Transcript 01_Alapfogalmak_Gépkiválasztás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Építőipari Logisztika
Bevezetés, alapfogalmak, gépkiválasztás
Összeállította: Gyimesi András
Budapest 2014.
Építőipari Logisztika – Tárgytematika - követelmények
Tematika
• Logisztika alapfogalmai
•Gépkiválasztási módszertan
• Készletezési és raktározási kérdések
• Gépek termelési jellemzői
• Gépfenntartás logisztikai kérdései
•Gépfenntartás speciális feltételrendszere az építőiparban
Követelmények
• Leadandó feladat (esszé) és annak prezentálása
•1 db sikeres Zárthelyi Dolgozat megírása
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika – Tárgytematika - követelmények
Időbeosztás tervezet 2014 tavaszi félév
Hét Dátumok
Előadás
Ki tartja
1.
10.febr
Logisztika alapfogalmai, Gépkiválasztási módszerek
2.
17.febr
Gépkiválasztási módszerek
3.
24.febr
Készlet / Raktár
4.
03.márc
Készlet / Raktár
5.
10.márc
Feladatkiírás, kiadás
6.
17.márc
Termelő üzemmód, teljesítőképesség
7.
24.márc
Termelő üzemmód, teljesítőképesség
8.
31.márc
Gépfenntartás
9.
07.ápr
Gépfenntartás
10.
14.ápr
11.
21.ápr
Húsvét
:-)
12.
28.ápr
Zárthelyi Dolgozat
:-(
13.
05.máj
Prezentációk a feladat kapcsán
14.
12.máj
Pót Zh
Gyimesi
Bohács
Gyimesi
Rózsa
Gyimesi
Munkavédelem és emelőgépek speciális üzemeltetési és dokumentációs f.
Rinkács,
Odonics
Gyimesi
:-(
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika – Logisztika alapfogalmai
Mi a Logisztika?
A logisztika az anyagok, eszközök, személyek, energiák, információk áramlását
megtervező, irányító és felügyelő tevékenységek általános szabályainak a tudománya.
A logisztika segítségével (általánosan elmondható, hogy)
– csökkenthetőek: a készletek, gépigények, területigények,
az energiafogyasztás,tőkelekötés;
– növelhetőek: a termelékenység, gépkapacitás, nyereség;
– javítható: a termékek minősége;
– a tervezett időráfordítás biztonságosabban megtartható
A logisztika kiemelt jelentőséggel bír az építőiparban, hiszen közel tízszeres technológiai
eljárást használ mint az általános gépgyártás, így az építőipari tevékenységek igen
bonyolult összességére kell alkalmaznunk a logisztika optimalizáló eszközeit.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika – Építőgépek üzemeltetési vezetője szemszögéből
Miben segítheti a gépészeti vezetőt a logisztika eszközrendszere?
Gépkiválasztás
- beruházás esetén, vagy
- meglévő flottából feladathoz
Gépek üzemeltetési anyagainak készletezése és raktározása
- készlettervezés
- raktározástechnika
Gépek diszponálási feladatai
- útvonal optimalizáció, rakomány optimalizáció
Gépekkel végzett tevékenységek optimalizálása (Termelő üzemmód)
- járattervezés, optimalizáció
Építéshez szükséges nyersanyagok diszponálása
- járattervezés, rakomány és útvonal optimalizáció,
- forrás/depó helymegválasztás / optimalizáció
(Folyamatosan változó) munkaterület optimális kihasználása
Keletkező hulladék-anyagok depózása, rakodása szállítása
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Az építőgép mint termelő eszköz kiválasztása igen összetett feladat. A követelményrendszer elemei sokrétűek, és sokszor ellentmondásos követelményeket állítanak a
gépészeti vezetésnek.
A kiválasztási szempontrendszer jellemző elemei lehetnek:
• bekerülési/beruházási költség
• alkalmazástechnológia
• üzemi paraméterek
• munkavédelem
• környezetvédelem
• tárolás, szállítás
• ellenőrzés
• üzemeltethetőség
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Bekerülési/Beruházási költség
Általánosan elmondható, hogy egy gépi berendezés bekerülési költsége a
vállalat/vállalkozás vezetők számára - a jelen piaci helyzetben különösen – elsődleges
szempont. Ha a gépészeti vezetőnek nincs a kezében más meggyőző érv, sokszor ez a
paraméter lesz a beruházás tekintetében a döntő.
Pedig nyíivánvaló, hogy a bekerülési költség vizsgálata önmagában nem nyújt teljes képet
a gép költségeiről.
TLC – Total Lifetime Cost – analízissel illetve ÁKN – Árbevétel-Költség-Nyereség analízissel
sokkal teljesebb képet kapunk .
Egyenlőre a beruházási költséget illetve a bekerülési költséget vizsgáljuk meg külön, és
nézzük meg milyen lehetőségeink vannak. A későbbiekben rátérünk a fenti analízisekre is.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Bekerülési/Beruházási költség
Alternatívák
Gépbeszerzés
Vásárlás
Lízing
Bérlet
tőkeigény
nagy
közepes
kicsi
Költség jellege
Beruházás, ÉCS
befejezetlen beruházás
üzemeltetési költség
Bevonható egyéb források
hitel, EU és GOP
Hitel, EU és GOP
Szabadfelhasználású kölcsön
Saját tulajdon
Szabadon diszponálható
előnyei
hátrányai
Saját tulajdon (ÉCS)
Minden üzemelltetési költség
minket terhel (szerviz, javítás,
alkatrész)
A hosszútávú üzemeltetési
Relative szabadon Diszponálható költségek is a bérbeadóéi
Finanszírozó tulajdona a lejáratig Nem diszponálható
Minden üzemeltetési költség
szabadon: felhasználási
minket terhel
időkorlátok
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
LTC – Lifetime Cost analízis
Lifetime Cost (élettartam költség): Minden olyan költség ami tervezetten a vizsgált
eszközzel kapcsolatban felmerül, annak megvásárlásától eladásáig vagy üzemen kívül
helyezéséig, a teljes üzemeltetés során.
Azaz:
Vételár, finanszírozás költsége, üzemanyag,
felülvizsgálatok, tervezett fődarab felújítások…
kopóalkatrészek
cseréje,
kötelező
Az eszközök összehasonlítása:
A módszerrel releváns összehasonlítás építőgépek esetében adott üzemóraszámra
történhet. Célszerű a viszonyításhoz használt üzemóraszámot a gépcsaládra és a cég
tevékenységére is jellemző adatokat figyelembe venni.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
LTC – Lifetime Cost analízis
Az eszközök összehasonlítása:
Gépcsalád hatása a viszonyítási üzemóraszámra:
A különböző géptípusok jellemző éves üzemóraszáma eltérő. Tapasztalat hiányában
szakértői katalógusok adhatnak választ (Lectura GmbH)
Pl: Közepes homlokrakodó:
c.a. 1100-1250 óra/év
20 tonnás láncos kotró:
850 óra/év
Árokásó-rakodógép:
700 óra/év
…ámde:
Cég tevékenységének hatása a viszonyítási üzemóraszámra:
-Tevékenység jelleg
- Vezérgép jellege
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
Megjegyzés gondolatok:
Saját tulajdonú gép saját munkában való alkalmazásának költségei….
Saját tulajdonú gép bérbeadása és annak nyereségszámítása – megközelítések….
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
Á K N (árbevétel – költség – nyereség) analízis
Ehhez a vizsgálathoz ismernünk kell a gép pontos költségeit az idő függvényében (a
könyvelés adataiból és az abból meghatározható forecast trendből). Felrajzolható a ΣK =
ΣK(t) függvény. Ez a függvénygörbe a B bekerülések pontjából indul a t = 0 pontban és
egyre meredekebben emelkedik a fokozódó elhasználódás következtében (ÉCS).
Az árbevétel ΣÁ = ΣÁ(t) függvény is könnyedén szerkeszthető ugyanazon forrásból.
Ha a független változónk nem az idő, hanem a megtermelt árumennyiség akkor X(t) helyett X(Q) függvényeket
Kapunk.
Megjegyzés:
Jelen példában az árbevétel lineárisan növekvőnek
feltételezett a termelt mennyiség függvényében, az
egyszerű átláthatóság kedvéért, ami egy ipari
létesítmény folyamatos üzemű termelő berendezésénél
lehet releváns, de az építőgépek üzeménél, a
valóságban korántsem így alakul.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
Á K N (árbevétel – költség – nyereség) analízis
Az Á árbevétel és a K költség különbsége a
nyereség ΣN = ΣÁ – ΣK. Ha cégünk termelése
olyan nagy, hogy befolyásolja a piaci egységárat,
akkor a ΣÁ(Q) görbéje lehajló növekvő Q
termékmennyiséggel. Mindkét féle ΣÁ(Q)
összefüggés esetén van két metszéspont a Q1 és
Q2 mennyiségeknél. Ezeket költségfedezeti
pontoknak nevezik. Ha a termelés mennyisége
nem éri el a Q1 vagy meghaladja a Q2 értékeket,
akkor negatív az ΣN, tehát veszteséges a
tevékenység a vizsgált a géppel/géplánccal. Csak
Q1 < Q < Q2 esetekben van nyereségük. A
nyereség maximális értéke a Qopt mennyiség
előállítása/ kitermelése/beépítése esetén érhető
el.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata
Á K N (árbevétel – költség – nyereség) analízis
Ha két gép közül kell választanunk, és ismerjük
mindkettnek az ÁKN jelleggörbéit, akkor
egyértelműen dönthetünk.
Példa: Az olcsóbb vételárú BII gép költséggörbéje
meredekebben emelkedik, (feltételezve a kevésbé
tartós kialakítást). A két görbe III metszéspontjához tartozó QIII mennyiségnél kisebb
várható igény esetén az olcsóbb gép, ennél
nagyobb várható igény esetén a drágább gép
fogja hozni a nagyobb hasznot.
Ez a módszer természetesen használható kettőnél
több gép közötti döntéshez is.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Az alkalmazástechnológiai követelmények általánosan a gép termelési
feladatához, részterületéhez, a vele végzendő munkához, a termelvény elvárt
minőségéhez, ennek időbeli mennyiségéhez, a felhasznált fő- és segédanyagok
mennyiségéhez és minőségéhez, az elfogyasztott energiahordozó fajtájához és műszaki
jellemzőihez, a gép környezetéhez (szabad ég, vagy légkondicionált épület), a kezelés
időgényéhez és minőségéhez kapcsolódnak.
Triviálisnak tűnik, hogy a megfelelő eszközt a megfelelő feladathoz kell rendelni. Egy gép
kiválasztásánál ez egyszerűbb feladatnak tűnik, de abban az esetben, amikor egy komplex
építési folyamatot tervezünk akkor több gépet számos feladathoz kell hozzárendelnünk.
A fentiek alapján adódik, hogy figyelembe véve a részfeladatok időbeli egymásra
épülését, és a gépkihasználtságok maximalizálásának törekvését nem feltétlenül kell
minden részfeladathoz dedikált gépet rendelnünk.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Alkalmazástechnológiai követelmények
Adott feladatot több berendezés is képes megvalósítani. Minél több munkavégzési
paramétert ismerünk az adott munkafázisról, annál pontosabban behatárolható az ideális
gép.
Pl.:
2,5 méter mély árkot kell ásni... 
…a szántóföldeken keresztül …
… 30 cm szélességben… 
… 70 km hosszan, vezetékfektetéshez 
 gumikerekes kotrógép
 lánctalpas kotrógép
 lánctalpas minikotró
 folyamatos üzemű árokásó
A támasztott követelmények komplex volta miatt több a döntést segítő technikát,
algoritmust is alkalmazhatunk arra, hogy gépet illesszünk egy adott feladathoz.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Kesselring-módszer (Pontozásos módszer, 1953)
A paraméterek többsége mérhető ugyan arány- vagy legalább intervallumskálán,
azonban mértékegységeik eltérőek. Ezeket átalakítani közös mennyiségekre nagyon
munkaigényes feladat. Ezért minden paraméternek megbecsüli az ideális értékét és ez a
legnagyobb, 4-es pontszámot kapja. A paraméterek minősítése tehát:
• Nagyon jó (eléri az ideális szintet) 4 pont
• Jó 3 pont
• Kielégíti 2 pont
• Elfogadható 1 pont
• Nem kielégítı 0 pont
Ezek segítségével a termék (jelen esetben a gép) Kesselring-féle műszaki értéke:
ahol: p – a pontértékek számtani átlaga,
pmax – az ideális megoldás pontszáma (esetünkben: 4).
A Kesselring-módszer egyszerő, ezért sokáig használták.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Kesselring-módszer hibái:
– Sorrendi skála lévén elvileg hibás számtani átlagot számítani.
– A mindenben középszerű terméket azonosnak értékeli, az egyes tulajdonságaival
kiugró, más tulajdonságaival elmaradó termékhez viszonyítva.
– A vonatkoztatási alapja egy elképzelt ideális rendszer, aminek objektivitása
az esetek többségében vitatható.
Maga Kesselring idővel súlyzószámokat is alkalmazott az egyes tulajdonságok gazdasági
értékének a figyelembevételére, ami bonyolítja a módszer alkalmazhatóságát.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
KIPA-módszer:
A módszert a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének két munkatársa dolgozta ki az
1970-es években.
Több cél illetve kritérium esetén nincs abszolút optimális megoldás, csak optimum
kompromisszum. Komplex döntési problémák rendszerelvű megoldásának első, alapvető
követelménye a döntés tárgyát képező változatok elbírálásának alapját képező kritérium
és preferencia rendszer feltárása és egzakt meghatározása.
Amennyiben ezek a kritériumok és preferenciák rendelkezésre állnak már, úgy
alkalmazhatjuk a módszert a következő módon:
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
KIPA-módszer:
Az egymással versenyben lévő változatokat páronként összehasonlítjuk, körmérkőzéses
rendszerben. A bázisváltozat sorban egymás után összehasonlításra kerül a többivel (i). A
vele összehasonlított változat: j. A közöttük fennálló relációk: i>j; i
Elkészítjük a szintetizált információkat tartalmazó mátrixot. (Páros összehasonlításról van
szó). A mátrix sorai Ti rendszerek, oszlopai Tj rendszerek, (i nem egyenlő j-vel). A mátrix
minden mezőjében – a főátló kivételével – két elemet tüntetünk fel. Bal felső sarok:
preferencia mutató, más néven előnymutató (Cij), megmutatja, hogy a Ti rendszer az
értékelési tényezők hány százalékában preferált vagy indifferens a Tj rendszerhez
viszonyítva.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
KIPA-módszer:
Kiszámításuk kétféleképp történik. Jobb alsó sarok: hátránymutató dq%. Kiszámításánál
csak a legnagyobb hátrányt vesszük figyelembe, ahhoz viszonyítjuk a tényleges intenzitást
(hátrányt). Ha minden döntési alternatívát az összes többivel összehasonlítottunk, meg
kell adni az előnyök megkívánt mértékére és a még elfogadható maximális hátrányokra
vonatkozó kritikus értékeket. Annál biztosabb j változat fölénye egy másik, i változattal
szemben, minél magasabb a preferencia, és minél alacsonyabb a hátránymutató értéke.
A következő lépés a ci,j preferencia, azaz az előnymutatók meghatározása. A ci,jértékeket
minden egyes rendszer közötti viszonylatban számolni kell. Kiszámításának menetét egy
példán, a T1 - T2 rendszereken keresztül mutatjuk be. Összeadjuk azon értékelési tényezők
súlyszámát, ahol T1 preferál vagy indifferens T2 rendszerhez képest, és ezt az összeget
osztjuk a súlyszámok összegével.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
KIPA-módszer:
Az előnymutatók számítását követően a di,j diszkvalifikancia értékeket, vagyis a
hátránymutatókat határozzuk meg. A számítása a T1 -T2 esetében: megkeressük a
legnagyobb skálakülönbséget, ahol T2 preferál T1-hez képest. Ezt az értéket osztjuk a
legnagyobb skála terjedelmével (jelen esetben néggyel). A kisebb súly skálák esetén
súlyozva számítandó a skálakülönbség.
Az előny- és a hátránymutatókat egy új táblázatba foglaljuk, az ún. KIPA mátrixba.
Az összehasonlításhoz preferencia (p) és diszkvalifikancia (q) szinteket kell meghatározni.
Az első szint p ≥ 100% és q ≤ 0%. Azon Ti Tj viszonylatban lehet behúzni a
preferenciarelációt, ahol ci,j ≥ p és di,j ≤ q. Természetesen ritka eset lesz, hogy ezen a
szinten össze lehessen hasonlítani minden egyes rendszert, ezért a további
összeméréseket p értékének csökkentésével, és d értékének a növelésével kell elvégezni.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Fuzzy logika alatt egy egész elméletcsaládról beszélhetünk, melynek sokrétű alkalmazásai
vannak elsősorban az informatikában, de alkalmazásra talált a nyelvtudományi és logikai
szemantikában, matematikai logikában, programozásban, valószínüségelméletben.
Ez a logika képezi alapját a fuzzy számítógépes rendszereknek, melyek szemben a
szokványos rendszerekkel, nem csak igen és nem (illetve ki és be, vagy 1 és 0) értékekkel
dolgoznak, hanem közbülső „valóságértékekkel” is, mint például 0,5 („félig-meddig”), 0,2
(kis mértékben), 0,8 (eléggé)… Ezáltal az „életlen” meghatározások (mint például az
előbbiek) matematikailag kezelhetővé válnak.
Manapság a fuzzy logika illetve a fuzzy-control, tehát a fuzzy logikán alapuló irányítás,
elsősorban gépek és robotok, háztartási készülékek irányításában talál alkalmazásra, és
nem utolsó sorban, a jelenleg is tárgyalt műszaki kiválasztási,
értékelési, döntési problémák segítésében, sőt, automatizálásában.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Tehát a Fuzzy logika abban hoz újat, hogy halmazba tartozás értékei nem sarkallatosak
(0,1 azaz igen nem), hanem köztes értékek is léteznek, amelyek megmutatják, hogy egy
adott ak elem mennyire tartozik bele a halmazba: nagyon, kissé, kevésbé, vagy egyáltalán
nem.
Így minden A halmazbeli ak elemhez hozzárendelünk egy számot, általában 0 és 1 (néha 1 és 1 között), ami jellemzi az elem halmazba tartozásának mértékét. Tehát
az A halmazunk így felírható: A={a1(k1), a2(k2), … an(kn)} alakban. A felső indexbe írt értékek
a halmazelemekhez rendelt, halmazba tartozást jellemző számot jelöli. Vegyük észre,
hogy ezek a számok a klasszikus halmazelméletben is jelen voltak, de értékük vagy 0 volt
vagy 1, így külön nem is tüntettük ezeket fel. Azt az elemet, amihez 0-át rendeltünk, fel
sem soroltuk a halmaz elemei között.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Halmazok megadási lehetőségei:
Diszkrét értékek esetén:
- Felsorolás
- Táblázat
Pl.: Gyors autók = {0,6/Toyota, 0,1/Barkas, 1/Porsche, 0,5/Lada}
Folytonos értékek esetén:
- görbe (szakaszainak) matematikai leírása
- görbe felrajzolása
Példa
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
A klasszikus (Boole) algebra műveleteit is kiterjesztjük a Fuzzy logikára:
Negálás
„VAGY”
„ÉS”
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
HA – AKKOR szabályrendszerek alkalmazása
Legyenek F1..n fuzzy halmazok X-en, H1..n fuzzy halmazok Z-n.
Fuzzy HA-AKKOR szabályokat következőképpen értelmezhetünk:
R1: HA x F1 AKKOR z H1
...
Rn: HA x Fn AKKOR z Hn
Összetett következtetések:
Legyenek F1..n fuzzy halmazok X-en, G1..n fuzzy halmazok Y-on, H1..n fuzzy halmazok Z-n.
R1: HA x F1 ÉS y G1 AKKOR z H1
R2: HA x F2 ÉS y G2 AKKOR z H2
...
Rn: HA x Fn ÉS y Gn AKKOR z Hn
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Példa 1:
Szükséges
féknyomás
Meghatározása
VÁLTOZÓK DEFINIÁLÁSA
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Példa 1:
Szükséges
féknyomás
Meghatározása
SZABÁLYRENDSZER
FELÁLLÍTÁSA
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
Példa 1:
Szükséges
féknyomás
Meghatározása
Konkrét szituáció
vizsgálata:
Sebesség: 90 km/h
Távolság: 100 m
Szükséges fékerő
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: építőgép példa
Mint ismeretes a földkitermelő-szállító gépek (és szállító eszközök) típusainál a jellemző a
szállítási hosszt, és ciklusonkénti szállítási mennyiséget, mint fontos jellemzőket felírtuk az
egyes gépekre (JMG II).
Szállítási távolság
Ilyen formán definiáltuk,
hogy az egyes gépek mely
halmazokba tartoznak.
Érzékeljük, hogy egy gép
több halmazban is
megtalálható, valamint…
Szállítási
mennyiség
ciklusonként
< 100 m
100–1000 m
1000-5000 m
>5 km
< 4m3
lánctalpas
földtoló
földnyeső
tehergépkocsi
tehergépkocsi
és pótkocsi
4 – 10 m3
lánctalpas
földtoló
földnyeső,
csuklótörzsű
dömper
tehergépkocsi,
csuklótörzsű
dömper
nyerges
vontató
>10 m3
földnyeső
földnyeső,
bányadömper
bányadömper
szállítószalag,
csille
…sejtjük, hogy a halmazok nem ennyire kemény határúak.
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: építőgép példa
Nézzük meg a földnyeső gépet. Szerepel a 10m3 felett / 100m és minden, 100 és 1000m
közti szállításhoz tartozó mennyiségkategóriában. Nyílván nem egyformán ideális
választás minden esetben, sőt a valóságban használják (tehát használható valamely
mértékben) ezeken az intervallumokon kívül is.
Tehát ha megpróbáljuk felírni 10m3 feletti esetre, mely értékeket veszi fel a földnyeső az
egyes halmazokban, az valahogy így alakulna:
Földnyeső
Szállítási távolság halmazok
Sz.m./cikl.
>10 m3
< 100 m
1
100–1000 m
0,8
1000-5000 m
0,5
>5 km
0,2
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: építőgép példa
Nézzük meg ugyanez hogyan alakul bányadömper esetében:
B. Dömper
Sz.m./cikl.
>10 m3
Szállítási távolság halmazok
< 100 m
0,1
100–1000 m
0,8
1000-5000 m
1
>5 km
0,5
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: építőgép példa
Ha ezzel megvagyunk megnézhetjük a többi „versenyző” gépet is 10m3 felett. Aztán
mindet 4 és 10 m3 között… és így tovább. A végén pedig kapnánk egy olyan táblázatot
(Fuzzy expert tábla, vagy mátrix) ami minden tényező esetére tartalmazza minden gépünk
megfelelőségi mutatóját (tagsági értékét).
Természetesen ennél sokkal szerteágazóbb szempontrendszerrel felvértezve, azaz több
szempontból vizsgálva a gépek megfelelőségét, pontosabb, kifinomultabb képet kapunk
azok adott munkára történő alkalmazásának megfelelőségéről.
A következőkben lássunk két példát az összetettebb fuzzy táblákra, hozzátéve azt, hogy a
megfelelőségi értékek sokaságát redukálva - az átláthatóság és használhatóság szem előtt
tartása okán - csak három érték szerepel: Good/Moderate/Poor ami az 1 ; 0,5 valamint
megállapodás szerint a 0 vagy kis értékű 0-tól különböző érték
(a 0 helyett van olyan eset, ahol ezt célszerű használni)
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika:
POV
Barrow
Skid
Backhoe- Wheel
steer Excavator
loader Loader
loader
Track
Type
Tractor
(Dozer)
Articulat
Off
Highway
Screper ed Dump Highway
Truck
Truck
truck
Dynamic factors (site dependence too)
inside of worksite
outside
Rugged
Terrain
Smooth
Soil
Material
blew / mined rock
0- 5m
5 - 10 m
10 - 50 m
Distance
50 - 100 m
100 - 500 m
1000 m or more
Building construction "green field"
Layout Building construction "in city"
type
Road/railway construction GF
Road/railway construction city
Location
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Good
Good
Mod
Poor
Poor
Poor
Good
Good
Mod
Mod
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Mod
Mod
Good
Mod
Mod
Poor
Mod
Good
Mod
Mod
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Good
Mod
Poor
Poor
Poor
Poor
Good
Good
Good
Good
Good
Poor
Good
Good
Good
Mod
Mod
Good
Good
Good
Mod
Poor
Good
Good
Mod
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Good
Good
Good
Mod
Mod
Poor
Good
Good
Good
Good
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Poor
Poor
Good
Good
Mod
Poor
Good
Mod
Good
Mod
Good
M
Good
Good
Good
Poor
Poor
Poor
Poor
Poor
Good
Mod
Good
Poor
Good
Poor
Good
M
Good
Good
Good
Good
Poor
Poor
Poor
Poor
Mod
Good
Mod
Poor
Good
Poor
Good
Poor
Poor
Good
Good
Good
Poor
Poor
Poor
Poor
Mod
Good
Mod
Poor
Good
Poor
M
Good
M
Good
Good
Good
Poor
Poor
Poor
Poor
Mod
Good
Mod
Good
Good
Good
Good
Good
Poor
Poor
Poor
Good
Good
Poor
Poor
Good
Poor
Mod
Good
Mod
Mod
Good
Mod
Mod
Mod
Mod
Mod
Poor
Poor
Mod
Mod
Poor
Poor
Mod
Mod
Good
Poor
Mod
Good
Good
Good
Poor
Mod
Mod
Good
Good
Poor
Good
Good
Good
Good
Mod
Good
Static factors (just machine dependence)
Transportation cost
Operation cost /h
Operation cost /t
Capacity
Flexibility
Mod
Mod
Mod
Good
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: Az iménti mátrixból a csuklóvázas dömpert kiemelve:
Gyimesi András 2014.
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: Egy példa az építőipari anyagmozgató gépek világából:
Dinamikus tényezők
(ha, akkor)
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: Egy példa az építőipari anyagmozgató gépek világából:
Statikus tényezők
Truck crane Mobile crane Self loading truck Crawler crane Fast-erecting crane Tower crane
Flexibility
good
good
good
mod
mod
mod
Cost of move in, setup, move out
mod
mod
mod
good
good
good
Cost for rent
mod
mod
mod
good
good
good
Productivity
mod
mod
good
good
good
good
Építőipari Logisztika - Gépkiválasztás
Gépkiválasztás műszaki szempontjai
Döntést segítő technikák
Fuzzy logika: Egy példa az építőipari anyagmozgató gépek világából:
Az iméntiek alapján
a toronydarura érvényes
Fuzzy tagsági értékek
(megfelelőségek a
hatékonyság és a
Dinamikus tényezők
függvényében)
Építőipari Logisztika
Köszönöm a figyelmet!