Transcript Báb dramaturgia

Báb-színház
A bábdarabok dramaturgiájáról
Kecskeméti Főiskola
Tanítóképző Főiskolai Kar
6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14.
Tel.: 76/501-770 ¨ Fax: 76/483-282
Galuska László Pál
(Báb)színház az egész világ
Galuska László Pál
A gyermekirodalom korcsoportjai
0-2 év (dajkarigmusok)
 3-4 év (mondókák, rövid verses mesék)
 5-10 év „mesekor”
 11-12 meseregény, gyermekregény
 13-17 ifjúsági regények


Mesedrámák 4 éves kortól (színházi,
bábszínházi környezetben!)
Galuska László Pál
A bábszínházról
A bábjáték a legalkalmasabb a mesei anyag
illusztrálására – könnyen, olcsón, hatásosan jeleníti
meg a mesei tereket és a szereplőket.
 A lehetőségek szinte korlátlanok. Szergej Obrazcov:
„A bábszínpad a lehetetlenségek színpada”.
 A bábszínház is színház! (Pl. itt is hat a VIZUÁLIS és
az AUDITÍV hatások egysége – nem csak
gyermekszínház, de a gyermekek számára ez a
legszemléletesebb!)
 Több a közvetítő réteg (áttételes ábrázolás)
„nagyszínház”: szerző-rendező-színész-közönség
bábszínház: szerző-rendező-színész-báb-közönség
A közönség a bábot látja!

Galuska László Pál
A bábjáték varázsa
A „megelevenedő anyag”
 A bábszínpad absztrakt mivolta (fokozottan
operál jelzésekkel, szimbólumokkal)
 Ez együtt jár a típusteremtés és a stilizálás
követelményével (a szimbólum tisztasága,
érthetősége, értéke)
 Ezek mesével rokon tulajdonságok
 (Bettelheim: a mese a psziché mind a három
szintjére hat, mert szimbolikus, stiláris a
kifejezésmódja)

Galuska László Pál
Az óvodai bábjáték
A bábu itt a pedagógiai bábjátszás
módszertani eszköze lehet.
 Segítségével ismerkednek meg a legkisebbek
az új fogalmakkal, szocializációs szokásokkal.
 Az erkölcsi, esztétikai vagy az
egészségnevelés eszköze is lehet.
 Szerepe van a gyermek szellemi érettségének
fejlesztésében.
 Felkészítheti a gyermeket a művészi értékek
befogadására.

Galuska László Pál
Az elemi iskolai bábjáték
Az iskolán kívüli nevelés fontos eszköze lehet.
 Az alsó tagozaton segítheti és színesítheti a
pedagógus didaktikai munkáját.
 A felső tagozaton már akár „komolyabb
művészi szintet” is elérhet. (Szőke I.)

(Ezzel vitatkoznék! A művészi színvonal
MINDEN KOROSZTÁLY
MEGSZÓLÍTÁSÁBAN FONTOS ELEM KELL,
HOGY LEGYEN!)
Galuska László Pál
A szövegkönyv jellegzetességei:
1. A báb „nem szereti” a sok szöveget!
 A gyerekek nem bírják a hosszú előadást! (kb.
50 perc - max. 1,5 óra-szövegkönyv: kb. 20
oldal)
 a báb fokozottan igényli az akciót, mivel a
hangulatot is mozgással lehet kifejezni! (az
„arca” nem mozog)
 Az élő színésznek írt szöveg a bábnál
hatástalan (nem ajánlatos ilyen műveket
alkalmazni)
Galuska László Pál
A szövegkönyv jellegzetességei:
2. A báb „nem szereti” a nagy játékteret!
 A színpadtér kicsi
 Ezért tudni kell sűríteni a rendezőnek, a színésznek, a
tervezőnek és a komponistának)
 a produkciónak precíznek, pontosnak kell lennie! (A
pontatlanság a néző számára feltűnő, zavaró, a hibák
felnagyítódnak)
 Fontos színpadi rövidítések alkalmazása (nincs idő a
szereplők jellemének részletezésére, az expozíció
rövid)
 Tekintettel kell lenni a bábu mozgatására
(fegyelmezett színészi teljesítményt igényel, döntő a
színész művészi alkotásmódja – mozgat és játszik)
Galuska László Pál
A szövegkönyv jellegzetességei:
3. A báb „nem szereti” a sok szereplőt!
 A kisszínpadon nem férnek el sokan
(mozgatás!)
 A sokszereplős, bonyolult cselekményű darab a
gyermekek számára követhetetlen
 (A mese is kisepikai műfaj, lineáris szerkezetű,
kevésszereplős)
 Rugalmasabb, mozgékonyabb, ötletesebb
előadásmód!
Galuska László Pál
A szövegkönyv jellegzetességei:

Tekintettel kell lenni a báb típusára! (Pl.
marionett, kesztyűs, bunraku, stb.)
Galuska László Pál
A kisszínpadi előadás műfajelemei
Mesedráma, de ezen belül:
A dal, (az ének, a kuplé, a sanzon és a song)
 nem kifejezetten bábra íródott, óvatosan használjuk!
Jól működik az ironizálás, parodizálás
A folklór
 népszokások megjelenítése, mozgással, tánccal.
Fontos: a mozgás takarékossága, pontossága, kifejező
nagysága (exponáltsága)
Az állatmese (nem keverendő a fabulával!)
 Jobban játszható bábukkal, mint élő színészekkel
(állatszereplők)
 Lényege a rövid cselekmény, csattanós befejezés,
elemi ismétlések.
Galuska László Pál
A kisszínpadi előadás műfajelemei
A pantomim
 Komikus és komoly is lehet.
 Beszéd nélküli: ezt a bábu mozgása fejezi ki, ezért
szemléletesnek, kifejezőnek kell lennie.
 He nem: a pantomim „cselekménye” unalmassá, sőt
érthetetlenné válik.
 A szemléltetés lehet metaforikus (pl. animálással),
szimbolikus.
A poétikus, költői szövegek
 kerülni kell az előadott szöveg illusztrálásának,
„leírásának” profán alkalmazását.
 Hatását különböző kifejező eszközök felhasználásával
(jelzésekkel, színekkel, hanggal, zenével, stb.) lehet
aláhúzni, fokozni.
Galuska László Pál
Dramaturgia
a színművészet, egyik tudományága
 színjátszás elméleti kérdéseivel
foglalkozik:
 Színház- és drámaelmélet,
 a színműírás elmélete,
 a színjáték törvényei,
 szerkezeti felépítése
 színpadi hatás

Galuska László Pál
Drámaelméleti alapfogalmak
(fogalmak és körülmények, amelyekre
tekintettel kell lenni a dramaturgiai
munka során)
Galuska László Pál
A cselekmény szerkezete
1 = a néző előadás előtti lelkiállapota (egyenessel kifejezve)
2 = a néző lelkiállapota (egyenessel kifejezve) az előadás kezdetén
3 = a néző lelkiállapota a dráma csúcspontjánál
4 = a néző lelkiállapota a dráma (az előadás) befejezésekor
(katharzis)
A = az első feszültség, a meglepetés pillanata
B = Galuska
a tetőpont
tragikus pillanata (a „mindent eldöntő” pillanat)
László Pál
C = az utolsó feszültség pillanata
A cselekmény szerkezete
Kontrapunkt:
 Az „ellenpont törvénye”.
 A túlzottan egységes hangolás egyhangúsághoz
vezethet, a túlzott feszültség unalmas is lehet.
 Ezért a be lehet iktatni ún.
„retardációs”(hátráltató, késleltető) betéteket.
(sírásó jelenet – Hamlet)
 Ezek lehetőséget adnak a nézőnek arra, hogy
„pihenhessen”, és az elkövetkező izgalmasabb
jeleneteket „frissebben” átélje. (Gyermek
nézőknél fontos!)
Galuska László Pál