Transcript Létesítési Szabványok

Létesítési szabványok
Balogh István
Az érintésvédelem fogalma
•
Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de
meghibásodás esetén feszültség alá kerülő
fém részek érintéséből származó balesetek
elkerülése.
A villamos berendezések létesítési
módját a helyiség jellege határozza
- száraz helyiség: ameg:
páratartalom nem haladja
•
meg a 75 %-ot. Ilyen helyiség lehet az iroda,
oktatótermek, stb.
•
•
- poros helyiség: a porszennyeződés a
berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek
lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb.
- nedves helyiség: a páratartalom meghaladja
a 75 %-ot, páralecsapódási veszély áll fenn.
Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince,
IP
•
•
A berendezéseket védettségi fokokkal (IP)
sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el,
az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig),
míg a második szám a víz elleni védettséget (0tól 8-ig) határozza meg.
A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek
mechanikailag egyáltalán nincsenek védve
(akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg
a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por
sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0
Szilárd idegen test behatolása elleni
védelem
IP 0x nincs védelem
•
•
•
•
•
IP 1x védelem 50 mm-nél nagyobb átmérőjű
szilárd idegen testtől
IP 2x védelem 12,5 mm-nél nagyobb
átmérőjű szilárd idegen testtől
IP 3x védelem 2,5 mm-nél nagyobb átmérőjű
szilárd idegen testtől
IP 4x védelem 1mm-nél nagyobb átmérőjű
Víz káros mértékű behatolása elleni
védelem
•
•
•
•
IP x0 nincs védelem
IP x3 permetező víz ellen védett, a
függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig
terjedően bármely szögből permetezett víznek
ne legyenek káros hatásai
IP x4 freccsenő víz ellen védett, a burkolatra
bármely irányból freccsentett víznek ne
legyenek káros hatásai
IP x5 vízsugár ellen védett, bármely irányból
Tűz és robbanásvédelem
•
•
•
Minden gazdaságot folytató magánszemélynek
(5 fő), vagy szervezetnek tűzvédelmi
szabályzatot kell készítenie, melynek
tartalmaznia kell:
- tűzvédelmi feladatokat ellátó személyt,
személyeket feltüntetni,
- a helyiségek, szabadterek tűzvédelmi
osztályba való sorolása,
Tűzveszélyességi osztályok:
•
- A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
(legveszélyesebb terület).
•
- B: tűz- és robbanásveszélyes
•
- C: gyulladási hőmérséklet 300°C alatt.
•
•
- D: mérsékelten tűzveszélyes, gyulladási
hőmérséklet 300°C felett
- E: nem tűzveszélyes.
Tűzoltás
•
Az égéshez szükség van:
•
Oxigén
•
éghető anyag
•
gyulladási hőmérséklet.
•
Ha a három közül valamelyiket megvonjuk, a
tűz nem jön létre.
Tűzoltó anyagok
•
•
•
– A víz nagy fajhője és párolgáshője miatt erős hűtőhatást, a gőzfejlődés
miatt léghígítást, a mechanikai (ütő-) hatás miatt pedig lángleverést okoz,
és így megfelelő mennyiségű adagolása esetén az égést megszünteti és a
közeli újragyulladást kizárja.
– Az oltópor olyan oltóanyag, amely finoman elosztott szilárd vegyi
anyagokat tartalmaz, egy vagy több olyan főbb komponensből áll,
amelyeket a termék jellemzőinek tökéletesítése céljából adalékanyagokkal
kombinálnak.
Azt a tűzosztályt, amelyre az adott oltópor használható, meg kell jelölni: pl.
a BC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok
tüzének oltására, az ABC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd
•
•
•
•
•
•
•
Az oltóhabok habzóképes vizes oldatból gázzal – mechanikus vagy vegyi
úton – előállított buborékhalmazok:
– a mechanikai hab az emberi szervezetre ártalmatlan, a fémeket nem
korrodálja, gyorsan és könnyen előállítható és tartós,
– a vegyi hab 7–10 cm vastagságú, a lángoknak jól ellenálló réteget képez,
amely nem lép kölcsönhatásba az olajtermékekkel és nem engedi át azok
gőzeit.
A habzóképes vizes oldatnak a gáz hatására bekövetkező térfogati
arányváltozása, az ún. habkiadósság alapján megkülönböztethető
– nehézhab amely igen stabil és tömör, s ezért lassan terül; jól
alkalmazható szabadban,
– középhab amely közepesen stabil és elég laza; jól alkalmazható mind
szabadban, mind zárt térben
– könnyűhab amely nagy buborékokból álló laza hab, és ezért gyorsan
•
•
A szén-dioxid (CO2) az égő anyagra kerülve elpárolog, azt nem támadja
meg, a villamos áramot nem vezeti, ezért előnyösen használható
folyadékok, értékes anyagok és tárgyak, élelmiszerek, belsőégésű motorok,
villamos berendezések tüzének oltására, valamint tűz- és
robbanásveszélyes anyagok szállításánál és tárolásánál. Egyéb
oltóanyagokkal egyidejűleg is használható anélkül, hogy az oltási képesség
csökkenne.
– A halonok egy vagy több halogén elemet tartalmazó szénhidrogének,
amelyek cseppfolyós halmazállapotból gázzá alakulva a tüzet elzárják
Közülük néhány ezért zárt helyiségben óvatos kezelést igényel, mert a
levegőt kiszorítják és emiatt oltás után az alapos szellőzés lehetőségét
biztosítani kell.
Köszönöm a figyelmet!!!