Transcript Vállalkozás gazdaságtan

„Hulladékgazdálkodás és
feldolgozóipar a
felnőttoktatásban” projekt
Waste Management Systems and Recycling
Industry in Adult Education
Lifelong Learning Programme Leonardo da
Vinci sub-programme
Transfer of Innovation action
(Supported by the European Comission)
A Szelektív hulladékgyűjtés és –
kezelés (képzők képzése)
Környezettudatos életmód, környezeti
terhek csökkentése
„Vállalkozás gazdaságtan” modul
Veszprém, 2010.
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
Számvitel
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
ÉRDEKELTEK
•
•
•
•
•
KÜLSŐ
Tulajdonosok
Hitelezők
Szállítók
Vevők
Állam
BELSŐ
• Tulajdonosok
• Menedzserek
• Munkavállalók
Vállalkozás
Vállalkozás
gazdaságtan
gazdaságtan
Veszprém,
Veszprém,
2010. 2010.
A VAGYON FOGALMA
• A vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem
anyagi (immateriális) javak összességét
vagyonnak nevezzük.
• Felosztása: .
–
–
–
–
Megjelenési forma szerint
Felhasználásuk szerint
Az újratermelési folyamatban elfoglalt helyük alapján
Felhasználásuk időtartama alapján
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
Veszprém,
2010. 2010.
A MÉRLEG
• A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli
okmány.
• A vagyont egy adott időpontban mutatja be.
• Kettős vetületben, mint, eszközöket (aktívákat) és, mint
forrásokat (passzívákat).
• A mérlegben az eszközök és a források értékének
egyezni kell. Ezt az értéket nevezik mélegfőösszegnek.
• A mérlegben a vállalat vagyonát összevontan, kötött
sorrendben, pénzértéken kell kimutatni, és minden
vagyont ki kell mutatni.
• A beszámoló számszaki részének egyik legfontosabb
dokumentuma is.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
A MÉRLEG SZERKEZETE
• Mérlegfőcsoportok – A latin ABC nagybetűi
• Mérlegcsoportok – Római számok a
főcsoportokon belül mindig újra kezdve.
• Mérlegsorok – Arab számmal jelölik
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
A MÉRLEG KÉTOLDALAS
VÁLTOZATA
ESZKÖZÖK
A) Befektetett eszközök
B) Forgóeszközök
C) Aktív időbeli
elhatárosok
FORRÁSOK
D) Saját tőke
E) Céltartalékok
F) Kötelezettségek
G) Passzív időbeli
elhatárolások
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
EREDMÉNYKIMUTATÁS
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS
• Eredmény
– Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak
különbözete.
• Lehet
– Pozitív (nyereség)
– Negatív (veszteség)
Vállalkozás gazdaságtan
EREDMÉNYKATEGÓRIÁK
Veszprém, 2010.
• Eredménykategóriák
– Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
(1)
– Pénzügyi műveletek eredménye (2)
– Szokásos vállalkozási eredmény
(1+2=3)
– Rendkívüli eredmény (4)
– Adózás előtti eredmény (3+4)
– Adózott eredmény
– Mérleg szerinti eredmény
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, FORMÁI
2010.
• Forgalmi költség eljárással készülő
eredménykimutatás
• Összköltség eljárással készülő
eredménykimutatás
Vállalkozás gazdaságtan
ÖSSZEHASONLÍTÁS
Veszprém,
2010.
Összköltség eljárás
I. Értékesítés nettó
árbevétele
II. Aktivált saját
teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű
ráfordítások
V. Személyi jellegű
ráfordítások
VI. Értékcsökkenés leírás
VII. Egyéb ráfordítások
Forgalmiköltség eljárás
I.
Értékesítés nettó
árbevétele
II.
közvetett költségei
III. Egyéb bevételek
IV. Értékesítés
közvetlen költségei
V. Értékesítés bruttó
eredménye
VI. Értékesítés Egyéb
ráfordítások
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
Költségtan
Nemek szerint
Elszámolhatóság
szerint
Anyagjellegű
ráfordítás
Közvetlen, a
költségviselők
szerint
elszámolható
Fix költségek
Személy jellegű
ráfordítás
Közvetett, a
költséghelyek
szerint
elszámolható
Változó költségek
• Proporcionálisan
változó
• Degresszíven változó
• Progresszíven változó
Értékcsökkenés
Egyéb
A termelés
volumenváltozásához
való viszony szerint
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
•Anyagköltségek (anyag jellegű
ráfordítás)
A termelés során felhasznált munkatárgyak
pénzben kifejezett értéke. Anyagköltséget
jelent a vállalkozás számára, többek között,
a termék előállításához felhasznált
nyersanyag, segédanyag, a felhasznált
üzemanyag, energia, a megvásárolt félkész
termék.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Nemük
Szerint
• Bérköltség (Személyi jellegű
ráfordítások)
A bérköltség a dolgozóknak kifizetett
munkabérből, járulékaiból és a természetbeni
juttatások összegéből tevődik össze. A dolgozók
munkabére, a vállalkozások bérpolitikájának
függvényében három fő részből áll:
- törzsbér, - kiegészítő fizetés, - bérpótlék
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Nemük
Szerint
• Értékcsökkenés (amortizáció)
Az értékcsökkenési leírás a vállalkozás
tulajdonában lévő befektetett eszközök
(épületek, gépek, berendezések, bútorok,
járművek) fizikai elhasználódása és
korszerűtlenné válása következtében
keletkező költség.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Nemük
Szerint
• Egyéb Költségek
Ezek azok a költségek, amelyek az előző három
csoportba (anyag, bér, értékcsökkenés) nem
sorolhatók be. Ezek a költségek lehetnek
anyagjellegűek, mert pl. a munka során használt
irodaszerek, papír, szakkönyvek, reprezentációs
költségek, reklámköltségek, fűtés, világítás
költségei egyéb költségeknek számítanak.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Elszámolhatóságuk
Szerint
• Közvetlen (explicit) költségek
Az a költség, amelyről a felmerülés
pillanatában megállapítható, hogy melyik
termék/szolgáltatás miatt merült fel,
melyiket milyen mértékben terheli.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Elszámolhatóságuk
Szerint
• Közvetett (implicit) költségek
Azokat a költségeket tekintjük közvetett kts.nek, amelyről a felmerülés pillanatában
egyértelműen csak a felmerülés helye
állapítható meg, de a költségviselőt terhelő
mérték nem. Ezt a felmerülési helyet
költséghelynek nevezzük.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
• Fix költség
A fix költségek olyan költségek amelyek
összegükben viszonylag állandóak. Ez azt
jelenti, hogy ezek a költségek viszonylag
függetlenek a termelés mennyiségének
változásaitól. Egy meghatározott termelési
mennyiségen belül ezek a költségek nem
változnak.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
• Variabilis költségek
– A proporcionálisan (lineárisan) változó
költségek csoportját.
– A degresszíven változó költségek csoportját.
– A progresszíven változó költségek csoportját.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
• A proporcionálisan (lineárisan)
változó költségek
A proporcionálisan változó költségekre az a
jellemző, hogy pontosan ugyanolyan
mértékben változnak, mint amilyen mértékben
a termelés volumene változik. Ha a termelés
volumene 10%-kal változik a lineárisan
változó költségek is közelítőleg 10%-kal fog
változni.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
• Degresszíven változó költségek
– A degresszíven változó költségekre az a
jellemző, hogy a termelés volumenének
megváltozásával ezek a költségek is
változnak, de a változás mértéke nem éri el a
termelés változásának mértékét
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010.
• Progresszíven változó
költségek
A progresszíven változó költségekre az a
jellemző, hogy a termelés volumenének
változására nagyobb mértékben reagálnak. A
progresszív költségek növekedése
(csökkenése) mindig nagyobb mint a termelés
volumenének növekedése (csökkenése).
Fix költség
Kf [Ft/év]
Összes ktg.
Q [db/év]
kf [Ft/db]
Fajlagos ktg.
Q [db/év]
Proporcionális költség
Összes ktg.
Kp [Ft/év]
Fajlagos ktg.
kp [Ft/db]
Q [db/év]
Q [db/év]
Degresszív költség
Összes ktg.
Kd [Ft/év]
Fajlagos ktg.
kd [Ft/db]
Q [db/év]
Q [db/év]
Progresszív költség
Kp [Ft/év]
Összes ktg.
Q [db/év]
kp [Ft/db]
Fajlagos ktg.
Q [db/év]
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
Á
Á, K
Ft/év
Kö
F
Kpö
Kfő
Q db
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
Pénzügyek
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• A kereskedelmi bankok feladatai:
– Betételfogadás
– Hitelezés
– Fizetési forgalom lebonyolítása
– Egyéb pénzügyi szolgáltatások
• A bank profitja a hitelkamat és betétkamat
között meglévő különbség (kamatmargin)
és az egyéb szolgáltatások díjai
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• A banki ügyletek felosztása
– Aktív ügyletek pl. hitelnyújtás,
betételhelyezés más bankoknál, értékpapír
vásárlás
– Passzív ügyletek pl. betétgyűjtés, hitelfelvétel
más banoktól
– Egyéb banki ügyletek pl. pénzforgalom
lebonyolítása, valuta-devíza vétel, eladás.
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• A banki betétek csoportosítása:
– Látra szóló
– Lekötött betét
– Takarékbetét
• A pénzforgalom lehet:
– Készpénz nélküli
– Készpénzes
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• Banki hitelfajták 1:
– Ki kapja?
• Lakossági hitel
• Vállalati hitel
• Bankközi hitel
– Mennyi időre kapja?
• Rövid lejáratú (egy éven belüli)
• Közepes lejáratú (1-3 év)
• Hosszú lejáratú
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• Banki hitelfajták 2:
– Tartalma szerint
• Pénzhitel
• Kötelezettségvállalás
– Fedezet alapján
• Fedezettel nem rendelkező hitel
• Fedezettel rendelkező hitel
– A fedezet természete alapján
• Személyes fedezet
• Tárgyi fedezet
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• Sajátos banki, pénzügyi ügyletek
– Lízing
– Faktoring
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
• Hitelképesség vizsgálat
– Az általános gazdasági helyzet felmérése
– Az ágazat helyzetének felmérése
– A hitelt kérő vállalkozás lehetőségeinek és
működésének felmérése
• Leggyakrabban használt mutatók
– Likviditási mutatók
– Eladósodottsági mutatók
– Megtérülési mutatók
Vállalkozás gazdaságtan
Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Veszprém, 2010.
Az üzleti terv
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Tervezés
előkészítése
• Az üzleti terv megválaszolja, hogy:
– Melyek a vállalkozás hosszú távú céljai?
– A vállalkozói ötlet milyen távra és időtartamra
látja előre az Ön helyzetét?
– Mekkora lesz a vállalkozás?
– Kikkel fog együttdolgozni?
– Mennyi lesz a részesedése a piaci
forgalomból?
– Egy vállalkozása lesz, vagy több is?
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
Az 2010.
ÜT szerepe
A vállalkozás teljes üzleti elképzelésének
részletes leírása. Átfogó képet ad a vállalkozás
működéséről, céljairól, a célokhoz vezető
tevékenységekről.
Az üzleti tervet az alábbi területeken használják:
• befektetőknek, hitelezőknek, potenciális
partnereknek a vállalatról történő információ
átadására;
• a vállalati célok tervezéséhez, a célok
elérésének nyomon követésére;
• a vállalat bemutatására.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Az ÜT
célcsoportja
• Ki finanszírozhatja a vállalkozásunkat:
– Saját magunk
– Finanszírozók
• Hitelezők
• Befektetők
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Az ÜT információ
tartalma
• A vállalkozás ismeri piacát és lehetséges
vevőit, azok igényeivel együtt.
• Tisztában van azzal, hogy mit tud jobban,
mint a többiek és azzal hogyan tudja
mindezt kiaknázni.
• Az előrejelzések hihetőek, az
előrejelzéseket milyen tények támasztják
alá.
Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém,
2010.
Az
ÜT jellemzői
• A jó üzleti terv:
– Jól átgondolt
– Válaszokat ad a tervet olvasók üzleti
kérdéseire
– Tárgyilagos
– Laikusok számára is érthető
– Egységes
– A vállalkozás névjegye
Az ÜT tartalma
• Az üzleti terv tartalma:
– Tartalomjegyzék
– Vezetői összefoglaló/összegzés
– A vállalkozás általános bemutatása
– Termékek és szolgáltatások
– Marketing terv
– Működési terv
– Vezetőség és szervezeti felépítés
– Struktúra és tőkésítés
– Pénzügyi terv
Az ÜT mellékletei
• Az üzleti terv mellékletei:
– Vezetők szakmai önéletrajza
– Konkurenciaelemzés
– Értékesítési előrejelzés (piaconként)
– Nyereségelemzés (termékenként)
– Titoktartási nyilatkozat minta
Vezetői összefoglaló
A vezetői összefoglaló a teljes üzleti terv
lényegi kivonata, amely tömören
megragadja és rögzíti a jelentés lényegét.
Feladata:
 a figyelem felkeltése
 az ajánlat megértésének
megkönnyítése
A vállalkozás általános bemutatása
A vállalat alapvető tevékenységeinek és a
tevékenységek jellegének bemutatása.
Feladata:
 a jelen helyzet bemutatása
 célok megfogalmazása
Termékek és szolgáltatások
A termékek és a szolgáltatások
tulajdonságainak és vonzerejüknek világos
és egyszerű bemutatása.
Feladata:
 a termék fizikai leírása
 a termék felhasználhatósága és
vonzereje
 a termék fejlettségi szintje
Marketing terv
A marketing terv a tervezett vállalkozás jellegének, elvárt
eredmények, várható árbevétel érdekében a piac
befolyásolás módjának bemutatása.
Feladata:
 piac és lehetőségek meghatározása
 konkurencia és egyéb befolyásoló tényezők
bemutatása
 marketing stratégia meghatározása
 piackutatás bemutatása
 értékesítési előrejelzés leírása
 kiegészítő anyagok csatolása
Működési terv
A működési terv a gyártási és feldolgozási
technológia nem túl részletes, az olvasó
számára is érthető formában történő leírása.
Feladata:
 a termékfejlesztés leírása
 a gyártás bemutatása
 karbantartás és szervízellátás leírása
 külső befolyásoló tényezők bemutatása
Vezetőség és szervezeti felépítés
A vezetőség és szevezeti felépítés a
vállalkozás személyi feltételeinek és
szervezeti felépítésének részletes
bemutatása.
Feladata:
 a vezetőség és tisztségviselők bemutatása
 szervezeti ábra bemutatása
 személyzeti politika és stratégia
bemutatása
Struktúra és tőkésítés
A struktúra és tőkésítés fejezet a gazdálkodás
jogi formájának a meghatározása, a vállalkozás
tervezett tőkeszerkezetének kialakításának
bemutatása.
Feladata:
 a vállalati struktúra meghatározása
(döntés)
 jelenlegi és jövőben várható pénzforrások
meghatározása (tőkeigény)
Pénzügyi terv
A pénzügyi terv a vállalkozás tervezett pénzügyi
teljesítményének, hiteles és átfogó módon történő bemutatása.
http://www.adameurope.eu/adam/project/projectList.htm?action=list
All
Feladata:
 a vállalatok pénzügyi helyzetéről pontos
képet adni
 előrejelzéseket készítése