Transcript FormaiFeltarasEgysegesitesHazaiEsNemzetkoziTorekvesei

A formai feltárás
egységesítésének hazai és
nemzetközi törekvései; ISBD
Dok.leírás, formai feltárás
Zsák Judit
Miért jó az egységesítés?
könyvtári hálózat megléte
 közös információfeldolgozási szabványok,
technológiák
→ megvalósulhat a közgyűjtemények közötti
együttműködés
 A globális környezetben a nemzetközi
szabványokon alapuló bibliográfiai
számbavétel egyre fontosabbá válik.

1960-as évek vége: az Egyetemes Bibliográfiai
Számbavétel eszménye kiterjed az egész világra
Megvalósítása érdekében megszülettek a nemzetközi
szabványok és szabályzatok:
ISBD-k [International Standard Bibliographic
Description],
 MARC (Machine-Readable Cataloging)-formátumok,
 ISO-szabványok


Az Unicode szabvány (legelterjedteb szabványokban
leírt karakterek és vezérlő kódok) és az ISO/IEC 10646
lehetővé teszi a világ legnagyobb írásrendszereinek a
megjeleníthetőségét → adatcsere-formátum
OPAC

IFLA (International Federation of Library
Associations) munkacsoport alakult az
OPAC [Online Public Acess Catalogue]
követelményeinek kidolgozására.

Célja a katalógusok megjelenítő
formátumainak szabályozása (weben
alapuló katalógusoké is).
Az elektronizáció hatása

Az a környezet, amelyben a katalogizálási elvek
és szabályok működnek, az utóbbi években
drámaian megváltozott.

A változás kulcstényezői: a könyvtárgépesítés,
az internet terjedése, a gépi rendszerek
bevezetése és állandó fejlődése, valamint a
nagy, nemzetközi adatbázisok kialakulása,
amelyek közös (osztott) katalogizálási
programok keretében létrejött rekordokból
állnak.
Az elektronizáció által előidézett legfontosabb
változások a katalogizálás történetében:





Az automatizált katalógusok széles körű használata és az online
katalógusok (OPAC) fejlődése.
A helyi és a nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, majd az
Internet használata, s ennek nyomán az elektronikus központi
katalógusok kialakulása, a közös katalogizálás
A keresési és dokumentumtovábbítási protokollok, elsősorban a
Z39.50 ügyfélkiszolgáló technológia megteremtése, amelynek
hatására a keresőkérdést a felhasználó a világ bármely pontján
található adatbázisokon lefuttathatja.
A személyi számítógépek teljesítményének a növekedése, s
ezáltal a bibliográfiai rekordok letölthetősége a saját
munkaállomásra.
Az egységes MARC [Machine Readable Cataloguing = géppel
olvasható katalogizálás] formátum kidolgozása és alkalmazása
(melyet egységes formában: SGML nyelven rögzítenek).
Elektronikus dokumentumok
feldolgozása
korszerű katalogizálási szabályzatok
 ISBD/ER, azaz a International Standard
Bibliographic Description for Electronic
Resources foglalkoznak az elektronikus
dokumentumok feldolgozásával.
 A fizikai hordozón önállóan megjelent
elektronikus dokumentumokkal nincs probléma,
hisz ezek kézben fogható jellegüknél fogva a
hagyományos értelemben vett könyvtári egység
fogalmába beilleszthetőek.

Dublin Core

A távoli elérésű dokumentumok problémája! Az
interneten fellelhető digitális dokumentumok
rohamos gyarapodása és a leírásukra tett
kísérletek → Dublin Core Metadata Initiative
(Dublin Core Metaadat Kezdeményezés)

a hálózaton található dokumentumok leírásának
egységesítésére jött létre

[metaadat = egy másik adatot leíró,
meghatározó adat, amely összefoglalja az adat
használatára vonatkozó összes fontos tényt]
Dublin Core

Elnevezése az első konferenciához kötődik, amelyet az Ohio
állambeli Dublinban tartottak 1995-ben könyvtárosok, levéltárosok,
tudósok és informatikus szakemberek részvételével.
A konferencián két alapelv fogalmazódott meg:
1. legyen a leírás egyszerű, hogy a munka ne igényeljen katalogizáló
szakembereket,
2. de fejezze ki a dokumentumok tartalmát minél pontosabban.


Az első konferencián határozták meg azt a 13 metaadatot is,
amelyeket – mint legfontosabbakat – core-nak (mag) neveztek el.

Az adatelemeket 1996-ban, a harmadik konferencia után
véglegesítették: számuk ekkor kibővült 15-re.
MSZ→ KSZ

Évtizedeken keresztül az MSZ 3424 jelű és
számú, Bibliográfiai leírás című szabványsorozat
tagjai tartalmazták a bibliográfiai leírások
megjelenítésére vonatkozó előírásokat
Magyarországon.

Ezek helyett a szabványok helyett 1999-től
szabályzatok jelennek meg: Könyvtári és
szakirodalmi tájékoztatási szabályzat címmel,
KSZ betűjellel
Különbségek:
 Pl. nem különböztet meg teljes és
egyszerűsített leírást
 nincs többlépcsős leírás időszaki
kiadványok esetében