Transcript 228_newria

Önkormányzati döntések,
rendeletek hatásvizsgálata
CÉL:
Az önkormányzati jogalkotás (döntéshozatal)
eredményszempontú hatékonyságának elősegítése:
-
-
Megfelelő cél kijelölés;
Megfelelő – hatékony - eszköz, módszer választás;
Hatékonysági, eredményességi kontroll
mechanizmusok alkalmazása (visszacsatolás);
Az felismert saját, és nem saját eredmények
újrahasznosítása (bevált és működő módszerek)
Megoldandó probléma, felmerült kérdés, intézkedést
igénylő helyzet… stb.
Az első döntés
(jogalkotás vagy más típusú döntés szükséges-e)
Jogalkotás
(Önkormányzat esetében rendelet)
Önálló jogalkotás
Felhatalmazáson alapuló
jogalkotás
Más típusú döntés:
-Képviselő-testület határozata;
-Bizottsági határozat;
-Tisztségviselő döntése
RIA, DIA

DIA
RIA

Decision Impact Assessment
(DIA) Döntési Hatáselemzés
Regulatory Impact Assessment
(RIA) Jogszabályi –
szabályozási - hatásvizsgálat
RIA



Nemzetközileg bevezetett fogalom;
A DIA halmaz részét képezi;
A RIA körében kidolgozott módszerek,
eszközök, vizsgálatok megfelelően
alkalmazhatók a DIA esetében
A jogforrások rendszere
Jogforrási hierarchia
Alkotmány
(1949. évi XX. törvény)
Törvény
(pl.: 1987. évi XI. törvény)
Törvény erejű rendelet
Rendelet
(pl.: 2/2006 IM rendelet)
Kormány rendelet
Miniszteri rendelet
Önkormányzati rendelet
___________________________________________________________________________________________
Állami irányítás egyéb jogi eszközei
(pl.: utasítás)
Jogi hatásvizsgálat
Előzetes hatásvizsgálat
Jogalkotás
Jogérvényesülés
Utólagos hatásvizsgálat
A Szabályozási (Döntési)
Hatásvizsgálat folyamata
Előkészítés – Tényleges Hatásvizsgálat - Döntéshozatal
A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat
közös kritériumai
Elő kell segíteniük a:
- nemzeti érdekérvényesítést;
- az Európai Unió jogrendjébe illeszkedést;
- emberi jogok érvényesülését;
- környezetvédelmi szempontok érvényesülését;
- esélyegyenlőség érvényesülését,
- döntések (jogszabályok) ésszerűséget,
- a reális döntési (jogalkotási) célok feltérképezését;
- a hatékonyságot
A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat közös
kritériumai
Nemzeti érdekérvényesítés I.
Minden döntéshozó (jogalkotó) szerv, intézmény alapvető
kötelessége:
- nemzeti (ezen belül állami, önkormányzati) vagyon védelme;
-
nemzeti kulturális örökség védelme;
-
a nemzetgazdaság működésének elősegítése;
-
az állampolgárok személyi vagyoni jogainak a védelme,
érdekérvényesítési lehetőségeinek a biztosítása;
A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat közös
kritériumai
Nemzeti érdekérvényesítés II.

Gazdasági érdekérvényesítés:
– A hazai szereplők részére a gazdasági
folyamatokban való bekapcsolódás biztosítása,
minimálisan a hazai szereplők kirekesztésének az
elkerülése:
Pályázati kritériumok megfogalmazása;
 Megrendelések, megbízások, feladatkijelölés;
 A helyi érdekek és országos érdekek összhangja
(feszültségek elkerülése, csökkentése);

A jogi hatásvizsgálat célja és
eredménye
Célok:






A jogalkotó döntési helyzetének megalapozása;
A kedvezőtlen hatású szabályozási eszközök kiküszöbölése;
A jogszabályok hatékonyságának növelése;
Minőségi jogalkotás elősegítése;
A jogalkotói szándékokat hívebben tükröző jogrend megteremtése;
Deregulációs szemlélet érvényesülésének elősegítése;
Eredmény:





Átfogó kép az adott szabályozó eszköz különböző hatásairól;
A hatásvizsgálat monetarizál, vagyis pénzben fejezi ki a hatásokat, ezáltal jobban
összehasonlíthatóvá tesznek bizonyos elemeket;
Rámutat rövid, közép vagy hosszú távú társadalmi, gazdasági és egyéb hatásokra;
A jogszabályhoz közvetlenül nem kapcsolódó jelenségek feltárása;
Érdemi konzultációs lehetőségek a jogszabály előkészítés során;
A jogalkotási törvény és a
hatásvizsgálat kapcsolata


„A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a
szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek
érvényesülését, az érdek összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a
szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.”
(18. §)
„A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok
alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a
tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.” (44. §)

„A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja – az érdekelt minisztereknek és
országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával – a jogszabályok hatályosulását, és a
vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a
Legfelsőbb Bíróság elnökének, és a legfőbb ügyésznek a jogkörét.” (45. §)

A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés
során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügy-minisztert.”
(45. §)
A jogalkotás szakaszai
ELŐKÉSZÍTÉS
1.
KEZDEMÉNYEZÉS
2.
TERVEZET
ELKÉSZÍTÉSE
3.
TERVEZETEK
VÉLEMÉNYEZÉSE
4.
JOGALKOTÓ ELÉ
TERJESZTÉS
KIBOCSÁTÁS
1.
ELFOGADÁS
2.
ALÁÍRÁS
KIHÍRDETÉS
KIHIRDETÉS,
ILLETVE
Jogalkotás kezdeményezése I.
ELŐZETES SZÜKSÉGESSÉGI VIZSGÁLATOK
JOGALKOTÁSRA
YEZÉS IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYOK
CÉLMEGHATÁROZÁS
ELŐKÉSZÍTÉSRE KIJELÖLT SZERVEZET MEGHATÁROZÁSA
ANYAGGYŰJTÉS
JOGALKOTÓ TÁJÉKOZTATÁSA
- Hatásvizsgálati módszerek alkalmazása a jogalkotás jelen szakaszában
- Előzetes hatásvizsgálat
Jogalkotás kezdeményezése II.
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATHOZ AZ ANYAGGYŰJTÉS
SZEMPONTJAI:
-
-
A SZABÁLYOZANDÓ TÁRGGYAL KAPCSOLATOS
SZOCIOLÓGIAI, STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉSEK
ÉS FELDOLGOZÁSOK, ÚJ SZABÁLYOZÁST
SÜRGETŐ JELZÉSEK
A TÁRGYAT ÉRINTŐ AKTUÁLIS JOG- ÉS
GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYELVEK ÉS
ÁLLÁSFOGLALÁSOK
A TÁRGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HAZAI
GYAKORLATA, ENNEK EREDMÉNYEI, HATÁSAI
A TÁRGY SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK,
BÍRÓSÁGI GYAKORLAT, JOGEGYSÉGI
HATÁROZATOK
A jogszabály-tervezet
véleményezése
Célja:




alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshoztalhoz?
tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat?
helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak?
reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel?
Tervszerűség megvalósítása

időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint
milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság
biztosítása

meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit

az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező
vélemények érdemben figyelembevehetők legyenek
A jogszabály-tervezet jogalkotó
elé terjesztése
- Jogszabály-tervezet
tartalma:

Az előterjesztés tartalma:
-jogszabály tárgya

jogalkotás szükségessége, konkrét
indokai
-jogszabály szövege

jogszabály által elérni kívánt cél
-normasértőkkel szembeni szankciók

-záró rendelkezések

az előkészítésben részt vett
szervek, személyek jelölése

elhangzott fontosabb javaslatok
(a felvetett,de elutasított is!)
- hatálybalépés
- módosított, hatályon kívül
helyezett jsz-ok,
tervezett szabályozási megoldások
indokai (ált. és részletes
indokolás)
A szabályozá-si
célok helyes
megválasz-tása
Előzetes hatásvizsgálat
Szabályozástechnikai
eszközök
célszerű
használata
Jogszabályszerkesztési
elvek
alkalmazása
Preventív dereguláció
Utólagos hatásvizsgálat
A technikai
dereguláció
elveinek
betartása
Utólagos dereguláció
„Reguláció”
Folyamatos
érdemi
dereguláció
A hatásvizsgálat
eszközrendszere

Jogtechnikai hatáselemzés

Gazdasági hatáselemzés

Társadalmi hatáselemzés

Joghatékonyság vizsgálat

Környezeti hatáselemzés

Az ember egészségére gyakorolt hatások vizsgálata
Jogtechnikai hatáselemzés I.
- tartalmi check-list 







a magatartási és technikai normák markáns elválasztása
többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az
első használat során
kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű
meghatározása
többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal
megállapítani)
jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű
meghatározása
szabálysértési tényállás pontos jogszabályi
meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés
meghatározásával
mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartásszabályt soha nem tartalmazhat!)
jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet!
Jogtechnikai hatáselemzés II.
- megszövegezési check-list -












nyelvhelyesség követelménye
közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség)
absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése
példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget)
idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője
általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezés
ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni
gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően kell használni
általában egyes szám használata
kijelentő mód = parancs, kötelezés,
feltételes mód = felhatalmazás
töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése
számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése
Statisztikai adatszerzés
- a hatásvizsgálat megalapozó módszere -

adatfelvétel,

adminisztratív források

kísérletek
Gazdasági hatáselemzés I.
CÉL:


a célkitűzések megvalósításához szükséges
anyagi erőforrás-szükségletek
meghatározása
pénzügyi és más dimenziókban kifejezhető
haszon meghatározása, megbecslése

A jogszabály hasznainak és költségeinek
meghatározása


a jogok és kötelezettségek
megállapításávalkeletkező szükségszerű terhek;
(közvetlen és közvetett hatások)
a szabályozás költség- és haszonvonzatainak
feltérképezése tehát az egyes szabályokhoz
(releváns költségek, bevételek, hasznok)
Gazdasági hatáselemzés II.
Az „elemi szorzatos tábla” módszere:
A gazdasági hatáselemzés kihagyhatatlan, mégis legegyszerűbb
módszere;
A tudományos gazdasági hatáselemző módszereket megelőzően
minden döntéshozatal, jogszabályalkotás előtt elvégezni javasolt
módszer;
A jogszabály, döntés gazdasági pénzügyi hatásainak előzetes
ellenőrzése egyszerű matematikai számítások, illetve becslések
alapján,
A hibás hatások 70%-ban kiszűrhetők ezen teszt alkalmazásával;
Elvégzéséhez bármely szerv, önkormányzat rendelkezik megfelelő
megfelelő szakértelemmel;
Elvégzésére jellemzően a döntést, jogszabályt előkészítő személyt
(irodát, csoportot, ügyosztályt) köteles
Társadalmi hatások
vizsgálata I.
-
társadalmi igazságosság;
(jogok és kötelezettségek arányos,
diszkriminációmentes megoszlása)
-
fenntartható fejlődés
(jogintézmények legitimitása és a
rendelkezésre álló erőforrások lehetővé
teszik-e a folyamatos működést,
alkalmazást)
Társadalmi hatások
vizsgálata II.

A JOG HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA:
– közgazdasági megközelítés
(hasznosság, költségek)
– jogszociológiai megközelítésű elemzés

pszicho-szociális körülmények
(jogrendbe vetett bizalom, jogszolgáltatás iránti
tisztelet)
– Rendszertani megközelítés

egymásra ható jogszabályok rendszere
Környezeti hatáselemzés I.

A Környezeti hatáselemzés sarokpontjai:
– a fenntartható fejlődés;
– szabályozási aktus környezetre gyakorolt
hatásának vizsgálata
– az egyes emberi beavatkozások lehetséges
környezeti hatásának vizsgálata

A környezeti hatáselemzés a
hatásvizsgálatok önállósodott és speciális
elemeket hordozó fajtája
Környezeti hatáselemzés (példa)
előzetes vizsgálat
nem hatásvizsgálat köteles tev.
Környezeti hatásvizsgálat
környezetvédelmi
engedély
egységes környezethasználati engedélyezés*
egységes környezethasználati engedély
Környezeti hatáselemzés II.
A környezeti hatásvizsgálat lépései
1. Hatásvizsgálat szükségességének
meghatározása
2. A lényeges vizsgálandó környezeti
hatások és tényezők azonosítása
3. Tényleges hatásvizsgálat
4. Javaslat a káros hatások enyhítésére
5. Döntés
6. Nyomonkövetés és utólagos vizsgálat
Egészségi hatások vizsgálata
Intézkedések, programok egészségre
gyakorolt hatása:
-
egészségi állapotra befolyással bíró
-
környezeti,
gazdasági,
közlekedési,
infrastrukturális,
képzési tényezők emberekre gyakorolt élettani,
lelki, életmódbeli következményeinek köre
Rendeletalkotás a szociális igazgatás területén…………………….
6.3. A helyi adórendeletek átvilágítása………………………………….
6.4. A vásárok és piacok rendje tárgykörben alkotott
önkormányzati rendeletek…………………………………………..
6.5. Hatósági árak, közszolgáltatási díjak megállapítására vonatkozó
önkormányzati rendeletek…………………………………………
6.6. Vagyonrendeletek………………………………………………….
6.7. Rendeletalkotás az állatok tartásáról ………………………………….
Tipikus Önkormányzati
rendeletalkotási témák
– rendeletalkotás a szociális igazgatás területén,
– helyi adórendeletek,
– a vásárok és piacok rendje tárgykörben alkotott
rendeletek,
– hatósági árak, közszolgáltatási díjak
megállapítása,
– vagyonrendeletek,
– állatok tartásáról,
– lakásrendeletek,
– parkolási rendeletek,
– szabályozási tervek
Példa 1. /Szabályozási terv 1.

Mi az elérendő cél?
– kell-e annak érdekében szabályozási tervet
alkotni;

Költségek
– Várható (közvetlen) költségek elemzése:



terveztetés (Önkormányzat vagy külső személy fizeti);
egyeztetések;
adminisztráció;
– Várható (közvetett) költségek

Kisajátítási helyzetet keletkeztet-e
– Költségei, kisajátítás megállapodás útján történő
kiváltása: Kártalanítás,
– Egyéb kártalanítás
Példa 1. /Szabályozási terv 2.

Előnyök:
– Anyagi előnyök:




Önkormányzati ingatlanok felértékelődnek,
Iparűzési tevékenység folytathatóvá válik (adó bevétel növekedés)
Befektetések megtartása vonzása (turizmus, adóbevétel)
Az Önkormányzat által elkészített szabályozási tervért cserébe
meghatározott ellenérték (településrendezési szerződés):
– pénzbeli ellenérték, beruházás
– Egyéb előnyök





Környezeti szempontok érvényesítése,
Település képi javulás, változás,
Közérzeti javulás (egészségtelen tevékenység megszüntetése,
esztétikai hibák orvoslása – pl. bontási eljárások útján -,
Közlekedési lehetőségek javulása, sport, rekreációs lehetőségek
kiteljesedése
Az egyéb előnyök befektetéseket illetve turizmust vonzó másodlagos
hatásai
Példa 2. /Parkolási rendelet 1.

A rendelet céljának meghatározása:
– rendezett parkolás kialakítása,
– a település meghatározott részének (parkolás
alól) tehermentesítése,
– bevételek növelése
– beruházáshoz parkolási kedvezmény/szigorítás
alkalmazása
– parkoló létszám (pénzbeli) megváltása
Példa 2. /Parkolási rendelet 2.

Módszerek megválasztás:
– Parkolási tilalmak (jogi tilalmak, fizikai akadályok
–sorompós rendszerek -)
– P+R, illetve B+R rendszer kialakítása

Költségviselés meghatározása
– Tervezés költsége
– Kialakítás költsége
– Engedélyezési munkák
– Parkoló órás rendszer telepítése



Parkolóőr
Követeléskezelés
Várható bevételek elemzése
Példa 2. /Parkolási rendelet 3.

A parkolási rendelet hatályának
meghatározása
– Területi hatály:
Település rész, meghatározott utcák,
 Egész településre kiterjedő
 Mentesítette területek

– Személyi hatály
Személyes mentességek
 Kedvezmények

Példa 2. /Parkolási rendelet 4.

Az automatákkal működő parkolási
rendszer esetén mérlegelendő
szempontok:
–
–
–
–
–
–
–
AZ AUTOMATA FUNKCIÓJA
TERVEZÉS ÉS KONSTRUKCIÓ
BIZTONSÁG
AZ AUTOMATA MŰKÖDTETÉSE
ELLENŐRZÉS ÉS ÁLLAPOT JELENTÉS
ELLENŐRZÉSI LEHETŐSÉGEK
SZÁMÍTÓGÉP RENDSZER
Példa 2. /Parkolási rendelet 4.
Parkolási ügyviteli rendszer 1/2

Ellenőrzési és büntetés behajtással kapcsolatos ügyviteli folyamatok
–
–
–
–
–
–
Beérkező adatok fogadása, adatok szinkronizálása a PDA-kkal. Egységes
adatbázissá alakítása.
Fizetési felszólítások küldése.
Befizetések nyomon követése
Kintlévőségek figyelése
Ismételt felszólítások küldése
Jelentések kimutatások készítése amelynek minimum a következőket tartalmaznia:
Összes követelés egy megadható időszakra
Összes befizetett bevétel egy megadható időszakra
Összes kintlévőség egy megadható időszakra.
Összes egy adott nap számot meghaladó kintlévőség egy
megadható időszakra
Kérésre lekérdezhető legyen az 1. felszólítás után nem fizetettek listája.
Kérésre lekérdezhető legyen az 2. felszólítás után nem fizetettek listája.
Kérésre lekérdezhető legyen az 3. felszólítás után nem fizetettek listája.
Kérésre lekérhetőek legyenek egy adott büntetési folyamattal kapcsolatos
események
Példa 2. /Parkolási rendelet 5.
Parkolási ügyviteli rendszer 2/2

adatok bírósági ügyekhez, vagy az ügy pillanatnyi állapotának
ismeretéhez.
– Az adatkezelésnek olyannak kell lennie, hogy rendszám alapon a
tulajdonosi adatok kikérhetőek legyenek a gépjármű
nyilvántartásból.
– Rögzített képanyagnak illetve annak adat kezelésének olyannak
kell lennie, hogy annak eredetisége igazolható legyen. (Ennek a
feltételen a PDA-ra is igaznak kell lennie.)
– Büntetési adatbázis lekérdezhetősége különböző szűrési
szempontok szerint.
– Minden folyamatnak meg kell felelnie az érvényes pénzügyi és
egyéb aktuálisan hatályos jogszabályi követelményeknek.
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 1.
















Városi/települési szolgáltatások kedvezményrendszere (egyedi akciók: pl.:
virágosítás)
Kereskedelmi kedvezmények bővítése
Helyi tömegközlekedés jegy-bérlet funkció - Elektronikus jegyrendszerhez
kapcsolódás lehetősége
Parkolási funkció
Fizikai beléptető rendszerhez kapcsolódás lehetősége (munkahelyi, iskolai
beléptetés)
Logikai beléptető rendszerhez kapcsolódás lehetősége (pl.:könyvtárhasználat)
Munkaidő nyilvántartási rendszerhez kapcsolható
Berendezés és eszközhasználat jogosultsági kezelése (pl.:köztéri internet
elérés)
Gépjármű beléptetés lehetősége
Egyedi marketing és törzsvásárlói rendszerek kiépítése
Digitális aláírás
Elektronikus pénztárca funkció – geldkártya – pl.: szociális, közétkeztetési
bonok
Szolgáltatói automatizálások (pl.: Fürdő automatizálás)
Pontgyűjtési és egyéb kártyabirtokos személyhez kötött kedvezményrendszerek
kezelése
Több elkülönített tárlórekesz egymástól független hűségakciók független és
biztonságos tárolására, törzsvásárlói pontgyűjtési célra
Szabad memória terület adattárolás céljára
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 2.
A kártya bevezetésének céljai lehetnek:









interaktív kétirányú kommunikációt valósítson meg (adatbázis, kártyahasználat, és
kártyamenedzsment kommunikációs felületei által, hírlevél)
- kapcsolat adatbázis
épülése
szorosabban összekösse a település polgárait és annak kereskedőit, szolgáltatóit és
vezetését – közvetlenebb kapcsolat a célcsoportokkal
megtakarításokat
(azonnali
kedvezmények
formájában)
eredményezzen
a
kártyatulajdonosok számára
a településen lakó valamennyi polgár, fiatal, idős, családos vagy egyedül élő, valamint
nem a településen élő, de itt dolgozó egyaránt megtalálja a számára értékes és vonzó
szolgáltatásokat a kedvezmények között
növelje az adott település iránt az itt élő és dolgozó polgárok lojalitását és hűségét
erősítse a „Települést” tudatot és márkát
egyes funkciók esetén elszámolási rendszer kontrollja (pl.: szociális támogatások)
a kártyával a közlekedés, kultúra, sport, ruházkodás, étkezés, egyéb kereskedelmi
vásárlások és szolgáltatások igénybevétele válhat olcsóbbá a településen élők számára.
a települési, városi lakosok, és döntéshozók igényeire, javaslataira építve a folyamatosan
bővülő elfogadóhelyi partnerhálózat révén a kártya a települési fogyasztás- és
gazdaságélénkítés egyik eszközévé válhat
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 3.
Döntési pontok
Célcsoport szerint pl.:
 Helyi lakos kártya (állandó települési lakhellyel rendelkező 14
évét betöltő)
 Köztisztviselő, közalkalmazott kártya
 Helyi dolgozó kártya (településen dolgozó, bejelentett
munkahely)
 Junior kártya (14-18 éves korig)
 Diákkártya (iskolai beléptetés, közétkeztetés követése)
 Nyugdíjas kártya Turista kártya
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 4.
Döntési pontok
érvényesség szerint:



365 napos – váltástól számított 365 napig érvényes
éves / féléves: a váltás napjától független fix lejáratú pl.:
adott év 06.31. vagy 12.30.-ig érvényes
egyedi érvényesség: pl. 2009. november 01- 2011. január 31.
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 5.
Döntési pontok
kártya ára szerint:



Ingyenes – teljes kibocsátói (önkormányzati) finanszírozás
Önköltségi ár – kártya előállítási költsége - kettős
finanszírozás (kártyabirtokos + önkormányzat)
Felmutatóra szóló kártya:
Intelligens chip kártya:
Teljes (finanszírozású) kártyaár
Kártya előállítási önköltsége
+ egyéb menedzsment költség alapján
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 6.
Döntési pontok a kártya szolgáltatástartalma szerint:
- Bevonni kívánt elfogadóhelyek
/piaci szolgáltatók
/önkormányzati funkciók.
1. településen belüli szolgáltatók
2. településen kívüli fővárosi szolgáltatók:
Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának
döntési pontjai 7.
Az Önkormányzati „Támogatás” lehetőségei:

Témafelelős kijelölése

Kommunikációs és informatikai felelős

Kártya igényléséhez szükséges helyszín (iroda) és személyzet biztosítása

Kártya kommunikációjának támogatása
(rendezvényhelyszín, kommunikációs eszközök, hirdetmény, véleményládák
kihelyezése, helyi média lehetőségei, domain regisztrációja, e-mail cím)

Önkormányzati rendezvényeken a kártya logojának megjelentetése

Stratégiai partnerek bevonása (bank, üzemanyagkút, taxi társaság)

Helyi viszonyok, szolgáltatók feltárása

Mely önkormányzati intézmények bevonására van lehetőség az önkormányzati
intézmények tekintetében? – Iskola, művelődési ház, sportcentrum, egyéb
Önkormányzati kezelésű intézmény, stb..
Köszönöm a figyelmet!