Transcript A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi

A bankszabályozás kihívásai és
változásai a pénzügyi-gazdasági
válság hatására
Mérő Katalin
Válságtanulságok –bankszabályozási-, és
felügyelési hibák a válság előtt
• Az egyes bankokra fókuszáló mikroprudenciális
szabályozás nem képes megakadályozni a
rendszerszintű bankválságokat
• A bankok tőkéje jelentősen felhígult, a
REAKCIÓ:
szabályozás olyan forrásokat is elfogadott
számos új
tőkének, amiknek nem volt megfelelő a
szabályozó
veszteségviselő képessége
elem
• A válság előtt a likviditás szabályozása
kidolgozása
feleslegesnek tűnt
• A banki vezetők javadalmazási rendszere
erkölcsi kockázatot keletkeztetett
• A bankfelügyelés intézményi rendszere nem volt
alkalmas a válság megelőzésére
Egyedi vs. rendszerszintű kockázatok
Egyedi kockázatok:
a bankok legyenek felkészültek
az exogén kockázatok
azonosítására, mérésére,
kezelésére, és legyen tőkéjük
arra, hogy a betétesek pénze
akkor is biztonságban legyen,
ha a kockázatok nagyobbak
lennének a korábban
várhatónál
 mikroprudenciális szabályozás
Rendszerszintű kockázatok:
a banki kockázatvállalás és
kockázatkezelés a pénzügyi
rendszer egészére hatással
van
 Rendszerkockázatilag fontos
intézmények szabályozása
 A bankrendszer egészében
felépülő endogén
kockázatok kezelése
A rendszerkockázatilag fontos intézmények (SIFI)
szabályozása
• too-big-to-fail erkölcsi kockázata, versenyelőnye → növekedési
motiváció
• too-big-to-save: 2008-ban 30 bankcsoport idegen forrása
haladta meg a székhelyéül szolgáló ország GDP-jének 50%-át
(UBS: 3,7; ING:2,2…..KBC 1; Erste 0,67…….OTP 0,39)
• Indikátorrendszer kialakítása a SIFI-k meghatározására: hatás
alapú megközelítés (méret, pénzpiaci kapcsolatok,
helyettesíthetőség,nemzetközi jelleg, komplexitás)
• 73 legnagyobb bankcsoport elemzése → 29 SIFI
• Sávos többlettőke előírás a SIFI-k számára 2016-tól fokozatosan
• Potenciális hatások: csődvalószínűség csökkentése, RoE
csökkentése, aktivitási képesség csökkentése, kalibrációtól
függően versenysemlegesség támogatása
Endogén kockázatok kezelése – meglevő
eszközök
• Hitelezéshez kapcsolódó eszközök – LTV, PTI korlátok
előírása, hitelezési vagy hitelnövekedési korlátok
• Likviditáshoz kapcsolódó eszközök - nyitott pozíciós
limit, lejárati transzformációs korlát, likviditás tartási
kötelezettség
• Tőkekövetelményhez kapcsolódó eszközök –
osztalékfizetési korlátok, anticiklikus tartalékolás vagy
tőkekövetelmény
Endogén kockázatok kezelése – új szabályok
Anticiklikus szabályozás
igénye:
• Anticiklikus
tartalékképzési szabályok
• Anticiklikus tőkepufferek
kialaítása
– Tőkemegőrzési puffer
– Nemzeti hatáskörben
előírandó anticiklikus
tőkepuffer
• Túlzott tőkeáttétel
felépülésének
megakadályozása
Egyéb szabályok:
• Sok piaci szereplő hasonló
magatartása teszi
endogénné a kockázatokat
(pl. strukturált
értékpapírosítás,
devizahitelezés) →
tevékenység korlátozásának
vagy tiltásának lehetősége
Következtetések
• Szemléletbeli fordulat a Egy speciális EU-s probléma:
válság előtti trendekhez
az európai bankok
képest: szabály alapú →
többlettőke követelménye
elvi alapú → szabály
vs. az európai bankok által
alapú
vállalt túlzott szuverén
kockázatok
• Szabályozási ciklusok a
pénzügyi válságok
mentén → jobb
szabályozás vs.
túlszabályozás (tartós
és átmeneti
szabályozási elemek)