Transcript Tóth István György

Gyermekszegénység és gyermekjólét Magyarországon és az Eu-ban
EU-képviselet, Budapest
2010. június 16.
A gyermekszegénység és a gyermekjólét
indikátora az EU-ban: javaslatok
mérőszámokra és monitoringra
Tóth István György
TARKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.
Az előadás vázlata
A projekt és kontextusa
A gyermekszegénység és jól-lét (well-being)
területei
Az indikátorok kiválasztásának módszerei
Javaslatok: új gyermekszegénység és
gyermek jól-lét indikátor portfolió
A gyermekek jól-létének áttekintése az EUban: kiválasztott indikátorok
Következtetések
A projekt
Megrendelő: DG Employment of the European Commission,
Unit E2
Konzorcium: Tárki Zrt., Budapest
Applica sprl, Brussels
Tudományos tanács:
Terry Ward (elnök)
Michael F. Förster
Hugh Frazer
Petra Hoelscher
Eric Marlier
Holly Sutherland
Tóth István György
Applica
OECD
National Univ. of Ireland
UNICEF
CEPS/INSTEAD
University of Essex
TÁRKI
A projekt feladatai
1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése
2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló
társadalompolitikák hatékonyságának értékelése
3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából
releváns indikátoregyüttesre
A projekt az EU politikai folyamatainak
kontextusában
 2005: A luxemburgi EU-elnökség kezdeményezése „Taking
forward the EU Social Inclusion Process” címmel
 2006: A Bizottság jelentése: „Towards an EU Strategy on the
Rights of the Child, Communication from the Commission”
 2006
óta:
A
gyermekszegénységgel
és
társadalmi
kirekesztéssel kapcsolatos, a nyitott koordinációt segítő
jelentéssorozat
 2007: EU Munkacsoport: gyermekszegénység és gyermekjólét
 2008: A jelentés formális elfogadása és a javaslatok beépítése
az EU jogrendjébe (acquis), nemzeti stratégiai jelentések a
gyermekszegénységről
 2009: „Gyermekszegénység és gyermekjólét az EU-ban”
 2010: bizottsági jelentés közzététele a gyermekszegénységről
Mivel járul hozzá ez a projekt a folyamat
egészéhez?
A gyermekszegénység és gyermekjólét rendszeres
monitorozására alkalmas eszközöket dolgoz ki a tagországok
számára
Javaslatot tesz a nyitott koordináció rendszerében (Social
OMC) a gyermekjólét területén használandó indikátorokra
Javaslatokat fogalmaz meg a monitorozás
adatinfrastruktúrájának fejlesztésére
Kiinduló pont:
Kapcsolódó
projektek:
A gyermekszegénység és gyermekjólét
dimenziói (az EU Munkabizottság javaslata)
A. Anyagi jólét: olyan tényezők, amelyek a gyermekek háztartásainak anyagi
erőforrásaihoz kapcsolódnak
(A1) jövedelem,
(A2) anyagi depriváció,
(A3) lakhatás,
(A4) munkaerő-piaci kapcsolódás.
B. A gyermekjólét nem anyagi dimenziói, amelyek a gyermek fejlődése során
szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés, illetve a fejlődés különböző
fázisaiban mért kimenetekhez kapcsolódnak:
(B1) iskola,
(B2) egészség,
(B3) kockázatos társadalmi viselkedésminták,
(B4) társadalmi részvétel, kapcsolatok, családi környezet,
(B5) lakóhelyi környezet.
Az indikátorok kiválasztásának szempontjai
(a) Az indikátor a probléma lényegét ragadja meg
- a jól-lét szempontjából releváns, előrejelzi a jövőbeni kimeneteket
- kitér az életciklus elemekre és az intergenerációs vonatkozásokra
- a jól-lét szintjét és eloszlását (a szegényebbek és a jómódúbbak közti
társadalmi távolságot) is mutatja
(b) robusztusság és statisztikai érvényesség
- a statisztikai megbízhatóság értékelése (statisztikai hiba)
- országok közötti szórás
(c) nemzetközi összehasonlíthatóság,
- nemzetközileg alkalmazott definíciók és adatgyűjtési sztenderdek figyelembe
vétele
(d) megfelelő elérhető adatok, időszerű és rendszeres nyomonkövetés lehetősége
(e)
érzékenység
manipulálható lenne
a
társadalompolitikai
beavatkozásokra,
anélkül,
hogy
A projekt keretében elvégzett munka
 széleskörű indikátorgyűjtés mindegyik dimenzióban
 indikátor-fejlesztés (a megfelelő szelekciós kritériumok
alkalmazásával)
 javaslat az indikátorok társadalmi csoportok szerinti lebontására
 minden indikátorhoz egy részletes adatlap készítése
 valamennyi anyagi-jóléti indikátor statisztikai validálása (ahol az adatok
engedik)
 adathiányok azonosítása
 javaslatok megfogalmazása
A tanulmány következtetései (1-2)
1: Az indikátoroknak a gyermekkor minden szakaszára
reflektálniuk kell tükrözniük kell, mind az erőforrások, mind a
kimenetek tekintetében
2: A nyitott koordinációban jelenleg is alkalmazott,
társadalmi befogadási indikátorokat egészségi, oktatási és
deviáns viselkedésre vonatkozó indikátorokkal kell
kiegészíteni
A tanulmány következtetései (3):
A gyermekszegénység és gyermekjólét átfogó
indikátorrendszerének bevezetésére van szükség
Az új indikátor együttes:

lefedi azokat a gyermekjóléti dimenziókat, amelyeket az EU Munkacsoport
javasolt

magában foglalja a nyitott koordináció rendszerében eddig már szereplő, a
0-17 évesekre vonatkozó indikátorokat

kiterjed néhány új anyagi-jóléti (oktatási deprivációval és
gyermekellátásokkal kapcsolatos) indikátorral

magában foglalja az eddig alkalmazott indikátorok új bontásaira

több új, nem anyagi-jóléti indikátort emel be
Ez a javaslat

nagyon jól épít az eddigi indikátorfejlesztési munkára

időszerű 2010-ben (ekkor van a társadalmi kirekesztés elleni harc európai
éve)

(… és ráadásul 2011 a magyar elnökség éve)
Az újonnan javasolt gyermekekkel kapcsolatos
indikátorok
A gyermekek életkori szakaszai
Dimenzió
A1: Jövedelem
0-5 (0-2, 3-5)
Szegénységi ráta
6-11
Szegénységi ráta
12-17
Szegénységi ráta
Relatív medián szegénységi rés
Persistens szegénységi ráta
A szegénységi küszöb körüli szóródás
A2: Anyagi depriváció
Anyagi depriváció
Anyagi depriváció
Oktatási depriváció
Anyagi depriváció
Oktatási depriváció
Másodlagos depriváció
A3: Lakhatás
Lakászsúfoltság
Lakhatási költségek
Lakászsúfoltság
Lakhatási költségek
Lakászsúfoltság
Lakhatási költségek
A4: Munkaerő-piaci kapcsolódás
Alacsony munkaerőpiaci
kapcsolódású háztartás
Gyermekjóléti ellátások
Alacsony munkaerőpiaci
kapcsolódású háztartás
Gyermekjóléti ellátások
Alacsony munkaerőpiaci
kapcsolódású háztartás
B1: Oktatás/iskola
Általános iskola előtti (óvodai)
beiskolázás
A 10 évesek alacsony
szintű olvasási kompetenciái
A 15 évesek alacsony szintű
olvasási kompetenciái
Korai iskolaelhagyás (a 18-24
évesek körében)
B2: Egészség
Csecsemőhalandóség
(társadalmi státusz szerint)
Halvaszületés
Védőoltás
Túlsúlyosság
Napi gyümölcsfogyasztás
Napi rendszerességű reggeli
Szubjektív egészség-értékelés
Testgyakorlás
Alacsony születési súly
Szoptatás
Születéskor várható élettartam (társadalmi-gazdasági státusz szerint)
Lányanyaság (tinédzser
korban)
Dohányzás
Alkoholfogyasztás
Kábítószerfogyasztás
B3: Kockázatos társadalmi
viselkedésminták
B4: Társadalmi részvétel,
kapcsolatok és családi környezet
B5: Lakóhelyi környezet
Egyszülős háztartásokban élők
aránya
Egyszülős háztartások élők
aránya
Lakóhelyi közbiztonság hiánya
Lakóhelyi környezetszennyezés
Egyszülős háztartásokban élők
aránya
A1: jövedelem
Indikátor: szegénységi ráta
35
30
25
EU-27 average for children
20
EU-27 average for overall population
%
At-risk-of-poverty
rates –
overall population
and children (percentage
below 60% of the
national equivalised
median income),
EU-27, 2007
15
10
5
0
DK
FI
SI
SE
CY
NL
DE
AT
FR
CZ
BE
SK
EE
At-risk-of-poverty rate for children
HU
MT
IE
LU
LV
PT
LT
UK
EL
PL
ES
IT
BG RO
At-risk-of-poverty rate for overall population
Source: EUROSTAT.
Notes: Countries are ranked by the at-risk-of-poverty rate of children.
Confidence intervals are estimated for 24 countries only, since data on Bulgaria, Malta and Romania
are not in the publicly available EU-SILC UDB 2007 (version 01.03.2009).
Confidence intervals are provided for Germany, however the German sample is quota sample.
A1: jövedelem
Indikátor: szegénységi ráta
50
45
40
35
30
%
Relative median
poverty gap for total
population and children,
EU-27, 2007 (%)
25
EU-27 average for children
EU-27 average for overall population
20
15
10
5
0
FI
DK
FR
NL
AT
MT
BE
CZ
IE
LU
SI
SK
EE
Overall population
CY
HU
SE
IT
UK
DE
ES
PL
PT
LV
EL
LT
BG
RO
Children
Source: EUROSTAT.
Note: Relative median poverty gap has been calculated as 60% of national equivalised median income.
Countries are ranked by the relative median poverty gap for total population.
A2: anyagi depriváció
Indikátor: depriváltság a 0-17 évesek között
50
45
40
35
Primary indicator of
material deprivation
among children (0–17),
EU-25,* 2007
%
30
25
20
EU-25* average for children
15
10
5
0
LU
NL
SE
DK
ES
FI
AT
SI
IE
DE
EE
FR
UK
BE
IT
CZ
EL
PT
CY
LT
SK
Source: Own calculations based on EU-SILC 2007 (version 01.03.2009).
Notes: *Excluding Malta.
Confidence intervals are provided for Germany, however the German sample is quota sample.
PL
HU
LV
A3: lakhatási költségek
Indikátor: túlzott lakhatási költségek a 0-17
évesek között (népesség, %)
20
18
16
14
12
%
Housing costs
overburden rate among
children (aged 0–17),
EU-25,* 2007
10
8
6
4
2
0
CY
IE
FR
FI
SI
LU
SE
AT
LT
EE
HU
LV
DK
BE
ES
IT
Source: Own calculations based on EU-SILC 2007 (version 01.03.2009).
Note: *Excluding Malta.
PL
CZ
PT
UK
NL
DE
EL
SK
A3: lakhatási zsúfoltság
Indikátor: túlzsúfolt lakásban élő gyermekek aránya
80
70
60
50
%
Overcrowding rate
among children (aged 0–
17), EU-25,* 2007
40
30
20
10
0
CY
NL
ES
FI
BE
IE
DE
UK
LU
DK
SE
FR
AT
PT
IT
EL
CZ
Source: Own calculations based on EU-SILC 2007 (version 01.03.2009).
Note: *Excluding Malta
SI
SK
EE
HU
PL
LT
LV
B1: oktatás
Indikátor: írás/olvasás kompetencia társadalmi
különbségei a szülő iskolázottsága szerint
(15 évesek)
180
160
Difference in average
reading literacy scores
between pupils who have
at least one parent who
has completed tertiary
education and pupils who
have at least one parent
with only lower secondary
education (or below)
140
120
100
80
60
40
20
0
SK
BG
PL
HU
DE
Source: OECD/PISA.
BE
SI
LU
AT
DK
UK
FR
EL
PT
NL
IE
RO
SE
IT
ES
FI
B1: oktatás
Indikátor: írás/olvasás kompetencia társadalmi
különbségei a szülő iskolázottsága szerint (10 évesek)
160
140
120
100
80
60
40
20
Source: PIRLS.
NL
IT
DK
ES
LU
LV
BE (Flemish)
DE
LT
SE
FR
BE (FR)
PL
BG
AT
SI
HU
RO
0
SK
Difference in average
reading literacy between
10-year-old pupils who
have at least one parent
who has completed
tertiary education and
pupils who have at least
one parent with only
lower secondary
education (or below),
2006
B1: oktatás
Indikátor: 4 évesek beiskolázottsági rátája
100
90
80
Percentage of 4-year-olds
who are enrolled in
education-oriented pre-
60
%
primary institutions (2007)
70
50
40
30
20
10
0
BE FR
SE
IT
MT NL
ES DK DE LU HU UK CZ
Source: Eurostat /LFS.
EE
AT
SI
PT RO LV
CY SK BG
LT
EL
FI
IE
PL
B2: Egészségi állapot
Indikátor: csecsemőhalandóság aránya
14
12
Infant mortality rate, EU27, 2007
Per 1,000 births
10
8
6
4
2
0
LU
FI
SE CY CZ PT
SI
AT MT EL
IE
DE DK ES FR BE
2006
IT
EE NL EU- UK HU PL SK
27
LT
2007
Source: Data collected by Eurostat from the National Statistical Offices.
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/population/data/database (17.08.2009).
LV BG RO
B2: Egészségi állapot
Indikátor: alacsony súllyal születettek aránya
10
9
8
2005
% of the total live births
7
Low birth weight, EU-27,
6
5
4
3
2
1
0
FI
SE
EE
LT
DK
IE
LU
LV
SI
PL
NL
MT
CZ
IT
AT
DE
FR
ES
SK
PT
UK
BE
HU
RO
EL
BG
Source: OECD Family database, based on OECD Health Data 2007 and World Health Organization Regional
Office for Europe (Health for All database).
www.oecd.org/document/4/0,3343,en_2649_34819_37836996_1_1_1_1,00.html (13.08.2009).
B2: Egészségi állapot
Indikátor: túlsúlyosak aránya a 11 évesek között
35
30
25
20
%
11-year-olds who report
being overweight or
obese according to BMI,
15
10
5
Girls
Source: HBSC 2005/06. www.hbsc.org/publications/reports.html (04.08.2009)
PT
MT
Wales
CZ
ES
FI
EL
IT
Boys
Scotland
RO
IE
SI
HU
LU
FR
DK
England
PL
BG
DE
BE (French)
EE
AT
SK
SE
NL
BE (Flemish)
LV
0
LT
EU-27, 2005/06
B3: Kockázatos társadalmi viselkedésminták
Indikátor: fiatalkorúak termékenységi rátája
40
35
Adolescent fertility rate,
EU-27, 2005
Number of live births per 1,000 women
30
25
20
15
10
5
0
DK
NL
SE
SI
IT
CY
BE
FI
EL
DE
CZ
ES
FR
LU
AT
PL
IE
LT
PT
HU
SK
LV
EE
MT
Source: OECD based on EUROSTAT data (Eurostat Demographic Data and United Nations Statistical
Division). www.oecd.org/document/4/0,3343,en_2649_34819_37836996_1_1_1_1,00.html
UK
BG
B3: Kockázatos társadalmi viselkedésminták
Indikátor: legalább hetente dohányzó
15 évesek aránya
40
35
15-year-olds who smoke at
least once a week, EU-27,
30
15
10
5
Girls
Boys
Source: HBSC 2005/06. www.hbsc.org/publications/reports.html
BG
AT
MT
Wales
Scotland
CZ
LV
DE
NL
LU
FR
HU
FI
IT
IE
ES
EE
LT
England
BE (French)
SI
BE (Flemish)
EL
SK
DK
RO
PL
0
PT
2005/2006
20
SE
%
25
B3: Kockázatos társadalmi viselkedésminták
Indikátor: „legalább kétszer volt már részeg”
15 évesek aránya
70
60
15-year-olds who
have been drunk
at least twice,
50
%
40
30
EU-27, 2005/06
20
10
Girls
Boys
Source: HBSC 2005/06. www.hbsc.org/publications/reports.html
DK
Wales
LT
England
Scotland
FI
EE
BG
LV
AT
ES
HU
SK
IE
CZ
DE
SI
PL
SE
BE (Flemish)
NL
LU
BE (French)
RO
PT
IT
FR
EL
MT
0
B3: Kockázatos társadalmi viselkedésminták
Indikátor: már legalább egyszer cannabist
használó 15 évesek aránya
35
30
15-year-olds who
have ever used
cannabis in their
25
%
20
15
lives, EU-27, 2005/06
10
5
Girls
Boys
Source: HBSC 2005/06. www.hbsc.org/publications/reports.htm
Wales
ES
Scotland
FR
England
CZ
NL
LU
IE
EE
BE (French)
BG
IT
BE (Flemish)
LV
SK
SI
DE
PL
DK
AT
MT
LT
HU
FI
PT
SE
RO
EL
0
A tanulmány következtetései (4-6)
Szükség van az adatinfrastruktúra fejlesztésére
 A nyitott koordináció általános indikátorrendszerében a gyermekekhez és a
családtámogatásokhoz kapcsolódó jóléti kiadásokat is monitorozni kell
 A statisztikai validálás miatt meg kell nyitni néhány kulcsfontosságú
mikroadatállományhoz való hozzáférés lehetőségét
 Szükséges az egyes országokban az alternatív adatforrások folyamatos
fenntartása
és karbantartása
A tanulmány következtései (7-11): további javaslatok
az adatinfrastruktúra javítására…
 … monitorozni kell a gyermekek helyzetét
- a migránsok és
- a romák esetében
… új nemzeti adminisztratív adatforrások kiaknázásának lehetőségét,
meg kell vizsgálni
… szükségesek a panelvizsgálatok (nemzeti és EU szinten is) az oksági
összefüggések feltárására
… a kérdőívfejlesztésbe már az elején be kell vonni a kutatókat (a
nemzetközileg koordinált vizsgálatok indításakor)
Következtetések/javaslatok
a magyar elnökség szempontjából:
- A magyar EU elnökség felvállalhatná, hogy előmozdítja a
social OMC kibővítését a gyermekjólét monitorozásával
-Mire lehet építkezni?
- szakmai előkészítettség: a Tárki tanulmánya
- politikai előkészítettség
- a gyermekek fősodorba helyezésének
folyamata már „megérlelte”
- a belga elnökségnek is fontos
- a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság
elkötelezettsége
A zárójelentés elérhetősége:
www.tarki.hu
Annexes
Surveyed datasets
 The EU Statistics on Income and Living Conditions (EU-SILC)
The Labour Force Survey (LFS)
 The Programme for International Student Assessment (PISA)
 Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS)
Trends in International Mathematics and Science Study (TIMSS)
 Health Behaviour in School-aged Children survey (HBSC)
 European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (ESPAD)
Overview of child well-being indicators of OMC
and suggested new breakdowns
Dimension
A1: Income
Indicator with 0-17 age breakdown
A1.1 At-risk poverty rate
Breakdown
Child age, work intensity, hosehold
type, migrant status
A1.2 Relative median poverty risk gap
A1.3 Persistent at-risk-of-poverty rate
A1.4 Dispersion around the poverty threshold
A2: Material
deprivation
A2.1 Primary indicator of material deprivation
Child age, work intensity, household
type, migrant status
A2.2 Secondary indicator of material
deprivation
A3: Housing
A4: Labour
market
attachment
A3.1 Housing costs
Child age
A3.2 Overcrowding
Child age
A4.1 Children living in jobless households
Child age
Overview of child well-being indicators of OMC
and suggested new breakdowns (cont’d)
Dimension
B1: Education
Indicator with 0-17 age breakdown
B1.1 Low reading literacy performance of
pupils aged 15
B1.2 Early school-leavers
B2: Health
B2.1 Life expectancy at birth
B2.2 Life expectancy at birth by SES
B2.3 Infant mortality
B2.4 Infant mortality by SES
B2.5 Perinatal mortality
B2.6 Vaccination in children
B3: Exposure to risk behaviour B4. Social participation and relationships, family environment B5. Local environment
Breakdown
Average performance by socioeconomic status, migrant status
Potential new indicators for monitoring
child well-being within social OMC
Dimension
Indicator
Note
A2.2 Child specific material
(education) deprivation index
To be developed (examples: OECD and/or
PIRLS)
A4.2: Child care (as enabling service)
Could be broken down by Age groups: 02; 3-school age; school-age – 12 (A4.2a)
A4.3 Children in low work intensity
household
Could be broken down by child age
categories (A4.3a)
A1: Income
A2: Material
deprivation
A3: Housing
A4: Labour market
attachment
Potential new indicators for monitoring child well-being within Social OMC (cont’d)
Dimension
Indicator
B1: Education
B1.3 Participation of children in pre-primary
education
B1.4 Reading literacy performance of pupils aged 10
B2: Health
B3: Exposure to risk
behaviour
Note
Breakdown: average performance by
education of parents (B1.4a)
B2.7 Low birth weight
B2.8 Breastfeeding
Significant data improvement needed
B2.9 Self-perceived general health
At age 15
B2.10 Overweight
At age 11
B2.11 Children who eat fruit daily
At age 11
B2.12 Children who eat breadfast every school day
At age 11
B2.13 Physical activity
At age 13
B3.1 Teenage births
B3.2 Smoking habits
At age 15
B3.3 Alcohol consumption
Furhter work on definition of drunkeness,
data source and age to be monitored is
necessary
B3.4 Drug consumption
At age 15
B4: Social participation
and relationships,
family environment
B4.1 Children living in single parent households
Age groups: 0-2; 3-5; 6-11; 12-17
B5: Local environment
B5.1 Crime in the area is a problem
Further work on indicators of social participation („bridging” and „bonding” social links) is
suggested.
B5.2 Pollution or dirt is a problem in the area