almasav, citromsav, borkősav, oxálsav) – N tartalmú anyagok (aminosavak, fehérjék, enzimek, alkaloidok) – Cseranyagok (nitrogénes fenolszármazékok, szőlőcukor, csersav) – Glükozidok (cukor + szerves vegyület) – Anthociánok és flavonoidok – Tejnedv – Vitaminok, hormonok, antibiotikumok, fitoncidok
•
Kettős hártyával burkolt sejtorganellumok
–
sejtmag
–
színtestek
–
mitokondriumok DNS-t és teljes fehérjeszintetizáló rendszert tartalmaznak.
•
Színtestek:
–
kloroplasztisz
–
kromoplasztisz
–
leukoplasztisz - amiloplasztisz - proteinoplasztisz - elaioplasztisz Csak a növényi sejtekre jellemző.
Evolúciós megjelenésük:
endoszimbionta elmélet (prokariota algák).
Kialakulásuk, fejlődésük:
plasztisziniciálisokból membránrendszer proplasztisz fényviszonytól függően alakul ki a belső
A plasztiszok egymásba átalakulhatnak.
• Színtestek
–
1. Kloroplasztisz zöld színtest, a fotoszintetikus asszimiláció színtere
400 ×
Kloroplasztiszok zöldmoszat sejtjében, ligetmoha (Mnium sp.) levélkében és átokhínár (Elodea canadensis) levelében
400 × 400 ×
• Színtestek
–
1. A kloroplasztisz típusai: kromatoforon:
membránhoz kötött, kettős hártya nélküli gömbölyded vagy lapos zsákszerű vezikulumok baktériumok, kékmoszatok
lemezes kloroplasztisz:
kettős membránokból, lapos zsákszerű lemezekből áll moszatok (fotók)
gránumos kloroplasztisz
mohák-virágos növények Gracza, 2004 Gracza, 2004
• Színtestek
–
1. Kloroplasztisz A gránumos kloroplasztisz felépítése: -
kettős membrán - sztróma (színtelen, szemcsés alapállomány) - Tilakoidok (belső membránrendszer, párhuzamos lemezek) - sztrómatilakoid - gránumtilakoid Sztrómatilakoid gránumtilakoid Váczi, 1995
Raven
P, Evert R, Eichorn S:
Biology of Plants
. 1999.
A kloroplasztisz felépítése
5.
6.
4.
1. ábra: A kloroplasztisz felépítése 3.
1.
2.
1. sztróma 2. belső membrán 3. külső membrán 4. perisztrómium 5. gránumtilakoid 6. sztrómatilakoid
Raven
P, Evert R, Eichorn S:
Biology of Plants
. 1999. külső membrán belső membrán fény szénhidrát fényszakasz sötét szakasz A fotoszintézis két szakaszának összekapcsolódása
• Színtestek
–
1. Kloroplasztisz A gránumos kloroplasztisz felépítése
4 féle pigment (tilakoidokban) Klorofill-a (kékeszöld) Klorofill-b (sárgászöld) Karotin (narancs) Xantofill (sárga) Gracza, 2004
• Színtestek
– – – –
2. Kromoplasztisz sárga v. vörös, színanyaguk: karotinoidok, helyük: virágszirmokban, termésekben, szerepük: megporzás, termés elterjesztésének segítése Kromoplasztiszok, sejtmag és sejtmagvacska (Lycopersicum esculentum, termésfal)
• Színtestek
–
3. Leukoplasztiszok Gömb, orsó vagy pálcika alakú színtelen színtest, szerepe: raktározás Amiloplasztisz – keményítőt Proteinoplasztisz – fehérjét Elaioplasztisz - olajat Leukoplasztiszok és kloroplasztiszok (Zebrina pendula, fonáki epidermisz) leukoplasztiszok sejtmag
• Színtestek
–
3. Leukoplasztiszok Színtelen színtest, raktároz
A keményítő megjelenése az
Egeria densa
elsődleges kérgének sejtjeiben, szeptemberben.
Amilóz, amilopektin
Keményítő szemcse (Solanum tuberosum ággumóban)
•
Mitokondriumok
(kondrioszómák): –
minden eukariota sejtben, 1-1,5 µm
– – –
Sejtlégzés, biológiai oxidáció színtere Alakja: ovális, hosszúkás, pálcika.
Felépítése: kettős membrán határolja,
•
a belső membrán lehet: lemezes (krisztás)
– – •
csöves (tubuláris), Perimitokondriális (perifériális) tér: a belső és külső membrán által határolt tér terminális oxidáció Mátrix: a mitokondrium alapállománya citromsav ciklus
– –
Szerepe: sejtlégzés, biológiai oxidáció , ATP-termelés Fehérjéket, DNS-t, RNS-t tartalmaz.
•
Mitokondriumok
:
Bolgár, 1999
Gracza, 2004 Lemezes (krisztás) és csöves (tubuláris) mitokondrium.
Lemezes (krisztás) mitokondrium finom szerkezete.
•
Sejtmag (nucleus, karyon)
: –
minden eukarióta sejtben
– –
meghatározott alakú, összetételű és működésű irányító funkció (anyagcsere, öröklődés)
(
Lig. vulg
. 400 ×)
Sejtmag és sejtmagvacska
(
Lyc. esc.
) 400 ×
•
Sejtmag (nucleus)
:
–
Keletkezése: osztódás vagy két sejtmag összeolvadása (ivaros szaporodás)
–
Működése:
• •
anyagcsere irányítása: a citoplazma fehérjeszintézisének szabályozása öröklődés központja (kromoszómák, teljes génkészlettel sejtosztódás )
sejtmag (
Allium cepa
, allevél epidermisz, 400 ×)
•
Sejtmag (nucleus)
:
alakja
–
Gömb, elliptikus, lencse, hosszúkás:
Gracza, 2004
•
Sejtmag (nucleus)
: •
Felépítése:
• Kettős membrán, a (sejt)maghártya borítja: pórusos: anyagforgalom • Egy vagy néhány sejtmagvacskát (nucleolus) tartalmaz • A sejtciklus során változik: – interfázisban: szol állapotú alapállomány (magnedv, nukleoplazma), benne kromatin (gél állapotú) DNS tart. – osztódáskor: a kromatin állomány kromoszómákká tömörül http://www.cartage.org.lb/en/themes/Sciences/Anatomy/Nucleus/Nucleus.htm
sejtmagvacska maghártya pórus Sejtmaghártya pórusokkal Gracza, 2004 kromoszómák kromatin
•
Sejtmag (nucleus)
:
A kromoszóma felépítése: spirálisan csavart fonál = kromonéma - 2 kromonéma + mátrix = kromatida duplikáció kromoszóma 2 kromatidás kromomer = kromatin felhalmozódás centromer = elsődleges befűződés, rajta kinetochor
(a magorsó megtapadási helye)
másodlagos befűződés - nukleolusz organizátor, fölötte szatellit
Váczi, 1995
•
Sejtmag (nucleus)
:
A kromoszómák száma és alakja fajra jellemző.
- kromoszóma szerelvény (a sejtmag összes kromoszómái) diploid (2n) állapot - testi sejtekre jell. (minden kromoszóma 2× fordul elő) - homológ kromoszómapárok (apai + anyai) haploid (1n) állapot – ivarsejtek (n=kromoszómák száma) Sejtmagvacska (nucleolus): a sejtmag legtömörebb része, gömbös alakú, nagy RNS-tartalom (DNS, fehérjék) Szerepe: fehérje-szintézis, RNS szintézis és tárolás (Lyc. esc.)
•
Sejtciklus és sejtosztódás
Sejtciklus 2 szakasza: 1. – Interfázis 2. – osztódási szakasz A sejtmagosztódás típusai: - amitózis (közvetlen, direkt sejtmagosztódás:
a sejtmag középen befűződve kettéválik, anélkül, hogy benne alaki változás, azaz kromoszómák megjelenése lenne (moszatok, élesztőgombák)
-közvetett, indirekt sejtmagosztódás: mitózis: számtartó, ekvációs osztódás –
ugyanannyi kromoszóma keletkezik az utódsejtekben, mint az anyasejtekben volt,
meiózis: számfelező, redukciós osztódás –
az utódsejtekbe feleannyi kromoszóma kerül
(diploid haploid)
Az interfázis szakaszai
:
G1 – posztmitotikus (preszintetikus, preduplikációs)
- perc-évek - intenzív növekedés - RNS-, fehérjeszintézis
S – a DNS-szintézis szakasza
- 6-12 óra - megduplázódik a DNS G2 –
posztduplikációs (posztszintetikus, premitotikus)
- 1-5 óra - RNS-, fehérjeszintézis Bolgár, 1999
A mitózis szakaszai
: (2 3 óra)
profázis – előszakasz metafázis – középsz.
anafázis – utószakasz telofázis – végső sz.
Bolgár, 1999
A mitózis szakaszai
:
Profázis – előszakasz
A kromatin állomány (2n) fonalas lesz, a fonalak megrövidülnek, a 2 kromatidából álló kromoszómák kialakulnak.
Feloldódik a maghártya és a sejtmagvacska.
Megkezdődik a magorsó fonalak kialakulása: támasztófonalak: pólus és a sejt központi része közt húzófonalak: pólus és a kinetochorok között Bolgár, 1999
A mitózis szakaszai
:
Metafázis – középszakasz
A kromoszómák középsíkba rendeződése, a testvér kromatidák elkülönülnek, csak a centromernél kapcsolódnak (monaster – egy csillag állapot) Bolgár, 1999
A mitózis szakaszai
:
Anafázis – utószakasz
A testvér kromatidák szétválnak, és a pólusok felé vándorolnak (a húzófonalak megrövidülnek).
(diaster – kettős csillag állapot) Bolgár, 1999
A mitózis szakaszai
:
Telofázis – végszakasz
A kromoszómák kicsomagolódása (dekondenzáció).
Megjelenik a 2 maghártya és a 2 sejtmagvacska.
Kialakul az új sejtfal.
Bolgár, 1999
•
Sejtciklus és sejtosztódás
A mitózis szakaszai:
Váczi, 1995
profázis metafázis anafázis telofázis
A sejtfal felépítése és vastagodási módjai
A sejt részei: sejtfal + protoplaszt
-
Sejtfal: Növényi sejtek jellemzője
(kiv.: ostoros moszatok, mozgó szaporító sejtek)
A citoplazma terméke.
Szerepe: szilárdít, ellentart a turgor nyomásnak, kapcsolat a külvilággal (plazmodezma), környezeti hatások mérséklése, védelem.
(Szállítóelemek és szilárdító holt szövetek megmaradó, elfásodott sejtfala holtfa)
© Dennis Kunkel
A sejtfal kémiai összetétele:
-cellulóz, hemicellulóz, pektin, fehérjék, víz (kb. 50 %).
Cellulóz
– (C 6 H 10 O 5 ) n n>1000 cellobióz egységekből álló ( 2 glükóz), összetett szénhidrát, vegyi anyagokkal szemben ellenálló Szintézise: plazmalemma környezetében.
Hemicellulóz
– szacharóz egységekből álló poliszacharidok n=150-200, kémiailag és funkcionálisan sokfélék, pl. tartalékt.
Pektin
– poliszacharidok, galakturonsav egységekből állnak.
Főzés v. pektináz enzim hatására elbomlik, összetartó szerepű, vízfelvételre, duzzadásra képes, szintézisük: Golgi-app.
Fehérjék
– főként az elsődleges sejtfalban, enzim és szerk.
A sejtfal felépítése:
Alapegység: cellulóz molekulák
micellum
: c. m. kristályrácsa
elemi rost
: micellum + nem kristályos cellulóz rész
mikrofibrillum
: elemi rostok kötege - rendezetlen szövedék: e. sejtfal -
fibrillum
: mikrofibrillumok köteges szövedéke: m. sejtfal
sejtfal réteg
: fibrillumok szövedéke
sejtfal
: sejtfalrétegekből áll Intermicelláris, interfibrilláris tér: -szállítás -berakódó anyagok Bolgár, 1999
A sejtfal kialakulása:
A citoplazma produktumaiból épül fel, a sejtosztódás telofázisában.
Gracza, 2004 Fejlődési típusai: A – citoplazmából gyűrűszerűen (fonalas moszatok) B – betokozódás, sejtmegnyúlás, új sejtfal képződés (bakt.) C – hasadás, elvékonyodás, regenerálódás (bakt.) D – húzófonalakból, citoplazmából (pollen) E – leemésztés, sejtegyesülés, újra alakulás (mesterséges)
A sejtfal kialakulása:
Fragmoplaszt
(fehérje): a sejtfalkezdemény anyagait Golgi vezikulumok szállítják, majd összeolvadnak
középlemez
(pektin): egymással érintkező sejteket összeköti,
elsődleges sejtfal
(sok pektin, hemicellulóz, kevés cellulóz).
Az elsődleges (primer) sejtfal tulajdonságai: -a citoplazma külső, középlemezzel határos része (membranogén réteg) hozza létre, a középlemezre pektin, hemicellulóz és cellulóz rakódik - mikrofibrillumok rendezetlen szövedéke, - ritka szövésű, gödörkemezős a plazmodezma számára átjárható, növekedésre és alakváltozásra képes Az elsődleges sejtfal növekedése: -
megnyúlási szakasz
: központi vakuólum kialakulása,vízfelvétel -
közbeékelődési szakasz
: a cellulózláncok kapcsolódását fellazítja az auxin, eltávolodó mikrofibrillumok, új cellulóz beépülése, sejtfal gyarapodása, végül a kapcsolódási pontok rögzülnek
A másodlagos (szekunder) sejtfal:
A sejtfal vastagságbeli növekedése, a sejtméret végleges kialakulása után, rárakódással képződik (lemezes vagy molekuláris), szerkezete már nem egységes, anyaga főképpen cellulóz (60-90 %).
Felépítése: 3 rétegű -külső, középső (többrétegű), belső (harmadlagos sejtfal, tiszta cellulóz)
Középlemez Elsődleges sejtfal Másodlagos sejtfal :
A különböző rétegekben a micellumok, ill. fibrillumok lefutási iránya eltérő Bolgár, 1999
külső középső belső réteg
A sejtfal vastagodási módjai:
Gracza, 2004
1.
Külső, centrifugális sejtfalvastagodás rárakódás = appozíció
Chr. × hortorum
pollen, más sejtek belsejében keletkezett sejteken (pollenek, spórák) 200 × lécek, szemcsék, tüskék, hálózatok, csapok, taréjok a könnyebb megtapadást biztosítják a mintázat faji sajátosság.
http://micro.magnet.fsu.edu/pri mer/techniques/hoffmangallery/ pollen.html
http://theora.com/images/pollen.jpg
Author:
gruiz
A sejtfal vastagodási módjai:
A B 2 B 3
Gracza, 2004 2. Belső, centripetális sejtfalv.: beékelődés = inkrusztáció 2.1.- egyenletes (A): sejtfal mindenütt egyformán vastagszik
B 4 B 5 B 6
lemezes (B1,B2),
sarkos
(B3), Caspary-pontos (B4), U-alakú (B5), O alakú (B6),
kollenchimatikus
: a sejtfal egy meghatározott része vastag
A sejtfal vastagodási módjai:
2. Belső, centripetális sejtfalvastagodás Gracza, 2004 2.2.- egyenlőtlen: a sejtfal általában vékony helyenként vastag 2.2.1.- helyenkénti: csapos (A), léces (B), létrás (C) gyűrűs (D), spirális (E), hálózatos (F), előford.: trachea, tracheida, fiatal szervek
A sejtfal vastagodási módjai:
Gracza, 2004 2.2.- egyenlőtlen 2.2.2.- általános: a sejtfal szinte teljes felületén megvastagszik csak helyenként vékony: gödörkés (A): paren., udvaros gödörkés (B1, B2): tracheida, trachea, csatornás (C): kősejt, lépcsős (D)
A sejtfal elváltozásai: -
Az egyedfejlődés során különböző anyagok rakódhatnak a sejtfalba
1.Elfásodás:
-lignin berakódása az intermicelláris és interfibrilláris terekbe (csak növényi sejtekben) -Főleg a középlemezbe és az elsődleges sejtfalba (laza szerkezetű) - vizet, gázokat átengedi -nő a szilárdság, keménység, tartósság, csökken a rugalmasság -Konzerváló: véd a baktériumokkal és gombákkal szemben - egyéb anyagok: fagumi = xilán, galaktán, metilpentozán, aromás anyagok (vanilin, coniferin).
A sejtfal elváltozásai:
2.
Elparásodás:
Kialakulásuk után holt sejtek (sejtplazma elhal), a víz és levegő számára átjárhatatlan, kiszáradás, hőingadozás elleni védelem.
Jellemző megjelenési helyei: másodlagos bőrszövet (phellom, phellogen, phelloderma), alakulása a szár elsődleges kérgében, ill. gyökér endodermiszében - sebpara levél és termés leválasztó rétege Epidermisz Elsődleges kéreg (leválik) Paraszövet Kéregparenchima
Másodlagos bőrszövet kialakulása a Ribes uva-crispa (köszméte) szárában
400 ×
3.
Kutinosodás:
A sejtfal elváltozásai:
Kutikula létrehozása, - epidermiszekre jell., párolgás csökkentése.
4. Viaszosodás:
levelek, gyümölcsök epidermiszére jell., védelmi funkció: víz, gombák, baktériumok.
400 × Vastag, kutikula az
Eryngium planum
szárának epidermiszén.
5. Mézgásodás:
sebzési felületen, cellulóz bomlásával.
6. Egyéb berakódások:
- kova, Ca karbonát, Ca-oxalát, http://www.netikka.net/matti.nyberg/Prunus.JPG
egyéb szerves anyagok (xilokróm,cserzőanyagok, flavonoidok)
Készítsünk sejtmodellt!
http://www.ehow.com/how_5517269_make-plant-cell-model-cake.html