Transcript A KERINGÉS ÉLETTANA

A KERINGÉS ÉLETTANA
A vér keringése az érrendszerben
 William HARVEY
 A vérkeringés önmagába visszatérő zárt
rendszer (1628)
 A szívciklus (szisztolé és diasztolé)
változása pumpálja az erekbe a vért
 A vér az érrendszerben csak egy irányba
áramolhat
 A vér áramlását billentyűk irányítják a
szív felé
Vérkeringési rendszer - vérkörök
 Kis vérkör
Jobb kamrától a bal pitvarig
Tüdőkeringés
 Nagy vérkör
Bal kamrától a jobb pitvarig
Szisztémás keringés
A keringés minden egyes keresztmetszetén az
áramlás intenzitása (ml/idő) azonos
Hemodinamikai alapfogalmak
 Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség)
 Aorta – jobb pitvar
 Arteria pulmonalis – bal pitvar
 Hidraulikus (súrlódási) ellenállás
 Áramlási intenzitás (térfogat/idő)
 Adott perfúziós nyomás mellett az
áramlás fordítottan arányos az ellenállással
Áramlás, befolyásoló tényezők
 Lamináris áramlás és áramlási
profil
 Viszkozitás és hatása az
áramlásra
 Turbulens áramlás
Lamináris áramlás
 A folyadékrészecskék a cső tengelyével
párhuzamosan haladnak
 Egymás mellett áramló koncentrikus
rétegeket alakítanak ki
 A sebesség a cső falánál „mozdulatlan”
 A sebesség a tengelyáramban maximális
 Az áramlási profil parabola
Áramlás, befolyásoló tényezők
 Az áramlás lamináris jellege
függ
 Az áramló folyadék sűrűségétől,
viszkozitásától
 Az ér átmérőjétől
 Az áramlás lineáris sebességétől
Áramlás, befolyásoló tényezők
 Viszkozitás
 Minden folyadék belső tulajdonsága
 Csak akkor nyilvánul meg, ha a
folyadék áramlik, vagy
 A folyadék felszínén szilárd tárgy
mozog
 A folyadék belső surlódása, a sejtes
elemek jelentősen emelik
(hematokrit fokzódása)
Áramlás, befolyásoló tényezők
 Turbulens áramlás
 Nincsenek egymástól függetlenül
áramló folyadékrétegek
 A folyadék részecskéi különböző
irányokba mozdulnak el
 Kialakulásának oka a lineáris
sebesség megnövekedése (lokális
szűkűlet)
A vér lineáris sebessége
fordítottan
arányos az összkeresztmetszettel
 TELJES
KERESZTMETSZET
 ANATÓMIAI
SZERKEZET
 ÁRAMLÁSI
SEBESSÉG
VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK
A szisztolés vérnyomást befolyásoló
tényezők
 Perctérfogat






PULZUSTÉRFOGAT
FEREKVENCIA
A keringő vér mennyisége – növeli a perctérfogatot
A vér sűrűsége
Gravitáció
Periferiás ellenállás


EREK SZŰKÜLETE NÖVELI
DIASZTOLÉS NYOMÁS EMELKEDÉSE
 A nagy osztóerek rugalmassága



RAKTÁROZÓ SZEREPE
ÁRAMLÁS FOLYAMATOSSÁGA
ÖREGEDÉSSEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN
AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT
ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA
A nagy vérkör erei
 „Szélkazán” erek
 Vezető
(konduktív) erek
 Rezisztencia erek
(„ellenállás
erek”)
 Kicserélési erek
 Kapacitás erek
Nyomásváltozások a nagy vérkör
artériáiban
 Szisztolés nyomás (120 Hgmm)
 Diasztolés nyomás (80 Hgmm)
 Pulzus nyomás (40 Hgmm)
 Középnyomás (93 Hgmm)
Vérnyomás mérés
 Palpatios (tapintásos) módszer
 Auscultatios (hallgatózásos) módszer
 Oszcillometriás módszer
Nyomás és áramlás a
rezisztenciaerek szakaszán
 A rezisztencia erek funkciója
 Meghatározója a nagy vérköri artériás
nyomásnak
 Lokálisan szabályozzák az utánuk
következő érszakasz, a microcirkulációs terület véráramlását
Keringési önszabályozás
 Az áramlásnak a perfúziós nyomástól
való relatív függetlensége
 A nagy vérköri artériás nyomás
változását nem követi automatikusan
a kapillárisok nyomásának változása
Véráramlás változása a
szövetekben, szervekben
 Egyes szervekben a véráramlás a
perfúziós nyomás változásának
ellenére állandó
 Az aktív szövetekből értágító anyagok
szabadulnak fel




munkát végző vázizom
szív
vékonybél
agykéreg
A kicserélési erek funkciója
(mikrocirkuláció)
 Plazmafehérjék kijutása a szövetközi
térbe
 A gázok transzportja diffúzióval
történik
 Folyadék és kis molekulák cseréje –
effektív filtrációs nyomás biztosítja
 A szövetközi térbe filtrált folyadék
visszajutása a keringésbe –
nyirokérrendszer
A KAPILLÁRIS-KERINGÉS
MI TÖRTÉNIK A
KAPILLÁROSIKBAN?
Kapacitás erek – vénás
rendszer
 A vénák falában billentyűk – az
áramlás egyirányúsítása
 A vénák között összeköttetések
vannak
 Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm
 Nagyfokú tágulékonyság
Kapacitás erek – vénás
rendszer
 A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és
a jobb kamra teljesítményétől függ
 A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel
együtt ciklikusan változik
 A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a
transzmurális nyomást (az érben levő és az ereken
kivüli nyomás különbsége)
 A transzmurális nyomás emelkedésével fokozódik a
vénák átmérője, a belső térfogat nő
 Ezzel magyarázható, hogy nagy mennyiségű vért
képesek befogadni anélkül, hogy a beslő nyomás
jelentősen változna
 A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás
A kis vérköri keringés
 A kis vérköri perfúziós nyomás csak
töredéke a nagy vérkörinek
 A be- és kilégzés ellentétesen
befolyásolja a tüdő vértartalmát
 Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az
érintett területen a kis artériák simaizomzatának összehúzódását okozzák
A SZÍV ANATÓMIÁJA
A SZÍVBILLENTYŰK
CORONARIA = VÉGARTÉRIA
ELZÁRÓDÁS
ARTERIOSCLEROSIS –
CORONARIA THROMBOSIS
A SZÍV INGERKÉPZŐ
RENDSZERE
 A szív összehúzódása
 Spontán
 Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban
 A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus
csomó





Pitvari izomsejtek
Av csomó
His köteg
Tawara-szárak és Purkinje rostok
Kamrai izomsejtek
A SZÍV INGERKÉPZŐ
RENDSZERE
 Sinus csomó

Spontán ritmus
100/perc
 AV csomó

Spontán ritmus 4055/perc
 Purkinje-rostok 2540/perc

Ha az ingerület nem jut
át a kamrára vezetési
blokk következik be és a
P-rostok veszik át a
vezetést (nem minden
esetbe indul be a
kamrák működésehirtelen szívhalál)
A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA
 Akciós potenciál
 Kalcium koncentráció emelkedik
 Az izomrostok összehúzódnak
 Az összehúzódás ereje az izomrostok
diasztolés hosszúságától függ
 Az összehúzódás erőssége változatlan
rosthosszúság mellett is szabályozható
(inotróp hatás)
IDEGI SZABÁLYOZÁSOK
 Szimpatikus idegrendszer pozitív
hatása
 Ingerképzés
 Ingerületvezetés
 Szívizom összehúzódás
 Paraszimpatikus idegrendszer negatív
hatása
 Ingerképzés
 Ingerületvezetés
SYMPATHICUS IDEGEK –
PARASYMPATHICUS IDEGEK
 Vagusz-hatás
(acetilkolin)
nyugalomban
érvényesül
 Túlsúly - brachikardia
 Szimpatikus tónus
fokozódás (adrenalin,
noradrenalin)
terhelések során
jelentkezik
 Túlsúly-tachikardia
IDEGI SZABÁLYOZÁSOK
 Receptorok –
nyomásérzők,
kemoreceptorok
 Központ agytörzs
 Végrehajtó: vagus,
gv. idegek
szimpatikus rostjai
SZISZTOLÉ – DIASZTOLÉ
SZÍVCIKLUS
ElectroCardioGram –repolarizáció és depolarizáció
keltette változások









P –hullám, pitvari depolarizáció kezdete (a bal kari elektród +) – pitvar
aktiválódása
Izoelektromos szakasz – PQ szakasz – pitvar teljes depolarizációja
QRS –komplexus kamra aktiválódása
Q- csipke a kamrai depolarizáció (bal kari elektród -)
R- csipke alatt a bal kari elektród +
A vékony jobb kamra már depolarizálódótt, de a bal kamrában meg
folytatódik, ezt jelzi az S-csipke, a jobb kari elektród –
ST-szakasz, teljes kamrai depolarizáció alatt nincs potenciálkülönbség,
izoelektromos állapot következik be
T-hullám a kamrai repolarizáció a bal kari elektród +
Elektromos csend, izoelektromos állapot, kamra diasztolé, TP-szakasz
MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A
SZÍVCIKLUS SORÁN
Végszisztolés térfogat (60 ml)
Végdiasztolés térfogat (130-140 ml)
Pulzustérfogat (70-80 ml)
Ejekciós frakció EF, jelzi, hogy a
diasztolé végén a kamrában levő
vérnek mekkora hányada hagyja el a
kamrát – 0,5-0,75
 Nyomásváltozások a szívüregekben
 Szívüregek térfogatváltozása




A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK
FOKOZÁSA
systolés tartalék
diastolés tartalék
frekvencia
A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS
OXIGÉNELLÁTÁSA
 A szív oxigén-felhasználása egyenesen
arányos a szív munkájával
 A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a
sűrű érhálózat
 A coronariák között nincs összeköttetés
 A coronariák tágulását vazoaktív
anyagok váltják ki