Transcript Szociális munka I.

Szociális
munka 1.
I. A szociális munka, mint hivatás
Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a
történetének elmondásával
kezdeni?
„A múlt lidércnyomásként
nehezedik az ő agyukra” (Marx)
A szociális gondoskodás szemléletei:
• A „szegénytörvény szelleme”:
diszkrimináció és szelektivitás
• A jótékonyság és a dologház
A szociális munka gyökerei:
• a jótékonysági egyesületek és a
korai szociológia
• A nők társadalmi szerepvállalása
• A XIX. századi munkásmozgalom és
a szociális munka
• A „szociális kérdés” és az állami
szociálpolitika kezdetei
A XIX.század
vége
Hogyan válik állami kérdéssé az állampolgárok (alattvalók)
jóléte?
I. Erzsébet szegénytörvénye (1601)
A probléma: megélhetésüket veszített emberek (csavargók) tömegei
Veszélyek: 1. közegészségügyi, 2. a közbiztonságot érintő
Lehetőség: potenciális munkaerő
A szegénytörvény:
1.
Jogosultságot teremt a segítségre
2.
Válaszol a segélyezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre:
Kiknek kell adni? Ki adjon? Mennyit adjon? Milyen módon
adja?
3. Mögöttes ideológia: a protestantizmus („a kapitalizmus szelleme”)
4. Diszkriminatív szemlélet
5. Intézményrendszert alapoz meg: dologház vagy szegényház
(püspöki székhelyeken)
A szociális munka
professzionalizációja
Mi tesz egy tevékenységet professzióvá?
• Hivatása a társadalomban, amely valamely közjóhoz kötődik
•Kompetencia-terület: a problémák (kockázatok és
hiányhelyezetek), melyeknek kezelését és kontroll
alatt tartását a közvélekedés a professzióhoz köti
Alice Solomon
és melyeknek kezelésé érdekében
Jane Addams
szolgáltatásokat nyújt, illetve intézményeket működtet
•Kompetencia-leírás
•A tudás termelésének és elsajátításának intézményei (iskolák)
•Szakmai hierarchia, jogosítványok
•Szakmai nyilvánosság
•Szakmapolitika (szakmai
szervezetek)
Mary Richmond
A szociális munka mesterség-modellje
•
•
•
•
•
•
•
•
Énkép: a mester
Elméleti orientáció: ateoretikus,
Tudásalap: praktikus tudás, amely a munkából származik,
hallgatólagos tudás
Praxiselmélet: implicit szakértelem, kísérletező módszer, „know-how”
Értékelap: a szakmai kultúra és a gyakorlat szakmai tradícióit
értékelik, szervezet-centrikus
Kliensekkel való kapcsolat: exkluzív kontroll, szakértelem
demonstrációja
Szakmai fejlődés: mester-melletti tanulás, csinálva tanulás, a
tradícióba való beavatás gyakorlással
Kritika: a készség intuitív, nem tanítható vagy fogalmazható meg
szóban, hiányzik a folyamat elmélete, mellyel a tudás mélyíthető és
finomítható
A szociális munka “technikai-szakértői”
professzionális modellje: A funkcionalista
társadalomkép és a medikális modell.
A funkcionalista és a konfliktus alapú
társadalomkép
Mi az oka a társadalmi zavaroknak?
Mit kell tenni a társadalmi zavarok
megszüntetése érdekében?
A szociális munka medikális modellje
Hogyan lehet felépíteni egy professziót?
Mitől válik egy tevékenység
professzióvá?
Miért pont az orvoslás?
Miért pont az Amerikai Egyesült
Államokban?
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS MUNKA – JÓLÉTI ÁLLAM
• Létrejöttének gazdasági, társadalmi,
történeti, ideológiai, politikai,
nemzetközi, feltételei
• Lényege: az állampolgárok elemi
jólétéért viselt állami felelősség
(G. Esping-Andersen)
• Típusai: reziduális, korporatista, szociáldemokrata
• Hatása a szociális munkára: a szociális munka a jóléti
államokban vált modern értelemben vett
professzióvá
Technikai szakértői modell
•
•
•
•
•
•
•
•
Énkép: szakértő
Elméleti orientáció: az elméletek rendszerszerű tudását értékeli, az
elméletek kutatásból származnak
Tudásalap: az ezoretikus tudás a domináns forma, a tudás egyedüli
birtokosa a gyakorló szakember
Praxiselmélet: explicit és a problémákra alakalmazott technikákra
és
szakértelemre alapozott, szabályok irányítják a vizsgálatot,
amely
inkább részleges, semmint holisztikus
Értékalap: Technikai racionalitás, „Úgy gondolkodni, mint egy
szakember”, a specializációt segíti és magasan értékeli,
inkább
probléma-centrikus, mintsem kliens-centrikus
A kliensekkel való kapcsolat: objektivista megközelítés, a
szakértőkkel szembeni elvárások/követelmények tisztelete,
autoritás és
kontroll, a viszonyítási pont inkább a szervezet
szükségletei, semmint a kliens szükségletei/igényei
Szakmai fejlődés: a tudást és a tudományos elméletet értékelik,
ehhez
járulnak a szabályok és az irányítás, a tanulási
megközelítés gyakran statikus és didaktikus
Kritika: a folyamati/interperszonális viszonyok és adialógus
jelentőségét tagadja, a kliens tudását aluértékeli vagy nem
létezőnek tekinti, a folyamati készségeket extra dimenzióként
kezeli
A szociális munka
funkcionalista
irányzatának „termékei””
• Pszichológiai elméleteket és
pszichoterápiás módszereket
hasznosító irányzatok
(diagnosztikus iskola)
• Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatást
hangsúlyozó iskola (funkcionalista iskola)
• Integratív elméletek (rendszerelmélet,
problémamegoldó modell, szerepmodell, ökológiai
perspektíva)
A társadalmi konfliktus
elméleteinek hatása a szociális munkában
Radikális szociális munka (How, 1987):
• Eklektikus filozófiai gyökerek, egyetértenek
abban, hogy a társadalmi problémákat a
kontextus sajátosságaival magyarázzák.
• Irányzatai
1. radikális humanizmus: a közvetlen munkára
helyezi a hangsúlyt, és a kliensek
felszabadulását igyekszik elérni, tudásalap:
devianciaelméletek és fenomenológia
2. Radikális strukturalizmus: marxizmusban
gyökerező társadalombírálat, a közösségi és
csoportokkal végzett munkára teszik a
hangsúlyt
Professzionalizmus a szociális munkában
A kompetencia
Értékek – a célokról szólnak
= hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó
Tudás
ismeretek, elméletek, technikák
készségek (a hogyan tudása)
Szakmára felkészült személyiség
önbizalom
önismeret
önvédelem
Értékek a szociális gondoskodásban
Értékek = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó
Szakmai értékek vs. egyéni értékek
Tradícionális értékek
Radikális értékek
A személy tisztelete
Paternalizmus és védelem
Normalizáció és a társadalmi
szerepek azonossága
Esélyegyenlőség
Diszkriminációtólmentes gyakorlat
Partnerség
Állampolgáriság
Részvétel
Jelenlét a közösségben
Egyenlőség
Oppressziót elutasító gyakorlat
Empowerment, felhasználói
kontroll
Az oppressziót elutasító gyakorlat értékrendje
Központi kategóriák:
• Hatalom = a társadalmi szerveződések
befolyásolásának képessége
• Elnyomás – a hatalmi egyenlőtlenségekből fakad
• Empowerment = az érdekérvényesítési képesség
javítása
Célok:
- az egyének döntéshozási képességének növelése
- a közösségi fellépés elősegítése (társas támogató
rendszerek fejlesztése)
- képessé tevés (az önrendelkezés tiszteletben tartása,
választási lehetőségek megkeresése, informált döntéshez
segítés, a döntések végrehajtáshoz szükséges
kompetencia kimunkálása, feltételek teremtése,
közvetítés)
- új konceptuális keret (erősségekből való kiindulás, a
fókusz a környezeti rendszereken van).
Értékdilemmák
= Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással.
Pl. Eutanázia: emberi méltóság, önrendelkezés vs. az
élet értéke
Abortusz: önrendelkezés vs. az élet értéke
Gyakran ütköző értékek:
Védelem kötelezettsége vs. titoktartás
hatékony módszer választása vs. a kliens
önrendelkezése
Összeférhetetlenségi helyzetek
Az értékdilemmák kezelésének módjai:
Prioritások
Szabályok, pl. etikai kódex
A tudás
Az ökológiai perspektíva
7
A szociális munkások
tevékenységi területei:
1. Az ember testileg
2. Intraperszonális szint
3. Interperszonális szint
(az egyes emberek közötti
Interakciók)
4. Családi és más kiscsoportok
5.A helyi közösség
6. Az adott kultúra
7. nemzet, állam, társadalom
6
5
4
3
2
Alapfogalmak:
1
•Rendszerekből
álló rendszer
•Holisztikus
szemlélet
•Interakció
•Kihívás és
megbirkózás
•Szükséglet és
forrás
Szakmára felkészült személyiség
• Attitűdök: pozitív odafordulás,
érdeklődés, megbecsülés, tanulni
akarás, stb.
• Önismeret, önbizalom, önvédelem
• Tapasztalat, a határok ismerete és
elfogadása
• Az érett segítői identitás
• Eredményesség és hatékonyság
Hatékonyság és eredményesség a
mindennapi munkában
A szisztematikus
gyakorlat
= strukturált és eredmény-orientált gyakorlat
Cél: ne vesszünk el a nagyon bonyolult és
feszültségteli helyzetekben
Előnyei:
• mind a szolgáltatások felhasználója, mind a
szociális szakember biztonságban van
(mindkettőjük számára világos, hogy mi a
cél és miből áll az intervenciós folyamat)
• növeli a felek elégedettségét, az egymás
iránti bizalmat, a motivációt
• hozzájárul a felhasználók
érdekérvényesítési esélyeinek növeléséhez
A szisztematikus gyakorlat
kérdései
1.Mit akarunk elérni?
A „kielégítő egyensúlyi helyzet” amiben a szolgáltatások
felhasználója lesz az intervenció
eredményeképpen
2.Hogyan akarjuk elérni?
Az intervenciós folyamat terve
3.Miből tudjuk, hogy elértük a célt?
A siker, a kedvező változás mutatói
A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó
érvek szembeállítása
ESZKÖZTELENSÉG
AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG
NÖVELÉSE (KÖZÖSSÉGI MUNKA)
A FELHASZNÁLÓK ELLENÁLLÁSA
PARTNERSÉG
AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT
KATEGÓRIÁK TÚL MEREVEK
A CÉLOK ÉS A FOLYAMAT BÁRMIKOR
MEGVÁLTOZTATHATÓK
A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTÉSE A FELHASZNÁLÓRA
A FELHASZNÁLÓK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE
ÉS A VÉGREHAJTÁSBA
ELLENTMOND A BIZALMON ALAPULÓ
KAPCSOLATNAK
A FOLYAMAT ÁTLÁTHATÓSÁGA ERŐSÍTI A
BIZALMAT
IDŐNYOMÁS
A STRUKTURÁLATLAN GYAKORLAT
IDŐIGÉNYESEBB
A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KISZOLGÁLTATÓDNAK
A MENEDZSEREKNEK
NEM LEHET A FELHASZNÁLÓKKAL MINDEN
ESETBEN SZISZTEMATIKUSAN DOLGOZNI
A TISZTÁZOTT HELYZETEKBEN MINDEN FÉL
NAGYOBB BIZTONSÁGBAN VAN
EZ IGAZ, DE ETTŐL MÉG NEM MONDHATUNK
IGENT A KAOTIKUS GYAKORLATRA